Hannibál föltámasztása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hannibál föltámasztása
Az első cenzúrázatlan kiadás
Az első cenzúrázatlan kiadás
Szerző Móra Ferenc
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Téma szatíra
Műfaj kisregény
Kiadás
Kiadás dátuma 1955 (cenzúrázott), 2004 (cenzúrázatlan)
Magyar kiadó Argumentum
Média típusa könyv
Oldalak száma 126 (2004)
ISBNISBN 963-446-285-5 (2004)

A Hannibál feltámasztása Móra Ferenc 1924-ben írt szatirikus kisregénye. Cenzúrázott változata először 1949-ben jelent meg a Magyar Nemzetben folytatásokban, kötetben pedig 1955-ben jelent meg. Az első cenzúrázatlan kiadás 2004-ben látott napvilágot az Argumentum Kiadónál.

Keletkezése[szerkesztés]

Móra a Hannibál feltámasztását 1924 decemberében kezdte el írni, Supka Gézának, a Világ című napilap szerkesztője felkérésére. Eredetileg Szerelmi levelező lett volna a mű címe. A történet szerint egy klasszika-filológus, látva a szerelem elterjedését, de a helyesírás és az intelligencia hiányosságát úgy dönt, hogy Szerelmi Levelező névvel irodát nyit, amely a szerelmes levelező könyveket pótolja. Nagy népszerűségre tesz szert, de a szerelmet örökre megutálja. Végül a felesége kénytelen tőle elválni és egy olvasni és írni nem tudó férfit keresi. Az alapötletből végül két mű lett, ám csak az egyik készült el teljesen, ez lett a Hannibál feltámasztása. Móra ekkor a Szegedi Napló főszerkesztője volt, továbbá régészeti munkálatokat is vállalt a Múzeumnál. Az ilyen régészeti ásatásoknál hallott valószínűleg az ott dolgozó, háborúból hazatérő munkásoktól a Szovjetunióbeli hadifogoly táborok viszonyairól, amelyet a kisregényben is megírt.

Kiadástörténet[szerkesztés]

Móra elégedett volt a művel. A kéziratot elküldte Budapestre a Világ szerkesztőségébe, de Feleki Géza, a Világ szerkesztője elveszítette a kéziratot. 1934-ben Móra halála után Feleki költözködés alatt megtalálta a kéziratot. Megpróbálkoztak a megjelentetéssel, de mivel már 1924-ben a Horthy-rendszert kritizáló hangvétele miatt féltek a publikálástól, ugyanúgy 1934-ben is tartottak a közléstől. A kézirat Roóz Rezsőhöz került, aki Móra jóbarátja volt és egészen a második világháború végéig megőrizte azt. Végül 1949-ben a Magyar Nemzet című lap folytatásokban közölte, de a cenzúra erősen, mintegy 200 pontban megváltoztatta az eredeti kéziratot. Ez a változat jelent meg először 1955-ben könyv formájában. Ezt a változatot nyomták még aztán majd ötven éven keresztül, míg végül Vészits Andrea, Móra dédunokája a dédapjáról szóló dokumentumfilm forgatása közben megtalálta a kéziratot Móra hagyatéka közt. Az első cenzúrázatlan kiadás Móra születésének 125. évfordulójára, 2004-re jelenhetett meg az Argumentum Kiadónál.

Feldolgozások[szerkesztés]

A művet 1956-ban vitte filmre Fábri Zoltán Hannibál tanár úr címmel, továbbá színházban is bemutatták a művet.