Tie Your Mother Down
| Queen Tie Your Mother Down |
||||
| kislemez a(z) A Day at the Races albumról | ||||
| B-oldal | You and I | |||
| Megjelent | 1977. március 8. | |||
| Formátum | 7", CD, kazetta | |||
| Felvételek | 1976. július–november The Manor, Wessex Sound Studios és Sarm East Studios, London, Anglia |
|||
| Stílus | Hard rock | |||
| Hossz |
|
|||
| Kiadó | EMI (2593) Elektra (E45385) |
|||
| Szerző | Brian May | |||
| Producer | Queen | |||
| Queen-kronológia | ||||
|
||||
Az A Day at the Races album dalai
|
||||
A Tie Your Mother Down az első dal a brit Queen rockegyüttes 1976-os A Day at the Races albumáról. A szerzője Brian May gitáros volt. 1977. március 8-án kislemezen is megjelent, Angliában a 31., Amerikában a 49. helyet érte el a slágerlistán. 2005-ben megjelent a „Reaching Out / Tie Your Mother Down” kislemezen, amelyet a 2005-ös Queen + Paul Rodgers koncertek alapján összeállított Return of the Champions koncertalbumról másoltak ki. Ez a kislemez a 12. helyet érte el az angol slágerlistán.
A hagyományos keményrock szerkezetű dal középpontjában egy jellegzetes gitárriff áll, amelyet May az Escher-lépcsők zenei megfelelőjének nevezett. Mind kislemezként, mind az album részeként pozitív kritikákat kapott. Megjelenésétől kezdve szinte minden koncertjükön játszották. Nagyon népszerű az együttes rajongóinak körében.
Tartalomjegyzék |
Háttér és felvételek [szerkesztés]
May még 1975 körül több időt töltött Tenerifén, egy óriási teleszkóp mellett dolgozva, hogy a csillagászati doktorátusát tökéletesítse. Elmondása szerint rendszeresen a szabad ég alatt, egy domb tetejéről nézte a naplementéket, és gyakran egy spanyolgitárral pengetett közben. Egy ilyen alkalommal ugrott be a dal jellegzetes riffje, a „tie your mother down” (kötözd meg anyád) szavakat pedig viccként dúdolta mellé. Később azt nyilatkozta, hogy a dalra nagy hatással volt Rory Gallagher stílusa.[1]
1976 júliusa és novembere között többek közt ezen a dalon is dolgoztak a The Manor, Wessex és Sarm stúdiókban az A Day at the Races dalainak felvétele során. May a gitáron egy számára szokásos beállításban játszott: a hídi és a középső hangszedő azonos fázisba volt kapcsolva.[2] Bizonyos részeket egy üveg slide gyűrűvel játszott fel.[3]
Megjelenés és fogadtatás [szerkesztés]
Furcsa szövege és kemény stílusa miatt nem volt kifejezetten kislemezre való dal, 1977. március 8-án mégis kiadták – a második kislemez volt az A Day at the Races lemezről. A klasszikus rock rádiók ugyan játszották, mégsem ért el nagy sikereket, Angliában csak a 31., Amerikában csak a 49. helyet érte el a slágerlistán.
