Ösöd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ösöd (Sudince)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Turisztikai régióHont
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Daniela Šinková
Irányítószám 962 69
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség85 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület4,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ösöd (Szlovákia)
Ösöd
Ösöd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 50″, k. h. 18° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 50″, k. h. 18° 52′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ösöd (szlovákul: Sudince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ipolyságtól 22 km-re északnyugatra, a Lissó patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1245-ben "Zyud" alakban említik először, Hont várának uradalmához tartozott. Neve magyar személynévből keletkezett. 1263-ban "Usud", 1387-ben "Wsudy" alakban szerepel írott forrásokban. A Koháry és Sembery családok birtokolták, később a Coburg család tulajdona. 1715-ben 19 háztartása volt. 1828-ban 38 házában 228 lakos élt. Lakói szőlőműveléssel, pásztorkodással foglalkoztak. A 19. század közepén 4 katolikus és 184 evangélikus lakosa volt.

Vályi András szerint "ÖSSÖD. vagy Öszöd Szudnicze. Tót falu Hont Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, többnyire evangelikusok, fekszik n. k. Bátfaluhoz, d. Házas Márothoz, n. ny. é. Lissótól egy egy órányira, fája nints, legelője szoross, szőlő hegye igen jó borokat terem, mellyeket helyben jól eladhatnak, vidékiek is bírnak nálok szőlőket, keresetre is jó módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Össöd, tót falu, Honth vmegyében, Szebelébhez délre 2 mfd., 9 kath., 184 evang. lak. Legelője szűk, bora legjobbnak tartatik a megyében. F. u. h. Coburg. Ut. p. Szántó."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 219, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 73 szlovák lakosa volt.

2011-ben 72 lakosából 64 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1858-ban épült, későklasszicista stílusban.
  • A községben 300 éves hársfa található, mely kiváló tájékozódási pont.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]