Nemesvarbók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Turisztikai régióHont
Rang község
Első írásos említés 1285
Polgármester Jozef Hollý
Irányítószám 962 41
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség89 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság414 m
Terület8,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesvarbók (Szlovákia)
Nemesvarbók
Nemesvarbók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 19° 08′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 19° 08′ 38″
Nemesvarbók weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesvarbók (szlovákul: Zemiansky Vrbovok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Korponától 10 km-re délkeletre, a Varbók patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1285-ben említik először "Worbuch Noua" alakban. A csábrági váruradalomhoz, majd a bozóki apátsághoz tartozott. A falut régen Korpásvarbóknak nevezték és a 16. században mindössze egy majorból állt, amelyet a Bory család birtokolt. Amint arra a neve is utal, lakói nagyrészt köznemesek voltak. 1715-ben 11 lakott és ugyanennyi lakatlan portája állt. 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1828-ban 45 házában 271 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Csábrág Varbók. Ketske Varbók, Korpás Varbók. Tót faluk Hont Várm. Csábrág Varbóknak földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik Csálhoz közel, mellynek filiája; Ispotállya is vagyon; a’ más kettőnek pedig földes Ura a’ Tudom. Kintstár; fekszenek Szenográdhoz nem meszsze, lakosai katolikusok, ’s másfélék is; határbéli fölgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik is."[2]

Fényes Elek szerint "Varbók (Korpás), Honth m. tót falu, 37 kath. 230 evang. lak. Mind a két Varbók határa kősziklás, sovány s a bozóki uradalomban feküsznek."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 117 szlovák lakosa volt.

2011-ben 105 lakosából 98 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom.
  • A faluban még látható néhány régi nemesi udvarház.
  • Területén egy bizánci kereskedő 7. században elrejtett ezüstkincseit tárták fel.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Plachy András (1755–1810) evangélikus lelkész, író, lapszerkesztő, gimnáziumi igazgató.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]