Rakonca
| Rakonca (Rykynčice) | |
 | |
| Az alsórakoncai római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1279 |
| Polgármester | Mária Bukovčanová |
| Irányítószám | 962 55 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | KA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 265 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Terület | 19,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rakonca
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 18° 58′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 18° 58′ 10″ | |
| Rakonca weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rakonca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rakonca (szlovákul: Rykynčice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó- és Felsőrakonca egyesítésével jött létre.
Fekvése[szerkesztés]
Korponától 20 km-re délnyugatra, a Korpona patak partján található.
Története[szerkesztés]
Nevének jelentése: rakonca = szekér tartozék.
A mai község helyén eredetileg két falu volt: Alsó- és Felsőrakonca.
Alsórakoncát 1279-ben említik először, ekkor részben királyi birtok, részben a Szent István keresztesek birtoka. 1281-ben a Rakonczay családé, ekkor "Rakanza" néven említik. A 16. századtól a bozóki premontrei prépostságé. 1715-ben a falunak malma, szőlészete és 81 háztartása volt. A 18. századtól a Koháry-Coburg családé. 1828-ban 107 házában 644 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Felsőrakonca 1422-ben "Felsewrakancha" néven bukkan fel először. 1497-ben "Felseu Rakoncza" alakban szerepel. Rákóczi István, később a Palásthy család, majd a 18. század végén a Koháryak és Coburgok birtoka. 1715-ben 22 adózó háztartása volt. 1828-ban 58 házában 350 lakos élt.
Vályi András szerint „Alsó, és Felső Rakoncza, Rakinczicze. Két tót falu Hont Vármegyében. Alsónak földes Urai több Uraságok; Felsőnek pedig Nedeczky Úr; Felső Rakoncza az Alsónak filiája, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik középszerűek, szőlőhegyeik tágasak, fájok sem igen van, legelőjök szoros, piatzok Korponán, második osztálybéliek.”[2]
Fényes Elek szerint „Alsó-Rakoncza, Rekinicze, tót falu, Honth vmegyében, a Korpona mellett: 519 kath., 4 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Vizimalom. Bortermesztés. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz.”[3]
"Felső-Rakoncza, tót falu, Honth vmegyében, 22 kath., 338 ev. lak. Evang. templom. F. u. h. Coburg."[3]
A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
A két településrészt 1964-ben egyesítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Alsórakoncának 578, Felsőrakoncának 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 369 lakosából 366 szlovák volt.
2011-ben 313 lakosából 296 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alsórakonca római katolikus temploma 1788-ban épült, 1821-ben megújították.
- Evangélikus temploma 1794-ben épült a korábbi, 1732-ben épített fatemplom helyett.
- Alsórakoncai arborétum (Felatya).
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1742-ben Janovszky Pál ágostai evangélikus tanító.
- Felsőrakoncán született 1814-ben Karol Raphanides zeneszerző és 1822-ben Ján Rotarides költő.
- Felsőrakoncán született 1858-ban Krupec István evangélikus egyházi író.
- Itt élt és alkotott Bohuslav Tablic költő és történész.
- Felsőrakoncán volt evangélikus lelkész Matuska József táblabíró, a selyemhernyó tenyésztés országos hírű szakértője, szakíró.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
