Felsőbágyon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőbágyon (Horný Badín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Mária Hnilicová
Irányítószám 962 51 (pošta Čabradský Vrbovok)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség184 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság311 m
Terület5,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőbágyon (Szlovákia)
Felsőbágyon
Felsőbágyon
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 19° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 19° 04′ 30″
Felsőbágyon weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbágyon (1891-ig Felső-Badin, szlovákul: Horný Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1135-ben "villa Badin" néven említik először. A bozóki premontrei apátság birtoka, majd a Balassa és a Fáncsy családé. 1720-ban 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 31 házában 185 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint méhészettel foglalkoztak. Különösen a méhészet fejlődött nagy mértékben és végül már az egész korponai vidéket ellátták mézzel.

Vályi András szerint "BAGYÁN. v. Bagyon. Tót falu Hont Vármegyében, birtokos Ura Zsemberg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Prentsfalvátol, mellynek filiája nem meszsze. Nevezetesíti e’ helyet Valaszki Pál Úrnak itten lett születése, a’ ki a’ Magyar Litteraturáról tett jeles munkájával magának szép hírt, és érdemet szerzett; termő földgye soványas: de fája mind a’ két féle elég, nem külömben legelője is, szőlő hegye nintsen, de e’ fogyatkozását helyre hozza Selmetzhez való szomszédsága, melly töle ugyan távolka fekszik; de vagyonnyait ottan jól eladhattyák, melly okból második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bagyon, tót falu, Honth vgyében, Selmecztől délre 2 mfd., 23 kath., 245 evang. lak. Földje kősziklás és sovány, de fenyves, bikkes, nyirjes erdeje szép. Evang. templom. F. u. Zsembery fam. – Itt született Valaszky Pál nevezetes tudós."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 211, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 196 lakosából 195 szlovák volt.

2011-ben 176 lakosából 170 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu közepén kisebb harangtorony található.
  • Régi lakóházai a szlovák népi építészet remekei.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]