Unyad
Unyad (Uňatín) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Korponai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1311 | ||
Polgármester | Anna Babiaková | ||
Irányítószám | 962 41 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | KA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 175 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 304 m | ||
Terület | 12,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Unyad weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Unyad témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Unyad (1891-ig Unyatin, szlovákul: Uňatín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Korponától 9 km-re délre, a Bozók-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időben a puhói kultúra magaslati települése állt.
Unyadot 1311-ben "Wneten" alakban említik először. 1312-ben "Wnecen", 1512-ben "Wnathyn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falut a Hont nemzetség alapította, később a bozóki prépostság birtokolta. 1526 után a Balassa, majd a Fánchy családé. 1715-ben 3 kúriája és 21 háztartása volt. 1828-ban 51 házában 305 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1830-ban az egész falu leégett.
Vályi András szerint "UNYATIN. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Bozókhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Unyatin, Honth m. tót falu, Bozókhoz 1 mfd., 322 kath., 1 evang. lak. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz."[3]
Hont vármegye monográfiája szerint "Unyad, a bozóki patak mellett fekvő tót kisközség, 50 házzal és 315 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és postája Bozók, távirója Németi. A község a bozóki uradalom tartozéka volt, annak sorsában osztozott; földesurai előbb a Huntok, majd a prémontreiek voltak, kiktől Balassa Zsigmond elhódította; a XVI. század derekán a Fánchy család szerezte meg, a következő században pedig az egyház támasztott érte hosszú pört, míg végül az esztergomi papnevelő uradalmihoz csatolták. A falubeli kápolna 1873-ban épült. Unyad határához tartoznak a Magospart és Szedlicsnó-puszták."[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
A háború után lakói a mezőgazdaság mellett főként faáru készítéssel, kosárfonással, csipkeveréssel foglalkoztak. 1927-ben tűzvész pusztított.
Népessége
[szerkesztés]Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
---|---|---|---|---|
Emberek száma: | 214 | 196 | 184 | 175 |
Eltérés: | -8,41 % | -6,12 % | -4,89 % |
Év: | 2023. | 2024. |
---|---|---|
Emberek száma: | 180 | 175 |
Eltérés: | -2,77 % |
1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 194 lakosából 191 szlovák volt.
2011-ben 184 lakosából 178 szlovák.
2021-ben 177 lakosából 168 szlovák, 4 (+1) egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1957-ben épült a korábbi, 1873-ban épített Szent Ignác kápolna helyén.
- A falu csipkeveréséről is híres.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk