Ragályi Ferdinánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ragályi Ferdinánd
Született1814
Ragály
Elhunyt1881. március 27. (66-67 évesen)[1]
Ragály
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 6. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 2.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
SablonWikidataSegítség

Kis-csoltói Ragályi Ferdinánd Nándor (Ragály, 1814. – Ragály, 1881. március 27.) földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Ragályi Gedeon birtokos és Csernyus Apollónia fia. Iskoláit Sárospatakon végezte 1834-ben; az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen joggyakornok volt. Beutazta Svájcot, Olaszországot és Németországot. Mint a haladó-párt független tagja részt vett az 1840-es években a megyei mozgalmakban; hivatalt azonban nem vállalt. 1848-ban Gömör vármegyének rozsnyói kerületéből országgyűlési képviselő (mint kormánybiztos is működött az alvidéken) volt. 1848. október 3-án élelmezési biztosa lett a dunántúli seregnek, 1849. január 13-án pedig Luzsénszky Pállal együtt nevezte őt ki kormánybiztosnak Kossuth Lajos Görgey Artúr táborába. 1861-ben és 1866-ban ugyancsak a rozsnyói kerületben választották meg országgyűlési képviselőnek. 1875-ben az országgyűlésen Makót képviselte.

Munkája[szerkesztés]

  • Országgyűlési beszéde. Pest, 1861. (Mihályi Gábor és Ballagi Mór beszédükkel együtt.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12646.htm, Ragályi Ferdinánd Nándor, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]