Brian May
| Brian May | |
| 2005-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Teljes név | Brian Harold May |
| Született | 1947. július 19. (64 éves) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | progresszív rock, hard rock, heavy metal, glam rock, funk rock, R&B, pop rock |
| Aktív évek | 1964 – napjainkig |
| Együttes | Smile, Queen, Queen + Paul Rodgers |
| Kapcsolódó előadó(k) | David Bowie, Eddie Van Halen, Foo Fighters |
| Hangszer | elektromos gitár, akusztikus gitár, zongora, elektromos zongora, basszusgitár, szintetizátor, hárfa, ukulele |
| Kiadók | EMI, Parlophone(Európa) Elektra, Hollywood (Amerika) |
Brian Harold May (London 1947. július 19.) az angol Queen együttes gitárosa. A Queen elődzenekarának, a Smile-nak is az alapító tagja volt. Gyermekkorában apja segítségével saját maga készített egy elektromos gitárt, a Red Specialt, ennek a hangszernek a módosított változatával játszik ma is. Dalszerzőként is sikeres volt, híres Queen slágerek fűződnek a nevéhez, például: Tie Your Mother Down, We Will Rock You, Hammer to Fall, Who Wants to Live Forever és I Want It All. A mai napig aktív zenész, a Queen + Paul Rodgers formáció oszlopos tagja. A Rolling Stone magazin 2003-ban Minden idők 100 legjobb gitárosának listáján a 39. helyre sorolta, a 2011-ben újra kiadott listán pedig a 26. helyre lépett előre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
May London Hampton nevű negyedében született 1947-ben. Általános iskolába a Hampton Grammar intézetbe járt. Mivel korán megmutatkozott a zenei iránti tehetsége, a szülei zongoraórákra járatták – de Brian nem szerette a hétvégi gyakorlásokat. Hatéves volt, amikor ukulelén kezdett próbálgatni, és rájött, hogy több vonzalma van a pengetős hangszerekhez. Ajándékba kapott egy spanyolgitárt, de mivel túl nagy volt a számára, elkezdte átalakítani. Autodidakta módon kezdett gitározni tanulni, különböző zenei felvételeket hallgatott, és kísért az akusztikus gitárral. Ennek ellenére a zongorát sem hanyagolta el, sőt, még le is vizsgázott, de további tanulmányokat ez irányban nem folytatott.
Családi hagyományoknak megfelelően a hamptoni gimnáziumban folytatta a tanulmányait. Ekkorra már szükségét érezte egy elektromos gitárnak is, de túl drágának tartotta azokat. Ezért 18 hónapos munkával, 18 angol font befektetéssel, és apja segítségével megépítette saját gitárját, amelyet Red Specialnak nevezett el. A legalkalmasabb pengetőnek egy hatpennys pénzérme bizonyult.
17 évesen két ismerősével, Tim Staffellel és Dave Dillowayjel alapított egy zenekart, az 1984-et, különböző klubokban és rendezvényeken zenéltek. Emlékezetes előadást tartottak 1967. május 13-án, amikor Jimi Hendrix előtt léptek fel. Hendrix zenéje Mayre is nagy hatással volt a későbbiekben.
A gimnázium elvégzése után Brian az Imperial College csillagászat szakán folytatta a tanulást. Az 1984 feloszlott, de Staffel és May egy új együttest akartak létrehozni, ezért feladtak egy hirdetést, miszerint dobost keresnek. Roger Taylor jelentkezett a posztra, az így megalakult Smile már lemezt is vett fel a Mercury Records segítségével, de a siker elmaradt. Később Staffelt átcsábították egy másik zenekarhoz, így 1969-ben a Smile feloszlott. Ekkor Taylor és May már jól ismerte Freddie Mercuryt – aki a Smile próbákra is bejárt – így 1970-ben együtt alapítottak együttest, a Queent, ehhez csatlakozott 1971-ben John Deacon.
