Szerkesztő:Ulrich von Lichtenstein
Ulrich von Lichtenstein (1265-1323 után) humanista gondolkodó, kardvívó[2] és író.
Életútja[szerkesztés]
A Magyar Királyság egyik távoli szegletében látta meg napvilágot 1265-ben, a stájerországi Ulrich von Liechtenstein (~1200-1275) lovag és minnesänger törvénytelen sarjaként. Apja nem foglalkozott különösebben az ifjabb Ulrich harci nevelésével, mivel nem kívánta lovagként felnevelni törvénytelen fiát, így később, a fontos udvari tisztségeket betöltő Liechtenstein lovag halála után stájerországi birtokaiból – három vár – az ifjú Ulrich nem örökölt semmit. A nemesi származásra utaló von szócskát hivatalosan nem használhatta, ugyanakkor leveleit mindig így írta alá. Filmográfiai kutatások kiderítették, hogy a tragikusan korán elhunyt Sir William Thatcher (1240-1268) híres angol lovag és bajvívó volt a keresztapja.[3] Minimális segítséggel, szinte autodidakta módon kezdte elsajátítani a lovagi készségek egyik legfontosabbikát, a vívást. Egyes feltételezések szerint 1315 körül ő írhatta a MS 1315 című vívókódexet. Fennmaradt Lichtenstein kiterjedt – korának számos ismert vívójával folytatott – levelezésének egy jelentős része (több mint 5000 jegyzettöredék). Írásainak egy másik része az akkori, kezdetleges történelem-kutatás eredményeivel foglalkozik, betekintést nyújtva a XIV. század második évtizede vége felé folyó viták témáira (több mint 9300 jegyzettöredék).
Nemrég vált ismerté a Magister Ladislaus de Ciggedin (1173–1242) híres vívómesterről írt – korábban elveszettnek hitt – tanulmánya.
Munkásságának értékelése[szerkesztés]
Egy kortárs vívó véleménye Lichtensteinről egy 1315 körüli kódextöredék margójáról: „Itt van Ulrich. Amikor először láttam a blogját,[4] csupán az egyik vívókönyv képeit találtam jó hosszú ideig, és azt gondoltam, hogy minek foglalta le ezt a jó kis nevet, mikor én is írhatnék blogot ebben a témában. Mint annyiszor, megint tévedtem. Szerintem az eltelt időben kazamaták kongó folyosóit járta, hogy elfeledett, poros fóliánsokról szerezze meg azt a hatalmas tudást, aminek csak töredéke jelent meg a blogján.
Szinte minden forrást felkutatott és tanulmányozott, hogy a végén 360 fokos látószöge legyen a kardvívással kapcsolatban. Nagy reményekkel várom a könyvét, mert biztos, hogy esszenciája lesz a szablyavívó tudásnak, ráadásul alkalmazható a mai versenykörülmények között is. Persze hozzá kell tennem, hogy a vívás annál sokkal hatalmasabb téma, mint hogy egyetlen könyvbe minden beleférjen róla, de biztos vagyok benne, hogy vezérfonal lesz minden hobbivívónak.[5]
Az idézetből kiderül, a szöveg írója komoly reményeket táplált egy bizonyos vívókódex megjelenésével kapcsolatban. Nem kizárt, hogy ez a mű azonos az MS 1315 jelű kódexszel, amit gyakran Diósgyőri Kódexként említenek a kutatók. Mivel a margóra írt töredék nem folytatódik, így nem ismerjük, a kortárs szerző miként vélekedett a vívókódexről, annak tartalmáról.
Egy másik kortárs feljegyzése szerint, ismeretlen írótársával együtt – akit jelenleg a történészek csak H. Bernátként azonosítanak – a tudományt képviselték „a hittel szemben, a felvilágosodást a középkori mentalitással szemben”, komoly népművelő munkát kifejtve a XIV. század második évtizedében.[6]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ A feltételezett apa.
- ↑ Hosszúkard, szablya.
- ↑ Rövid, de annál sikeresebb pályafutása során Sir William számos nemzetközi lovagi tornán győzedelmeskedett.
- ↑ A kutatóknak még nem sikerült egyértelműen tisztázni a blog szó jelentését. Egyes szakértők úgy vélik, hogy kapcsolódhat a szerb blȃgo (cirill betűs változata: бла̑го) szóhoz. Kiejtése: IPA: /blâːɡo/; jelentése: kincs, jószág, gazdagság; feltételezett jelentése: valakinek a lejegyzett „kincsei”, tudása.
- ↑ Helyzetjelentés
- ↑ Feljegyzés (1319)