Love of My Life

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Queen
Love of My Life
Queen - a night at the opera.jpg
dal a(z) A Night at the Opera albumról
Megjelent 1975. november 21.
Felvételek
Stílus Rock
Hossz 3:39
Kiadó EMI, Elektra
Szerző Freddie Mercury
Producer Queen, Roy Thomas Baker
Az A Night at the Opera album dalai
Queen
Love of My Life
Queen - Love of My Life.jpeg
kislemez a(z) Live Killers albumról
B-oldal Now I’m Here (élő)
Megjelent 1979. június 29.
Formátum 7"
Felvételek 1979. január–március
Európai koncertek
Stílus Rock
Hossz 4:59
Kiadó EMI (2959)
Producer Queen
Queen-kronológia
Don't Stop Me Now
(1978)
Love of My Life
(1979)
Crazy Little Thing Called Love
(1979)

A Love of My Life a kilencedik dal a brit Queen rockegyüttes 1975-ös A Night at the Opera albumán. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. Egyike az együttes legismertebb szerelmes dalainak. Az eredeti verzió zongorára íródott, majd később Mercury és Brian May gitáros átdolgozták akusztikus gitár kísérettel, előkészítve a koncertekre. szinte minden élő fellépésükön eljátszották. 1979-ben a Live Killers albumon szerepelt a koncertverziója, később ez kislemezen is megjelent, és a 63. helyet érte el a brit slágerlistán.

Dalszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalt Mercury zongorán komponálta, a játéka jól tükrözi klasszikus zongora neveltetését, Chopin és Beethoven befolyását. A stúdióverzióban nem hallható dob, és csak szolid gitárkíséret jellemzi (amely néhol a hegedű hangját utánozza), felfedezhető ugyanakkor a hárfa hangja, amelyet Brian May gitáros kezelt. A zongora mentes volt a Queen-műveket olyannyira jellemző rétegezett hangzástól, egy menetben, élőben vették fel, és nem modulálták a felvételt. May nem volt valódi hárfajátékos, a hárfa-részeket kis csalással vette fel: miután egy akkordot eljátszott, megállította a szalagot, majd ezután újra eljátszotta ugyanazt az akkordot, végül a felvételeket összeollózta. Az egész felvételen egyetlen hárfa akkord ismétlődik.[1] Ugyan a felvételen csak Mercury hangja hallható, az album összes dalához hasonlóan az is háromszorosan egymásra másolták.

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viszonylag kedvező fogadtatásra talált. Bár nem sok kritikus említette meg külön, amelyik igen, az pozitívan értékelte. A New Musical Express kritikusa könnyű, érzelmes dalnak nevezte.[2] Visszatekintő írásában George Starostin „mesterségesen nagyszerű balladaként” jellemezte.[3] Greg Prato, az Allmusic kritikusa ezt írta róla: „a dal különösen kedves Dél-Afrikai rajongók számára, a hatalmas közönség tökéletesen énekelte a koncerteken, megmutatva egyszer és mindenkorra, hogy a zene egy univerzális nyelv”.[4]

Élőben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koncerten való előadásra May és Mercury 12-húros akusztikus gitárra dolgozta át: „utálom, ha a színpadra újra kell gyártani a dalokat. Néha azonban szükséges változtatni. Nézd meg például a Love of My Life-ot: a felvételen zongorán játszom, de a színpadon csak Brian kísér akusztikus gitárral, mert így jobban működik”.[1] Mercury később meg is jegyezte, hogy már képtelen lenne a zongorszólamait eljátszani, mert az évek során rendre akusztikus gitárral adták elő. Az egyik legnépszerűbb daluk volt a koncerteken, a közönség gyakran Mercuryval együtt énekelte a sorokat. May általában a színpad elején ülve gitározott, Mercury gyakran mellette ült, vagy pedig sétálva énekelt. Szerepelt az 1979-es Live Killers koncertalbumon, és az élő verziója kislemezen is megjelent, a 63. helyet érve el a brit slágerlistán. Brazíliában és Argentínában az első lett, és több mint egy évig szerepelt az ottani listákon. Több zenei DVD-n is szerepel: Queen on Fire – Live at the Bowl, Live at Wembley '86 és Return of the Champions, Queen Rock Montreal.

Az első izraeli űrhajós, Ilan Ramon kérésére lejátszották a dalt az űrutazása alatt. Miután véget ért, Ramon így szólt: „Ez egy különleges jó reggelt a feleségemnek, Ronának, életem szerelmének”.[5] Ramon egyike volt azon asztronautáknak, akik 2003-ban a lezuhanó Columbia űrrepülőgépben életüket vesztették.

A 2005–2006-os Queen + Paul Rodgers turnén Brian May énekelte a dalt, és majdnem minden alkalommal Freddie Mercury emlékének ajánlotta, egy figyelemreméltó eset kivételével: a sheffieldi koncerten jelen volt Mercury édesanyja is, May ekkor neki ajánlotta (ez hallható Return of the Champions albumon is).

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közreműködők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangszerek:

Kiadás és helyezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezések

Év Ország Helyezés[6]
1979 Anglia 63

7": EMI 2959 (Anglia)

  1. Love of My Life – 4:59
  2. Now I’m Here – 8:10

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Bechstein Debauchery (angol nyelven). WebArchive. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  2. Tony Stewart: 'A Night at the Opera' (angol nyelven). New Musical Express, 1975. november 22. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  3. Only Solitaire: George Starostin's Music Reviews (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 17.)
  4. Greg Prato: 'Love of My Life' (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
  5. More recovered shuttle video released (angol nyelven). cnn.com, 2003. június 25. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  6. Queen International Singles Chart Positions (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. július 28.)