Terény (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Terény (Terany)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1298
Polgármester Iveta Gajdošová
Irányítószám 962 68
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség612 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület10,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terény (Szlovákia)
Terény
Terény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 54′ 00″
Terény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terény (más néven Hársasterény[2] vagy Hontterény, szlovákul: Terany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó- és Felsőterény egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 24 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Terény területén már a római korban is állt település.

A mai falut 1298-ban "Teryan" néven említik először. 1356-ban "Terien" alakban említik. Györffy György szerint a Tarján törzs szállásterülete volt, innen kapta a nevét. Terénynek már 1448-ban volt gótikus temploma. A 17.18. században birtokosai a Berényi és Lipthay családok voltak. A 19. században a Boronkay család birtoka. A falu régi dűlőnevei mind arra utalnak, hogy azokat még a magyarok adták. A lakosság később elszlovákosodott. 1715-ben malma és 19 háza állt. 1828-ban 39 házában 235 lakos élt, akik mezőgazdasággal és a 19. századig szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén a faluban gőzmalom működött.

Alsóterény a 14. században keletkezett Felsőterény határában. Külön 1387-ben szerepel először írott forrásban "Kysterien" alakban. Alsó- és Felsőterényt együtt a múltban Hársasterényként is említik. 1470-ben "Also Theryen", 1564-ben "Teryen nobilium" alakban említik. A 19. század elején a Berényi és Lipthay családok birtoka. 1715-ben nemesi községként 15 háztartása volt. 1828-ban 29 házát 299-en lakták. Lakói a mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "TERENY. Alsó, és Felső Tereny. Két faluk Hont Várm. földes Uraik Gr. Berényi, és Zsembery Uraságok, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Egekhez nem meszsze, mellynek filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég van, szőlőhegyei középszerű borokat teremnek, fájok nem elég."[3]

Fényes Elek szerint "Terény (Alsó-Felső), 2 egymás mellett lévő tót falu, Honth vgyében, az első 36 kath., 180 evang., s ev. templommal; a második 53 kath., 240 evang. lak. Földjük termékeny; boruk, gyümölcsük sok. F. u. többen. Ut. p. Szántó."[4]

Hont vármegye monográfiája szerint "Alsóterény, tót kisközség, a Selmecz patak partján, 41 házzal és 236 ág. h. ev. lakossal; vasúti megállója helyben van, távirója Teszér, postája Gyügy. Az ősmagyar Tarján, vagy Terjén-had ez egyik telepe ma már egészen eltótosodott; még a mult század elejéig, 1820-ig, minden negyedik vasárnapon magyar prédikáczió volt a templomban, azóta azonban csupán tót szót hallunk. A XVIII. század első felében a gróf Berényi és Lipthay családokat uralta a falú. A mult században a Podhorszky-családot találjuk itt. Alsóterényhez tartozik Rigómáj-major."[5]

"Felsőterény, azelőtt Alsóterénynyel együtt Hársasterény, magyar-tót kisközség a Selmecz-patak mellett, 71 házzal és 357 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása és távirója Teszér, postája Gyügy. Az ősmagyar Tarján vagy Terjén had e telepe a századok során teljesen eltótosodott. a XVII. és a XVIII. században a gróf Berényiek birtoka volt, a múlt században a Boronkayak szerezték meg, majd pedig a Geussenhaimer család és attól Helbig váltotta magához. Jelenleg Balla Gézának van itt nagyobb birtoka és gőzmalma. Felsőterény községhez tartozik a Bába-major."[5]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Alsó- és Felsőterényt 1944-ben egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsóterény 211 lakosából 147 szlovák, 45 magyar, 3 német és 16 egyéb nemzetiségű, míg Felsőterény 310 lakosából 245 szlovák, 60 magyar, 2 német és 3 egyéb nemzetiségű.

2001-ben 747 lakosából 704 szlovák volt.

2011-ben 680 lakosából 597 szlovák, 33 cigány, 4 magyar, 1 cseh és 45 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1811-ben épült a korábbi templom helyén, melyet 1783-ban emeltek a középkori gótikus templom bővítésével.
  • A községben egy régi kastély is található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Dr. Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása; Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéröl. (1898), 29. oldal
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Hont vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]