Unyad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Unyad (Uňatín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rangközség
Első írásos említés1311
PolgármesterAnna Babiaková
Irányítószám962 41
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámKA
Népesség
Teljes népesség177 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság304 m
Terület12,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 03′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 03′ 45″
Unyad weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Unyad (1891-ig Unyatin, szlovákul: Uňatín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 9 km-re délre, a Bozók-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időben a puhói kultúra magaslati települése állt.

Unyadot 1311-ben "Wneten" alakban említik először. 1312-ben "Wnecen", 1512-ben "Wnathyn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falut a Hont nemzetség alapította, később a bozóki prépostság birtokolta. 1526 után a Balassa, majd a Fánchy családé. 1715-ben 3 kúriája és 21 háztartása volt. 1828-ban 51 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1830-ban az egész falu leégett.

Vályi András szerint "UNYATIN. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Bozókhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Unyatin, Honth m. tót falu, Bozókhoz 1 mfd., 322 kath., 1 evang. lak. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Unyad, a bozóki patak mellett fekvő tót kisközség, 50 házzal és 315 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és postája Bozók, távirója Németi. A község a bozóki uradalom tartozéka volt, annak sorsában osztozott; földesurai előbb a Huntok, majd a prémontreiek voltak, kiktől Balassa Zsigmond elhódította; a XVI. század derekán a Fánchy család szerezte meg, a következő században pedig az egyház támasztott érte hosszú pört, míg végül az esztergomi papnevelő uradalmihoz csatolták. A falubeli kápolna 1873-ban épült. Unyad határához tartoznak a Magospart és Szedlicsnó-puszták."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

A háború után lakói a mezőgazdaság mellett főként faáru készítéssel, kosárfonással, csipkeveréssel foglalkoztak. 1927-ben tűzvész pusztított.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 194 lakosából 191 szlovák volt.

2011-ben 184 lakosából 178 szlovák.

2021-ben 177 lakosából 168 szlovák, 4 (+1) egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1957-ben épült a korábbi, 1873-ban épített Szent Ignác kápolna helyén.
  • A falu csipkeveréséről is híres.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  5. ma7.sk