Alsólegénd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsólegénd
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Polgármester Adam Alakša
Irányítószám 962 41 (pošta Bzovík)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség132 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület6,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsólegénd (Szlovákia)
Alsólegénd
Alsólegénd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′, k. h. 19° 08′Koordináták: é. sz. 48° 20′, k. h. 19° 08′
Alsólegénd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólegénd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólegénd (1891-ig Alsó-Mladonya, szlovákul: Dolné Mladonice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 8 km-re, délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1391-ben "Legyend" alakban említik először. A falut a Hontpázmány nemzetségből származó Lampert comes telepítette szász telepesekkel, később a bozóki premontrei apátság birtoka lett. Ezután a Balassa és a Fáncsy családoké. 1439-ben Mladonya néven említik. Neve a szlovák mlad (= legény) főnévből származik. 1715-ben 15 háztartása volt. 1828-ban 34 házában 203 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Mladonya. Két tót falu Hont Várm. földes Urok a’ Tudományi Kintstár, a Bozóki Uradalomban, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik az Alsó, Bozókhoz közel, a’ Felső pedig Szenográdnak szomszédságában, és annak filiája, födgyeik közép termékenységűek, legelőjök elég, fájok van mind a’ két féle."[2]

Fényes Elek szerint "Mladonya (Alsó- és Felső-), 2 egymásmellett levő tót falu, Hont vmegyében, a bozóki uradalomban. Az első: 215; a második 304 kath., és 5 evang. lak. Ut. p. Selmecz."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. A második világháború idején lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 217, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 152 szlovák lakosa volt.

2011-ben 119 szlovák lakta.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluban számos 19. századi, jellegzetes népi építésű lakóház található.
  • Egykor híres volt csipkeverőiről is.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]