Michael Phillip Anderson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Phillip Anderson
Michael P. Anderson.jpg
Született
1959. december 25.
Elhunyt
2003. február 1. (43 évesen)
Texas
Foglalkozása tiszt
űrhajós
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Phillip Anderson témájú médiaállományokat.

Michael Phillip Anderson dr. (Plattsburgh, New York, 1959. december 25.Texas, 2003. február 1.) amerikai űrhajós, alezredes. A Columbia-katasztrófa során vesztette életét.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben az University of Washington keretében fizikából/csillagászatból szerzett diplomát. Az USAF hadnagyaként egy éves műszaki kiképzésben részesült a Keesler Air Force Base (Mississippi) keretében. 1986-ban pilóta kiképzésben részesült. Szolgálati repülőgépe az KC–135 volt. 1990-ben a Creighton Egyetemen fizikai ismeretekből doktorált (PhD.). Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (USAF) tisztje. 1991-1992 között repülőgépének parancsnoka, oktató pilóta. 1992-1995 között oktató pilóta és taktika tiszt. Több mint 3000 órát töltött a levegőben.

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Kettő űrszolgálata alatt összesen 24 napot, 18 órát és 8 percet (594 óra) töltött a világűrben. 2003. február 1-jén hunyt el.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–89 az Endeavour űrrepülőgép 12. repülésének küldetésfelelőse. A nyolcadik Shuttle–Mir dokkolással több mint 9000 kilogramm tudományos felszerelést, logisztikai hardvert és vizet is szállított. Az előírt repülési, tudományos és kísérleti program felelőse. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 19 órát és 48 percet (211 óra) töltött a világűrben. 5 800 000 kilométert (3 600 000 mérföldet) repült, 138 kerülte meg a Földet
  • STS–107, a Columbia űrrepülőgép 28. repülésének küldetésfelelőse. A SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban a legénység 12 órás váltásokban végezte az előírt programokat. Szolgálati idejük alatt több mint 80 kutatási, kísérleti feladatot végeztek, vagy a zárt folyamatot ellenőrizték. Második űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 22 órát és 20 percet (382 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 600 000 mérföldet) repült, 255 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]