Unyad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Unyad (Uňatín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1311
Polgármester Anna Babiaková
Irányítószám 962 41
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség175 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság304 m
Terület12,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Unyad (Szlovákia)
Unyad
Unyad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 03′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 03′ 45″
Unyad weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Unyad (1891-ig Unyatin, szlovákul: Uňatín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 9 km-re délre, a Bozók-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időben a puhói kultúra magaslati települése állt.

Unyadot 1311-ben "Wneten" alakban említik először. 1312-ben "Wnecen", 1512-ben "Wnathyn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falut a Hont nemzetség alapította, később a bozóki prépostság birtokolta. 1526 után a Balassa, majd a Fánchy családé. 1715-ben 3 kúriája és 21 háztartása volt. 1828-ban 51 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1830-ban az egész falu leégett.

Vályi András szerint "UNYATIN. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Bozókhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Unyatin, Honth m. tót falu, Bozókhoz 1 mfd., 322 kath., 1 evang. lak. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Unyad, a bozóki patak mellett fekvő tót kisközség, 50 házzal és 315 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és postája Bozók, távirója Németi. A község a bozóki uradalom tartozéka volt, annak sorsában osztozott; földesurai előbb a Huntok, majd a prémontreiek voltak, kiktől Balassa Zsigmond elhódította; a XVI. század derekán a Fánchy család szerezte meg, a következő században pedig az egyház támasztott érte hosszú pört, míg végül az esztergomi papnevelő uradalmihoz csatolták. A falubeli kápolna 1873-ban épült. Unyad határához tartoznak a Magospart és Szedlicsnó-puszták."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

A háború után lakói a mezőgazdaság mellett főként faáru készítéssel, kosárfonással, csipkeveréssel foglalkoztak. 1927-ben tűzvész pusztított.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 194 lakosából 191 szlovák volt.

2011-ben 184 lakosából 178 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1957-ben épült a korábbi, 1873-ban épített Szent Ignác kápolna helyén.
  • A falu csipkeveréséről is híres.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]