A megjelenése idején nagyrészt jól fogadták a kritikusok, mint nem túl jelentős, de jó hangulatú dalocskát. Az NME azt írta rá: „visszatértek oda, ahonnan indultak: a hard rockhoz”,[4] a The Times „valódi véres költészetnek” nevezte,[5] míg a Record Mirror így méltatta: „a legjobb rockdaluk, amelyet valaha írtak, továbbá a legerősebb kezdő dal egy lemezen, amit valaha is hallhattunk”.[6] A The Washington Post szerint kihívás intéz a Led Zeppelin leghíresebb számai felé, a szövege pedig nagyszerűen kifejezik a heavy metal tinédzserlázadást.[7] Akik nem szerették, főleg az egyszerűségét rótták fel, például a Circus magazin szerint „pont elég rock & roll ahhoz, hogy a gyerekek érdeklődését fenntartsa. Bolondos, butácska, Hoople-szerű.”[8]
A későbbi kritikák rendszerint pozitívan értékelik. 2002-ben Jim DeRogatis az együttes legjobb heavy metal dallamának nevezte,[9] Andy Robson, a Classic Rock kritikusa az album kiemelkedő számának tartotta,[10] Stephen Thomas Erlewine az Allmusic oldalán pedig ezt írta róla: „céltudatos hard rock, kevéske – meglehetősen nyilvánvaló – perverzitással”.[11]
Zene és szöveg [szerkesztés]
A „Tie Your other Down” egy egyszerű riffre ép ülő, nyers rockdal, nem hasonlít a Queenre jellemző, kimunkált, túlprodukált dalokra. Mark Blake szerint „az Eddie Cochran/Chuck Berry formula modernkori átirata: tinédzser lázadás, rosszalló szülők, és egy kis szex”.[12] 4/4-es ütemű, Esz dúrban íródott, és viszonylag gyors, percenként 138-as a ritmusa.[13]
Egy rövid instrumentális bevezetővel indul, amelyet May így jellemzett: „Ez annak a lépcsőháznak a zenei megfelelője, amelyik a tér négy oldalán megy körbe, és úgy néz ki, mintha emelkedne. Egy Escher-festmény. Ennek a megfelelőjének volt szánva, mert minden része emelkedik, és egy oktávval lejjebb kerül. És ugyanez hátrafelé, mert eljátszottam fokozatosan mélyülve is.” A hallgató a képek optikai csalódásához hasonlóan úgy érzi, hogy a gitár hangszíne emelkedik, de valójában nem változik. Az album utolsó dala a „Teo Torriatte” ugyanezzel a rövid instrumentális levezetéssel zárul, ezzel azt a hatást akarták kelteni, mintha a lemez dalai vég nélküli körben követnék egymást. A kislemez kiadáson ezt az instrumentális bevezetőt kivágták.[1]
A sokszor félreértelmezett dal furcsa felszólítása valójában a szülők elleni lázadásra buzdít.[1] May egy 1991-es interjúban ezt mondta a szövegről: „Nem az anyukámról szól. Valójában egy fiatal fiú frusztrációjának a történetét meséli el […] … nem olyan személyes, mint általában a legtöbb dalom, inkább vicces. Persze blöffölök, mert nem emlékszem miről szól. […] Néha kijössz egy apró riffel, majd hozzápakolsz néhány szót, és fogalmad sincs róla, mit akar jelenteni. Úgy emlékszem, azt gondoltam, nem elég jó a címe a dalnak, de mindenki azt mondta, hogy »jó ez, teljesen rendben van«, így a címhez igazodva építettük köré a szöveget.”[14]
Videoklip [szerkesztés]
A dalhoz készült videoklipet Bruce Gowers rendezte. A koncertet utánozó filmet 1977 februárjában, az amerikai turnéjuk New York-i állomásán, egy hangpróba során vették fel. A heves és látványos robbantások következményeként Roger Taylor dobos egy alkalommal kizuhant a dobok mögül, de nem esett komolyabb baja.[1]
Élőben [szerkesztés]
Már 1976 augusztusában előadták egy koncerten, ezelőtt, hogy felvették volna.[15] Később minden koncertjükön előadták 1976 és 1986 között, May elmondása szerint nagyon könnyen tudta játszani gitáron.[16] A Freddie Mercury emlékkoncerten Joe Eliott, a Def Leppard énekese énekelte. Az 1990-es évektől May rendszeresen játszotta a szólókoncertjein, és a Queen + Paul Rodgers koncerteken is állandóan műsoron volt.[1] Szerepel a Live Killers, Live Magic és Live at Wembley ’86 koncertlemezeken, a Live at Wembley Stadium és We Will Rock You (koncertfilm) DVD kiadványokon, valamint a We Will Rock You koncertfilmen (ami 2007-ben Queen Rock Montreal címen jelent meg, lényegében ugyanazzal a tartalommal).