A tagok sokáig nem hagytak fel civil életükkel, de mikor a sikerek beköszöntöttek, May is félbehagyta a tanulmányait, hogy teljes mértékben az együttesre koncentrálhasson, így a doktori címet csak 2007-ben szerezte meg. Számos tudományos cikket publikált, és legutóbb a Bang! – The Complete History of the Universe című könyvnek volt a társszerzője Patrick Moore és Chris Lintott mellett.[1]
[szerkesztés] Zenei stílusa
Mayt széles körben nagy technikájú gitárvirtuóznak tartják, általános vélekedések szerint ez egyik legjobb rockzenei gitáros.[2][3] A stílusa nagyban összeforrt saját készítésű, Red Special elnevezésű gitárjával, amelynek az évek során teljesen kiismerte a hangzását. Ezt a gitárt 1964-ben készítette különböző alkatrészekből az apja segítségével. Pengetőnek egy hatpennyst használ.
Gitárosként hatással volt rá Eric Clapton (különösen a Creamben játszott zenéje), Jimi Hendrix, és Hank Marvin, a Cliff Richards and the Shadows gitárosa.[2] Gyermekkorában ukulelén, majd egy spanyolgitáron kezdett játszani, és teljesen magától tanulta meg a gitározást. A játéka még a koncerteken is teljesen mentes az improvizációtól. A felvételeken sokféle gitártechnikát használt, példa ezekre: a sweep picking (Was It All Worth It), tapping (Bijou, It’s Late), slide (Drowse, Tie Your Mother Down), késleltetés (Brighton Rock, White Man). A dalok gitárharmóniáit a legtöbb esetben ő tervezte és írta meg, sok olyan dalban is, amelynek nem ő volt a szerzője. Több dalban játszott akusztikus gitáron, példa erre a Love of My Life, vagy a ’39, és a Queen koncertek rendszeres része volt az akusztikus blokk.
Gitárján egészen szokatlan hangokat tudott produkálni: szintetizátorhangot utánzott a Get Down, Make Love és Another One Bites the Dust dalokban, de a Good Company című dalban egy dixieland zenekart leutánzott.
A Queenben mind énekesként, mind vokalistaként kivette a részét a feléneklésből. A saját szerzeményeit főleg a korai években ő maga énekelte (ilyen a ’39, vagy a Sleeping on the Sidewalk). A későbbi években ez már nem volt olyan gyakori, de a háttérvokálok kimunkálásában mindvégig részt vett. Taylor így jellemezte a jellegzetes Queen kórust: Brian nagyon mélyre tudott lemenni, Freddie-nek nagyon erőteljes hangja volt középen, én pedig a magas hangokban voltam jó. Később szóló előadóként minden dalát saját maga énekelte. Annak ellenére, hogy az együttesben az egyik leggyengébb énekes volt (John Deacon mellett), a Rolling Stone kritikusa szerint meglepően jó énekes.[4]
[szerkesztés] Hangszerek
Elektromos gitárok
Kiegészítők
Akusztikus gitárok
- Ovation 12 húros
- Martin
- Gibson Chet Atkins
Egyéb hangszerek
- Aloha ukulele
- George Formby banjolele
- Bersendörfer zongora
- Steinway zongora
- Yamaha DX7 szintetizátor
[szerkesztés] Diszkográfia
[szerkesztés] Albumok
- Star Fleet Project (1983)
- Back to the Light (1992)
- Another World (1998)
- Furia (2000)
[szerkesztés] Koncertalbum
- Live at the Brixton Academy (1994)
[szerkesztés] Kislemezek
- Star Fleet (1983)
- Driven by You (1991)
- Too Much Love Will Kill You (1992)
- Back to the Light (1992)
- Resurrection (1993)
- Last Horizon (1993)
- Business (1998)
- On My Way Up (1998)
- Another Worl (1998)
- Why Don't We Try Again (1998)
[szerkesztés] Források és jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Minden idők 100 legjobb gitárosa Rolling Stone magazin |
||
| 38. Peter Green Fleetwood Mac |
39. Brian May Queen |
40. John Fogerty Creedence Clearwater Revival |
|
|||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||

