Sümeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBe (vitalap | szerkesztései) 2021. május 5., 11:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nevezetességei: erről nem derül ki, hogy mi van rajta)
Sümeg
Sümegi utca, háttérben a vár
Sümegi utca, háttérben a vár
Sümeg címere
Sümeg címere		 Sümeg zászlaja
Sümeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállásváros
PolgármesterVégh László (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám8330
Körzethívószám87
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség5827 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség95,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 54″
Sümeg (Veszprém vármegye)
Sümeg
Sümeg
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Sümeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya.

Fekvése

A Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.

Megközelítése

A város keleti és északi szélén áthalad a 84-es főút, amely Sopron és a Balaton térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból könnyen elérhetővé teszi Sümeget. Közúton emellett több más irányból is megközelíthető, például Győrből, Devecser (és így Veszprém) irányából a 7324-es, Keszthelyről a 7327-es, Zalaegerszegről a 7328-as, Kisgörbő és Sümegcsehi felől a 7333-as úton. Tapolcával a 7319-es, Nyiráddal pedig az abból kiágazó 7321-es út köti össze.

Sümeg vasútállomása a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon található. Az Ukk–Sümeg szakaszt 1888–89-ben, a Sümeg–Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.

Története

A sümegi vár és várdomb

Őskor és középkor

A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.

A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.

Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt.

A barokk korszak

Padányi Biró Márton (1693–1762) magyar katolikus főpap, veszprémi püspök és egyben a veszprémi örökös főispán, királyi tanácsos

Erről a településről származott a Zala vármegyei lovászi és szentmargithai Sümeghy család, amelynek első ismert őse, nemes Sümeghy Mihály, zalai főjegyző, 1717. július 16-án címeres levelet kapott III. Károly magyar királytól.[3]

1724–1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748–1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom.

A reformkor

Kisfaludi Kisfaludy Sándor (1772–1844)n magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja

Barkóczi Rosty Lajos (1769–1839) kapitány, Sümegen lakott nejével, Khelbl Anna (1776-1823) asszonnyal;[4] a franciaországi Champagne vidékén a pezsgő készítését tanulmányozta, majd az 1800-as évek legelején ez irányú kísérleteit már Sümegen folytatta. Ezek a legkorábbi ismert pezsgőgyártási kísérletek Magyarországon. Neves reformkori személyiségek laktak Sümegen, például kisfaludi Kisfaludy Sándor (1772–1844) költő. Oszterhueber Ferenc (1751–1835), Zala vármegye alispánja, földbirtokos, jelentős szerepet játszott a reformkori városban; jó barátja volt Kisfaludy Sándor (1772–1844) költőnek, aki neki unokaöcscse volt. Oszterhueber Ferenc hozta össze a költőt 1792-ben későbbi nejével Szegeda Rózával, akivel saját első felesége révén, Rosty Katalin révén szintén rokonságban volt. Oszterhueber Ferenc és Rosty Katalin egyetlenegy leánya Oszterhueber Mária (1798–1865), akinek a férje a milánói származású Scotti Bertalan (1782–1841), cs. és kir. dzsidás őrnagy, akivel jómódban lakott Sümegen. Egy másik neves reformkori személyiség Sümegen muzsáji Dóczy Terézia (1778–1842) költőnő volt.

1868-tól Sümegen működött az nagy presztízzsel rendelkező Sümegi reáliskola (teljes néven: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy Sándor Reáliskola és Gimnázium), amely 1946-tól Sümegi M. Állami Kisfaludy Sándor Gimnáziumnak nevezték, és 1952-től az Állami Korvin Ottó Általános Gimnázium név alatt működött.[5] Jeles tanárai között például szerepelnek Tafferner Béla, Nógrádi Jenő, Kellemen Károly, Martos Ignác Zsigmond és sokan mások.

A 20. század

Szentmártoni Darnay Kálmán (1864–1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, magyar királyi tanácsos és magyar kormányfőtanácsos, az állami Darnay-múzeum alapító igazgatója
Dr. Lukonich Gábor (1853–1922) Zala vármegyei orvos, a sümegi járás tiszti orvosa, a sümegi Kisfaludy-Kaszinónak az ének- és zeneegyesületnek az elnöke. Ismert volt a karitatív szerepéről, és arról, hogy sokszor ingyen gyógyította a betegeit
Dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), jogász, sümegi főszolgabíró, Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tag, a Sümegvidéki Gazdakör nagy buzdítója
Eitner Zsigmond (1862–1926) politikus, országgyűlési képviselő, zalai kormánybiztos-főispán
Dr. nyírlaki Tarányi Ferenc (1878–1945), Zala vármegye főispánja, nagybirtokos, felsőházi tag

A településhez közigazgatásilag tartozó nyirlak-pusztán, a helyi földesúr, a tekintélyes és jómódú nemesi származású Oszterhueber családnak a tagja, dr. nyirlaki Tarányi Ferenc (1878–1945) volt; atyja, idősebb Tarányi-Oszterhueber Ferenc 1868-ban királyi engedéllyel felvette a nagyanyjának, Oszterhueber Györgyné Tarányi Annának a leánykori vezetéknevét. Ifjabb dr. Tarányi Ferenc (1878–1945) 1922. december 19-től 1926. augusztus 14-ig Zala vármegye főispánja volt; emellett, felsőházi tag, Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tag, elnöke a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek és Nemesi Választmányának, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, alelnöke a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezete felügyelőbizottságának is volt.

