Teszér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Teszér (Hontianske Tesáre)
Teszér címere
Teszér címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Dana Kohútová
Irányítószám 962 68
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség922 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Terület33,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Teszér (Szlovákia)
Teszér
Teszér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 00″, k. h. 18° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 00″, k. h. 18° 55′ 00″
Teszér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Teszér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Teszér (szlovákul: Hontianske Tesáre, németül: Dessir) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 21 km-re délnyugatra, a Selmec partján fekszik. Hontudvarnok, Kisbácsfalu és Sipék tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A község területe már az újkőkorban lakott volt, a vonaldíszes kultúra településének maradványai kerültek itt elő.

Neve a szláv tesari (ácsok) szóból származik és arra utal, hogy a falu ácsmunkára kötelezett udvari szolgálónépek települése volt. Első írásos említése "Tezer" alakban 1279-ből való, amikor IV. László király az Ottokár cseh király elleni harcokban szerzett érdemeiért Kisteszér települést a Hont nembeli Demeter comesnek adta. 1285-ben Drégely várának tartozéka volt. A 14. században Nagytapolcsány várának tartozéka, kegyura az esztergomi érsek. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát, mely valószínűleg a 12. század második felében épült. A falu a 16. században a Péli családé, később a Deméndy, Dobránszky, Hellenbach, Steinlein és Zmeskall családok a birtokosai. 1715-ben 53 háztartása volt a falunak. 1828-ban 100 házában 602 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "TESZÉR. Tót falu Hont Várm. földes Ura B. Hellenbach Uraság, lakosai többfélék, fekszik F. Sipekhez nem meszsze, és annak filiája; legelője elég, szőleje jó borokat terem, tűzrevaló fája kevés."[2]

Hont vármegye monográfiája szerint "Teszér, tót kisközség, 117 házzal és 592 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomás és posta helyben van; egyúttal körjegyzőségi székhely. A vármegye e régi helységét már a XIII. században ismerték és akkor Kis- és Nagy-Tezer névvel két részből állott. 1279-ben IV. László király a Hunt nembeli Demeter comesnek az Ottokár cseh király ellen viselt háborúkban szerzett érdemei jutalmául, Kis-Tezer községet ajándékozta. 1285-ben is a drégelyi vár tartozékai közé sorozzák. A sági konvent egyik, 1311-ben kelt levele Tezer alakban említi s jelentősége mellett tanúskodik az is, hogy már a pápai tizedszedők 1332–37. évi jegyzéke pélbánosát a jobbmóduek között tünteti föl. a XVI. század elején a Péli család a birtokosa, mígnem 1536-ban Péli Antal deák neje, Zsófia, itteni földjeit a sági prépostságnak ajándékozta. Az újabb korban a Teszéri Deméndy család volt a földesura, majd a Dobránszky, Hellenbach, gróf Steinlein és Zmeskall családok szerezték meg. Teszér községhez tartoznak az Alsópéri, Felsőpéri és Peleske nevű puszták. A község határában nagyobbszerű troglodyta barlang látható, mely némely részében emeletes is."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 549 lakosából 11 magyar és 506 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 552 lakosából 38 magyar és 487 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 592 lakosából 90 magyar és 494 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 567 lakosából 43 magyar és 475 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 572 lakosából 13 magyar és 551 csehszlovák volt.

1930-ban 652 lakosából 8 magyar és 637 csehszlovák volt. Kisbácsfalun 103 szlovák és 15 magyar, Hontudvarnokon 397 szlovák és 8 magyar, Alsósipéken 114 szlovák és 7 magyar, Felsősipéken 152 szlovák és 1 magyar élt.

1991-ben 834 lakosából 3 magyar és 703 szlovák volt.

2001-ben 847 lakosából 779 szlovák, 62 cigány és 2 magyar volt.

2011-ben 928 lakosából 826 szlovák, 15 cigány és 1 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Teszérhez tartozó Patkóspusztán található a Teszéri család ma már romos, egykori kúriája. A kúria már a 15. században állt, a török hódoltság alatt elpusztult, de a 17. században újjáépítették, majd a 19. század elején fogadóvá alakították át. A hagyomány szerint Pefőfi is vendégeskedett benne.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]