Mém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A mém szó Richard Dawkins szóalkotása a miméma (utánzás) szóból, amelyet 1976-ban publikált The selfish gene (Az önző gén) című könyvében. Ez olyan név, írta Dawkins, ami „a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza”. Dawkins felvetette annak lehetőségét, hogy az evolúció-elmélet kiterjeszthető a kultúra elemeire is. Így a „gén” analógiájára megalkotta a mém szót, amelyekkel a kultúra feltételezett, másolható és másolódó alapegységeit jelölte.

A memetika a mémek előfordulásával, tulajdonságaival és terjedésével foglalkozó, napjainkban alakuló tudományág. A mémek pontos meghatározására még nem került sor. Az Oxford English Dictionary definíciója szerint „egy kultúra valamely eleme, amely a genetikai öröklődéstől eltérő módon is képes terjedni, különösen utánzással.” Susan Blackmore, a memetika egyik gyakran idézett teoretikusa egy 1998-as cikkében egyetértett ezzel a definícióval.[1]

Csíkszentmihályi Mihály szerint egy mém akkor keletkezik, „amikor az emberi idegrendszer egy tapasztalatra reagál“.[2] Ezeket a génekhez hasonlóan továbbadhatja, méghozzá kommunikáció útján. Ezalatt a mémek (pl. félreértés vagy különböző értelmezés miatt) eltorzulhatnak. Az átadott mém továbbterjedhet a "minősége" (érdekesség, relevancia, stb.) függvényében. A "legfontosabbak" a túlélők, amelyek aztán egy egész társadalom (végeredményben az egész emberi civilizáció) gondolkodását definiálják.

Magyar nyelven Sebők Zoltán írt cikkeket és könyveket a mémekről.

Példák a mémekre[szerkesztés]

Bár a mémek mûködési mechanizmusait még nem definiálták tudományos igényességgel, ezért a fogalom maga is vitatott, számos kulturális elemről feltételezik, hogy mémként viselkedik, vagy mémként viselkedő elemekből áll össze. Ilyenek például a:

  • technológiák
  • viccek
  • divatok
  • slágerdallamok
  • vallások

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Blackmore, Susan (1998). „Imitation and the definition of a meme” (angol nyelven). Journal of Memetics – Evolutionary Models of Information Transmission 2 (2).  
  2. Mihaly Csikszentmihalyi: The Evolving Self, A Psychology fort he Third Milleneum, 1993, Harper Perennial, 165. oldal

Lásd még[szerkesztés]