Belváros (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belváros
Közigazgatás
TelepülésSzeged
Népesség
Teljes népességismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Belváros témájú médiaállományokat.

Szeged belvárosának őse a „Palánk” volt, mely a Tisza mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város magját és a vár körüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte.

Itt voltak a jobb módú polgárok házai. Ezen a szigeten sóházak is voltak. Itt búza- és halpiacot és hetivásárt is tartottak.

A mai térképekre nézve nagyjából a nagykörút és a Tisza által határolt terület. A Belváros Szeged város közigazgatási, és kulturális központja. Ebben a városrészben található a városháza, a Csongrád-Csanád vármegyei önkormányzat épülete, a Fogadalmi templom, a Fekete ház, a Szegedi Nemzeti Színház, Dankó Pista cigányprímás, dalszerző márványszobra, a Schulek Frigyes tervezte „kakasos” templom, a MÁV Rt. területi igazgatóságának épülete, mely Pfaff Ferenc tervei alapján készült 1894-ben, a Beregi-ház és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár.

A belváros központjának közelében van az Anna-kút és az Anna fürdő.

Képek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]