Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2022 I.

Tudnivalók

Rövidítése:
WP:SZK-2022/1

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2022-es év első felére.

1. hét

január 3. 0.00 és január 6. 11.59 között: Ernest Shackleton

A jelölt cikk: Ernest Shackleton (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Ernest Shackleton

Amundsen, Shackleton és Peary (1913)

Sir Ernest Shackleton (Kilkea, Írország, 1874. február 15. – Grytviken, Déli-Georgia-sziget, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.

Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedíciójában 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedíció élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.

Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.

A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedíció során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében.

Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment tudomány.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Erzsébet tér (Miskolc) cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 3. és január 6. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-1-1 helyre. – *feridiák ^vita 2021. november 30., 06:30 (CET)

 ellenzem mivel már harmadszor kerülne a kezdőlapra; javasolom helyette az Anna May Wong cikket. – Hkoala 2021. november 30., 06:54 (CET)

Ernest Shackleton cikkajánlóját jelölöm a világraszólót alkotó halálának 100. évfordulójára a 2022. január 3. és január 6. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-1-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 2., 07:11 (CET)

Shackleton

Lehet, hogy későn szólok és kérdezek, de nem lehetne az első héten Ernest Shackleton cikke a címlapon? Pont január 5-én lesz a halálának a 100. évfordulója. - Tündi ^vita 2021. december 29., 14:23 (CET)

: ellenzem Még egy éve sincs, hogy a címlapon szerepelt. Az évfordulók között mindenesetre ott lesz. 2021. december 29., 20:12 (CET)

Kedves Tündi ^vita! Szerintem megcsinálhatjuk, hogy a január 5. napot is tartalmazó első héten a 100. évfordulós Ernest Shackleton cikkajánlója legyen a címlapon. Segíthetek? Ha igen, akkor együtt határidőre megcsináljuk. Kérem, és várom válaszod. – *feridiák ^vita 2021. december 29., 18:26 (CET)

Kérem véleményeteket, s a szükséges korrekciókat

Kedves Hkoala és Tündi ^vita! Kérem véleményeteket, és hogy szíveskedjetek a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-1-1 tartalmát ellenőrizni, valamint a holnapi forgalmazásához szükséges javításokról gondoskodni. Kösz. – *feridiák ^vita 2022. január 2., 09:22 (CET)

"A hetedik te magad légy!"

A hetedik te magad légy! - József Attila, a költő az, aki az üzenetet küldi. A postás pedig egyik a sok wikipédista közül: *feridiák ^vita 2022. január 29., 11:23 (CET)

január 6. 12.00 és január 9. 23.59 között: Helgolandi csata (1914)

A jelölt cikk: Helgolandi csata (1914) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

L-osztályú brit rombolók a Mainz tüzében
a helgolandi csata során

A lángokban álló Mainz könnyűcirkáló
egy brit rombolóról fényképezve

Az első helgolandi csata az első világháború legelső tengeri csatája volt 1914. augusztus 28-án, melyet az Egyesült Királyság és a Német Császárság haditengerészeti egységei vívtak egymással az Északi-tenger délkeleti részén. A rajtaütésszerűen megtervezett hadműveletben a britek jelentős túlerővel támadtak rá járőröző rombolókra, illetve a segítségükre siető könnyűcirkálókra a német partoknál, Helgoland szigetének közelében és három könnyűcirkáló, valamint egy romboló elsüllyesztésével jelentős veszteségeket okoztak nekik. Az összecsapásban több mint 700 német tengerész veszett oda, további 500 fő hadifogságba esett vagy megsebesült. A briteknek egy könnyűcirkálója és három rombolója sérült meg súlyosan, emberveszteségük 35 halott és 55 sebesült volt mindössze.

A csatát nagy brit győzelemként könyvelték el, a visszatérő hajókat ünneplő tömeg fogadta. A hadművelet azonban könnyen csúfos kudarccá fajulhatott volna a britek számára, amennyiben röviddel a megkezdése előtt nem rendelnek a rombolóflottillák távoli biztosítására csatacirkálókat és könnyűcirkálókat, és ezek nem sietnek a bajba jutott – mindössze néhány, külön-külön fellépő német könnyűcirkáló által szorongatott – flottillák segítségére. A brit flotta megmutatkozó gyenge teljesítménye nem kapott nyilvánosságot. A kommunikációs hiányosságok miatt a hajóik többször is kevés híján egymásra nyitottak tüzet, tüzérségük teljesítménye jóval a németeké alatt maradt. A német veszteségek mögött főként az a kommunikációs hiba állt, hogy egyik hadihajójuk sem, de még a helgolandi támaszpont sem jelentette a térségben tapasztalt sűrű ködöt, miközben Wilhelmshavenben tiszta idő volt, és az itteni flottaparancsnokság hasonlónak vélte az időjárást a harcok helyszínén is, s ennek tudatában adta ki a parancsokat az újabb könnyűcirkálók bevetésére, melyek közül több a ködben hirtelen és kis távolságra felbukkanó ellenséges kötelékek áldozatává vált.

A csata után a németek átszervezték a partközeli vizek védelmét, az energiaigényesnek és veszélyesnek ítélt őrjáratozások helyett inkább aknazárak létesítésével oldották meg azt. Habár a csata nagy részében a német cirkálók kimondottan hatékonyan harcoltak a többszörös túlerővel szemben, Vilmos császár korlátozta a flotta mozgásterét, és jelentősebb hadműveleteket ezután csak az ő személyes hozzájárulásával lehetett kezdeményezni. Ezt követően egészen novemberig – az angol partok elleni támadássorozat kezdetéig – a német felszíni flotta passzivitásban maradt.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az „Helgolandi csata (1914)”, vagy „Első helgolandi csata” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 6. és január 9. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-1-2 helyre. – *feridiák ^vita 2021. november 30., 06:14 (CET)

2. hét

január 10. 0.00 és január 13. 11.59 között: Gerentsér László

A jelölt cikk: Gerentsér László (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Gerentsér László (Szeged, 1873. január 26. – Budapest, 1942. január 12.) magyar vívómester, atléta, testnevelő pedagógus és sportszakíró. A Testnevelési Hivatal munkatársaként és fővárosi testnevelési igazgatójaként az iskolai testnevelést megreformálta, és új alapokra helyezte az oktatását. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet 1904-ben. Fiatal atlétaként a kontinens legjobb rövidtávfutói közé számított. A magyar olimpiai atlétaválogatott edzőjeként (tulajdonképpen vezetőedzőként) részt vett az 1908. és az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Korának egyik legnevesebb vívómestere és szakírója. Az első magyar nyelvű atlétikai szakkönyv szerzője (1911), a párbajtőrvívás egyik magyarországi úttörője és az első magyar párbajtőrtankönyv írója (1930), valamint a magyar kardvívás egyik megreformálója. Borsody László, Italo Santelli mellett a modern magyar kardvívás egyik megteremtője. Gerentsér univerzális vívómesternek számított, hiszen magas szakmai színvonalon oktatta az olimpiai vívás mindhárom fegyvernemét (kard, tőr, párbajtőr). Egyik legismertebb műve A modern kardvívás, amit tanítványai – dr. Bay Béla és dr. Rajczy Imre – két évvel a vívómester halála után, 1944-ben rendeztek sajtó alá. Számos vívással kapcsolatos cikket is írt.

Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) előadójaként, majd később fővárosi testnevelési igazgatójaként (1913–1924) jelentős szerepe volt a magyarországi testnevelőtanár-képzés átalakításában. A Testnevelési Főiskola létrehozásának egyik szellemi atyja. Az ő érdeme az általános tudású testnevelőtanár-képzés megindítása.

Jelentős a vívómesterség szabályozásával, oktatásával kapcsolatos tevékenysége, sokat tett a női tőrvívás elterjedéséért is. A Magyar Vívómesterek Országos Egyesületének alelnöke (ügyvezetője) volt, illetve a Vívómester Vizsgáztató Bizottság előadójaként oktatta a vívómesterjelölteket. Több évtizeden keresztül volt a Budapesti Tudományegyetem vívómestere.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Erzsébet tér (Miskolc) cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 10. és január 13. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-2-1 helyre. – *feridiák ^vita 2021. november 30., 15:31 (CET)

 ellenzem mert már harmadszorra kerülne a címlapra, javasolom helyette a Gerentsér László cikket. Hkoala 2021. november 30., 16:03 (CET)

Köszönet a javaslatért! Örülök, hogy újra kezdőlapra került. Pont 80 éve halt meg. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2022. január 12., 20:02 (CET)

január 13. 12.00 és január 16. 23.59 között: Ikarus 260

A jelölt cikk: Ikarus 260 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Ikarus 260 autóbusz

Autóbuszok az óbudai garázsban (1975)

Az Ikarus 260 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte használt elővárosi-városi szóló busza. A 200-as buszcsaládot Bálint György főkonstruktőr, Oszetzky Károly, Mádi Jenő és Varga Papp József vezető tervezők és Finta László formatervező 1966-os tervei alapján építették. A 260-as prototípusát 1971-ben mutatták be, sorozatgyártása 1972-ben kezdődött és egészen 2002-ig tartott. Összesen 72 547 darab ilyen busz gördült ki az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári gyárából. A világ nagy részére eljutott; a legtöbbet a Szovjetunió és az NDK vette meg, sok került Lengyelországba és Törökországba, vásárolt többek között Venezuela, Madagaszkár, Szíria, Tajvan és Izland is. Napjainkban számos helyen korhű felújítás után nosztalgiabuszként járatják.

Magyarországon legnagyobb vásárlója a BKV volt, amely több mint 2400-at szerzett be 1972 és 1992 között. A helyi Volán-társaságok példányai a vidéki városok helyi forgalmában és a távolsági közlekedésben vettek részt. Sikeréhez hozzájárult egyrészt az addigitól eltérő formatervezés a tetőhajlat elhagyásával és az akkor hatalmasnak számító nyitható ablakokkal, másrészt, hogy a busz a megrendelők számos műszaki elvárásának meg tudott felelni. Vezetését megkönnyítette a hidraulikus szervokormány és az automata sebességváltó, de készült kézi váltóval is (főleg távolsági közlekedésre). Üzemeltetésében előny volt az olcsóbb szerviz.

Troliváltozata a 260T, amiből azonban mindössze kettőt építettek; az egyik Budapesten járt, a másik Weimarban. Kísérleti darabként a MÁV-val együttműködve az Ikarus megpróbálkozott egy 260-asból átalakított sínautóbusszal is, de nem járt sikerrel. Az 1999-ben készült, sűrített földgázzal hajtott (CNG) példányok a Tisza Volánhoz kerültek. Ekkor hozta ki az Ikarus gyár a 200-as sorozat felújított változatát, a Classic családot is. Ennek egyik tagja lett volna az Ikarus C60, ám sorozatgyártása elmaradt. Az Ikarus 260-as csuklós változatából, az Ikarus 280-asból szintén sokat gyártottak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Erzsébet tér (Miskolc) cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 13. és január 16. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-2-2 helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 5., 17:50 (CET)

 ellenzem mert már harmadszor kerülne a kezdőlapra. Javasolom helyette az Ikarus 260 cikket. Hkoala 2021. december 5., 20:30 (CET)

3. hét

január 17. 0.00 és január 20. 11.59 között: Niccolò Paganini

A jelölt cikk: Niccolò Paganini (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Niccolò Paganini, a virtuóz hegedűs

Niccolò Paganini (Genova, Genovai Köztársaság, 1782. október 27. – Nizza, Szárd Királyság, 1840. május 27.) itáliai hegedűművész, zeneszerző, a 19. század eleji romantika legjelentősebb hegedűvirtuóza. Kilenc éves kora előtt komponálta első szonátáját, 1793-ban már fellépett a nyilvánosság előtt. Megválasztották a luccai hercegi udvar első hegedűsének, és ott Európa legvirtuózabb hegedűsévé képezte magát.

Többéves koncertkörútján elkápráztatta hallgatóit; hatalmas vagyont és nemzetközi hírnevet szerzett. A kortársak számára hihetetlennek tűnt ez a hangszeres tudás, ezért nevezték technikáját boszorkányosnak őt magát pedig az ördög hegedűsének. Munkássága hatással volt Brahmsra, Lisztre és Schumannra is. Szerzeményei Liszt zongoravirtuozitásának mintái lettek, Schumann pedig Paganini egyik, Frankfurt am Mainban adott koncertje után döntötte el, hogy nem a jogi pályának, hanem a zenének szenteli életét.

Káprázatos technikájú, a hangszer lehetőségeit korábban nem ismert mértékben kihasználó előadó volt. A legnagyobb hatást a szülővárosában is fellépő lengyel hegedűművész, August Duranowski virtuóz játéka gyakorolta rá. Jobb felkarját testéhez szorítva, alkarját és csuklóját mozgatva kezelte a vonót, amivel egészen sajátos dinamikát kölcsönzött muzsikájának és hibátlan kettős fogásokat produkált. Gyakorta virtuóz balkezes pizzicatójával lepte meg közönségét vagy azzal, hogy egyetlen húron játszott le egész futamokat. Nemegyszer élt az elhangolás eszközével, azaz egyes speciális hanghatások érdekében elhangolta hegedűjét. Nemcsak az Il Cannone (Ágyú) nevű, 1742-ben készült kedvenc hegedűjén volt virtuóz, de gitáron és Hector Berlioz hatására brácsán is művészi szintre jutott játékával.

Lelkes hangszergyűjtő is volt, kollekciójában több Stradivariusszal. Halála után gyűjteménye a Smithsonian Intézet tulajdonába került. Briliáns kompozíciói mindmáig a hegedűművészek állandó műsorszámai. 1954 óta Genovában Concorso internazionale di Violino Niccolò Paganini néven évente versenyt rendeznek emlékére. 1978-ban Nyikolaj Csernih szovjet csillagász róla nevezte el a 2859 Paganini kisbolygót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Niccolò Paganini” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 17. és január 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 12., 16:55 (CET)

január 20. 12.00 és január 23. 23.59 között: Mindennapi élet Athénban Periklész korában

A jelölt cikk: Mindennapi élet Athénban Periklész korában (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Athén központja egy 19. század eleji festményen

A mindennapi élet Athénban Periklész korában az i. e. 5. századra például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is. Ekkor élte virágkorát az i. e. 7. századtól, hosszú küzdelmek során kialakult görög demokrácia társadalmi rendszere. Az athéni demokrácia a lakosság szűk körére korlátozódott, csak a polgárjoggal rendelkező szabad férfiakra. A gazdasági tevékenység nagy része a rabszolgákra hárult. A hagyományosan legfontosabb mezőgazdaság egyre kevésbé tudta kielégíteni a városlakók igényeit, ezért nőtt a szerepe a kereskedelemnek. A gazdaság szilárd támasza volt ebben a korban a közeli ezüstbányák termelése.

A családokban a vezető szerep a családapáé volt, a „tisztességes” nők a háztartásba szorultak, a társadalmi életben nem vehettek részt. A középületeket, templomokat kőből, márványból emelték, de a görög polgárok lakásai túlnyomórészt vályogból épültek, döngölt, egyenetlen padlózatuk és nagyon szerény berendezésük volt. A ruházat alapja a szabás nélküli textilből készült, gondosan redőzve, csattal rögzítve magukra öltött tunika, köpeny, kendő volt. A tisztálkodásra és a szépítkezésre is ügyeltek.

Az athéni polgárok többsége nem végzett fizikai munkát, napjaik nagy részét az agorán töltötték társasági élettel. Az alapvető élelmiszer a gabona és a hal volt, de a módosabbak sokféle húsételt is fogyasztottak. A gazdagabb körökben gyakori esti lakomák nem csak a szórakozás, hanem a tartalmas beszélgetések és a művelődés színterei is voltak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Mindennapi élet Athénban Periklész korában” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 20. és január 23. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 12., 15:27 (CET)

4. hét

január 24. 0.00 és január 27. 11.59 között: Bruce Lee

A jelölt cikk: Bruce Lee (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Bruce Lee

Családjával az 1940-es években

Bruce Lee (születési neve kínaiul: 李振藩, népszerű latin betűs átírással: Lee Jun-fan; magyarosan: Léj Can-fán; San Francisco, Kalifornia, 1940. november 27. – Hongkong 1973. július 20.) hongkongi származású kínai harcművész, színész, rendező, producer és forgatókönyvíró; a jeet kune do harcművészeti iskola létrehozója. A Time a 20. század legfontosabb személyei közé sorolta, a Variety pedig a 20. század 100 ikonja között tartja számon. Széleskörűen elfogadott, hogy nagy hatást gyakorolt a populáris kultúrára. Csillaga van a hollywoodi hírességek sugárútján és a hongkongi hírességek sugárútján, utóbbin szobrot is emeltek a tiszteletére.

