Ragály (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ragály
Ragály címere
Ragály címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Perczel Sándor[1]
Irányítószám 3724
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 643 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ragály (Magyarország)
Ragály
Ragály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 20° 31′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 20° 31′ 01″
Ragály (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ragály
Ragály
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ragály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ragály témájú médiaállományokat.

Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban, Miskolctól 46 km-rel északra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve valószínűleg a szláv rogalj szóból származik. Jelentése: szarv, szaru.

Története[szerkesztés]

Első temploma már a 13. században állt. A lakosság nagy többsége a 16. században a református hitre tért át. A török megszállástól sokat szenvedett; a törökök 1558-ban felégették a falut. Legnagyobb birtokos családja a Balassa család volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • A református templom eredetijét a 12–13. században építhették, akkor még persze katolikus templomnak. A középkori falfestményeket és a latin nyelvű szövegeket a reformáció idején lemeszelték; a falfestményeket és a latin nyelvű szövegtöredékeket közelmúltban tárták fel és restaurálták.
A 18–19. században és 1908-ban erősen átalakították. Bejárata a déli oldalon nyílik. Hajója viszonylag rövid (7 m * 15 m), diadalíves, egyenesen záródó szentélye dongaboltozatos. A huszártorony az 1876–82-es felújításkor készült, és eredetileg a tető keleti végén állt. Mostani helyére, a nyugati oldal fölötti tetőrészre 1908-ban helyezték át. A hajó és a szentély déli falát egy-egy keskeny román kori résablak töri át. A 19. században a hajó másik ablakát és a szentély zárófalát is megnagyobbították. A hajó 18. század végi kazettás, festett famennyezetét 1910-ben lebontották; most egyszínű, sík deszkázat helyettesíti.
A szép, fából faragott, festett, népies barokk stílusú bútorzat 1790 körül készült; az elpusztult mennyezettel egyidős lehet. Az északi és nyugati oldalon álló, csavart faoszlopokkal alátámasztott karzat mellvédjének medallionjait édenkerti motívumok díszítik. A festett szószékkorona finom faragásával és gazdag díszítésével tűnik ki. A csúcsán pelikán áll, alul a birtokos Balassa-Ragályi család címere. Több más tárgyon is festéknyomok látszanak.
Úrasztali kelyhe 1480 tájáról való. Egyik terítőjén a következő, latin nyelvű felirat olvasható: „ANNA SZAZ PECIT AD COENAM DOMINI DEDICAT ECCLESIAE RAGALIEN 1548” – ez a legrégibb, megmaradt magyar úrihímzés. Dienes Katalin terítője 1683-ban készült, három másik hímzés 18. századi munka. Az értékes textíliák elvitték a templomból, és az egyházkerület sárospataki múzeumában őrzik.
  • A késő klasszicista (1842) római katolikus templom a falu keleti oldala fölé emelkedő dombon áll, homlokzatán toronnyal.
Ragályi-Balassa Ferenc kastélya (1903)
Az épület részben emeletes manzárdtetős, részben földszintes, elnyújtott téglalap alaprajzú toldalékokkal. A völgy felőli, eredetileg földszintes homlokzat 4+3+4 tengelyes, a középső 3 tengelyszakasz a homlokzat síkjából előugrik. Orommezejében az építtető Balassa-Ragályi család kettős címere, fölötte az 1743-as évszám. Az ablakok szemöldökpárkányai gazdagon díszítettek; a kovácsoltvas kosaras vasrácsok is kiváló mesterek keze munkáját dicsérik. A főpárkány frízében stukkódíszek kaptak helyet. A hátsó oldal neobarokk átépítés eredménye; homlokzatának közepén szintén címer díszeleg. A 18. századi helyiségek teknőboltozatosak, stukkódíszítéssel. A földszinti nagyterem mennyezete sík.
Sajnos, a kastély mögött elterülő erdős park gondozatlan. Az épület ma közintézményeknek:
  • polgármesteri hivatal,
  • kultúrotthon,
  • falumúzeum

ad otthont; a falumúzeumban kiállítást rendeztek be Balassi Bálint életéről, munkásságáról.

  • A ragályi Balassa-kastély mellett az 1820-as években egy kisebb kastélyt is emeltek klasszicista stílusban. Szobái boltozottak. Ma ez az úgy nevezett fehér kastély magántulajdonban van és felújításra szorul. Első emeleti dísztermének művészeti mozaikpadlója jelentős érték.

Környező települések[szerkesztés]

A legközelebbi városok:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Négy településen választottak polgármestert. mno.hu (2016. szept. 4.) (Hozzáférés: 2016. szept. 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]