Feldolgozások [szerkesztés]
- Egy 1997-es Queen tribute albumon a Motörhead énekese, Lemmy segítségével készült hozzá feldolgozás.
- Roger és Brian előadták a Foo Fighters együttessel a Queen Rock and Roll Hall of Fame-be való beiktatásakor 2001-ben, majd 2006-ban is a VH1 Rock Honors előadáson.
- Az L.A. Guns együttes 2004-es feldolgozásokat tartalmazó albumán, a Rips the Covers Offon is szerepel.
- Több másik Queen dal mellett szerepelt a Rock Band elnevezésű virtuális gitár játék internetről letölthető dalai között.[17]
Közreműködők [szerkesztés]
- Ének: Freddie Mercury
- Háttérvokál: Queen
Hangszerek:
- Brian May: Red Special
- John Deacon: Fender Precision Bass
- Roger Taylor: Ludwig dobfelszerelés
Kiadás és helyezések [szerkesztés]
|
Helyezések
|
7" kislemez (EMI 2593, Anglia/Elektra E45385, Amerika)
7" kislemez (Elektra P-193 E, Japán)
|
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e Purvis 2007, 261. o.
- ↑ Blackett, Matt (2008. január). „Renaissance Man”. Guitar Player.
- ↑ Obrecht, Jas (1982. január). „Brian May: On The Record”. Guitar Player.
- ↑ Gunn–Jenkins 1992, 104. o.
- ↑ Larkin, Colin. The Encyclopedia of Popular Music. Muze, 26. o (1998). ISBN 033374134X
- ↑ Cain, Barry (1976. december). „Queen re-visit Queen”. Record Mirror.
- ↑ (1977. február 7.) „Queen's Deja Vu 'At the Races'”. The Washington Post.
- ↑ Strick, Wesley (1977.). „Queen: Spirited, Impeccable, Silly”. Circus.
- ↑ DeRogatis, Jim (2002. július). „The Great Albums: Queen, A Day at the Races, A Night at the Opera”. Chicago Sun-Times.
- ↑ Robson, Andy (2001. december). „Jewels in the crown”. Classic Rock.
- ↑ Erlewine. Stephen Thomas: Queen: A Day at the Races. (angolul) Allmusic. Hozzáférés: 2013. április 26.
- ↑ Blake 2010, 192. o.
- ↑ Digital Sheet Music – Queen Tie Your Mother Down. musicnotes.com (angolul) EMI Music Publishing. Hozzáférés: 2013. április 26.
- ↑ Coburn, Bob. Interjú. The Making of Innuendo with Bob Coburn. Rockline. 1991. február 4.
- ↑ Blake 2010, 191. o.
- ↑ Purvis 2007, 260. o.
- ↑ The Music // Rock Band. rockband.com (angolul) Hozzáférés: 2013. április 26.
- ↑ UK Top40 Hit Database. everyhit.com (angolul) Hozzáférés: 2013. április 25.
- ↑ Queen – Charts & Awards. (angolul) Allmusic. Hozzáférés: 2013. április 25.
- ^ a b Queen – Singles Discography. (angolul) Ultratop. Hozzáférés: 2013. április 20.
Források [szerkesztés]
- Gunn, Jacky – Jenkins, Jim. Queen: As It Began. New York: Hyperion (1992). ISBN 0-7868-8003-1
- Blake, Mark. Is This the Real Life? – The Untold Story of Queen. London: Aurum (2010). ISBN 978-1-84513-597-3
- Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn (2007). ISBN 978-1-905287-33-8
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Dalszöveg
- Tie Your Mother Down (angol nyelven). Queensongs.info – Részletes dalszerkezet elemzés
- Slágerlistás helyezései. ukmix.org (angolul)
|
|||||||||||||||||||||||||

