Paul Delaroche

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Delaroche
DelarochePortrait.jpg
Paul Delaroche

Született 1797. július 17.
Párizs
Meghalt 1856. november 4. (59 évesen)
Párizs
Nemzetisége francia
Stílusa akadémizmus

Paul Delaroche, eredeti nevén Hippolyte Delaroche (Párizs, 1797. július 17.Párizs, 1856. november 4.) francia festőművész, a francia történeti festészet nagy alakja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Louis Étienne Watelet, majd Antoine-Jean Gros tanítványa, első sikereit 1827-ben kiállított két festményével (Duranti parlamenti elnök meggyilkolása Toulouse-ban, Erzsébet királyné halála) aratta. Ettől fogva legszívesebben olyan történeti jeleneteket festett meg, melyek korhűek, elég hatásosak, de nem nagyszerűek és nem is mindig valószínűek.

IV. Eduárd angol király gyermekei a Towerben haláluk előtt (Louvre, Párizs)
Jane Grey angol és ír királynő kivégzése

Ilyenek Richelieu foglyaival a Rhônen-on, A beteg Mazarin a kártyajátéknál, Cromwell I. Károly koporsójánál és IV. Edward gyermekei a Towerben haláluk előtt (1831) című képei, melyek közül különösen a két utóbbi roppant népszerűségre tett szert. 1834-ben Jane Grey a vérpadon című művével díjat nyert, de valamennyinél jobban dicsérték Henry Guise herceg meggyilkolása című festményét (1835), melyben sokan a történeti festészet csúcsát látták.

Olaszországi tanulmányútjának (1834) és Ingres-nek a hatása látszik meg a párizsi művészeti akadémia azon termének félkörü falára (Hemicycle) festett nagy falfestményén, melyben évenként a díjakat szokás kiosztani. Minden idő és ország nagy művészeit egyesítette e képen egy nagy bíráló bizottságként, de a hatásos világítás és színezés, a korhű jelmezek és a tudós elrendezés dacára is az egésznek hidegsége és az allegorikus alakoknak a történetiekkel való hiányos összeegyeztetése következtében a mű nem kelt valami nagy hatást. Nejének halálán érzett fájdalma szomorú, lírai hangulatú vallásos képek festésére indította. Ilyenek a Mária hazatér a Golgotáról, Mária a kereszt lábánál, Krisztus temetése, Jézus az olajfák hegyén, A vértanú leány. Későbbi történelmi festményei is mind rendkívül komolyak, így a francia forradalom történetéből: Mária Antoinette a halálos ítélet kihirdetése után, A girondisták a börtönben, vagy a Napóleon életéből vett Napóleon Fontainebleauban értesül a szövetségesek bevonulásáról Párizsba. Delaroche arcképei (Napóleon, Thiers, Guizot, Rémusat stb.) felületesek és kevéssé jellemzők.

Próbálkozott a szobrászattal is. (Szent György bronzból). Delaroche 1832-től a francia és több más akadémia tagja, a porosz Pour le mérite rendjel tulajdonosa volt, képeit Franciaország legjobb rézmetszői reprodukálták. Delaroche volt a francia történelmi festészet egyik legnagyobb alakja, ő képviselte az arany középutat a romantikus és klasszicista irány között.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona. Budapest, Pallas Kiadói és Nyomdai Rt.
  • Művészeti lexikon /szerk. Éber László. 1. köt. Budapest, Győző Andor, 1926. Delaroche szócikkét ld. 176-177. o.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Delaroche témájú médiaállományokat.