Benkő Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benkő Pál

Benkő Pál (Amiens, Franciaország, 1928. július 15. –) sakkozó nagymester, feladványszerző

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1932-ben tért vissza családjával Magyarországra. A második világháború alatt édesapja szovjet hadifogságba került, édesanyja 1945-ben meghalt. Benkő Szegeden érettségizett 1947-ben.

1945-ben szerzett magyar mesteri címet. 1948-ban megnyerte a Magyar Bajnokságot. Emigrálási kísérlete miatt több mint egy évre internálták. 1956-ban, a moszkvai sakkolimpián bronzérmes csapattag lett, a harmadik legjobb eredménnyel. 1957-ben Amerikába emigrált.

Megszerezte a nagymesteri címet, amerikai bajnok lett, 1959-ben és 1962-ben világbajnokjelölt volt. Az USA színeiben 1962 és 1970 között öt alkalommal volt olimpiai csapattag. Amerikai nagymesterként az 1970-es zónaközi versenyeken átengedte Bobby Fischernek az indulási jogot, aki csak így indulhatott az 1972-es világbajnoki címért.

1994-ben újra a magyar olimpiai csapat tagja, és kapitány lehetett a moszkvai sakkolimpián.

Legmagasabb Élő-pontszáma 2405.

Sakkelméleti munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Benko Gambit (1973)
  • Chess Endgames Lessons (1989)
  • Winning with Chess Psychology (1991)
  • Pal Benko: My Life, Games and Compositions (2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]