Belváros (Szeged)

Belváros

Közigazgatás
Település	Szeged
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-

Szeged belvárosának őse a „Palánk” volt, mely a Tisza mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város magját és a vár körüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte.

Itt voltak a jobb módú polgárok házai. Ezen a szigeten sóházak is voltak. Itt búza- és halpiacot és hetivásárt is tartottak.

A mai térképekre nézve nagyjából a nagykörút és a Tisza által határolt terület. A Belváros Szeged város közigazgatási, és kulturális központja. Ebben a városrészben található a városháza, a Csongrád megyei önkormányzat épülete, a Fogadalmi templom, a Fekete-ház, a Szegedi Nemzeti Színház, Dankó Pista cigányprímás, dalszerző márványszobra, a Schulek Frigyes tervezte „kakasos” templom, a MÁV Rt. területi igazgatóságának épülete, mely Pfaff Ferenc tervei alapján készült 1894-ben, a Beregi-ház és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár.

A belváros központjának közelében van az Anna-kút és az Anna fürdő.

Galéria [szerkesztés]

Sóhajok hídja Épült 1883-ban
Klebelsberg Kunó szobra, Melocco Miklós alkotása 2000-ből
Anna fürdő 1896-ban épült Steinhardt & Lang tervei alapján
Anna kút 1927-ben fúrták, mélysége 944 m. Tetején a táncosnő szobra Csáky József alkotása
MÁV épület, épült 1894-ben Tervezte Pfaff Ferenc
Kass szálló Épült 1897-1898-ban Tervezte Steinhardt Antal
Dankó Pista szobra Margó Ede alkotása 1912-ből
Móra Ferenc Múzeum Épült 1896-ban Steinhardt & Láng tervei alapján
Református palota Magyar Ede tervezte szecessziós stílusban (1912)
Gróf palota szecessziós stílusban Tervezte Raichle J. Ferenc (1913)
Szegedi Nemzeti Színház, épült 1886-ban Tervezte a Fellner & Hellmer cég
Református templom Tervezte Schulek Frigyes (1884)