1905. május 28-án Sümegen leplezték le Kisfaludy Sándor nejének, Szegedy Rózának síremlékét, amely ünnepélyes keretben folyt le. Az ünnepélyen a Kisfaludy társaság is képviseltete magát és Ferenczy Zoltánt és Dalmady Győzőt bízta meg képviseletével. Zalavármegyét nagyobb küldöttség képviselte Hertelendy Ferenc zalai főispán vezetése alatt.[6] 1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.

1895. október 1-je és 1904. június 27-e között a sümegi járás főszolgabírói hivatalt puszta-ocsai és czifFeri Füzik Gyula (1850–1904) töltötte be; hirtelen halálakor úgy emlékeztek rá, hogy „Nem az az ember volt, a ki nagy hangon hirdeti tetteit, szerényen és igazi eréllyel szolgálta megyéjét, minden idejét a közügynek szentelvén. Mind a hivatalos teendők terén, mind a társadalomban a feltétlen uri modor jellemezte, a mely modor azután mindenkit becsüléssel és szeretettel csatolt az elhunyt főszolgabiró személyéhez.[7]”[8] Halála után a következő sümegi főszolgabíró Sólyomy Tivadar (1858–1916) lett.[9] Az újonnan megválasztott főszolgabíró a járást vezette 1904. szeptember 12-étől 1911. február 1-jéig. Lebetegedése után, az akkoriban ott szolgáló sümegi szolgabírót, dr. boldogfai Farkas Istvánt (1875–1921) 1911. február 13-én a járás főszolgabíróvá választották.

Dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), sümegi szolgabíró, helyettes főszolgabíró a város korszerűsítés érdekében, az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat kezdték tervezni, amelyet teljes mértékben véglegesítettek majd a főszolgabírósága alatt.[10] 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, a nyáron 700 halott, két napi temetés történt meg az akkori újságok szerint. Boldogfai Farkas István, az akkor sümegi főszolgabíró, dr. Lukonich Gábor járásorvossal, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvossal gondoskodott a helyzetről.[11] A vészhelyzet annyira rendbejött, hogy alig fél évvel később, 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány-szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1912-ben a kisebb gazdák helyzete javítására Farkas István főszolgabíró a „Sümegi Gazdakör” fejlesztéséért erősen dolgozott, valamint ahhoz, hogy a tagjait gyarapítsa. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához.[12] Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István „erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak”.

1919. március 21-én kitört a Magyarországi Tanácsköztársaság. A sümegi ellenforradalmi jelenségre, amely aránylag elég simán folyt le, következett a szomszédos Csabrendek községben lefolyt ellenforradalom. Az elkeseredett polgárság a környező falvak lakosságával együtt fellázadt a vörös uralom ellen. Barcza László csabrendeki földbirtokos és Radovics László római katolikus káplán összegyűjtötték a népet és felkelést szítottak a vörös uralom ellen. A nép pedig kaszát, kapát ragadva a kommunisták kiverésére indult. A direktórium veszélyeztetett helyzetében nem mert fegyveresen fellépni, hanem tárgyalásokba bocsátkozott a felkelőkkel. Sikerült is a megegyezés, azonban Budapestről parancs érkezett, hogy az ellenforradalmi vezetőket fogják össze, és így tizenhat jómódú csabrendeki polgár került a budapesti gyűjtőfogházba, ahonnan kínzások és éheztetések után a diktatúra bukása után szabadultak.[13]

Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság alatt egy nagy tömeg betört a sümegi főszolgabírói hivatalán keresztül dr. boldogfai Farkas István (1875–1921) magánlakásába, és ott követeléseik során a kommunisták fizikailag erősen bántalmazták, valamint lakását kezdték kirabolni. A főszolgabírói majorság, és más hozzá tartozó épületek is nagy károkat szenvedtek a fosztogatások alatt; ekkor a főszolgabíró lemondott.

A rend helyreállítása után, a következő megválasztott sümegi a csáktornyai menekült főszolgabíró Szilágyi Dezső (1881–?) lett, aki a hivatalt 1920. december 14-e és 1940. március 31-e között foglalta el.

