Stone Cold Crazy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Queen
Stone Cold Crazy
Queen Sheer Heart Attack.png
dal a(z) Sheer Heart Attack albumról
Megjelent 1974. november 8. (Anglia)
Felvételek 1974. július–szeptember
Trident Studios, Wessex Sound Studios, Rockfield Studios, AIR Studios, London, Anglia
Stílus Heavy metal
Hossz 2:12
Kiadó EMI, Elektra
Szerző Brian May, Freddie Mercury, Roger Taylor, John Deacon
Producer Queen, Roy Thomas Baker
A Sheer Heart Attack album dalai
Hangminta

A Stone Cold Crazy a nyolcadik dal a brit Queen rockegyüttes 1974-es Sheer Heart Attack albumán. Eredetileg Freddie Mercury énekes írta 1969 körül, amikor még a Wreckage nevű együttes tagja volt. A frissen alakuló Queen 1970. június 27-én, még John Deacon basszusgitáros csatlakozása előtt, ezzel a dallal kezdte a legelső koncertjét.[1] Az elkövetkezendő években rendszeresen játszották a koncerteken, és mire 1974-ben felvették, annyit változtattak rajta közösen, hogy végül mind a négyüket szerzőnek jelölték.[2]

Egyike az együttes legkeményebb és leggyorsabb dalainak. Donal Guarisco így írt róla az Allmusic weboldalán: „a gépfegyver gyorsaságú narratíva párra talál a hasonlóan gyors ritmusú dallammal, és hiperaktív versszakokkal lép frigyre, amelyek ide-oda pattognak a pár akkordos, szaggatott stílusú, lélegzetelállító kórus mentén.”[3] Sok kritikus szerint a speed és thrash metal stílus egyik legelső képviselője volt.[4][5][6]

A dalszövegben az énekes az álmáról beszél, amelyben ő Al Capone, és az utcán az emberekre lövöldöz a gumifegyverével.[2] Brian May 1998-ban a Guitar Worldben beszélt a dalban használt gitárbeállításról: „Egy másik kedvenc kombinációm volt, amikor az érintőlap felőli hangszedő eltérő fázisban dolgozott a legutolsó hangszedővel (a középső ki volt kapcsolva). Ez a beállítás erősíti a magas hangokat, és kihangsúlyozza klasszikus Telecaster-típusú ropogást. A »Stone Cold Crazy« nagy részében ezt használtam.”[7]

2009-ben a VH1 zenei televíziócsatorna „100 Greatest Hard Rock Songs” című műsorában a harmincnyolcadik helyre sorolták a legjobb rockdalok között.[8] A kritikusok általában dicsérték a keménységét és lendületét, a Los Angeles Times szerint „a heavy metal nirvána állapotába” juttatja a hallgatót,[9] a Circus főleg Deacon „komplex és egységes“ basszusjátékát méltatta.[10]

1970 és 1977 között rendszeresen játszották a koncerteken, majd az 1984-es The Works turné állomásain is előadták. Az 1974. november 20-i Rainbow Theatre-ben készült koncertfilmen is szerepelt, ez 1992-ben Live at the Rainbow címen jelent meg, kizárólag a Box of Tricks díszdobozos kiadvány részeként. Ez a verzió az 1989-es „The Miracle” kislemez B-oldalára is felkerült.[11] Az 1992-es Freddie Mercury emlékkoncerten a Queen túlélő tagjai James Hetfield társaságában adták elő.[2]

1990-ben a Metallica az Elektra kiadó megalapításának negyvenedik évfordulóját ünneplő Rubáiyát válogatásalbumra dolgozta át a dalt. A szöveget kissé megváltoztatták, elhangzott benne a „fuck” káromkodás, és a humoros részeket erőszakosra cserélték: a Queen eredetijében az énekes vízipisztollyal lőtt az emberekre, a Metallica változatában csőre töltött gépfegyverrel. 1991-ben az „Enter Sandman” kislemezük B oldalára is feltették, és ugyanabban az évben Grammy-díjat nyertek vele a „legjobb metal előadás” kategóriában. A Metallica albumot követő, 1991 és 1993 között zajló turnéjukon rendszeresen játszották, ez a változat később több koncertlemezükön is megjelent.[12] Ugyancsak 1991-ben Trent Reznor egy promóciós kislemezre újrakeverte.[2]

Közreműködők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangszerek:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hodkinson, Mark. Queen: The Early Years, 3. kiadás, London: Music Sales Limited, 107. o (2004). ISBN 9780711960121 
  2. ^ a b c d Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn, 255. o (2007). ISBN 978-1-905287-33-8 
  3. Guarisco, Donald A.: Stone Cold Crazy (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2012. november 24.)
  4. Sutcliffe, Phil. Queen: A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története. Budapest: Cartaphilus, 49. o (2010). ISBN 978-963-266-182-7 
  5. Jones, Chris: Queen: Sheer Heart Attack Review (angol nyelven). BBC, 2007. június 7. (Hozzáférés: 2010. február 22.)
  6. Leone, Dominique: Album Reviews: Queen: Reissues (angol nyelven). Pitchfork Media, 2011. március 24. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  7. May, Brian (1998. október). „The Secrets of Tone ... Revealed”. Guitar World.  
  8. ‘100 Greatest Hard Rock Songs. VH1. (angol nyelven)
  9. Matsumoto, Jon (1994. április 21.). „Queen "Sheer Heart Attack" (1974)”. Los Angeles Times.  
  10. Ross, Ron (1975. március). „Queen's Four-Fold Strategy for Global Conquest”. Circus.  
  11. Gunn, Jacky – Jenkins, Jim. Queen: As It Began. New York: Hyperion, 233. o (1992). ISBN 0-7868-8003-1 
  12. McIver, Joel. Justice for All: The Truth about Metallica. London: Omnibus Press, 214; 244. o (2004). ISBN 978-1847727978 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]