Szelenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szelenc (Selce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1303
Polgármester Mária Šulcová
Irányítószám 962 51
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség96 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület5,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelenc (Szlovákia)
Szelenc
Szelenc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′ 20″, k. h. 19° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 20″, k. h. 19° 02′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelenc (szlovákul: Selce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 13 km-re délre, a Korpona-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1303-ban "Zelche" alakban említik először, a Hont nembeli Welk fiának birtokaként. Később hosszú ideig a bozóki apátsághoz tartozott. A 16. században Balassa Zsigmond és a Fánchy család birtokolta. A 18. században a nagyszombati szeminárium tulajdona. 1715-ben malom és 29 ház állt a településen, közülük 12 bognároké volt. 1828-ban 25 házában 155 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból, faárukészítésből, bognármesterségből éltek.

Vályi András szerint "SZELCZE. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, ’s a’ Pongyeloki Eklézsiához tartozandók, fekszik Tseh Brezónak, R. Lehotának, ’s Nagy-Szuhának szomszédságokban; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyei hegy óldalain fekszenek, ’s jó trágyázás után rozsot, és zabot teremnek; réttye kevés, erdeje nagy, és meszsze terjedő, tőlgy, tser, és bikkfákkal gazdag, ’s mindenféle vadakkal bővelkedik; lakosai kerékjártó mesterségből keresik othon fogyatkozó kenyereket, ’s munkáikat vásárokra hordogattyák."[2]

Fényes Elek szerint "Szelcz, tót falu Honth vmegyében, Csábrág-Varkókhoz közel: 186 kath., 8 evang. lak., kik többnyire bodnárok, és kerékgyártók. F. u. a bozóki uradalom."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szelencz, azelőtt Szelcz, tót kisközség, 25 házzal és 151 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró állomása Korpona, postája Csábrágvarbók. Első uraként a Hunt nemzetségbeli Welk fiát, Sándor ismerjük, 1303-ból. Majd a bozóki prépostság szerezte meg, melytől a mohácsi vész után elhódította Balassa Zsigmond, a ki Ferdinánd királytól adományt is nyert rá. Utóbb, a Fánchyak révén, ismét az egyház jutott a birtokába. A mult században még a nagyszombati papnevelő volt a földesura, most azonban nagyobb birtokosa nincsen."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 173, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2010 lakosából 1977 szlovák volt.

2011-ben 103 lakosából 102 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu csipkeveréséről nevezetes.
  • A falu közepén kis méretű harangláb található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]