Neves személység Sümegen a két világháború közti korszakban Szentmártoni Darnay Kálmán (1864–1945) régész, muzeológus, múzeumigazgató, író volt. Darnay Kálmán 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Kisfaludy Sándor 3600 kötetes könyvtárát. 1898-ban a király régészeti kutatásainak sikeréért az uralkodó a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, 1910-ben pedig királyi tanácsosi címmel. 1908-ban felajánlotta a török-, barokk-, valamint reformkori régészeti tárgyakból álló gyűjteményét a nemzetnek, azzal a feltétellel, hogy míg él, Sümegen tartják. A múzeumot Állami Darnay Múzeumnak ismerték, és attól kezdve annak az igazgatója lett. Magyarország kormányzója 1922. október 11-én a legelsők között emelte a kormányfőtanácsosi méltóságra, tudományos munkásságának méltó elismeréséül. Sümeg városa 1927-ben ülte meg az állami Darnay Múzeum fennállásának félszázados évfordulóját, amikor alapító-igazgatóját, aki felbecsülhetetlen értéket képviselő gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, — díszpolgárává választotta meg.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2023 között
Lakosok száma
4491
5341
6123
6753
6690
6784
6467
6357
6037
5827
1870192019701993199820032008201320182023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 82,8%-a magyarnak, 1% németnek, 2% cigánynak mondta magát (17,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 8,8% (27,6% nem nyilatkozott).[21]

Nevezetességei

Sümegi vár légi fotón
Püspöki palota és a Ferences kegytemplom
A vár légi fotón (Sümeg)
  • Sümegi vár: A vár egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságából kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló tarisznyavárral. A várban rendszeresen várjátékokat és lovagi tornát rendeznek.
  • Ősember bányája – védett tűzkőbánya, ahol radiolaritot bányásztak az őskorban, múzeumként látogatható.
  • Ferences kegytemplom és kolostor, épült 1653-ban, barokk stílusban. 1699 óta híres búcsújáró hely.
  • Kisfaludy Sándor (1772–1844) szülőháza, épült a 18. században, ma múzeum.
  • Püspöki palota: Épült 1748–1755 között, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.
  • Kisfaludy Étterem az értelmiségek találkahelye volt a reformkorban. Itt volt Magyarország második kaszinója. Ma étterem, cukrászda és hotelként üzemel.(www.kisfaludy.eu)
  • Sümegi plébániatemplom, késő barokk stílusban, copf, empire és rokokó elemekkel építették, 1757-ben, belsejében Franz Anton Maulbertsch freskóival. Ezt a templomot - Michelangelo reneszánsz római remekének az analógiájára - a rokokó Sixtus-kápolnájának is nevezik.
  • Temetőkápolna, épült késő barokk stílusban 1816-ban. Körülötte késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaiak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.
  • Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum
  • Fazekasmúzeum
  • Vármúzeum
  • Bormúzeum
  • Természetvédelmi terület a Várhegy és a Mogyorós domb.
  • Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható.
  • Tarányi-kastély
Várjáték a várudvarban

Oktatás

Általános Iskola

  • Ramassetter Vince Testnevelési Általános Iskola[24]

Középiskola

  • Kisfaludy Sándor Gimnázium[25]

Híres emberek

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ http://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/16692/?query=SZO%3D%28s%C3%BCmeghi%20mih%C3%A1ly%29[halott link]
  4. ↑ Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (398-399. o.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  6. ↑ Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)1905-05-28 / 22. szám
  7. ↑ Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)1904-07-03 / 27. szám
  8. ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár –gyászjelentések – Füzik Gyula
  9. ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár -gyászjelentések - Sólyomy Tivadar
  10. ↑ Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)1911-02-05 / 6. szám
  11. ↑ Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám) • 1911-08-31 35. szám
  12. ↑ Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)1916-11-26 / 40. szám
  13. ↑ Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Zala vármegye 1919—1929
  14. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  15. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  16. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  17. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  18. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  19. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  20. ↑ Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  21. ↑ Sümeg Helységnévtár
  22. ↑ https://www.kozterkep.hu/~/2523/szent_laszlo_szobra_sumeg_olah_sandor_1938.html
  23. ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 104. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  24. ↑ Ramassetter Vince Testnevelési Általános Iskola weboldala. Ramassetter Vince Testnevelési Általános Iskola (rami.bsnet.hu). (Hozzáférés: 2017. november 14.)
  25. ↑ Kisfaludy Sándor Gimnázium weboldala. Kisfaludy Sándor Gimnázium (www.kisfaludy.hu). (Hozzáférés: 2017. november 14.)

Sümeg az irodalomban

  • Sümeg a címadó helyszíne Lipták Gábor A sümegi fazekas című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sümeg&oldid=23842179”