Kalpana Chawla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalpana Chawla

Kalpana Chawla (Karnal, India, 1962. július 1.Texas, 2003. február 1.) amerikai űrhajósnő. Az első indiai–amerikai űrhajósnő, az első indiai nő a világűrben, Rakesh Sharma után a második indiai ember az űrben.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982-ben a Punjab Engineering College repülőmérnöki oklevelet szerzett. Még ebben az évben Amerikába költözött. 1984-ben University of Texas-Arlington doktorált (Ph.D.). 1988-ban az Aerospace Engineering University of Colorado megvédte doktori diplomáját. A NASA Ames Research Center (Kalifornia ) munkatársaként a repülőgépek aerodinamikai teszteléséért volt felelős. Vizsgálta a Harrier aerodinamikai tényezőit. Polgári repülőgép vezetői engedélye volt. Szakszolgálati oktató volt, kereskedelmi repülőgép, vitorlázó repülőgépek, hidroplán vezetését végezhette. Saját kis repülőgéppel rendelkezett.

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Külön kiképzést kapott a robotkar üzemeltetéséből. Kettő űrszolgálata alatt összesen 31 napot, 14 órát és 54 percet (758 óra) töltött a világűrben. A 2003. február 1-jén történt Columbia-katasztrófa (STS–107) során vesztette életét.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több dokumentumot jelentetett meg folyóiratokban az aerodinamikai kérdéskörből. Több konferenciára készített ismertető anyagot.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–87, a Columbia űrrepülőgép 24. repülésének küldetésfelelőse. Az amerikai mikrogravitációs laboratóriumban (USMP–4) a legénység 12 órás munkaciklusokban végezte az előírt szakmai programot. A Spartan–201–4 platform pályairányba emelését végezte, majd a manipulátor kar végére szerelve, a világűrbe emelte. A NASA illetékesei öt hónapig vizsgálták a platform problémáját (felmentették a felelősség alól – vezérlési probléma okozta a félsikert). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 16 órát és 34 percet (376 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 500 000 mérföldet) repült, 252 kerülte meg a Földet.
  • STS–107, a Columbia űrrepülőgép 28. repülésének küldetésfelelőse. A SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban a legénység 12 órás váltásokban végezte az előírt programokat. Szolgálati idejük alatt több mint 80 kutatási, kísérleti feladatot végeztek, vagy a zárt folyamatot ellenőrizték. Második űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 22 órát és 20 percet (382 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 600 000 mérföldet) repült, 255 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselhette az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]