Hongkongi származású szülők gyermekeként az Amerikai Egyesült Államokban született, de Hongkongban nőtt fel. Tizenhárom éves volt, amikor Jíp Man (Yip Man) Wing Chun-mester tanítványa lett, de más sportokat is űzött, például bokszolt és vívott. 18 évesen visszatért Amerikába, ahol filozófiát tanult, egyetemi évei alatt harcművészet-oktatással tartotta fenn magát. Első szerepét Hollywoodban a The Green Hornet című televíziós sorozatban kapta. 1970-ben Raymond Chow producer leszerződtette a hongkongi Golden Harvest filmstúdióhoz. Negyedik filmje, A sárkány közbelép premierje előtt, 1973. július 20-án váratlanul halt meg, a boncolás szerint allergiás volt a korábban bevett fájdalomcsillapító egyik összetevőjére.

Lee hatással volt a filmművészetre, a harcművészet filmbeli ábrázolására, és számos későbbi rendezőt, színészt inspirált, annak ellenére, hogy csupán négy ilyen jellegű játékfilmet készített.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Bruce Lee cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 4. hét eleje (2022. január 21. – Január 24.) helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 21., 14:28 (CET)

január 27. 12.00 és január 30. 23.59 között: Anna May Wong

A jelölt cikk: Anna May Wong (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Anna May Wong
(útlevél stílusú fénykép)

Anna May Wong
a Carl van Vechten
gyűjteményben

Anna May Wong, eredeti nevén Wong Liu Tsong (kínaiul 黄柳霜 / 黃柳霜, Huáng Liǔshuāng; Los Angeles, 1905. január 3. – Santa Monica, Kalifornia, 1961. február 2.) kínai származású amerikai színésznő. Az 1920-as és 1930-as években, amikor Hollywoodotot merev rasszizmus jellemezte, és a filmipar cenzúrája számos kelet-ázsiai színész, illetve színésznő karrierjét akadályozta meg, ő volt az első kínai származású amerikai színésznő, akinek sikerült világhírnévre szert tennie. A 20. század elején a modern kínai nők egyik legjelentősebb, világszerte ismert képviselőjévé vált. Kínában, különösen a kínai sajtóban viszont egészen máshogy nyilatkoztak filmjeiről, hiszen ez időben elutasítóan vélekedtek a nők emancipációjáról — különösen Csang Kaj-sek felesége, a befolyásos Szung Mej-ling utasította el.

Anna May Wong nagyszülei a 19. század közepén vándoroltak ki Kínából Kaliforniába. Szülei Los Angeles kínai negyedében (Chinatown) – Lo Sangban – egy mosodát (Sam Kee Laundry) üzemeltettek. Egy utcával arrébb a kínai negyedtől, a kínaiak, írek, németek és japánok lakta Flower Streeten született a házaspár második gyermekeként, Wong Liu Tsong néven (jelentése: fagyott sárga fű). 1910-ben a család a szomszédos Figueroa utcába költözött, ahol a többnyire mexikói és kelet-európai családok mellett ők voltak egyedül kínaiak. Az új otthont Chinatowntól elválasztó két utca lehetővé tette, hogy Wong beolvadjon az amerikai kultúrába. Sok kínai származású amerikaihoz hasonlóan részben presbiteriánus nevelést kapott, részben pedig a neokonfucianizmus szellemében nevelkedett. Először egy vegyes iskolába járt, később – fehér osztálytársai rasszista csúfolódásai miatt – olyan oktatási intézménybe íratták, amelyben csak kínai gyerekek tanultak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Szputnyik–1 cikkajánlóját jelölöm a 2022 évi 4. hét vége (2022. január 24. – Január 27.) helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 21., 05:30 (CET)

@*feridiák:  ellenzem javasolt lenne inkább a 40/1 (október 3. – október 6.) helyre jelölni tekintettel a 65. évfordulóra. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2021. december 31., 23:15 (CET)

@LaSza! Jó. A 2022. boldog új évet első napján, holnap kezdjük ezzel. Üdvözöl: – *feridiák ^vita 2021. december 31., 23:43 (CET)

Mivel a Szputnyik–1 cikkajánlóját LaSza 🚍 ^(VITA) szerkesztőtárs módosító javaslatát elfogadva átmozgattuk a 2022-40-1 helyre, az így felszabadult helyre tettük „Anna May Wong” cikkajánlóját. – *feridiák ^vita 2022. január 8., 11:23 (CET)

5. hét

január 31. 0.00 és február 3. 11.59 között: Columbia-katasztrófa

A jelölt cikk: Columbia-katasztrófa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Columbia aláhulló roncsai Texas egén

Radarfelvétel a Columbia darabjainak szétszóródásáról

A Columbia-katasztrófa a Columbia űrrepülőgép 28. repülése (STS–107 jelű küldetés) során bekövetkezett végzetes baleset volt. Az űrrepülőgép egy 16 napos, sikeres expedíciót követően, a légkörbelépés során – egy korábbi sérülés következtében – megsemmisült, és a fedélzeten tartózkodó hét űrhajós, Rick Husband, Willie McCool, Michael Anderson, David Brown, Kalpana Chawla, Laurel Clark és Ílán Rámón életét vesztette.

Az űrrepülőgépet a felszállás során érte a végzetes sérülés: az STS-rendszer külső üzemanyagtartályának felületéről leváló és aláhulló szigetelésdarab találta el a szárnytő közelében az űrhajó bal szárnyát, és megsérült a hővédelmi funkciót is ellátó egyik RCC (Reinforced Carbon-Carbon – megerősített szén-szén) eleme. A földi irányítás, bár fényképfelvételekből tudomására jutott a rendellenesség, végül veszélytelennek ítélte meg az incidenst, és nem történtek elővigyázatossági intézkedések az esetleges kár felmérésére (pl. nagy felbontású fényképfelvételek formájában). A küldetés végén, a leszállás során – a hővédő burkolaton keletkezett rés miatt – a légkörbe belépő űrsikló belső szerkezeti elemeihez is eljutott a szélsőségesen magas hő. A megbomlott integritású szárnyon aszimmetrikus légerők keletkeztek, majd a földi légkörrel való érintkezés során kialakuló rendkívül forró plazma bejutott a szárny belsejébe. Ott a hő előbb a szenzorok vezetékeit égette át, majd a szárny főtartóját is megolvasztotta, amelytől az letörött, és az űrsikló a keletkező kaotikus légerőktől a levegőben darabjaira hullott szét.

A balesetre Texas állam légterében került sor, majd az űrrepülőgép roncsai, valamint a holttestek maradványai három szövetségi állam területén szóródtak szét. A balesetet követően nagyszabású kutató-mentő akció vette kezdetét, amelynek során a fellelhető roncsok nagy részét valamint a holttesteket megtalálták és a NASA-nak adták át, illetve végbement az ilyenkor szokásos vészhelyzeti procedúra mentén az irányítóközpontban rögzített telemetriai, illetve ugyanide befutó fotó, film és egyéb felvételek, adatok összegyűjtése, rendszerezése és mentése is.

George W. Bush elnök a tragédia napján televízióbeszédet intézett az amerikai nemzethez, majd a részvételével Houstonban, a Lyndon B. Johnson Űrközpontban központi gyászszertartásra került sor a hét elhunyt űrhajósra emlékezve. A tragédia másnapján felállították a Columbia Accident Investigation Board (Columbia Balesetvizsgáló Bizottság) szervezetet, amely 2003. augusztus 26-án tette közzé részletes jelentését. Ebben közvetlen okként a szigetelőhab szárnynak ütközését adták meg, közvetett okként azonban mélyreható szervezeti és döntéshozatali problémákat jelöltek meg az űrrepülőgép elvesztése okaként, melyek szoros összefüggésben voltak a Challenger-katasztrófa kivizsgálása során hasonlóan minősített hiányosságokkal. A szigetelőhab leválásának kiváltó okát ekkor még félreértelmezték, és kis híján a következő űrrepülőgép (az STS–114 repülésén) elvesztése árán derült fény arra, hogy a hableválást a tartály feltöltésekor keletkező hőtágulás okozza.

Végül 29 hónapnyi szünetet követően újították fel az ember vezette űrrepüléseket Amerikában, ám már azzal a döntéssel a háttérben, hogy a Space Shuttle-flottát nyugdíjazzák, és az USA más pályára állítja űrprogramját, más eszközök felhasználásával, így a katasztrófa közvetlen okként szolgált a Space Shuttle-program 2011-es leállításához.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Bohém rapszódia” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 31. és február 3. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 27., 17:54 (CET)

 ellenzem @*feridiák: több szócikk nem is került sorra még, köztük a Columbia-katasztrófa sem, ami 2003. február 1-jén bekövetkezett tragédiáról szól. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2021. december 31., 23:21 (CET)

 támogatom a cserét, legyen inkább a Columbia-katasztrófa. – Hkoala 2022. január 12., 08:47 (CET)

 támogatom a cserét én is, és legyen inkább a Columbia-katasztrófa. A „Bohém rapszódia” cikkajánlóját pedig jelölöm a 2022. február 28. és március 3. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 24., 22:48 (CET)

február 3. 12.00 és február 6. 23.59 között: Császári és Királyi Légierő

A jelölt cikk: Császári és Királyi Légierő (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Magyar Repülőgépgyár RT.-ben (Ganz leányvállalat) a Gotha G V német licenc alapján gyártott
kétmotoros bombázó

A Császári és Királyi Légierő (németül: Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen, magyar fordítása Császári és Királyi Légjárócsapatok) volt a megnevezése az Osztrák–Magyar Monarchia légierejének, mely szervezet 1893-tól az első világháború végéig állt fenn. Megalapításakor csupán néhány léggömbös osztagból állt, később repülőgépeket és hidroplánokat is rendszeresítettek. Nagyobb fejlesztését Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke rendelte el. Egyes tisztjeinek támogatásával leszereltette az elavult léggömböket és repülőgépeket, és helyükre újakat állított. A vezérkari főnök 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát tisztet nevezte ki a légierő főparancsnokává. Az új főparancsnok a toborzás és képzés új rendszerét vezette be a kínzó szakemberhiány enyhítésére.

Az első világháború kitörésekor a légierőnek mindössze 65 használható repülőgépe és néhány léggömbje volt. A repülőgéphiány csökkentésére sorra épültek a repülőgépgyárak, közülük talán a leghíresebb a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az orosz fronton a pilóták főként a csapatok elhelyezkedését derítették fel, ám 1916-ra itt is megélénkült tevékenységük, és pilótáik heves légiharcokat vívtak az orosz birodalmi repülőkkel. Az olasz front megnyitásakor (1915-ben) a légierő fő feladata bombázás és felderítés volt, ám később szinte minden vadászszázadot ide vezényeltek, és a Monarchia pilótái ezen a fronton vívták legnagyobb légiharcaikat. A háborúban 49 pilótájuk ért el 5 vagy több légi győzelmet, amitől "ásznak" tekintették őket. A legeredményesebb a galíciai Godwin Brumowski volt 35 igazolt légi győzelemmel, a legeredményesebb magyar, „Az Égbolt Lovagja” Kiss József volt 19 igazolt légi győzelemmel.

A háború után a betörő román és olasz csapatok a használható gépek és műszerek javát hadizsákmányként elhurcolták. A néhány megmaradt gépet az antant ellenőrző bizottsága felkutatta és szétbontatta. A trianoni békeszerződésben megtiltották, hogy Magyarországnak katonai léghajózási járművei lehessenek. Ezekkel az intézkedésekkel felszámolták az Osztrák–Magyar Légierőt, és átmenetileg megakadályozták a Magyar Légierő felállítását.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Császári és Királyi Légierő cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 31. és február 3. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 27., 19:09 (CET)

6. hét

február 7. 0.00 és február 10. 11.59 között: Műselyem

A jelölt cikk: Műselyem (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A cellulóz monomer szerkezeti képlete (n = polimerizációs fok)

Cellulóz-acetát műselyemből készült Christian Dior ruha

A műselyem a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint: „A hernyóselyemhez hasonló tulajdonságú műszál(ból készült) kelme”, a műrost pedig „vágott műszál”. A textilipar a műselyem kifejezést ennél szűkebben értelmezi: eszerint ezt a megnevezést azokra a mesterségesen előállított, a hernyóselyemhez hasonlóan „végtelen” szálú fonalakra használják, amelyek alapanyaga regenerált cellulóz. A szó a német Kunstseide tükörfordítása, ahol ugyanígy értelmezik, angol megfelelője a rayon, ami szintén csak a cellulóz alapú mesterséges szálasanyagokat foglalja össze. A magyar textilipar szaknyelvében már nem használják ezt a kifejezést az értelmező szótár szerinti általános értelemben (a németben sem), mert a mesterséges fonalaknak ma már igen sok fajtája van, és bár egyesek megjelenése hasonló a „műselyeméhez”, de tulajdonságaik merőben mások.

A „műselyem” kategóriába tartozó fonalak mai szakszerű, textilipari neve regenerált cellulóz alapú filamentfonal, és a természetes alapanyagú mesterséges szálasanyagok közé tartozik. A folytonos szálú filamenteket igen gyakran rövidebb – néhány centiméteres – darabokra vágják (ez lenne az értelmező szótár szerinti műrost, a textilipar szaknyelvében vágott szálak), hogy önállóan vagy más szálasanyagokhoz keverve fonjanak belőlük úgynevezett font fonalat.

Minthogy a leggyakoribb ilyen szálasanyag a viszkóz, „műselyemnek” ma általában a viszkóz filamentfonalat mondják. Ha más típusról van szó, akkor ezt jelzőként előre teszik. Az ebbe a csoportba tartozó szálasanyagok nagy előnye, hogy alapanyaguk természetes anyag: a cellulóz, tehát a belőlük készült, de tönkrement, elhasznált termékek természetes módon lebonthatók. A cikk összefoglalja az ilyen szálasanyagok fő jellegzetességeit.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Műselyem” kiemelt szócikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-6-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 6., 13:28 (CET)

február 10. 12.00 és február 13. 23.59 között: Brassópojána

A jelölt cikk: Brassópojána (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Brassópojána a Keresztényhavasról

Brassópojánai síelők

Brassópojána (románul: Poiana Brașov, németül: Schulerau) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. Brassótól 12 kilométerre, a Keresztényhavas északi lábánál fekszik. Közigazgatásilag Brassó városnegyedeként tartják számon, állandó lakossága 2011-ben 386 fő volt.

A helyet a 14. század végén kezdték legeltetésre használni a keresztényfalvi román gazdák, majd a 15. század elején Brassó birtokába került. A 16. században mind Brassópojána, mind a Keresztényhavas a Johannes Honterus Líceum tulajdonát képezte, és idővel a városiak kedvelt kirándulóhelye lett. Síelőket legelőször 1895-ben említenek, az üdülőtelep a 20. század első évtizedeiben alakult ki a természetjárás és a síelés térnyerésének köszönhetően. Ez a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő.

Az 1951-es diákolimpia alkalmából átadott modern létesítmények nemzetközi szintűvé emelték Brassópojánát, az 1960-as években elkészült országút pedig újabb lökést adott a fejlődésnek. Napjainkban Románia legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb és legdrágább téli üdülőközpontja. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt neuraszténia, kimerültség és légúti betegségek kezelésére ajánlják.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Brassópojána kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-6-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 3., 02:11 (CET)

7. hét

február 14. 0.00 és február 17. 11.59 között: Litvánia történelme

A jelölt cikk: Litvánia történelme (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Litvánia címere

Nagy Vitold temploma Kaunasban

Litvánia történelme a legutóbbi jégkorszak utáni első betelepülőkkel kezdődött. Az ország neve írásban először 1009-ben jelent meg. A balti népekhez tartozó litvánok a 13. században megalapították a Litván Nagyfejedelemséget. A Teuton lovagrend keresztesháborújától függetlenségüket sikeresen megvédő litvánok az utolsó európai nép volt, amelyik felvette a kereszténységet (a 14. század elején). Meghódítva a tatárok által elpusztított Kijevi Rusz nyugati területeit, a 15. századra Litvánia Európa legnagyobb területű államává vált.

1385-ben a nagyfejedelemség perszonálunióba került Lengyelországgal, amely később az 1569-es lublini unióval államszövetséggé fejlődött. Az unió 1795-ig, Lengyelország és Litvánia utolsó felosztásáig tartott, amikor a litván földek a cári Oroszországhoz kerültek.

Az Orosz Birodalom bukása után, 1918. február 16-án Litvánia kikiáltotta függetlenségét. A második világháború elején a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében megszállta a Szovjetunió, és kényszerrel tagköztársaságává tette. Hároméves német megszállás után újból visszakerült a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Litvánia visszanyerte függetlenségét, és 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Litvánia történelme” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 14. és február 17. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 21:28 (CET)

A 2022. év elején az Európai Bizottság kihirdette, hogy egy éven keresztül Litvániában Kaunas, Luxemburgiában Esch-sur-Alzette, és Szerbiában Újvidék Európa kulturális fővárosai. Így a megoldás adott. Most a „Litvánia történelme” cikkajánlója jön, és jövőre elkészítjük „Temesvár története” jobbított cikkajánlóját. – *feridiák ^vita 2022. január 12., 11:03 (CET)

február 17. 12.00 és február 20. 23.59 között: I. Péter orosz cár

A jelölt cikk: I. Péter orosz cár (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

I. (Nagy) Péter orosz cár
(képe Paul Delarochetól)

I. (Nagy) Péter (oroszul: Пётр I. Великий, Pjotr Velikij, teljes nevén Pjotr Alekszejevics Romanov, Moszkva, 1672. június 9. – Szentpétervár, 1725. február 8.) orosz cár 1682. április 27./május 7-étől, egyeduralkodó 1696. január 29-étől. A Romanov-ház tagja, I. Alekszej orosz cár és Natalja Kirillovna cárné fia.

Életcélja volt országát igazi európai nagyhatalommá fejleszteni. 1703 májusában megalapította a Néva deltájában a későbbi Szentpétervárt, amit „égi patrónusáról”, Szent Péter apostolról nevezett el. Ő alapozta meg Oroszország számára az európai nagyhatalmi pozíciót a Baltikum és a mai Finnország egy részének elfoglalásával. Az orosz területek növelésével és katonai reformjaival előkészítette a terepet a majdani Orosz Birodalomnak.

Számos közigazgatási reformja bizonyult hosszú életűnek. Külpolitikában a területi hódításra és a tengeri kijáratok megszerzésére törekedett. Uralkodásának magyar vonatkozása, hogy II. Rákóczi Ferenccel fenntartott – a valóságban kevés gyakorlati eredménnyel járó – szövetségét a szovjet–magyar kapcsolatok történelmi megalapozásaként használták fel. 1703 és 1711 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Boeing 757” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 13., 01:45 (CET)

„Temesvár története” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. 2023-ban Görögországban Elefszína, Magyarországon Veszprém, és Romániában Temesvár adják az Európa kulturális fővárosa trióját. A három városból a Magyar Wikipédiában még egyik sem érte el a csillagos kiemelt cikk szintjét. Rohan az idő.Ezért javaslom a háromból elsőnek Temesvár története cikkét kiemelni. – *feridiák ^vita 2021. december 14., 15:05 (CET)

Temesvár története nem kiemelt cikk, Temesvár igen, viszont már kétszer volt a címlapon. Más cikkeknek is meg kell adni az esélyt a kezdőlapra, ezért  ellenzem. Hkoala 2021. december 14., 15:28 (CET)

„Litvánia történelme” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 21:28 (CET)

A 2022. év elején az Európai Bizottság kihirdette, hogy egy éven keresztül Litvániában Kaunas, Luxemburgiában Esch-sur-Alzette, és Szerbiában Újvidék Európa kulturális fővárosai. Így a megoldás adott. Most a „Litvánia történelme” cikkajánlója jön, és jövőre elkészítjük „Temesvár története” jobbított cikkajánlóját. – *feridiák ^vita 2022. január 12., 11:03 (CET)

„I. Péter orosz cár” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 22:16 (CET)

8. hét

február 21. 0.00 és február 24. 11.59 között: Kínai sárkány

A jelölt cikk: Kínai sárkány (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A pekingi Tiltott Városban található
„Kilenc sárkány falának” részlete

A sárkányok évezredek óta a kínai mitológia és folklór legnagyobb jelentőségű természetfeletti lényei. Már az i. e. 2. évezredben, az úgynevezett jóslócsontokra karcolt feliratokon is megjelent piktogram formájában. Az ábrázolásokon többnyire több másféle állat részeiből alkották meg alakját, amely általában négy lábbal rendelkező, kígyószerű lény. Az első Han császártól kezdve mindig a császárt szimbolizálta, párba állítva a főnixszel, amely a császárné mitikus jelképállata volt. Megkülönböztettek égi, földi, földalatti sárkányokat, amelyek különböző színűek lehettek. Az égi sárkányok biztosították az esőt, a föld alatt lakók pedig a föld kincseit őrizték. A tengereknek, tavaknak és folyóknak külön gazdáik voltak, az úgynevezett sárkánykirályok. A kínai mitológiában a sárkányok általában jók, a béke, a jólét és a virágzás szimbólumának tekintették őket. Azonban nem csupán a jó szerencse, a termékenység, a gazdagság és az uralkodó szimbólumává vált, hanem mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja. A képző-és díszítőművészetek egyik legnépszerűbb motívuma. Számtalan anekdota, mese, elbeszélés örökítette meg, de szerepel a hivatalos történeti művekben és a régi enciklopédiákban is, mint a „pikkelypáncélos” állatok legfontosabbika. Hatással volt azon távol-keleti népek mitológiájára is, amelyekre Kína erős kulturális hatást gyakorolt, így alakjából és legendáiból sokat merített a japán, a koreai és a vietnámi mitológia sárkánya is. A sárkány a kínai zodiákus 5. állata.

Sárkányhajó-verseny

Az ókor végétől, a kora középkortól kezdve a sárkány szimbolikus szerepe egyre inkább felértékelődött. Elsősorban a víz elemhez kötődő természetfeletti lényként képzelték el, aki képes szabályozni az esőt és a vizek áradását. Már az egyik legősibb kínai könyvben, a Változások könyvében is az olvasható, hogy a sárkány szerencsés előjel. Nem csupán a jó szerencse, a termékenység, a gazdagság szimbólumává vált, hanem a mindenkori uralkodó, a császár személyes jelképe lett, sőt mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Kínai sárkány” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 21. és február 24. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 20., 11:37 (CET)

február 24. 12.00 és február 27. 23.59 között: Hirtelen szívmegállás

A jelölt cikk: Hirtelen szívmegállás (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Újraélesztési gyakorlat

A hirtelen szívmegállás a szív pumpafunkciója – és ezzel a vérkeringés – hirtelen megszűnése, aminek következtében megszűnik az életfontosságú szervek oxigénellátása. Ez a kórkép gyors és szakszerű beavatkozások hiányában – sőt, ezek mellett is – azonnali életveszéllyel jár. A hatékony beavatkozásra csak nagyon rövid idő, 3–5 perc áll rendelkezésre, a hosszabb idő visszafordíthatatlan agy- és szívkárosodásokhoz vezet.

A szív koszorúerein található érelmeszesedés ábrája

A hirtelen szívmegállás leggyakoribb oka a szív koszorúereinek betegsége, a koszorúér-betegség. A szívmegállás a klinikai halál szinonimája. A szívmegállást klinikailag rendszerint a tapintható pulzus hiánya alapján diagnosztizálják.

A szívmegállás még nem azonos a szívhalállal, de a késői beavatkozás vagy a beavatkozás hiánya azt eredményezi.

Mivel a szívmegállás következményei sikeres újraélesztés után is kedvezőtlenek, sokan próbáltak hatékony stratégiákat kidolgozni megelőzésére. Mivel a szívmegállás vezető oka a szív vérellátásának elégtelensége (iszkémiás szívbetegség), intenzíven népszerűsítik az egészséges táplálkozást, a testmozgást, próbálják visszaszorítani a dohányzást. A szívbetegségek veszélyének kitett páciensek több jellemzőjére az orvosoknak fokozottan figyelniük kell: fontos a vérnyomás karbantartása, a vér koleszterinszintjének csökkentése és az egyéb kontroll- és terápiás tevékenységek.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Hirtelen szívmegállás” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 24. és február 27. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 19., 01:02 (CET)

9. hét

február 28. 0.00 és március 3. 11.59 között: Lady Gaga

A jelölt cikk: Lady Gaga (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Lady Gaga Joe Biden elnöki beiktatásán 2021-ben

Stefani Joanne Angelina Germanotta, művésznevén Lady Gaga (New York, 1986. március 28. –) Oscar-díjas, kétszeres Golden Globe- és kilencszeres Grammy-díjas olasz származású amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő. Leginkább bátorító üzeneteiről, kirívó öltözködéséről és élő előadásairól ismert. Gaga kezdetben középiskolai darabokban szerepelt, majd a New York Egyetem Tisch School of the Arts nevű művészeti tagintézményének CAP21 képzésére kezdett járni, ám félbehagyta tanulmányait, hogy elkezdhesse zenei karrierjét. Miután a Def Jam Recordings kiadó szerződést bontott vele, Gaga a Sony/ATV Music Publishing-nek kezdett dolgozni dalszövegíróként. Ott Akon R&B énekes felfigyelt hangi adottságaira, aki segített neki, hogy 2007-ben leszerződhessen az Interscope Records-hoz és saját kiadójához, a KonLive Distributionhöz. 2008-ban megjelent The Fame című elektropop stílusú debütáló albuma kritikai és kereskedelmi szempontból egyaránt nagy sikert aratott, és olyan világslágerek jelentek meg róla kislemezként, mint a Just Dance és a Poker Face. Ezt követően 2009-ben adták ki hasonlóan kitörő sikerrel The Fame Monster című középlemezét, rajta három újabb világszerte első helyezéseket elérő számmal, a Bad Romance-szel, a Telephone-nal és az Alejandróval.

Born This Way címmel 2011-ben jelent meg második nagylemeze, amely több mint húsz országban került az eladási listák élére, köztük az Egyesült Államokban is, ahol több mint egymillió példányt adtak el belőle megjelenése hetében. Címadó dala a megannyi slágerlistás siker mellett az iTunes történetének leggyorsabban fogyó száma lett. 2013-ban kiadott EDM műfajú Artpop című harmadik nagylemeze első lett az amerikai albumeladási listán, és megjelent róla Applause című slágere. 2014-ben Tony Bennett-tel közösen kiadott Cheek to Cheek című dzsesszalbuma, illetve a 2016-ban megjelent soft-rock-inspirálta Joanne című ötödik stúdióalbuma is listavezető lett az Egyesült Államokban. Színészi pályafutásából kiemelendő főszerepe az Amerikai Horror Story: Hotel (2015–2016) című sorozatban, amelyért Golden Globe-díjat kapott, valamint Ally alakítása a Csillag születik (2018) című zenés drámában, amelyért többek között Oscar-díjra is jelölték a legjobb női főszereplő kategóriában. A Csillag születik filmzenei albumával, mellyel BAFTA-díjat nyert, Gaga saját rekordját döntötte meg, miután a női előadók között az évtizedben elsőként ötödjére szerezte meg a Billboard 200 albumlista első helyét. Az album Shallow című dala amellett, hogy számos országban listavezető volt, köztük az Egyesült Államokban is, Oscar-, és Golden Globe-díjat nyert A legjobb eredeti filmbetétdal kategóriában.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Lady Gaga cikkajánlóját jelölöm a 2022. évben a február 28. és március 3. közötti helyre. Vagy kerüljön inkább Lady Gaga március 28–i születésnapjára? – *feridiák ^vita 2022. január 24., 22:06

március 3. 12.00 és március 6. 23.59 között: 2021-es sakkvilágbajnokság

A jelölt cikk: 2021-es sakkvilágbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Nyepomnyascsij

Carlsen

A 2021-es sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett, 2020-ról elhalasztott versenysorozat, amely az elért helyezések alapján a világkupán való indulásra jogosító zónaversenyekből és kontinensbajnokságokból, a világbajnokjelöltek versenyén való részvételhez kvalifikációt biztosító 2019-es világkupaversenyből, a 2019 folyamán lezajlott Grand Prix versenysorozatból, a 2019-ben első ízben megrendezett FIDE Grand Swiss svájci rendszerű versenyből és a nyolc legjobb versenyző részvételével rendezett világbajnokjelölti versenyből, valamint a világbajnoki döntőből áll.

A világbajnoki döntőt eredetileg 2020 második félévére tervezték, azonban a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották. Az elhalasztott világbajnoki döntőre 2021. november 24. – december 10. között Dubajban került sor.

A kvalifikációs versenysorozat végén a világbajnokjelölti verseny győztese, az orosz Jan Nyepomnyascsij szerzett jogot arra, hogy a világbajnokság döntőjében megmérkőzzön a címvédő norvég Magnus Carlsennel. Az alapszakaszban a 2006 óta 12 játszmás világbajnoki döntő játszmáinak számát 2021-ben 14 játszmásra emelték.

Magnus Carlsen ismét, ezúttal negyedszer is megvédte világbajnoki címét, miután a döntőben már a 11. játszma után megszerezte a trónvédéshez szükséges 7,5 pontot.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Litvánia történelme kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-9-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 19:28 (CET)

Nem lenne jobb február 14 és 17 között? 16-án ünneplik Litvánia függetlenségének kikiáltását. Hkoala 2022. január 11., 19:54 (CET)

De. Elnézést, hogy csak most vettem észre, és a Te javaslatod szerint még ma átmozgatom. – *feridiák ^vita 2022. január 24., 14:38 (CET)

Bohém rapszódia kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-9-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 25., 02:53 (CET)
 ellenzem másfél éve volt címlapon. Xia ^Üzenő 2022. január 25., 09:30 (CET)

Javasolom helyette a 2021-es sakkvilágbajnokság cikket, ami még nem szerepelt a címlapon. – Hkoala 2022. február 27., 09:07 (CET)

Ezzel a 2021-es sakkvilágbajnokság cikkajánlója a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-9-2 helyre került. Továbbá mivel a Bohém rapszódia cikkajánlója először Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-39-2 helyen volt fent a főcímlapon, így másodszor a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-14-2 helyre javasolhattam-jelölhettem, és így megtettem. – *feridiák ^vita 2022. március 3., 11:10 (CET)

10. hét

március 7. 0.00 és március 10. 11.59 között: Ürümcsi

A jelölt cikk: Ürümcsi (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Fentről kezdve: A város üzleti negyedének panoráma képe, a Vörös hegy, az Ürümcsi bazár este, a Tien-san a városból nézve

'Ürümcsi (mongol eredetű szó, jelentése csodás legelő; kínaiul: 乌鲁木齐, pinjin: Wūlǔmùqí, magyaros: Vulumucsi; ujgur nyelven: ئۈرۈمچى) hárommillió lakosú város és adminisztrációs központ Kínában. Az ország legnyugatibb és legnagyobb tartománya, Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang–Ujgur Autonóm Terület) székhelye. A Tang-dinasztia idejében lett a selyemút állomása, és a Csing (Qing)-dinasztia idején fejlődött gazdasági és kulturális központtá.

Földrajzi érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ nagyvárosai közül Ürümcsi fekszik legtávolabb a tengerektől. A 2010-es népszámlálás adatai szerint a városban és a kínai adminisztrációs szabályok szerint az Ürümcsi prefektúrához tartozó részeken 3 113 000 fő lakott (hat városi kerület és Dabancseng (Dabancheng), amely hivatalosan nem urbanizált része a városnak). Nagyjából ezer kilométer sugarú körben nincs még egy ekkora olyan város, amelyben a Kínát irányító hanok vannak többségben. A város és a külvárosi részek lakóinak többsége kínai (han 75%), de emellett sok az ujgur, a huj, a kazah és a kirgiz is — hivatalosan 49 nemzetiség van jelen.

A hatalmas, gyéren lakott autonóm terület Kína területének hatoda. Vidéki lakossága javarészt iszlám vallású ujgur, de élnek errefelé buddhista mandzsuk és sibék is. Ennek megfelelően a város is sokszínű; az utcákon megforduló emberek az ország teljes etnikai palettáját megjelenítik. Látható itt magas sarkú lábbeliben járó, modern öltözetű fiatal kínai, csadort viselő ujgur nő, szakállas han öregember, sajátos fejfedőjű kirgiz férfi, európai formátumú tádzsik és persze más egyéb kisebbségek is; a sokadalmat szinte mindig több ezer orosz bevásárló turista színesíti.

Az 1990-es évek óta folyamatosan fejlődő város fontos közlekedési csomópont, a tartomány kulturális és kereskedelmi központja. Nevezetes beruházása volt a Dabancseng-Szancsang (Dabancheng-Sanchang) szélerőműfarm, ami jó példa a környezetszennyezésben élenjáró város energiatermelő kapacitásainak korszerű környezetbarát lecserélésére. A világhírű ősi selyemút miatt a turisták által is kedvelt hely a bazár és az úgynevezett Második Híd út. Kína más tartományaiba gyorsan el lehet jutni innen a Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal (Lanzhou–Ürümqi nagysebességű vasútvonal)on, amely az „új selyemút” projekt része.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ürümcsi kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-10-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 3., 06:58 (CET)

március 10. 12.00 és március 13. 23.59 között: Gemini-program

A jelölt cikk: Gemini-program (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Gemini-program jelvénye

Gemini űrhajó Föld körüli pályán
(a Gemini–VII a Gemini–VI–A-ból fényképezve)

A Gemini-program az Amerikai Egyesült Államok harmadikként bejelentett, ám repüléseit tekintve másodikként végrehajtott, űrhajósokat az űrbe juttató űrrepülési programja volt. Céljait tekintve az Apollo-programnak alárendelt program volt. A NASA az 1960-as években ennek keretében próbálta ki a bonyolultabb űrműveleteket, amelyek a későbbi holdra szállásokon előfordultak. Ebben a sorozatban készítették fel az űrhajósokat az Apollo-program repüléseire, hogy a hatalmas kihívást jelentő holdutazásokra tapasztalatokkal rendelkező személyzetek indulhassanak. A holdra szálló űrhajósok többsége részt vett a Gemini-programban is.

A programhoz új, kétüléses Gemini űrhajókat fejlesztettek a McDonnell Aircraft repülőgépgyár bevonásával, amelyekből két személyzet nélküli tesztpéldányt és tíz, emberekkel a fedélzetén repülő példányt bocsátottak fel Cape Canaveralről a Titan II hordozórakétával. Emellett új, a korábbiaknál sokkal kevésbé szigorú feltételekkel történő legénységi válogatási rendszert is eredményezett az új program. A repülések kisebb hibákkal, de alapvetően sikeresen futottak le, melyek során először végzett egy amerikai asztronauta űrsétát, majd a világon először végeztek űrhajósok űrrandevút és két űrhajó összekapcsolását. Az amerikaiak ezzel a programmal hozták be a Szovjetunióval vívott űrversenybeli korábbi tetemes hátrányukat. A program sikere utat nyitott a későbbi holdra szállásnak.

A program érdemi szakasza, a repülések 1964. április 12. és 1966. november 15. között zajlottak. Ezen repülések három fő szakaszra osztották a programot. Az első szakaszban elsősorban az űrhajó működőképességét kellett igazolni, így az első két, személyzet nélküli repülést (Gemini–1 és –2) és az ember irányította szűzrepülést (Gemini–3) soroljuk ide. A második szakaszban zajlottak le a program fő célkitűzéseit tartalmazó rekordrepülések (Gemini–IV, –V, –VI-A, –VII, –VIII), míg végül a jártasság elmélyítését szolgálta a Gemini–XII-ig hátralevő négy repülés. A program célkitűzéseinek teljesítése sikereken és kudarcokon át vezetett, és egészen a legutolsó repülésig tartott annak kimondása, hogy a NASA képes minden olyan űrművelet végrehajtására, amely a későbbi holdra szállást megalapozza.

A Gemini-program számos később meg nem valósult katonai űrprogramnak is alapja volt, és a repülések során a holdra szállás műveletein kívül katonai kísérleteket is végeztek az űrhajósok.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Gemini-program kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-10-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 2., 19:45 (CET)

11. hét

március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között: Benkő József (teológus)

A jelölt cikk: Benkő József (teológus) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Benkő József portréja
a Vasárnapi Ujságban

Középajtai és árkosi Benkő József (Bardoc, 1740. december 20. – Középajta, 1814. december 28.) református lelkész, botanikus, történetíró, nyelvész.

A felvilágosodás korszakának elején élt tudós egyaránt eredményes művelője volt a társadalom- és a természettudományoknak. Fő műve, a Transsilvania, a korabeli Erdély leírása a művelődéstörténet, a néprajztudomány és a családtörténet máig használt forrásmunkája, amelyben az államismereti iskola módszerével vizsgálja az erdélyi társadalom anyagi és szellemi életét.

Kitartó szorgalmával, kivételes munkabírásával hatalmas ismeretanyagra tett szert. A magyaron kívül beszélte a latin, a román, a cigány nyelvet, értett héberül, görögül, olaszul, franciául, németül, örményül és törökül. Negyvennégy éves korában, szegény sorsa ellenére, német nyelvmestert fogadott, mert fel akarta frissíteni némettudását. Alaposságára jellemző, hogy Bethlen Farkas művének kiadására készülve öt különböző példányt olvasott össze fiával, akit emiatt egy évre kivett az iskolából.

Halála után nyolc évvel jelent meg első életrajza, amit öccse, Benkő Ferenc írt. 1842-ben az erdővidéki gazdasági egylet emléket akart állíttatni Erdővidék híres szülöttjének, de ez végül nem sikerült. A 19. század közepén Kőváry László gyakran írt elismeréssel Benkőről, 1854-ben pedig két anekdotát tett közzé róla. Az első tudományos igényű Benkő-monográfiát Mikó Imre állította össze, gondosan összegyűjtve és közzétéve az akkor még létező kéziratokat. Az általa kialakított Benkő-képet a sors csapásai ellen hasztalanul küzdő, ám mégis kiemelkedőt alkotó tudósról lényegében változatlanul vették át a későbbi cikkírók is. Benkő József az 1989-es romániai rendszerváltás után került a honismereti tevékenység fókuszába.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Benkő József (teológus) kiemelt szócikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-11-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 7., 18:14 (CET)

március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között: Széchenyi tér (Szeged)

A jelölt cikk: Széchenyi tér (Szeged) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Szegeden a Széchenyi téren jobb alsó sarokban látható a tornyos Városháza

Bérpalota, parktükrében Klebelsberg Kuno mellszobrával

A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. Területe 50 087 négyzetméter. Korzója közvetlen folytatása a sétálóutcának (Kárász utca), gyalogosforgalma így jelentős. Kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelyeként. Helyi tömegközlekedési átszállóhely lévén, illetve középületei (városháza, bíróság, főposta, bankfiókok, Tisza Szálló, szórakozóhelyek) és pusztán elhelyezkedése folytán is frekventált terület. Korábban – egészen 1950-ig – vásártérként működött.

A teret a Klauzál tér felől a Híd utca és a Nagy Jenő utca közötti szakasz, az ellenkező irányból pedig a Kossuth Lajos sugárút Anna-forrástól induló folytatása, a Vörösmarty utca határolja. A tér mai formája az 1879-es nagy árvíz után alakult ki; a város átépítése előtt összeért a mai Klauzál térrel (ezzel most a Kárász utca egy rövid szakasza köti össze), valamint a Victor Hugo utca egy része is hozzátartozott.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Széchenyi tér (Szeged) kiemelt szócikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-11-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 7., 18:20 (CET)

12. hét

március 21. 0.00 és március 24. 11.59 között: A buddhizmus története

A jelölt cikk: A buddhizmus története (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Buddha Gautama Sziddhártha
Thaiföldi Buddha-szobor

Dharmacsakra

Nagy Sztúpa (i. e. 3. század)
Száncsi buddhista emlékek, India

A buddhizmus történetét az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha születésétől számítják – ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás.

Az India északi részéről indult tan sorban meghódította Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsiát. Valamennyire érintette a teljes ázsiai kontinenst. A buddhizmus története során számos mozgalom, valamint három ág alakult ki: a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána, melyeknek hosszabb-rövidebb ideig tartó virágkoraik voltak. A legfontosabb buddhista zarándokhelyek az észak-indiai Gangeszi-síkságon és Dél-Nepálban helyezkednek el, az Újdelhi és Rádzsgír közötti területen, ahol Gautama Buddha élt és tanított. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus. A buddhizmus hátterét az Indus-völgyi civilizáció jelentette, amely központosított volt és jól szervezett, egészen az i. e. 12. századig. A környezeti és kulturális változások mellett új törzsek is benyomultak az Indus-völgybe nyugat felől a Himalája hágóin átkelve.

Történetének több mint két és félezer éve alatt többször találkozott a nyugati civilizáció és a buddhizmus. Legelőször a selyemúton keresztül jutott el nyugatra a buddhizmus, majd a 19. században az európai gyarmatosítók jutottak el az ázsiai buddhista országokba. A nyugati érdeklődés a buddhizmus irányában fokozatosan nőtt, ahogy a rejtélyes vallásból a modern tudományokat kiegészítő tudománnyá alakult át. Kína tibeti megszállása után rengeteg tibeti buddhista mester menekült el, majd telepedett le Indiában majd különböző nyugati országokban. A 20. század folyamán egyre több ázsiai buddhista mester keresett magának új életet nyugaton. Sok esetben bevándorlóként vagy menekültként érkeztek, de fokozatosan egyre nagyobb közönségek előtt tartottak előadásokat. Miután támogatókra leltek, új buddhista irányzatok is kialakultak, kolostorokat, elvonulási központokat, iskolákat és egyetemeket hoztak létre.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A buddhizmus története kiemelt szócikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-12-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 15., 15:09 (CET)

március 24. 12.00 és március 27. 23.59 között: Kőszeg

A jelölt cikk: Kőszeg (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Jézus szíve templom

Kőszeg, Fő tér

Kőszeg (németül: Güns, horvátul: Kiseg, vendül: Küseg, szlovákul: Kysak) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében, a Kőszegi járás központja. Városrésze: Kőszegfalva. A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, a horvátok a török támadása után. Több testvérvárosa van, és a Douzelage szervezetnek is tagja. Kőszegen egyetem működik. A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg. Okmány először 1279-ben említi, a „Szőlő Jövésnek Könyvét” 1740-től vezetik. Itt mérték Magyarországon a legnagyobb hóvastagságot (151 cm) és a legtöbb éves csapadékot (1510 mm).

Jelentős szerepet játszott Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi város címet kapott, és ezt 1648-ban szabad királyi város ranggal erősítették meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte a várat a törököktől, akik így nem próbálkoztak meg Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalásával. A város sikeres helytállása először a hírnevet hozta meg, majd a gazdaság felvirágzását is. Mivel ezután a hadjáratok már elkerülték, országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa maradt. Történelmi központjának felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben a „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet számos látnivalót kínál a természet szerelmeseinek.

A városhoz kötődő hírességek közül említendő még Ottlik Géza író, az Iskola a határon szerzője, Chernel István ornitológus, a síelés hazai úttörője, valamint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Kőszeg kiemelt szócikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-12-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 15., 19:59 (CET)

13. hét

március 28. 0.00 és március 31. 11.59 között: Macska

A jelölt cikk: Macska (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Felnőtt házi macska

Kiscica

A macska (házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) a macskafélék (Felidae) családjában a Felis nembe tartozó kisebb, húsevő emlős, a hagyományos felfogás szerint a vadmacska (Felis silvestris) alfaja. A modern rendszertanok kezdik külön fajként kezelni, mivel nagyon sokban (külsejében, viselkedésében) eltér az ősének tekintett vadmacskától. Ügyes ragadozó, több mint 1000 fajt zsákmányol. Meglehetősen intelligens, így idomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére; kisebb feladatokat önállóan is betanulhat (lásd: A macska intelligenciája).

Számos fajtáját és színváltozatát tenyésztették ki, egyebek közt csupaszt és farok nélkülit is. A testbeszéden kívül több mint százféle hangjellel kommunikál, közülük ismertebb a nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, bújás, fújás, morgás, perregés. A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan vadon is képes fennmaradni; a kivadult macskák gyakran kisebb kolóniákba állnak össze. Az állatvédők szerint sokáig csak igen kevés marad életben gazdátlanul, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a nemcsak a macskák és más háziállatok bántalmazása büntetendő, de elhagyásuk is, illetve szándékos eltávolításuk otthonukból.

Tárgyi bizonyítékok szerint a macska körülbelül 10 000 éve kezdett az ember társaságában élni. Egy kb. 9500 éves európai sírból egy meghatározatlan nemű felnőtt maradványai mellett egy macska csontjai kerültek elő; a macskatetemet az emberrel egyezően nyugatnak fordították. Erre a környékre és korra utalnak a genetikai kutatások eredményei is — úgy tűnik, a macska az első emberi települések létrejöttének idején, a neolitikumban háziasult a Termékeny félholdként ismert területen. Jelentős szerepet játszik sok kultúra legendáiban és mítoszaiban, így az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Macska kiemelt cikket javaslom-jelölöm a 2022. március 28. és március 31. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-13-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 23., 19:13 (CET)

március 31. 12.00 és április 3. 23.59 között: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban

A jelölt cikk: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Fáraóképmás, valószínűleg
II. Ramszeszé

Alsó-Egyiptom városai

Az ókori Egyiptomban a mindennapi élet fő vonásai évezredeken át szinte változatlanok maradtak, bár az egyiptomi kultúra ezen hosszú időszak alatt sokat fejlődött. Különösen a nagy építkezések alakulása szembetűnő. A civilizáció az egyik csúcspontját az i. e. 13. században, II. Ramszesz fáraó korában érte el, ekkor a világ egyik vezető hatalma volt. A gazdag leletanyagból a történészek nemcsak a fáraók életéről tudtak meg sok érdekes részletet, de az ókori Egyiptom hétköznapjairól is.

Az ókori egyiptomi társadalomban végső soron minden föld a fáraó tulajdona és annak minden lakosa a fáraó rabszolgája volt. Ezért is tekintik az ázsiai termelési mód elméletének hívei ezt a birodalmat e társadalmi formáció egyik tipikus példájának. A társadalom emellett erősen rétegezett volt. A fáraó és környezete alatt a hivatalnokréteg állt, élén a nagy ország helyi vezetőivel. Velük szorosan összefonódott a katonaság, papság, alattuk helyezkedett el a kereskedők, iparosok és kézművesek, majd a munkások és a földhöz kötött parasztok következtek. Legalul, viszonylag kevesen a valódi rabszolgák voltak, akiket ingóságként kezeltek, adtak-vettek. Legtöbbjük a külföldi hadjáratokon esett fogságba; őket az állam osztotta el az urak, a papok és magánemberek (például az obsitos katonák) között. Egyes rabszolgák a gazdagabb családoknál dolgoztak patriarchális körülmények között, őket viszonylag gyakran fel is szabadították. Mások a kő- vagy aranybányákban, embertelen körülmények között fejezték be rövid életüket.

A társadalom felépítését jól tükrözi a városok szerkezete is. A későbbi ókori demokráciáktól eltérően az egyiptomi városokban csak utcák voltak, nagyobb összejövetelekre alkalmas terek szinte egyáltalán nem. Nem szerették a szétszórt településeket, az ideális egyiptomi város négyszög alapú volt, derékszögű utcákkal; centrumában volt a templomi-hivatali központ középületekkel és katonákkal. A központi hatalom gyengülése idején az ilyen városok fellazultak, a középületeket gyakran raktárakká vagy lakásokká alakították. Az utcákat ritkán burkolták, általában csak kitaposott útvonalak voltak, amiket a házak falai szegélyeztek és időnként a kapuk szakítottak meg. Közéletnek nevezhető tevékenység csak a városközpontban, a templomok, hivatali épületek körül vagy azok belső előterében volt. Piacok, más kereskedelmi tevékenységet szolgáló területek, boltok sem voltak: a háztartások részben önellátóak voltak, részben az államtól fizetségül kapott fejadagokat élték fel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Mindennapi élet az ókori Egyiptomban kiemelt cikket javaslom-jelölöm a 2022. március 31. és április 3. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-13-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 25., 20:23 (CET)

14. hét

április 4. 0.00 és április 7. 11.59 között: Avas

A jelölt cikk: Avas (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az avasi tv-torony

Az Avas ábrázolása 1800-ból

Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is. A városrész magába foglal egy lakótelepet is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe. A domb neve régi magyar szó, aminek a finnugor jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel.

A domb északi, északkeleti oldalán van a műemlékek és a látványosságok zöme. Tetején áll a tévétorony, a város egyik jelképe. Egy másik fontos jelkép az avasi gótikus református templom és a mellette álló harangtorony. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent községben épített mindszenti templom, a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett Csupros Mária-szobor is. Az Avas temetőit is régóta használják: az avasi református temető műemlék, de a zsidó temetőben és a két mindszenti temetőben is sok értéket találunk. Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos, ma a Herman Ottó Múzeumban őrzött kőkori lelet tanúskodik. Déli-délkeleti részén a kora középkortól szőlőt termeltek és kiváló borokat állítottak elő. A domb oldalában borospincéket, illetve borházakat alakítottak ki; közülük néhány irodalmi asztaltársaságoknak is helyet adott.

A déli-délkeleti lejtőkön 1973 és 1985 között hatalmas, Eger méretű lakótelep épült, amivel a lakáshiányt ugyan megoldották, de számos, később jelentkező társadalmi problémát generáltak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Avas cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 14. hét eleje (április 4. – április 7.) helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 12., 14:38 (CET)

április 7. 12.00 és április 10. 23.59 között: Bohém rapszódia

A jelölt cikk: Bohém rapszódia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Balról jobbra: Joe Mazzello, Rami Malek és Gwilym Lee interjú közben

A film promóciós posztere a University of West London épületén

A film promóciós posztere a University of West London épületén

A Bohém rapszódia (angolul Bohemian Rhapsody) című életrajzi film a brit Queen rockegyüttes történetéről szól, középpontban a frontember Freddie Mercury életével. A film végigköveti az együttes felemelkedését, Mercury szólókarrierjének indulását, és azt az időszakot, amikor az énekesnél diagnosztizálták az AIDS betegséget.

A film amerikai-brit koprodukcióban készült a 20th Century Fox, a New Regency, a GK Films és a Queen Films gyártásában. Forgalmazója a 20th Century Fox. A filmet Bryan Singer rendezte. A főszereplők Rami Malek (Freddie Mercury), Lucy Boynton (Mary Austin), Gwilym Lee (Brian May), Ben Hardy (Roger Taylor), Joseph Mazzello (John Deacon). A Queen tagjai, Brian May gitáros és Roger Taylor dobos kreatív szakértőként és zenei producerként vettek részt a film elkészítésében.

A forgatás 2017 szeptemberében kezdődött Londonban Bryan Singer irányításával. Decemberben Singer nem jelent meg a forgatáson, ezért kirúgták. Dexter Fletcher rendezőt kérték fel a film befejezésére, habár a hivatalos stáblistában Singer maradt a rendező az Amerikai Rendezők Céhének szabályai szerint. A forgatás 2018 januárjában fejeződött be. A film világpremierjét 2018. október 23-án tartották Londonban, Magyarországon október 26-án, az Egyesült Államokban november 2-án mutatták be. 2019. április 26-ig több mint 902 millió dollár bevételt hozott, és a zenés életrajzi film műfajában a valaha volt legsikeresebb alkotás, megelőzve a 2015-ben bemutatott Straight Outta Compton című filmet.

A film történetvezetését sok kritika érte az eseményeknek gyakran a valóságtól eltérő bemutatása, valamint Mercury életének és szexualitásának ábrázolása miatt, azonban dicsérték Malek alakítását és a zenei rendezést. A filmet két Golden Globe-díjra is jelölték, a legjobb filmdráma és a legjobb drámai színész kategóriában; mindkettőt elnyerte. Öt Oscar-díjra jelölték, melyből négyet kapott meg, köztük a legjobb férfi főszereplőnek járót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Bohém rapszódia cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 14. hét vége (április 7. – április 10.) helyre. – *feridiák ^vita 2022. március 1., 13:31 (CET)

 ellenzem Nyomatékosan felhívom a figyelmed, hogy rengeteg szócikk van, ami hosszú évek óta nem került sorra, és azokat szívesebben látnánk a kezdőlapon, mint az általad szimpatikusnak vélt szócikkek folytatólagosan újbóli jelölését. Bízva, hogy megérted végre a kérésünket: LaSza 🚍 ^(VITA) 2022. március 3., 11:37 (CET)

Tisztelt LaSza 🚍 ^(VITA) ! Köszönöm az érdekes és értékes megleckéztetést. Az adatok a cikkben olvashatók. Egy hiányzik még, amit most hozzáteszek. 83 éves, és súlyos beteg vagyok. Ezért kérem kivételes türelmed és segítséged a Bohém rapszódia cikkajánlója kezdőlapon létével párhuzamosan még ma itt kifejteni. – *feridiák ^vita 2022. április 7., 11:40 (CEST)

15. hét

április 11. 0.00 és április 14. 11.59 között: Marina Ivanovna Cvetajeva

A jelölt cikk: Marina Ivanovna Cvetajeva (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Marina Cvetajeva 1911-ben

Marina Ivanovna Cvetajeva (cirill betűkkel: Мари́на Ива́новна Цвета́ева; Moszkva, 1892. szeptember 26.; a Gergely-naptár szerint: október 8. – Jelabuga, 1941. augusztus 31.) orosz költő és író, az orosz modernizmus egyik legnagyobb alakja.

Úgy alkotott maradandó életművet, hogy a nagy irodalmi mozgalom, az avantgárd idején egyetlen irányzat mellett sem kötelezte el magát, költészetében egyedülálló szintézisét teremtette meg évszázadok művészi eredményeinek a mitológiától és az orosz népköltészettől Gyerzsavinon, Goethén, példaképén, Puskinon át egészen a legmodernebb vívmányokig, a különböző „izmusokig”.

Anyja korai halála és apja visszahúzódó, tudósi életmódja is arra predesztinálta, hogy korán önállósodjon – tizenhat évesen egyedül töltött egy nyarat Párizsban, és tizennyolc évesen, önerőből publikálta első verseskötetét. Tulajdonképpen a véletlennek köszönheti, hogy hamar bekerült az orosz avantgárd nagyjainak körébe, ami költői fejlődését elősegítette, de nem határozta meg.

Huszonöt évesen érte az 1917-es októberi orosz forradalom, amely felforgatta magánéletét: a polgárháború alatt kisebbik lánya éhen halt egy árvaházban, férje a Fehér Gárdában harcolt az új szovjethatalom ellen, és öt évig nem is látták egymást. Művészetének ugyan új forrása fakadt a hazafias ellenállás megéneklésével, a fehérek végső veresége azonban a férjet Konstantinápolyon át Prágába vetette, s Cvetajeva, követni akarván őt, az önkéntes száműzetést választotta.

Az új szovjet rendszer attól fogva tudomást sem vett róla, ám a berlini, prágai, párizsi emigránskörök sem ölelték keblükre a megfelelni semmilyen ideológiának nem akaró költőnőt. Amikor nagyobbik lánya, majd férje is repatriált, 1939-ben Cvetajeva is erre kényszerült. Lányára a Gulag várt, férjére a börtön, őrá pedig, 1941-ben, a német seregek betörése nyomán a kitelepítés Moszkvából Tatárföldre. Nehézségekkel, nélkülözésekkel, csapásokkal teli életének 48 éves korában, 1941. augusztus 31-én önkezével vetett véget.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Petőfi Sándor cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 15. hét eleje (április 11. – április 14.) helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 10., 13:10 (CET)

 ellenzem a harmadszori címlapra kerülést. Javasolom helyette a 2021-es Formula–1 világbajnokság cikket, ami még nem szerepelt a kezdőlapon. – Hkoala 2022. február 27., 14:39 (CET)

Április 11. a Magyar Wikipédiában a magyar költészet napja. A 2022. évben ez a nap a 15. hét első napja. Petőfi Sándornál is jobb választás Arany János költő.

A 2021-es Formula–1 világbajnokság kiemelt cikkének a még szabad május közepére áthelyezése pedig Max Verstappen kiemelt cikke számára is előnyösebb. – *feridiák ^vita 2022. április 5., 00:01 (CEST)

Akkor sem kellene harmadszorra címlapra tenni. Javasolom a szintén költő Marina Ivanovna Cvetajeva cikkét. – Hkoala 2022. április 8., 06:42 (CEST)

Összefoglalás és előrehaladás

A magyar ünnepkörben egyik kiemelkedő érték a magyar költészet napja. Ez a nap évről évre április 11.

A 2022. vagyis az idei év még feljebb emeli, mert már április 10., a mai vasárnap Virágvasárnap a húsvéti nagyhét kezdete, és csúcsa a következő vasárnap, vagyis az április 17. húsvét vasárnapja, a feltámadt Jézus Krisztus mennybemenetele. Teljesebben 2022, április 17. a nyugati és április 24. a keleti egyházaknál a húsvét. A húsvét a kereszténység/keresztyénség legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

A magyar költészet napján a magyar költőké és költeményeiké az ünnepi hely. A Magyar Wikipédia Kiemelt cikk rovatában először Petőfi Sándor cikkajánlója 2016. december 29. és 2017. január 1. között szerepelt a kezdőlapon. Másodszor 2022. április 11. és április 14. között következik. A többire holnap térünk rá. – *feridiák ^vita 2022. április 10., 23:09 (CEST)

A vitalap nem ezt mondja. Ez a szócikk 2006. július 15. és 2006. július 21., valamint 2016. december 29. és 2017. január 1. között szerepelt a kezdőlapon. Pagony ^üzenet 2022. április 10., 23:18 (CEST)

Kérlek, hogy szíves figyelmesebben elolvasni a Vitalapot. Remélem, holnap április 11-én segítségemmel sikerül belátnod tévedésedet. – *feridiák ^vita 2022. április 10., 23:50 (CEST)

@*feridiák: ne hamisítsd meg a cikk laptörténetét! Pagony – Pagony ^üzenet 2022. április 11., 00:45 (CEST)

@*feridiák: Először 2006. július 16-tól szerepelt, másodszor 2016/2017 fordulóján. Ez lenne a harmadik. Kérlek, ne erőltesd tovább. – Hkoala 2022. április 11., 00:08 (CEST)

április 14. 12.00 és április 17. 23.59 között: Anastacia

A jelölt cikk: Anastacia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Anastacia Sydneyben (2015)

Anastacia (sz. Anastacia Lyn Newkirk, Chicago, 1968. szeptember 17.) amerikai popénekesnő, dalszerző és zenei producer. Az 1980-as évek elején kezdett el táncolni; 1985-től 1992-ig az MTV The Club nevű műsorában volt az állandó tánckar tagja. Később számos zenész és énekes stúdióalbumán vokálozott, illetve háttértáncosként tűnt fel videoklipekben. 1999-ben vált ismertté az I’m Outta Love című szerzeményével. A 2000 nyarán megjelent Not That Kind elnevezésű stúdióalbumából ötmillió kelt el szerte a világon, később négyszeres platinalemezzé vált. Karrierje kezdetén olyan legendás zenészek és előadóművészek ismerték el tehetségét, mint Michael Jackson, Elton John, Luciano Pavarotti vagy Mariah Carey. 2016-ig hat nagylemezt, két válogatás- és egy koncertalbumot adott ki, közel 85 millió lemezt adott el világszerte. Főleg Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Ázsiában, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában kedvelik.

2003-ban és 2013-ban egy daganatos megbetegedéssel, a mellrákkal szállt szembe, és mindkétszer győzelmet aratott a betegség felett. Több mint egy évtizede működtet egy mellrák elleni alapítványt, a The Anastacia Fundot, emellett több hasonló szervezetet támogat. Időnként jótékonysági árveréseket indít: a fellépéseken, díjátadókon viselt ruháit és személyes tárgyait eladja, a bevételeket pedig különböző egyesületeknek adományozza. Ilyen például a The Breast Cancer Research Foundation, ami egy mellrákot kutató alapítvány, és amelynek rendszeresen ad pénzt. 2009. szeptember 6-án, budapesti koncertje előtt egy mellrák elleni kampányban is részt vett: az Egészség Hídja Összefogás Egyesület felvilágosító munkáját segítette. Esedékes jótékonysági árverésének teljes bevételét is ez az egyesület kapta meg. 2015. szeptember 17-e óta a Hear the World alapítvány, 2015 novembere óta pedig a Global Gift Foundation nevű jótékonysági nonprofit szervezet nagykövete. Előbbi a halláskárosult, hátrányos helyzetű embereket, utóbbi a rászoruló gyermekeket, nőket és családokat támogatja. 2016. szeptember 25-én a Cancer Research UK nevű rákkutató és jótékonysági szervezettel társult azért, hogy segítse az alapítvány életmentő rákkutatásait.

Anastacia több különböző zenei műfajban is énekel. Első és második korongján R&B, funk, dance-pop, és soul stílusú dalok hallhatók. Harmadik lemeze rockosabb, dinamikusabb, negyedik stúdióalbuma pedig lágyabb, és ismét előtérbe kerül az R&B és a dance-pop. 2014-es nagylemezén, a Resurrectionön újra színre lép a sprock-stílus. Fekete hangszínét gyakran hasonlítják Tina Turneréhez és Aretha Franklinéhez. Arra a kérdésre, hogy mi az a három szó, amivel a leginkább le tudná írni önmagát, hangjára utalva így felelt: „Hangos, hangosabb, és leghangosabb!” Beceneve is erre utal: „The little lady with the big voice”, vagyis „A nagyhangú kis hölgy”.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Anastacia cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 15. hét vége: április 14. és április 17. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. március 4., 21:58 (CET)

16. hét

április 18. 0.00 és április 21. 11.59 között: Brit Birodalom

A jelölt cikk: Brit Birodalom (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Brit Birodalom címere

A Brit Birodalom zászlaja

A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt. Beletartoztak az ország gyarmatai, domíniumai, protektorátusai, bábállamai és egyéb területei. Ez volt a Földön valaha létezett legnagyobb területű, lakosságú és gazdasági erejű gyarmattartó birodalom.

Kialakulása a nagy földrajzi felfedezések korában, a 16. században kezdődött, amikor Spanyolország és Portugália mellett Anglia is kivette részét az újonnan felfedezett területek gyarmatosításából és a tengerek uralmáért vívott versenyből.

Fénykorában, a 20. század első felében a Brit Birodalomnak körülbelül 458 millió alattvalója volt, azaz a Föld népességének negyede tartozott uralma alá. Ugyanilyen arányban részesedett az összes szárazföldből: területe megközelítően 36,6 millió km² volt. Ekkor terjedt el világszerte az angol típusú gazdasági berendezkedés, oktatási rendszer, az angolszász jogrendszer, a hadsereg, a westminsteri kormányzati struktúra és a brit társadalom számos eleme, mint a sportok (például krikett, labdarúgás) és az angol nyelv. A gyarmatok őslakóival gyakran embertelenül bántak, és ezért többen komolyan bírálták is a birodalmat.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Brit Birodalom cikkajánlóját a 2022. év 16. hét eleje: április 18. és április 21. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. március 14., 12:44 (CET)

április 21. 12.00 és április 24. 23.59 között: A rajongók

A jelölt cikk: A rajongók (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A regény első kiadásának címlapja

A rajongók Kemény Zsigmond 1858–1859-ben megjelent történelmi regénye, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem korát, benne a szombatosok üldöztetését idézi fel. A szerző legsokrétűbb, legbonyolultabb és mégis legegységesebb regényeként hű képet ad az író történelemszemléletének alakulásáról, erkölcsi felfogásáról, ábrázoló módszerének realista igényéről és kompozíciós művészetéről, ekként az életmű legjelentősebb darabja.

A mű Szalárdi János Siralmas krónikája és Kemény János fejedelem önéletírása felhasználásával készült. Cselekménye számos romantikus elemet tartalmaz (Kassai Elemér boldogtalan szerelme és tragikus halála, nagybátyjának intrikái Péchi Simon és Laczkó István ellen, utóbbi megőrülése és halála), de alapvetően a realista irányzathoz tartozik.

A mű önállóan vagy az író összes műveinek sorozatában számos kiadást ért meg. A Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint nincs a legnépszerűbb magyar regények között. Arató László szerint „valószínűleg a Rajongók, a legnépszerűtlenebb magyar zseni regénye, porpáncélban vagy porburokban született. Már a kortársak se nagyon szerették, az utókor se nagyon szerette, és a mai olvasóközönségnek is csak egy csekély része szereti, miközben jeles elmék, irodalmárok újból és újból fölfedezik.”

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„A rajongók” cikkajánlóját a 2022. év 16. hét eleje: április 21. és április 24. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. március 14., 13:32 (CET)

17. hét

április 25. 0.00 és április 28. 11.59 között: Tiencsini koncessziós zónák

A jelölt cikk: Tiencsini koncessziós zónák (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A francia koncesszióban az Avenue Général Foch és a Rue de Chaylard kereszteződése 1930-ban.

A tiencsin (tianjin)i koncessziós zónák Kínában Tiencsin (Tianjin) város délkeleti részén alapított koncessziós területek, melyek kilenc ország által igazgatott különleges közigazgatási autonómiaként működtek. A koncessziót a félgyarmati sorba került Kína uralkodóháza, a Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) adta át több külföldi imperialista hatalomnak.

A koncesszió területének rögzítésére a bokszerlázadást lezáró békekötés keretében 1901. szeptember 7-én került sor Peking (Beijing)ben, a konfliktusban nemzetközi erőként fellépő nyolc nemzet szövetségével. Ez alapján a már korábban 1860-ban átadott tiencsini (tianjini) és sanghaji francia és angol koncessziós területek mellett más nemzetek is területekhez jutottak.

A tengeri kijárattal is rendelkező, akkor egymillió lakosú Tiencsin (Tianjin) város területének hatvan százalékát feloszthatták egymás között a harcokban részt vett államok. Így a Hajho (Hai he) folyó jobb partján nyugati oldalon megalakultak a japán, a francia, az angol, illetve a német koncessziós területek, míg a folyó bal partján a keleti oldalon helyet kapott az osztrák–magyar, az olasz, a belga és az orosz koncesszió. Az Osztrák–Magyar Monarchia által birtokba vett Tiencsin (Tianjin) belvárosban található rész mintegy százötven hektáros területet tett ki.

A koncessziók 1860 és 1945 között működhettek és komoly befolyást gyakoroltak a város későbbi életére. Jelentős beruházások történtek és a koncessziós időben épített épületek közül több a mai napig is fennmaradt. Ezek közül a fontosabbak részei lettek a kínai örökségvédelmi programnak, továbbá a nemzetközi jelenlét is nagyban hozzájárult, hogy az illetékes hatóság 2002-ben 103 kínai várossal együtt a „történelmileg és kulturálisan nevezetes városok” közé sorolta Tiencsint (Tianjint).

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Formula–1” cikkajánlóját a 2022. év 17. hét elejére: április 25. és április 28. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. március 22., 13:13 (CET)

 ellenzem Már háromszor volt a címlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Tiencsini koncessziós zónák cikket. Hkoala 2022. március 28., 09:23 (CEST)

A „Formula–1 monacói nagydíj” cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2022. év 17. hét elejére: április 25. és április 28. közötti helyre. Még csak egyszer volt a címlapon. – *feridiák ^vita 2022. április 18., 21:28 (CEST)

A „Tiencsini koncessziós zónák” cikkajánlóját pedig javaslom-jelölöm a 2022. év 23. hét elejére: a június 6. és június 9. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. április 19., 16:39 (CEST)

április 28. 12.00 és május 1. 23.59 között: Győr

A jelölt cikk: Győr (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Győr címere

A győri bazilika, barokk erkélyek, Loyolai Szent Ignác bencés templom, egy belvárosi utca, és a Városháza

Győr (latinul: Arrabona, Jaurinum, németül: Raab, horvátul: Jura, Đura) egy megyei jogú város Magyarországon, a Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye. Jelentős gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.

A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat. Győr „a folyók városa” is, ugyanis a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Pontosan ez a folyómenti fekvés volt az, amely a település kialakulását és fejlődését nagyban elősegítette.

Az ókorban Arrabona római település feküdt a mai Győr területén. Innen jön a város német „Raab” elnevezése. A Honfoglalás után, I. István magyar király 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben lett a központja, amikoris elkészült a székesegyház. Győr a török háborúk idején, Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, ezért felbecsülhetetlen katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a várost az olasz építők, Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján építették át és bővítették erőddé.

A második világháború utáni újjáépítés nehézkes volt a vasfüggöny határának közelében. Ma Győr mintegy 130.000 fős lakossal és három egyetemmel rendelkezik. A határok megnyitása óta a város politikailag és gazdaságilag is felértékelődött az előnyös Bécs-Budapest-Pozsony városháromszög fókuszú elhelyezkedése miatt. 2003 óta a Centrope európai régió része. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejlődik. Emiatt kapta jelzőjét: Győr – a találkozások városa.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Győr” cikkajánlóját a 2022. év 17. hét végére: április 28. és május 1. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. március 21., 14:47 (CET)

 ellenzem Egymás után jelölsz olyan cikkeket *feridiák, amelyek régen voltak kiemelve és nincs elég forrás (lábjegyzet) hozzájuk. Ma már ezek a cikkek nem mennének át a kiemelésen. – M. V. ✉ 2022. március 29., 20:14 (CEST)

18. hét

május 2. 0.00 és május 5. 11.59 között: Boeing 747–400

A jelölt cikk: Boeing 747–400 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Boeing 747–400-as szélestörzsű repülőgép a Boeing cég 747-es családjának a legnagyobb darabszámban eladott típusa. Noha a gép törzsének kialakításán és a négy hajtómű elrendezésén nem változtattak, ez a típus számtalan fejlesztés eredménye, amelyekkel egy hatékonyabb repülőgép létrehozása volt a cél. Legjellegzetesebb sajátossága az előző típusokhoz képest a szárnyakra erősített 180 cm hosszúságú winglet. Ezt a kiegészítést egyedül a japán belföldi forgalomban használt változatoknál hagyták el.

A 747–400 fejlesztései közé tartozik a kétszemélyes, digitalizált, LCD kijelzőkkel felszerelt pilótafülke, az üzemanyag-takarékos hajtóművek, a vízszintes vezérsíkokba épített üzemanyagtartályok, valamint a szárnytöveknél átdolgozott, aerodinamikusabb burkolat. Az utastér kialakítása is változott némiképp, ami elsősorban a berendezések arculatán észlelhető, valamint teljesen átdolgozott utastájékoztató és szórakoztatórendszer teszi a repülést kényelmesebbé. A kupolaszint elrendezése lényegesen nem tér el a korábbi modelleknél megszokottakhoz képest. Maximális utasbefogadó képessége 660 fő (747–400D változat), és egyszeri feltöltéssel 14 200 km-t képes repülni.

A típust a Northwest Airlines állította szolgálatba elsőként a légitársaságok közül 1989. február 19-én. 2009 decemberében szállították le az utolsó Boeing 747–400 variánst, ezzel megszűnt a típus gyártása.

A gyártás leállítását követően utóda, a Boeing 747–8 Intercontinental az egyetlen típus a 747-es családból, amely a gyártótól újként megrendelhető.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Nap kiemelt cikkét javaslom a 2022. év 18. hetének eleje: május 2. és május 5. közötti helyre, melyet fokoz benne május 3. napján az egyetemes ünnepkörben Napcsillagunk ünnepnapja. – *feridiák ^vita 2022. március 21., 23:50 (CET)

 ellenzem Már háromszor volt a kezdőlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Boeing 747–400 cikket. Hkoala 2022. március 22., 05:39 (CET)

május 5. 12.00 és május 8. 23.59 között: Iszlám

A jelölt cikk: Iszlám (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Isten neve iszlám kalligráfiával
az isztambuli Hagia Szophiában

Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám kiejtése^ⓘ) a Föld nagy világvallásainak egyike. A zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó, ábrahámi, monoteista vallás. Alapjául azon, Isten (arab eredetű, más muszlim országokban is használt nevén Alláh, vagyis Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket Muhammad ibn Abdalláh ibn Abd al-Muttalib, közismert nevén Mohamed próféta adott át a 7. század első harmadának végén Hidzsázban követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze követői, a muszlimok.

Az iszlám túlmutat a dogmák és vallásgyakorlatok összességén, külön kultúrának is tekinthető: híveit Mauritániától Indonéziáig a közös hagyományok és értékrendek, az egyazon vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen a modern időkig a vallási és tudományos életben az arab nyelv általános használata társult. Kb. 1,8 milliárd követőjével (ez a Föld népességének 23%-a) – a kereszténység után – a világ második legnagyobb vallása. Fő elterjedési területei Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, valamint Malajzia és a legnépesebb muszlim ország, Indonézia. Az iszlám ünnepek körében 2022-ben április 3-a és május 2-a között ünnepelték az egyik főünnepet, a ramadánt, amely a böjt megtörésének ünnepével zárul.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az „Iszlám” cikkajánlóját a 2022. év 18. hét végére: május 5. és május 8. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. március 28., 09:54 (CEST)

19. hét

május 9. 0.00 és május 12. 11.59 között: Kossuth Lajos utca (Miskolc)

A jelölt cikk: Kossuth Lajos utca (Miskolc) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A tér a Kossuth-szoborral és háttérben
az avasi református templommal

A Kossuth utca északi vége, háttérben
Ortodox templom és Egyházi Múzeum

Az Erzsébet tér (korábban: Szabadság tér) egy utcánál alig szélesebb közterület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között. Jelentősebb épületei az Erzsébet fürdő és a műemlék Arany Szarvas Gyógyszertár. Közvetlen közelében van az avasi református templom, valamint a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a lebontott malom helyén ráláthatunk a zöld lombok borította Avasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szinva vizére. A Széchenyi utcának a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusúak, a főutcától távolodva azonban enyhül a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá, egyre természetközelibbé válnak. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így mintha a természetre nyílna ablak.

Az 1878-as miskolci árvíz után elrendelték a Szinvára épített malmok lebontását és a malomárok feltöltését. A mai tér helyén álló, úgynevezett „Papmalom” azonban a rendelet dacára még 1890-ben is működött. 1891-ben már komolyan követelték a malom lebontását és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítését — ugyanekkor a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet. A teret nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdték beépíteni. A lebontott malom helyét a város közgyűlése először Papmalom térnek nevezte el, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már el is készült; vele szemben körülbelül ugyanekkor épült fel a Diószeghy-ház, amelynek homlokzata tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; a látványt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült javítani.

A Diószeghy-ház és a főutca között állt pékség helyére 1894–95-ben húzták fel azt a házat, amely ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székhelye. A Széchenyi utca melletti sarokház 1898-ra épült meg. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 50. évfordulójára állították fel a téren Róna József Kossuth-szobrát; ez az országban az államférfi legrégibb egész alakos köztéri szobra.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Erzsébet tér (Miskolc) cikkajánlóját jelölöm a 2022. május 9. és május 12. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-19-1 helyre. Indoklás: május 11. Miskolc város ünnepe. – *feridiák ^vita 2022. január 8., 14:27 (CET)

 ellenzem, már harmadszorra kerülne kezdőlapra. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2022. január 8., 14:53 (CET)

 ellenzem, már harmadszorra kerülne a címlapra. Javasolom helyette a Kossuth Lajos utca (Miskolc) cikket. Hkoala 2022. január 9., 06:22 (CET)

@*feridiák, Hkoala: Javaslom helyette az Avas cikket, ami 10 éve volt utoljára kezdőlapon. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2022. január 9., 17:57 (CET)

Részemről rendben. Hkoala 2022. január 9., 19:20 (CET)

Tovább a szócikkhez

Ez miért a Kossuth utcára mutat? Miért kell bele a Kossuth utca cikk szövegének egy része, kikommentelve? Voxfax ^vita 2022. május 12., 09:13 (CEST)

május 12. 12.00 és május 15. 23.59 között: 2021-es Formula–1 világbajnokság

A jelölt cikk: 2021-es Formula–1 világbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Max Verstappen

A 2021-es Formula–1 világbajnokság sorrendben a 72. Formula–1-es szezon volt. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította le, ez a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága. A szezon során huszonkét nagydíjat rendeztek, ez új rekordot jelentett a sportág történetében. A szezon március 28-án vette kezdetét Bahreinben és december 12-én ért véget az Egyesült Arab Emírségekben, az abu-dzabi nagydíjjal. Új pályaként bemutatkozott a szaúd-arábiai Dzsidda és a katari Doha, illetve hosszú évek után visszatért a versenynaptárba a holland nagydíj.

Az egyéni címvédő a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton volt, aki ebben az évben is az utolsó futamig harcban állt a világbajnoki elsőségért. Kihívója a Red Bull holland versenyzője, Max Verstappen volt, aki a szezon során végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva, összesen tíz győzelmet aratva szerezte meg pályafutása első összetettbeli sikerét. Ezzel ő lett az egyetlen versenyző, aki a 2014-ben bevezetett hibrid-érában nem Mercedes-versenyzőként szerzett világbajnoki címet. A konstruktőrök pontversenyében a címvédő Mercedes végzett az élen, sorozatban nyolcadik alkalommal, amellyel az örökranglistán beérte a McLaren csapatát.

A szezon végén Kimi Räikkönen befejezte Formula–1-es pályafutását. A finnek 2007-es világbajnoka 349 nagydíjon állt rajthoz a sportágban eltöltött évei alatt, ezzel pedig csúcstartó a vonatkozó statisztikát tekintve. Az idényt megelőzően nagy érdeklődés övezte a Formula–1-be két év elteltével visszatérő kétszeres világbajnok Fernando Alonso, aki az Alpine-nal a dobogóra is felállhatott a katari nagydíjon, illetve a hétszeres világbajnok Michael Schumacher fiának, az újonc Micknek a teljesítményét.

Verstappen lett az első holland világbajnoka a sportágnak, és ő lett 1991, Ayrton Senna harmadik világbajnoki győzelme óta az első, aki Honda erőforrásokkal hajtott autóval nyerte meg a pontversenyt. A japán motorgyártó a szezon végén kivonult a sportágból.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Petőfi Sándor cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 15. hét eleje (április 11. – április 14.) helyre. – *feridiák ^vita 2022. február 10., 13:10 (CET)

 ellenzem a harmadszori címlapra kerülést. Javasolom helyette a 2021-es Formula–1 világbajnokság cikket, ami még nem szerepelt a kezdőlapon. – Hkoala 2022. február 27., 14:39 (CET)

Április 11. a Magyar Wikipédiában a magyar költészet napja. A 2022. évben ez a nap a 15. hét első napja. Petőfi Sándornál is jobb választás Arany János költő.

A 2021-es Formula–1 világbajnokság kiemelt cikkének a még szabad május közepére áthelyezése pedig a Max Verstappen kiemelt cikke számára is előnyösebb. – *feridiák ^vita 2022. április 5., 00:01 (CEST)

Múzeumi világnap van május 18. napján. – *feridiák ^vita 2022. május 18., 23:28 (CEST)

20. hét

május 16. 0.00 és május 19. 11.59 között: Fehér cápa

A jelölt cikk: Fehér cápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Egy példány Nyugat-Ausztrália partja környékéről

Mérete az emberhez viszonyítva

A fehér cápa (Carcharodon carcharias) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályában a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe sorolt heringcápafélék (Lamnidae) családjában a Carcharodon nem utolsó élő faja, egyben a nem típusfaja. A legfejlettebb húsevő cápák közé tartozik. Legelső képviselői körülbelül tizenhatmillió éve, a miocén időszak végén jelentek meg a Csendes-óceán északkeleti részén. A Föld összes óceánjában megtalálható, elsősorban a partközeli részeken. Főleg a méretéről híres.

Nemi kétalakúsága jelentős; a legnagyobb nőstények elérik a 610 cm hosszt és az 1950 kg-ot. Ez azonban ritkaság, a hím többnyire 335–396, a nőstények 457–488 cm-esek. Egy 2014-es kutatás szerint akár 70 évig is elélhet. Ez jóval több, mint korábban gondolták; ezzel az élettartammal alighanem a legtovább élő porcos hal. Kiderült az is, hogy a hímek körülbelül 26, a nőstények 33 évesen válnak ivaréretté.

Ismereteink szerint a fehér cápa a legnagyobb ragadozó hal. Táplálékállatai a tengerben élő emlősök, a tengeri madarak és a halak. Ez az emberre legveszélyesebb cápa. Peter Benchley Cápa (Jaws ) című regénye, amelyből Steven Spielberg forgatott híres filmet, a fehér cápát „vérszomjas emberevőnek” mutatja be. Valójában embert ritkán eszik — annak ellenére, hogy minden más cápafajnál gyakrabban támadja meg. Támadásai miatt a „fehér halál” ragadványnevet kapta. Az embert nem számítva egyetlen természetes ellensége a kardszárnyú delfin (Orcinus orca)..

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) világszerte sebezhető fajnak minősíti, és a Washingtoni egyezmény (CITES) 2. listáján, a veszélyeztetett fajokén is szerepel. A megkülönböztetett figyelmet jelzi, hogy július 14. a cápatudatosság világnapja (angolul „Shark Awareness Day”). Nagy mérete ellenére viszonylag gyors; rövid távon elérheti az 56 km/h-t. A 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps a cápatudatosság napjához és az ezen a napon kezdődő 2017-es vizes világbajnoksághoz időzítve virtuális versenyt vívott a cápákkal. A fő attrakció a fehér cápa elleni 100 méter volt — és a vérszomjas ragadozó volt gyorsabb.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Fehér cápa cikkajánlóját jelölöm a 2022. május 16. és május 19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-20-1 helyre. – *feridiák ^vita 2022. április 11., 14:37 (CEST)

május 19. 12.00 és május 22. 23.59 között: Kim Clijsters

A jelölt cikk: Kim Clijsters (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Kim Clijsters

Kim Clijsters (fonetikusan: [kɪm klɛistərs] kiejtése^ⓘ) (Bilzen, 1983. június 8. –) flamand nemzetiségű belga visszavonult hivatásos teniszezőnő, korábbi világelső egyéniben és párosban.

Háromszor győzött a US Openen (2005, 2009, 2010), egyszer az Australian Openen (2011), s háromszor diadalmaskodott az év végi világbajnokságon (2002, 2003, 2010). 2003-ban párosban megnyerte a Roland Garrost és Wimbledont is Szugijama Ai oldalán. Karrierje során negyvenegy WTA-tornán győzött egyéniben, s további tizenegy címet szerzett párosban. Összesen húsz héten át vezette az egyéni világranglistát, első alkalommal 2003 augusztusában.

Pályafutását súlyos sérülések nehezítették, 2004-ben szinte a teljes idényt ki kellett hagynia, emiatt 2005 februárjára a másodikról a százharmincnegyedik helyre csúszott vissza az egyéni világranglistán. Szintén krónikusan elhúzódó sérüléseire hivatkozva jelentette be visszavonulását 2007. május 6-án. Több mint két évnyi kihagyás és első gyermeke 2008. februári megszületése után azonban visszatért a pályára, s két felvezető tornát követően 2009 szeptemberében óriási meglepetésre megnyerte a US Opent. Ezzel ő lett az első teniszezőnő, aki szabadkártyával és ranglistahelyezés nélkül győzött egy Grand Slam-tornán, az első nem kiemelt teniszezőnő, aki megnyerte a US Opent, valamint Evonne Goolagong 1980-as wimbledoni győzelme óta az első édesanya, aki diadalmaskodott egy Grand Slam-tornán. 2009-es teljesítményéért 2010-ben megkapta Az év visszatérője Laureus-díjat. 2011-ben ismét a világranglista élére jutott, ezzel mindmáig ő az egyetlen édesanya, akinek ez sikerült. A 2012-es US Opent követően másodszor is visszavonult a profi tenisztől, 2020 februárjában azonban – 36 évesen és három gyermek édesanyjaként – újra visszatért a WTA Tour mezőnyébe. A koronavírus-járvány miatt kevés lehetősége akadt játékra, és 2022 áprilisában bejelentette, hogy véglegesen visszavonul.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Andrea Petković cikkajánlóját jelölöm a 2022. május 19. és május 22. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-20-2 helyre. Indoklás: május 11. Miskolc város ünnepe. – *feridiák ^vita 2022. április 11., 13:41 (CEST)

Nem javaslom a kezdőlapra, mert 2016 óta nincs frissítve az életrajza. – Dodi123 ^vita 2022. április 11., 18:39 (CEST)

Akkor Marija Jurjevna Sarapova cikkajánlóját jelölöm a 2022. május 19. és május 22. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-20-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. április 18., 21:10 (CEST)

„Marija Jurjevna Sarapova” 1987. április 19. napján született. Pont ma ünnepelhetjük születésének 35. évfordulóját. Ünnepeljük is! A Magyar Wikipédia kezdőlapján az „Évforduló” rovatban ma ez olvasható:

• 37 éve, 1987-ben született Marija Sarapova orosz teniszező.

Fent a „Kiemelt cikk” rovatban májusban „Marija Jurjevna Sarapova” cikkajánlóját javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. április 19., 22:33 (CEST)

 ellenzem Már kétszer volt a címlapon, ez lenne a harmadik. Ha már mindenképpen teniszező kell, javasolom helyette Kim Clijsters cikkét. – Hkoala 2022. április 20., 10:09 (CEST)

@Dodi123 Mi a véleményed? Hkoala 2022. április 20., 13:49 (CEST)

Kim Clijsters cikkét támogatom. Az aktualitását adja, hogy most jelentette be végleges visszavonulását. – Dodi123 ^vita 2022. április 20., 13:58 (CEST)

21. hét

május 23. 0.00 és május 26. 11.59 között: Benkő Pál

A jelölt cikk: Benkő Pál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Benkő Pál sakktáblánál

Benkő Pál sakkversenyen

Benkő Pál (Amiens, Franciaország, 1928. július 15. – 2019. augusztus 25.) magyar-amerikai sakkozó, nagymester, feladványszerző nemzetközi mester, többszörös világbajnokjelölt, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada sakkbajnoka, sakkolimpiai ezüstérmes, BEK-kupa-győztes, sakkszakíró.

1993-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. A világ egyetlen olyan sakkozója, aki egyszerre nagymester, többszörös világbajnokjelölt és feladványszerző nemzetközi mester.

Kétszer került a világ legjobb nyolc sakkozója közé a világbajnokjelöltek versenyén. 1971-ben a sakkvilágbajnoki zónaközi versenyre szerzett kvalifikációját átadta Bobby Fischernek, aki ennek köszönhetően szerezte meg 1972-ben a sakkvilágbajnok címet.

Magyarország csapatában sakkolimpiai bronz-, az Amerikai Egyesült Államok csapatával ezüstérmes. Magyarország sakkbajnoka (1948), nyolcszor (1961, 1964, 1965, 1966, 1967, 1969, 1974, 1975) az Amerikai Egyesült Államok bajnoka, ebből háromszor egyedüliként. 1964-ben Kanada bajnoka is volt. Tagja volt (1982-ben) a Budapesti Spartacus csapatának, amikor az megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Több sakkelméleti könyv szerzője, neves sakktanulmány- és feladványszerző.

1957-ben hagyta el Magyarországot, 1962-ben amerikai állampolgárságot kapott, de a magyart is megtartotta. 1964 óta felváltva élt Magyarországon és az Egyesült Államokban.

Tanítványai voltak egyebek közt a Polgár-lányok, Karakas Éva, valamint az amerikai nagymester, világbajnokjelölt Fabiano Caruana is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Benkő Pál cikkajánlóját a 2022. év 21. hét eleje: május 23. és május 26. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. április 18., 20:28 (CEST)

május 26. 12.00 és május 29. 23.59 között: Főtér (Brassó)

A jelölt cikk: Főtér (Brassó) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A brassói Főtér

Brassó az 1689-es tűzvész előtt

A brassói Főtér (románul: Piața Sfatului, németül: Marktplatz) a városerőd központja és fontos turisztikai látványossága, a város legismertebb és leglátogatottabb helye, emellett Románia egyik legnépszerűbb látnivalója. Arculatát a régi városháza uralja, magát a teret öt kompakt házsor szegélyezi, melyeket az egykori hetivásárok jellemző termékeire utalva neveztek el: Búzasor, Virágsor, Gyümölcssor, Kádársor, Lensor.

A Balkán és a Nyugat találkozásánál fekvő Brassó már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központnak számított, és a Főtér közel hétszáz éven keresztül a város fő vásártere volt, ahol a heti- és éves vásárokat tartották. A 14. század elején még a falakon kívül helyezkedett el, majd miután a városerőd északkeleti irányban terjeszkedett, annak középpontjába került. A teret felvigyázó őrtorony mellé a szűcsök céhe kőgalériát épített; erre 1420 után a városi tanács egy új szintet emelt, és városházaként (Tanácsház) kezdte használni.

Jelenlegi mérete és formája a 16. századból származik; ekkor újították fel a teret szegélyező házakat, és ekkor építették a műhelyeknek és fedett piacnak helyet adó Kereskedőházat is. Méretei ellenére a tér nem tudta befogadni a sok árust, így a környező utcákat is kinevezték vásártérnek. Magukban a házakban gazdag szász patriciuscsaládok laktak, a középkori német településekre jellemzően a klasszicista és barokk stílusú épületek homlokzatának földszintjén árkádok voltak.

A legtöbb épületet elpusztító 1689-es tűzvészt Brassó történetének legnagyobb katasztrófájaként tartják számon. A valószínűleg szándékosan indított tűz körülbelül 300 emberéletet követelt, és szinte teljesen elpusztította a városerődöt. Az újjáépítés több évtizedet vett igénybe. A ma látható házak java része a 18. és 19. században épült historizáló reneszánsz stílusban.

A Főtéren volt Brassó legelső köztéri kőburkolata, legelső többemeletes háza; itt vezették be legelőször a közvilágítást, és egy időben vasút is közlekedett. A 20. században a vásárok megszűntek, a teret leaszfaltozták, parkolóként és autóbusz-pályaudvarként használták, a régi városházában pedig múzeumot rendeztek be. A tér az 1980-as években nyerte el jelenlegi kinézetét; ekkor a lensori oldal kivételével gyalogos sétálózónává alakították át, a házakat kijavították és felújították, a régi városháza elé pedig szökőkutat építettek. Napjainkban az épületekben éttermek, üzletek, szállodák, múzeumok működnek, a téren pedig különböző rendezvényeket tartanak. A 34-ből 30 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Főtér (Brassó) cikkajánlóját a 2022. év 21. hét vége: május 26. és május 29. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. április 18., 03:05 (CEST)

22. hét

május 30. 0.00 és június 2. 11.59 között: Romantikus építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Romantikus építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Pesti Vigadó archív képe

Budapesten a Dohány utcai zsinagóga belseje

A romantika a magyar építészetben 1840–1870 között meghatározó stílusirányzat volt; kronológiailag a klasszicista és a historizáló építészet között helyezkedik el. Legjelentősebb mesterei Ybl Miklós és Feszl Frigyes; legfontosabb alkotásai a fóti plébániatemplom és a Pesti Vigadó. Romantikus alkotásnak tekinthető a Dohány utcai zsinagóga is.

A romantikus épületek stílusának meghatározását gyakran megnehezíti, hogy egy házon többféle építészeti stílus elemei jelennek meg. Jellemzőek a román, bizánci és iszlám stíluselemek, a korai reneszánszra jellemző félköríves, illetve az iszlámból eredő patkóíves nyílások, erőteljes vakolt kváderek használata. Különösen a kastélyépítészetben meghatározó az angol (neo)gótikus építészet — a mérművek, a csúcsívek, a csúcsíves sisakú vagy lapos tetős, bástyaszerű tornyok, a pártázat.

Noha munkásságuk nagyobb része a historizálás időszakára esik, Ybl Miklós mellett fontos műveket alkotott romantikus stílusban Szkalnitzky Antal és Weber Antal is. Jó színvonalú, de általában egy-egy régióhoz kötődő, összességében kevésbé jelentős munkákat hagyott hátra Pollack Ágoston, Brein Ferenc, a pesti Pekáry-ház tervezője; a Pichler-házat tervező Wieser Ferenc, a szintén főleg a fővárosban dolgozó Pan József és Máltás Hugó, a javarészt Esztergomban munkálkodó Prokopp János, az erdélyi Kagerbauer Antal, valamint a Sopronban és környékén foglalkoztatott Handler Nándor. A korszak számos meghatározó épülete, így például első romantikus kastélyaink többsége osztrák építészek munkája. Johann Julius Romano von Ringe (Erdődy-kastély, Vép), Alois Pichl (Keglevich-kastély, Nagyugróc), Franz Beer (Zichy–Ferraris-kastély, Oroszvár), Ludwig Zettl (Lipótmezeti Országos Tébolyda) említhető a jelentős megbízásokat teljesítő külföldi mesterek közül.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Romantikus építészet Magyarországon cikkajánlóját a 2022. év 22. hét eleje: május 30. és június 2. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. április 22., 15:51 (CEST)

Tudod-e, hogy a megújult Pesti Vigadóban 2022. márciusában ki vett át Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést a Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig nagy közösségi alkotás megteremtéséért? - *feridiák ^vita 2022. június 2., 12:00 (CEST)

@*feridiák: Gratulálok! Andrew69. 2022. június 23., 09:15 (CEST)

június 2. 12.00 és június 5. 23.59 között: Szenczi Molnár Albert

A jelölt cikk: Szenczi Molnár Albert (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Szenczi Molnár Albert

Szenczi Molnár Albert sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben

Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Munkásságának egyik nagy elismerése, hogy arról dicsérettel emlékezett meg Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja.

Életének javát külföldön élte le (Wittenberg, Strassburg, Heidelberg, Altdorf, Marburg és Oppenheim). Olyan európai hírű tudósokat tudhatott barátai körében, mint Johannes Kepler és Martin Opitz. Műveinek többsége külföldön született, tevékenységét mégis hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében, ezt írta:

„Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget.” (Szenczi Molnár Albert levele Georg Remhez. 1610. szeptember 18.)

Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvasható első magyar nyelvű meghatározása. Latin nyelvű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagyban hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. A református magyarság számára számos zsoltárfordítása, a magyar nyelvű Szent Biblia: a Károlyi-biblia javított kiadása, Kálvin Institutiójának és a heidelbergi káté fordítása máig élő hagyaték. Kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Szenczi Molnár Albert cikkajánlóját a 2022. év 22. hét vége: június 2. és június 5. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. április 20., 13:23 (CEST)

Szenczi Molnár Albertnek Zsoltárfordításai

A Zsoltárok 1607-es kiadásának címlapja

„Az indíttatást ehhez Heidelbergben kapta, ahol a Kázmér-kollégium napirendjéhez hozzátartozott a német nyelvű zsoltáréneklés. A protestáns istentiszteletnek lényeges eleme a nemzeti nyelvű egyházi ének; Luther és Kálvin egyaránt nagy fontosságot tulajdonított ennek. Részben Kálvin hatására jöttek létre Clément Marot és Béza Tódor francia nyelvű zsoltárfordításai, amelyeket Claude Goudimel és Loys Bourgeois dallamaira énekeltek. Az 1593-tól kezdve több kiadásban megjelent genfi zsoltárokat rövid időn belül német, latin, cseh, holland és magyar nyelvre is lefordították. Szenczi Molnár maga is énekelte Sztárai Mihály magyar nyelvű zsoltárait, de elégedetlen volt velük, mert „igen paraszt (eccerű) versekben vadnak foglalván, noha még az szent léleknek is kedves az versek szép egyező volta”, ezért elhatározta újbóli lefordításukat. Erre német és magyar barátai egyaránt biztatták, így végül altdorfi nevelősködése idején 1606. március 9-én nekifogott a munkának. [...]” (:Szakaszt idéz: – *feridiák ^vita 2022. június 2., 14:15 (CEST))

23. hét

június 6. 0.00 és június 9. 11.59 között: Formula–1 monacói nagydíj

A jelölt cikk: Formula–1 monacói nagydíj (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Monaco látképe

A pálya térképe utcákkal

A Formula–1 monacói nagydíj a Formula–1 egyik leghíresebb futama, amelynek elődjét először 1929-ben szervezte meg Anthony Noghès a monacói városi pályán, Monte Carlóban. Az első Formula–1-es monacói nagydíjat már a sorozat első szezonjában, az 1950-esben is megrendezték.

A szűk városi pályán a versenyzők mindössze 150 km/óra körüli átlagsebességet tudnak elérni, ezért a monacói a sportág leglassabb futama. A verseny hossza 78 kör, ami körülbelül 260,52 kilométert tesz ki. Egy verseny időtartama száraz időben legkevesebb 100 perc, esős időben nagy esélye van a kétórás időkorlát életbe lépésének – ahogy 2008-ban is történt. A monacói nagydíjat az indianapolisi 500 mérföldes és a Le Mans-i 24 órás autóversennyel a motorsport hármas koronájának is szokták nevezni. 2021-ig a többi nagydíjjal ellentétben Monacóban csütörtökön tartották az első szabadedzéseket, pénteken pedig pihenőnap volt.

Az eddigi leggyorsabb köridő Daniel Ricciardoé, aki 2018-ban 1:10.810-et futott. A miniállamban a legtöbb alkalommal Ayrton Senna tudott nyerni (hatszor) és első helyről indulni (ötször). A csapatok közül a McLaren a legsikeresebb, összesen tizenötször győztek. Legutoljára (2022-ben) a mexikói Sergio Pérez nyert Monacóban a Red Bull színeiben.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Tiencsini koncessziós zónák” cikkajánlóját a 2022. év 23. hét elejére: a június 6. és június 9. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. április 23., 19:28 (CEST)

A jelölést kivettem, mert április 25. és április 28. között a kezdőlapon volt. Andrew69. 2022. április 25., 18:51 (CEST)

Pontosítások
Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-17-1
A „Formula–1” cikkajánlóját a 2022. év 17. hét elejére: április 25. és április 28. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2022. március 22., 13:13 (CET)

 ellenzem Már háromszor volt a címlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Tiencsini koncessziós zónák cikket. Hkoala 2022. március 28., 09:23 (CEST)

A „Formula–1 monacói nagydíj” cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2022. év 17. hét elejére: április 25. és április 28. közötti helyre. Még csak egyszer volt a címlapon. – *feridiák ^vita 2022. április 18., 21:28 (CEST)

A „Tiencsini koncessziós zónák” cikkajánlóját pedig javaslom-jelölöm a 2022. év 23. hét elejére: a június 6. és június 9. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. április 19., 16:39 (CEST)

Innen következik:
Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-23-1
A Sablon tartalma pedig itt a cikkajánlója a 2022. év 23. hét elejére a június 6. és június 9. közötti helyre a „Formula–1 monacói nagydíj”. – *feridiák ^vita 2022. május 1., 22:35 (CEST)

június 9. 12.00 és június 12. 23.59 között: Fehér gólya

A jelölt cikk: Fehér gólya (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Fehér gólya

Gólyacsapat Tanzániában

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyafélék (Ciconiidae) családjának és egyúttal a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjének névadó faja; a köznyelvben ezt a nagytestű madarat nevezik gólyának. Népi nevei a gilice, cakó (czakó), koszta, gagó és az eszterág. Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben „Az év madarává” választotta.

Európában és Ázsiában elterjedt és általánosan ismert, de élőhelyein fogyatkozó madár. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyvégi tollai feketék. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros. Ragadozó madár, ami sok mindent megeszik, így rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket és madarakat is. Monogám; bár a párok nem maradnak együtt egész életükben, de együtt építik fészküket gallyakból, és azt évekig használják. A tojó rendszerint négy tojást rak, amelyek 33–34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A kis gólyák 58–64 naposan repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket.

Az IUCN szerint nem veszélyeztetett. A középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett neki, de a termelési mód változása és az iparosodás miatt a 19. században és a 20. század elején eltűnt Európa egyes részeiről. A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet. Tollazatában rágótetvek telepedhetnek meg, fészkében atkák rejtőzhetnek. Elterjedési területének bizonyos pontjain nemcsak meséket, regényeket ihletett, de közkeletű hiedelmeket is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Fehér gólya” cikkajánlóját jelölöm a 2022. június 9. és június 12. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 23:59 (CET)

24. hét

június 13. 0.00 és június 16. 11.59 között: Tibeti buddhizmus

A jelölt cikk: Tibeti buddhizmus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Potala palota Lhászában

A Nobel-békedíjas 14. dalai láma (Tendzin Gyaco)

A tibeti buddhizmus elsősorban Tibet és a Himalája bizonyos területeinek (Nepál, Bhután és India) buddhista vallásos tanaira és szervezeti jellemzőire vonatkozik. Bhután állami vallása, de gyakorolják Mongóliában, valamint Oroszország (Kalmükföld, Burjátföld, Tuva) és Északkelet-Kína bizonyos területein is. A szövegeket (szentírásokat és magyarázó szövegeket) a tibeti buddhista kánon tartalmazza, melynek nyelve a klasszikus tibeti nyelv, ezen területek spirituális nyelve.

A Tibetben gyakorolt buddhista irányzatot közkeletűen a mahájána buddhizmus vadzsrajána formájának tekintik, a buddhisták egyik jogart formázó rituális tárgya, a vadzsra után. Ez a villámlás szimbóluma, de gyakran gyémántnak is hívják, ezért az irányzat másik neve a „gyémánt út”. A tibeti buddhizmus azonban a személy fejlődésétől és tanulmányi előrehaladásától függően mindhárom fő buddhista irányzatot tanítja (mahájána, hínajána, vadzsrajána).

Nyugaton az irányzat lámaizmus néven is ismert, tanítóik, a lámák (más elnevezéssel rinpocsék) után. A lámák egymást követő sora személyük reinkarnációján, a számon tartott újjászületéseken (tibeti: tulku, mongol: kubilgán öröklési rend) alapul.

A tibeti diaszpóra számos nyugati országban elterjesztette a tibeti buddhizmust. Követőinek száma a becslések szerint tíz és húsz millió fő között van. Egyik legjelesebb képviselője a Nobel-békedíjas 14. dalai láma (Tendzin Gyaco). A vallási élet tibeti központja Lhászában van. Itt található a legfőbb vallási vezető rezidenciája, a Potala palota. A Magyarországnál mintegy 25-ször nagyobb Tibet ma Kína egyik tartománya az 1950-es évekbeli kínai annexió következményeként. A dalai láma jelenleg Indiában él, emigrációban.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Tibeti buddhizmus” cikkajánlóját jelölöm a 2022. június 13. és június 16. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. május 9., 15:52 (CEST)

június 17. 12.00 és június 20. 23.59 között: 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál

A jelölt cikk: 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Magyarország versenyzője, Kállay-Saunders András a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon Koppenhágában

A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál. Dániában rendezték meg, mivel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivált Emmelie de Forest dán énekesnő Only Teardrops című dala nyerte. Dánia volt az első ország, amely másodszorra rendezhette a versenyt az új évezredben, mivel 2000-ben is ők nyertek. 2013. szeptember 2-án jelentették be, hogy a koppenhágai B&W Hallerne fog otthont adni a versenynek. Az első elődöntőre 2014. május 6-án, a második elődöntőre május 8-án, a döntőre pedig május 10-én került sor. 37 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválra, beleértve Lengyelországot és Portugáliát is, mely országok kettő illetve egy év kihagyása után tértek vissza. Ugyanakkor Bulgária, Ciprus, Horvátország és Szerbia még a verseny előtt visszalépett. A magyar induló Kállay-Saunders András lett, aki a Running című számával nyerte meg A Dal 2014-et, a hazai eurovíziós nemzeti dalválasztó műsor döntőjét. Kállay-Saunders az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 143 ponttal az ötödik helyet érte el, ami a második legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztiválok történetében. Továbbá a kapott 143 pont a második legtöbb, amit valaha magyar induló kapott. A verseny győztese a Ausztriát képviselő Conchita Wurst lett, aki 290 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt. A Rise Like a Phoenix című dal emellett tizenhárom országtól kapta meg a maximális 12 pontot. A 2014-es elődöntőket és döntőt százkilencvenöt millió ember látta. Magyarországon mind a két elődöntőt, és a döntőt az M1 közvetítette, HD minőségben, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Caligula (film) cikkajánlóját jelölöm az 24. hét végén a június 17. és június 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. május 11., 00:26 (CEST)

Lehet, hogy későn írok ennek kapcsán, csak úgy gondolom hogy az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének apropójából (ami egy év kihagyással tér vissza) a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál cikkajánlóját is megjeleníthetnénk a kezdőlapon ebben a fél hétben. – –[MrSilesian]^VK 2021. május 11., 14:55 (CEST)

@MrSilesian: Támogatom a javaslatot; elkészíted a cikkajánlót? Hkoala 2021. május 20., 05:24 (CEST)

@Hkoala: Lehet, hogy rossz helyre írtam, de én a 20. hét második felére (május 20–23), azaz a mostanira gondoltam, de lehet akkor ezzel így már elkéstem. –[MrSilesian]^VK 2021. május 20., 08:34 (CEST)

@MrSilesian: Ne haragudj, én ezen a lapon láttam a javaslatodat. Most megnéztem a laptörténetben, és tényleg nem te írtad ide, hanem @*feridiák másolta be a bejegyzést az aláírásoddal együtt. Pedig már többször megkértük, hogy ezt ne tegye. Hkoala 2021. május 20., 09:04 (CEST)

A „2014-es Eurovíziós Dalfesztivál” a kezdőlapon

A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál cikkajánlóját jelölöm az 24. hét végén a június 17. és június 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. május 20., 14:44 (CEST)

25. hét

június 20. 0.00 és június 23. 11.59 között: Tenisz

A jelölt cikk: Tenisz (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Australian Open helyszíne

Helyezkedés a pályán páros mérkőzésen

A tenisz ütővel játszott labdajáték, közkedvelt sport, amely egyes vagy páros formában játszható. A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes. A teniszben játékokat (angolul game), illetve játszmákat (szett, angolul set) kell nyerni. Az előre meghatározott számú szettet nyerő játékos vagy páros nyeri a mérkőzést. A teniszt nevezik a sportok „királyának” is. Ez nemcsak a játékot körülvevő (egykori) eleganciából származik, hanem abból a harmóniából is, amely a test és a végtagok összerendezett mozgásában fejeződik ki.

A tenisz őse egy francia eredetű labdajáték, a jeu de paume Angliában vált népszerűvé, és ott fejlődtek ki a ma is űzött játék szabályai. Az első tenisztornát is ott rendezték, 1876-ban. 1877-től rendezik folyamatosan a ma is a legerősebbek közé tartozó wimbledoni tornát. Amerikában 1881-ben rendezték meg a mai US Open, Párizsban 1891-ben a mai Roland Garros és Ausztráliában 1905-ben a mai Australian Open elődjét. Ma is ez a négy torna a legrangosabb, és együttesen a Grand Slam nevet viselik. Kiemelkedő eredménynek számít bármelyik egyéni Grand Slam-torna megnyerése, és a legnagyobb dicsőség, ha valaki egy naptári éven belül nyeri meg mind a négy nagy tornát. 2017-ig ez csupán öt versenyzőnek sikerült. Azt, hogy pályafutása során legalább egyszer mind a négy tornát sikerült megnyernie, a tenisz történetében további 12 játékos mondhatja el magáról.

A hivatásos teniszezők érdekeinek képviseletére alakult szervezetek – az ATP a férfiak, a WTA pedig a nők számára – külön rendezik a versenyeket, és tartják nyilván a ranglistapontokat. A tenisz nemzetközi szervezetének, az 1913-ban alakult International Tennis Federation (ITF)-nek 210 nemzeti szövetség a tagja. Az ITF szervezi az országok közötti csapatversenyeket: a férfiaknál Davis-kupa, a nőknél Fed-kupa, valamint a vegyes összetételű csapatok számára rendezett Hopman-kupa-versenyeket, és felügyeli a Grand Slam-tornákat. Az ATP és a WTA magasabb díjazású versenyeinek kiegészítéseként versenyeket szervez az alacsonyabb ranglistahelyezéssel rendelkezők, valamint a fiatalok számára. Az ITF szervezésében zajlanak a 18 év alattiak különböző korosztályai, valamint a szeniorok és a kerekesszékes versenyzők számára rendezett versenyek. A tenisz 1896–1924 között, majd 1988-tól ismét a nyári olimpiák része.

Kialakulását követően a tenisz sokáig az arisztokrácia és a tehetősebb rétegek sportja volt. Mára már közkedvelt sport és szabadidős tevékenység lett, megnőtt az amatőrök száma, minden korosztály, minden társadalmi réteg űzheti. A problémát elsősorban a pályák korlátozott száma jelenti, s ez persze a költségeket is növeli, mert maga a felszerelés egyébként nem különösebben drága..

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Tenisz” cikkajánlóját jelölöm a 2022. június 20. és június 23. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. május 16., 11:00 (CEST)

június 23. 12.00 és június 26. 23.59 között: Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)

A jelölt cikk: Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei

Panorámafelvétel a könyvtárról

Zsámboki László főigazgató

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt, mintegy 45 ezres könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. Az egykori akadémiai könyvtár műemléki védettséget élvező zárt különgyűjtemény, amely mindkét egyetemen jelentős bázisát jelenti mind a hazai, mind pedig az európai tudomány- és technikatörténeti kutatásoknak. A Műemlékkönyvtár 1969 óta a Miskolci Egyetem könyvtárépületének földszintjén, a gyűjtemény számára tervezett klimatizált teremben helyezkedik el. A Műemlékkönyvtárat – mint múzeumot – a nagyközönség is látogathatja.

Selmecbányán 1735. június 22-én jött létre bányászati-kohászati szakemberek képzése céljából a Bergschule, a bányászati-kohászati tanintézet. Már létesítésével egy időben rendelkeztek a képzéshez szükséges szakirodalom beszerzéséről, de Mikoviny Sámuel, az iskola első tanára is biztosított könyveket a saját könyvtárából, ezen kívül a selmeci bányamérnökség könyveit is felhasználhatták. A Bergakademie megalakulásakor az intézmény átvette a bányászati-kohászati tanintézet könyveit, de a könyvállomány új könyvbeszerzések, hagyatékok és magánkönyvtárak bevétele révén is gyarapodott. 1776-ban szinte ugrásszerű állománynövekedés következett be, amikor megvették Johann Thaddäus Peithner 1392 műből álló magánkönyvtárát. Az Akadémia egységes könyvtára 1780-ra alakult ki, ekkor a könyvtár több mint 900 művet tartalmazott, 1800 kötetben. Gyűjtőköre főleg a bányászat-kohászat, illetve a matematika területére terjedt ki. A könyvtárat eleinte csak az oktatók, illetve a főkamaragrófi hivatal tisztségviselői használhatták, a hallgatók saját szervezésükben tartottak fenn könyvtárat. Az akadémiai könyvtár kezelése korábban egy-egy kijelölt professzor, majd egy tanársegéd feladata volt, csak 1903-ban nevezték ki az első főhivatású könyvtárost, Vető Jánost. A több fejlődési fokozaton áteső akadémia, illetve főiskola könyvállománya fokozatosan, ha nem is egyenletes ütemben fejlődött, és az 1880-as évek közepén Selmecbányán immár végleges helyre, a Selmec központjában lévő Fritz-házba költözött, ahol már létrehoztak egy hallgatói kézikönyvtárat is. A politikai változások miatt 1919 tavaszán a főiskola – és természetesen könyvtára is – Sopronba költözött.

A műemlékkönyvtár állománya – az oktatási profil szerint – megoszlik a két utódegyetem között, mintegy háromnegyed része Miskolcon, egynegyed része pedig Sopronban található. Miskolcra került (az eredeti selmeci szakrend szerint) a mechanika, az általános gépészet, a méréstan, a föld- és bányamérés, a kémia, a fizika, az ásványtan, a földtan, az őslénytan, a bányászat, a bányajog, a kohászat, a sótermelés, a pénzverészet és a térképek anyaga. Sopronba került a matematika, az építészet és az erdészet (földművelés). Megosztva, de nagyobb részben Miskolcon van az általános technológia, a kémiai technológia (enciklopédiák, sorozatok, gyűjtemények), az általános természettudomány, enciklopédiák, tudományos intézmények kiadványai, könyvészeti periodikák, bibliográfiák stb.

A Selmeci Műemlékkönyvtár anyagának feldolgozásában és kiállításában Zsámboki László játszott döntő szerepet. 1935-ben született, 1959-ben szerzett jogi, majd 1965-ben könyvtárosi diplomát. Könyvtárosi összefoglaló művét A Selmeci Műemlékkönyvtár címmel 1976-ban jelentette meg. 1996-tól a Könyvtár, Levéltár, Múzeum nevet felvevő intézmény főigazgatója lett, és ezt a funkciót 2005-ig töltötte be. 2012-ben hunyt el.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)” cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2022. június 23. és június 26. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. május 16., 11:51 (CEST)

Múzeumi világnap van május 18. napján. – *feridiák ^vita 2022. május 18., 23:28 (CEST)

26. hét

június 27. 0.00 és június 30. 11.59 között: Szén nanocső

A jelölt cikk: Szén nanocső (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Egyfalú szén nanocső szerkezete

Többfalú szén nanocső

A szén nanocső, angol rövidítéssel gyakran CNT (carbon nanotube), a szén egyik allotrop módosulata, a fullerének egy sajátos, hengeres szerkezetű típusa. Más nanocsövekhez és nanopálcákhoz hasonlóan a szén nanocsövek is kvázi-egydimenziós szerkezetek, azaz a tér egyik irányában kiterjedtek, míg a másik két irányban nanométeresek. Közel atomi méreteik miatt szén makromolekuláknak is tekinthetők.

Felfedezésük időpontja vitatott: először 1952-ben közölték észlelésüket, de igazi tudományos érdeklődést csak az 1990-es években keltettek. Bár alkalmazásuk technikailag igen nehéz, sokfelé, így hazánkban is intenzíven kutatják.

Különleges mechanikai, kémiai, elektromos és hőtani tulajdonságaik nagyrészt szerkezetüknek köszönhetőek. Igen érdekes fizikai tulajdonságuk a szobahőmérsékletű ballisztikus vezetés. Elektronikus sávszerkezetükben a kétdimenziós kvantumbezárások van Hove-szingularitásokat hoznak létre. Szakítószilárdságuk és hővezetésük a hagyományos szerkezeti anyagokénál akár százszor is jobb lehet. A belőlük készíthető nanoszerkezetű tömbi anyagok nagy felület-térfogat aránya és nanoporozitása sok alkalmazás felé nyit utat. Ma is kutatják többek között különlegesen szívós ruhák, szerkezeti kompozitok, elektronikai eszközök, szuperkapacitások, napelemek, hidrogéntároló üzemanyagcellák, illetve űreszközök, például űrliftek szén nanocsövekre alapozott gyártásának lehetőségét. Extrém jellemzőik hatékony alkalmazása még várat magára, sok alkalmazás gyakorlatba ültetése további műszaki fejlesztést igényel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Szén nanocső” cikkajánlónkat javaslom-jelölöm a 2022. június 27. és június 30. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. május 21., 11:42 (CEST)