Alsóbágyon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóbágyon (Dolný Badín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Mária Jaďuďová
Irányítószám 962 51 (pošta Čabradský Vrbovok)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség251 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület6,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóbágyon (Szlovákia)
Alsóbágyon
Alsóbágyon
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′, k. h. 19° 04′Koordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 19° 04′
Alsóbágyon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbágyon témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóbágyon (1891-ig Alsó-Badin, szlovákul: Dolný Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 11 km-re délre, a Korpona és Varbók patakok közötti völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban lakott volt. A lengyeli, a lausitzi kultúra, majd a késői bronzkorban és a vaskorban (la téne) is település volt itt. A 9. században szláv település állt a területén.

1135-ben "villa Badun" néven említik először. 1156-ban "Badin", 1391-ben "Bagyon" alakban szerepel az írott forrásokban. A Hont nemzetség ősi birtoka, később a litvai váruradalom része, majd a bozóki premontrei apátság birtoka. 1526 után a Balassáké, majd a 17. századig a Fánchyaké, ezután újra egyházi birtok. 1715-ben 13 adózó jobbágytelke volt. 1828-ban 33 házában 195 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Alsó Badin. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosa a’ Bozóki Prépostság, lakosai katolikusok, fekszik Bozóktól, mellynek filiája, fél mértföldnyire, határja középszerű, szőlei meglehetősek, fája mind a’ kétféle elég, de legelőjének fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Badin, (Alsó és Felső), 2 egymás mellett levő tót falu, Honth vármegyében, Bozókhoz 1 órányira: az első 216 kath. lak., s paroch. templommal, a másik 198 kath. lak. Bikkes erdejök szép. F. u. a Bozoki uradalom. Ut. p. Selmecz."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Alsóbágyon, azelőtt Badin, tót kisközség a Varbók patak mellett, 37 házzal és 193 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Korpona, postája Csábrágvarbók. Alsóbágyon már a XII. században ismert hely volt és azon hetven falú között szerepel, melyeknek dézsmáját Márton érsek az esztergomi káptalannak adta. A község első urai a Huntok voltak, kiknek idejében Alsóbágyon a csábrági vár tartozéka volt. Később IV. Béla király a bozóki prémontreieket gazdagította e faluval; ebben az adománylevelében a község neve Budoun alakban szerepel. A mohácsi vész után Balassa Zsigmond, az egész bozóki uradalommal együtt, ezt a falut is erőszakkal elfoglalta, Ferdinánd király pedig később megerősítette őt a birtokban. Balassa halála után, özvegye révén, a Fánchyak lettek a község urai, a kik a XVII. század derekáig maradtak e birtokukban, mígnem Szelepcsényi György érsek az egyház részére visszaszerezte azt. Ma nincsen nagyobb birtokos a faluban. Alsóbágyon róm. kath. temploma a XVI. századból való."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 263 lakosából 261 szlovák volt.

2011-ben 257 lakosából mindegyik szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye.