Fiktív helynevek Magyarországon
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A köznyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.
Csoportosításuk kialakulás szerint
Egyedi esetek: Kukutyin, Piripócs
Az ilyen fiktív (vagy fiktívnek ható, illetve fiktívként használt) településnevek közt a leggyakrabban előfordulók minden bizonnyal Kukutyin és Piripócs. Ezek használatának külön története van.
Kukutyin
A településnév leginkább egy népi szólásban szokott felbukkanni: „Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” (A kifejezéssel leggyakrabban hiábavaló tevékenységre, vagy hasznos munkára alkalmatlan személyre szoktak utalni.) A szólásban szereplő helynév kitalált településnév látszatát kelti, de valójában létező helyre, sőt megtörtént eseményre utal. A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta határa ugyanis az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de egy alkalommal, az éppen akkor áradó Maros miatt lehetetlennek látszott az aratásra érett zab betakarítása. A leleményes helyiek azonban nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat – ez volt tehát a kukutyini zabhegyezés.
Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.[1]
A csendőr és a csendőrlányok című Louis de Funès film magyar fordításában is előfordul az alábbi mondat 1 óra 21 perc 31 másodpercnél: „Menjen, hozzon nekem három zsák hegyezett zabot Kukutyinból!”
Piripócs
A Pallas nagy lexikona szerint képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése,[2] ezzel szemben a név csak látszólag fiktív: Piripócs a valóságban a Tolna megyei Dunaföldvár, hozzá közeli Piripócstelep a Fejér megyei Daruszentmiklós része.[3][4]
Csajágaröcsöge
A név vasúti eredetű: Csajág település vasúti megállóhelye a Csajágröcsöge 14. sz. őrház nevet viselte az 1914-es menetrend szerint.[5] További tisztázást igényel még, hogy hogyan született ebből a helységnévből (vagy más elnevezések felhasználásával) az ugyancsak széles körben elterjedt Mucsaröcsöge fiktív településnév.
Névadójuk puszta humor
A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.
Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő (ihletője valószínűleg a Pest megye délkeleti részén található Jászkarajenő), valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös, Alsószentkegyetlen vagy Guglinsekeresd (ihletője vélhetően Zalaegerszeg Nekeresd városrésze),[6] vagy a megfoghatatlan jelentésű - talán részben hangutánzó - Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. Újabb keletű ilyenfajta településnév az Iszapszentgilisztás, amely vélhetően az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.
Sajátos elemét képezi e csoportnak Bivalybasznád, amelynek a magyar nyelvű interneten saját weboldala is van. Az oldal kialakítása és kidolgozottsága eléggé hasonlít egy átlagos települési honlaphoz, de a közhelyek halmozásából, az alkalmazott személynevekből és más jelekből viszonylag könnyű rájönni, hogy paródiaoldalról van szó. Az oldalon várostérkép is található, amely feltűnő hasonlóságot mutat Sopron térképével, a helyi látnivalók ismertetésénél ugyanakkor a honlap a Kerka folyása mellé lokalizálja a harmincezres lélekszámú, nemzetközi repülőtérrel is rendelkező települést. A fiktív térkép Bivalybasznád város nyugati szomszédjaként (Sopron térképét alapul véve nagyjából Ágfalva valódi helyén) említi Piripócs községet. (Bivalybasznád szerepel az Irigy Hónaljmirigy show 8. típusú találkozások című epizódjában, de z betűvel, Bivalybaznád, BAZ megye formában.)
Vélhetőleg puszta humor szülte a Humbákfalva településnevet is, amely egy fiktív internetes (facebookos) mém, Tibi atya (vagyis egy kitalált alkoholista pap) képzelet szülte szolgálati helye. A Humbák szó kitalált családnév, amely hangalakjával valószínűleg a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő letompultságra utalhat. [Humbákfalva egyik szomszédja Venyigelacháza,[7] melynek nevét szintén a humor szülhette, a létező Kiskunlacháza településnévből és a szőlőtermesztésre (ezáltal pedig a gyakori borfogyasztásra) utaló venyige szóból hibridizálva.]
Névadójuk a környező települések halmaza
Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl.: Rákos-patak) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó vagy Tápiórettenetes.
Rákosborzasztó
Rákosborzasztó, avagy Rákosrettenet Budapest egy kitalált településrésze, amely a taxis szlengben a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyet jelent. Ha egy ilyen városrészbe kellett utast szállítania egy budapesti taxinak, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett számukra és a régebben gyakoribb, rossz földutak miatt a tengelytörés sem volt ritka. Rákosborzasztónak nincs pontos helyhez kötődő denotátuma, csak azt tudjuk róla, hogy Budapest belvárosától távoli kerület, lakótelep.
Rákosborzasztó jellemzően a 17. kerület településrészeit foglalja magába: Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoskert, Rákoshegy.
Pilisborzasztó
A Pilis hegységet, mint a röghegységeket általában, hepehupás kitüremkedések és völgyek gazdagítják. Lankáin számos település húzódik, melyek közül nem egy nevében érhető tetten a hegység névadó volta: Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár mind a Pilisben található települések. Mivel a hegységben örömmel kiránduló, de inkább sík terephez szokott városi-pesti népség könnyen elveszik ezen települések domborzati-földrajzi útvesztőjében, előszeretettel hivatkozik a térség tetszőleges településére a Pilisborzasztó megjelöléssel.
Nahátszentpéter
Ide tartozhat emellett, hogy bár nem egy helyen, sokkal inkább az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó - …szentmárton, …szentpéter, …szentmiklós - településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely eldugott helyen. Ez adhatott okot a Nahátszentpéter kifejezés megszületésére. A név kialakulását külön is iniciálhatta a létező Hegyhátszentpéter településnév.
Névadójuk egy közeli hely vagy a régió nevéből jövő áthallás
Ilyenek például Pilissörösjenő, vagy Salakszentmotoros.
Pilissörösjenő
Ahogyan - a szintén nem létező - Pilisborzasztó is, Pilissörösjenő annak köszönheti a létét, hogy a környéken tájékozatlan – azaz átlagos – ember nehezen ismeri ki magát a Pilis hepehupáinak rengeteg Pilis… kezdetű településének útvesztőjében. Emellett Pilissörösjenő létrejöttében nyilvánvalóan szerepet játszott az igazságérzet, tudniillik míg Pilisborosjenő nevében irigylésre méltóan megtalálható elidegeníthetetlen alkoholos italunk, a bor neve, addig a sörök kedvelői nem részesültek ilyen kitüntető figyelemben.
Bátortenyere
A név Bátonyterenye kifacsarásából jött létre.
Pusztakotkodács
Pusztakócs nevéből származtatható, amelyet leginkább az Ohat-Pusztakócs vasútállomás (innen ágazik ki a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalból az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal) révén ismerhetnek. A név ebből kifolyólag egyrészt összefügghet a vasúti közlekedéssel (használatos „alsó” utótaggal is), másrészt a falusi életről alkotott sztereotípiákkal (állattartás). Vasutasok használják Pusztaszabolcs állomásra is.
Marhahalom
Az ihletője a Csongrád-Csanád megyei Mórahalom nevű város. Az alföldi állattartás (szarvasmarha), de még inkább a pejoratív (sértő), helyi lakosokra alkalmazott változata (ti. marha) is szóba jön a szóösszetétel eredetében. Tükrözi a nagyváros (Szeged) és vidéke (feltörekvő kisváros) ellentétes viszonyát, érdekkülönbségeit. Sok „halom” (birtokos jelzővel: „halma”) nevű település van az Alföldön: Árpádhalom, Ásotthalom, Mórahalom, Jászjákóhalma, Jánoshalma stb., melyek neve rendszerint kunhalmokra utal.
Salakszentmotoros
Szalkszentmártonra – a közeli cross-motorosok miatt – akasztották rá a becenevet: Salakszentmotoros. Nevét egyébként eldugott, jelentéktelen helyek általános megnevezésére is használják.
Jászkarafaszajenő
Az ihletője valószínűleg a létező Jászkarajenő település.
Baranyaberenye, Zalarottyantó
Gyakran már egy adott régió vagy megye is kikerülhet az ország fő vérkeringéséből, így létrejönnek nagy területet lefedő fiktív településnevek is. Példa a dallamosan alliteráló Baranyaberenye (Baranya megye) (amelyet a Mézga család nevű rajzfilmsorozatban is megemlítenek), vagy az ismét a testiségre utaló Zalarottyantó (Zala megye).
Névadójuk a vasúti közlekedés
A MÁV számos sebes- és gyorsvonata a zónázó személyvonatokhoz hasonlóan a fővárostól eltávolodva már nem csak a fontosabb csomópontokon, hanem valamennyi megállóhelyen megáll. Az utazóközönség túlnyomó – inkább a gyors továbbhaladásban érdekelt – része az ebből adódó frusztrációt humorral is feloldhatja, így jönnek létre további fiktív településnevek.
A fiktív településnevek ezen eredetének egyértelmű bizonyítéka, hogy a kisebb utasforgalmú vasúti megállóhelyek megnevezésében jellemzően előfordul az alsó, felső megnevezés. Ezek pedig megjelennek – a humor egyik eszközeként már eleve hosszú – fiktív településnevek további toldalékaiként: például Mészárospusztaszemölcs alsó – vagy pedig mint a jelentéktelenség/eldugottság önálló megtestesítőiként önállóan is alkothatnak aforizmát: például Alsókismellék, Felsőzsebalja, Külső alsó. Hasonlóan utal az eldugottságra a "Bokoraljapusztaszéle" elnevezés is.
Regionális használatban
Egyes környékek megalkották a saját történettel rendelkező szinonimájukat a jelentéktelen helyek megnevezésére. Ilyen például Miskolc környékén az egyébként létező Csincsetanya településnév, amelytől, mint jelentéktelenséget sugalló kifejezéstől még a rendszerváltás előtt maga az érintett (1994-ig Mezőkereszteshez tartozó) község is sietett megszabadulni.[8]
Fiktív települések filmekben, irodalomban
A–Á
- Acélváros
Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmje játszódik itt; a helynév az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi. (Koltai itt nőtt fel, a Sztálin név jelentése pedig acél.) Az Acélváros ugyanakkor gyakran volt Miskolc beceneve is az 1980-as években (lásd a P. Mobil Miskolc című slágerét). A film jeleneteit Dunaújvárosban és a pilisvörösvári vasútállomáson vették fel.[9]
- Almafalu (németül Apfelsdorf)
Őrvidéki település a Kisváros című tévésorozat Szurdi András által írt regényváltozatában. A történet szerint ez a határ túloldalán lévő első település Ausztriában. A sorozatban itt mindig Rohoncot (Rechnitz) említik, tehát Almafalu feltehetőleg megegyezhet Rohonccal.
- Alsóliszka
Bán Frigyes Felmegyek a miniszterhez című filmjében hallhatjuk ennek a községnek a nevét.
- Alsó Murci
Falu, az Irigy Hónaljmirigy show Must vagy soha című epizódjának színhelye.
- Alsó-Ordód
Korompai Márton Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében említett négy állomás egyike; a történet szerint az innen induló vonatok Hámor és Babod megállóhelyek érintésével Dég állomásra tartottak, amikor az előbbi megállóhelyen összeütköztek. A jeleneteket Acsa-Erdőkürt vasútállomáson forgatták.
- Alsópajka
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.
- Alsórókás
Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében találkozhatunk vele; vasúti rendező állomással rendelkező Tolna megyei település, Paks környékén. Bár a fekvése a filmben nincs lokalizálva, de említik, hogy a Paksra közlekedő, elrablásra szánt vonat Dunaföldvár felé közelít, ezenkívül megemlítik Bölcske nevét is. A név feltehetőleg Alsórákos eltorzításából jöhetett létre. A jeleneteket Pátka külterületén, a megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonalnak és a mai 811-es főút forgalomból ma már ugyancsak kivett pátkai szakaszának kereszteződése környékén vették fel.
- Alsószeg
A mi kis falunk sorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a pajkaszegi pap ide akarja áthelyeztetni magát, amikor úgy néz ki, hogy megszűnhet a plébániája.
- Alsótörökverő
A Le a cipővel! című ifjúsági film egyik helyszíne.
- Alsóvámos
Nemere László Kántor című sorozatának Havas történet című epizódjában találkozhatunk vele. Község az osztrák határ mellett, Szombathely térségében. Elhelyezkedése miatt nem lehet azonos azzal az ugyanilyen nevű egykori községgel, amelyet 1950-ben Győrszabadival Vámosszabadi néven egyesítettek.
- Alsózavaros
Az Irigy Hónaljmirigy show Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjában szereplő, csak érintőlegesen említett helység, amely a szintén fiktív Tarhospaszulyfalvától 7 kilométeres távolságra fekszik.
- Anda
Fiktív falu Észak-Magyarországon, az Ipoly mentén, Háy János Dzsigerdilen című regényében.
- Árkod
Szabó Magda Abigél című regényében a cselekmény színtere. Feltehetőleg Debrecen és Hódmezővásárhely helyszíneinek „összegyúrásával” jött létre; a könyvből készült film forgatási helyszínei között szerepelt a budapesti Kálvin téri református templom, a váci püspöki palota és a vasútállomás, a vácrátóti arborétum, illetve a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola is. Nem azonos a valóban létező szerbiai Árkod településsel.
B
- Babod
Korompai Márton Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében érintőlegesen említett, vasúti megállóhellyel rendelkező település.
- Baglyas
A tizedes meg a többiek című filmben hallhatjuk ezt a nevet. Valóban létezik ilyen nevű település, teljes neve hivatalosan Baglyasalja, a köznyelvben csak Baglyas, Salgótarján egyik városrésze.
- Bagolyneszmény
A Kisváros című televíziós sorozat Sivatagi rózsa című epizódjában találkozhatunk vele. Község Magyarország délnyugati részén.
- Bajsa
Pest megyei település a Budapest–Békéscsaba-vasútvonalon, Nemere László Hívójel című filmjében. A történet szerint innét kértek engedélyt a balesetet szenvedett vonat továbbhaladására. A név feltehetőleg Bajcsa vagy Balsa nevéből eredhet. A film az 1968-as mendei vasúti baleset alapján készült, a baleset előtt a forgalmi szolgálattevő Sülysáptól kért engedélyt, tehát Bajsa feltehetőleg megegyezhet Sülysáppal.
- Bakod
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település. Nem azonos a Dunapatajhoz tartozó Bakodpusztával, sem pedig Bokoddal.
- Bakonybánya
Veszprém térségében lévő bányásztelepülés a Kántor című tévésorozat Havas történet című epizódjában. A történet szerint az itteni bánya főpénztárosa rabolja el a bányászok fizetését. A jeleneteket Ajka-Csingervölgyben a ma már bezárt és elbontott Jókai-bányában vették fel.
- Bakonypárizs
Fiktív helynév Czakó Gábor író Eufémia című regényében. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Bakony hegységben található; a regényben az egyik fiktív szereplő, Adyutcai Bandi indul el az ottani vadonba, miután osztálya kiközösítette. A helynév az említett személynévvel együtt egyértelmű utalás Ady Endre költészetére, ezen belül is leginkább a Páris, az én Bakonyom című versére.
- Bakonyszéphely
Mág Bertalan Halál a síneken című regényében találkozhatunk vele. Feltehetőleg megegyezhet Veszprémmel, mert a városnak színháza is van, ezenkívül említik, hogy a várost Budapest felől is a 8-as úton lehet megközelíteni, ráadásul aki Pest felől jön, az keresztezi Várpalotát is, ezenkívül a városból Jánosháza is a 8-as úton közelíthető meg. Továbbá említik, hogy a város mellett van a Kab-hegy, illetve, hogy a Balaton is a közelben van. Említést kap még Ajka, Szentgál és Tapolca is, mint a környéken lévő települések.
- Baktatófalva
Mocsár Gábor Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? című szatirikus regényének, és a belőle készült tévéfilmnek a helyszíne.
- Balatonátokháza
A Família Kft. című sorozat Vili, a szépfiú című részében találkozhatunk vele. A történet szerint Alföldi Kázmérnak itt van büféje.
- Balatonbogdány
Rónay György Esti gyors című regényének egyik helyszíne.
- Balatonborzadály
A Gálvölgyi Show egyik színhelye.
- Balatonbögyörő
A fővárostól autópályán másfél óra alatt elérhető település Zoltán Diána Terézapu beájulna, avagy Állítsátok meg a szőke nőket! című paródiaregényében; a főhős egy munkahelyi továbbképzésének helyszíne.
- Balatoncsillag
Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének egyik helyszíne. (A filmben Balatonidrányként szerepel).
- Balatonemőd
Berkesi András A 13. ügynök című regényében találkozhatunk vele.
- Balatonidrány
Katkics Ilona A fantasztikus nagynéni című filmjének egyik fontos helyszíne, a név először a film második részében hangzik el (ebben a változatban 1 óra 0 perc 23 másodpercnél). A film itt zajló jeleneteinek többségét a soproni Taródi-várban,[10] egy részüket pedig Dunakeszin vették fel.
- Balatonkopács
Oláh Gábor A múmia közbeszól című filmjében találkozhatunk vele.
- Balatonkörtvélyes
Fábián Janka Emma-trilógiájában szereplő fiktív, Balaton-felvidéki település. Az írónő Keszthelyről, Tihanyról és Balatonfüredről mintázta. A regényből kiderül, hogy közel van Balatonfüredhez, mert a főszereplő utal rá, hogy akár bejárhatna Füredre gimnáziumba, ha nem a helyi iskolába járna.
- Balatonnádas
Berkesi András Akik nyáron is fáznak című regényében szerepel.[11]
- Balatonmeggyes
Fiktív község a Balaton-felvidéken, a Doktor Balaton című sorozat fő helyszíne. A külső helyszíneket a szentendrei skanzenban vették fel.
- Balatonszemezd
A Gyalogbéka című ifjúsági sorozat másik fiktív helyszíne. A név valószínűleg Balatonszemes és Balatonszepezd egyesítésével jött létre.[12]
- Balatonszered
Az Egyiptomi történet című filmben találkozhatunk vele.
- Balatonszuttyó
Rényi Tamás Krebsz, az isten című filmjében találkozhatunk ezzel a településnévvel, amely a főszereplő és társai által felállított óriásplakáton olvasható a film 24-25. percében, az alábbiak szerint: „Fortuna Szépségverseny Balatonszuttyó”.
- Balatontelki
A Dániel című televíziós sorozat Csupa öröm az élet! című epizódjában találkozhatunk e kitalált település nevével.
- Ballószeg
Fiktív község Magyarország délnyugati részén; a Kisváros című televíziós sorozat Gázkitörés és a Halálos emlék I. című epizódjaiban találkozhatunk vele. A név feltehetőleg a Bács-Kiskun megyei Ballószögből ered. A jeleneteket a Zala megyei Sárhidán forgatták.
- Baltonya
Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében említett település: a történetben egy idős németországi cselédként dolgozó mellékszereplőről derül ki, hogy 1944 előtt ezen a településen élt, nem biztos, hogy jobb módban, de magasabb „sarzsiban”.
- Baranyaberenye
Nepp József A Mézga család kalandjai című rajzfilmsorozatában említették a nevét (az Autó-tortúra című epizódban).
- Bágyaszalók
Az Új Színház Keleti PU. című színdarabjában, és a belőle készült tévéfilmben említik ezt a települést.
- Bálintakna
Örkény István Glória című kisregényében szereplő község.
- Bánegres
Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében szereplő település, a csehszlovák határ közelében, viszonylag félreeső vidéken. Mintegy 200 kilométerre fekszik Budapesttől, de vonaton csak hét óra alatt lehet eljutni oda. Az itt működő Magyar Művégtag Művekről ismert, a falu határát is egy különös emlékmű jelzi, melyen a gyárban készült százezredik műláb látható, terméskő emelvényen, az esővíztől való védelem érdekében vörös lakkfestékkel lefestve. A Makkosborostyán–Jenőtábor vasútvonal mellett fekszik, saját vasútállomása is van, továbbá gimnázium és rendőrkapitányság is található itt.[13]
- Bátakér
Kepes András Tövispuszta című regénye szerint Tövispuszta közelében lévő település.[14]
- Bátylaka
Kitalált település Fehér Béla Médiamalom című glosszájában, szomszédos Regővel.[15]
- Báva
Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.
- Becstelep
Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében találkozhatunk vele; a Keres Emil által megformált főszereplő itt követi el első postarablását.
- Berekháza
Kováts Miklós Szemed a pályán! című vasútbiztonsági kisfilmjében találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával. A jeleneteket Szarvaskő vasúti megállóhelyén forgatták.
- Bertót
Thurzó Gábor A szent című regényében felbukkanó fiktív dunántúli település, kénbányája a szintén kitalált, a regény szerint a Balatonba ömlő Iszka patak völgyében húzódó vasúti szárnyvonal végállomása. Nem azonos a valóban létező, a mai országhatárokon túli (felvidéki) Bertót községgel.
- Békésberzence
Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjének egyik helyszíne.
- Békésház(a)
Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében érintőlegesen említett település, csak egy mozifilm vetítését megelőző filmhíradóban szerepel egy bejátszás az ottani termelőszövetkezet sikereiről. Mivel a könyvben csak melléknévi alakja szerepel, a pontos neve az alapján nem állapítható meg.
- Bércesfehérvár
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Bihalgebbed
Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének, és a belőle készült filmnek az egyik helyszíne. A film jeleneteit Hollókőn vették fel.
- Biharos
Magyar József Illatos út a semmibe című filmjének fő helyszíne.
- Bodagmacok
Kitalált település Kozár Gábor A siker titka című novellájában; elhelyezkedéséről az írásban csak annyi derül ki, hogy az ország teljesen más részén fekszik, mint a szerző műveiben visszatérő, szintén fiktív Sárosbütykös.[16]
- Bodzaszőlős
A Bátrak földje című fikciós történelmi televíziós sorozatban szereplő helyszín. Rögtön a nyitó epizódban elhangzik a neve: egy (hamis) tanúvallomás azzal igyekezett védeni a sorozat nyitójelenetében történt rokocai hídrobbantás elkövetőjét, hogy a férfi aznap Bodzaszőlősön volt. Mivel a zsandárok ezt elfogadták alibinek, a két település aránylag távol fekhet egymástól. Későbbi epizódok közlései szintén megerősítik, hogy a két város távol fekszik egymástól, utóbbiakból az is kiderül, hogy Bodzaszőlősön a cselekmény idején kolerajárvány tombol.
- Bogyola
Felvidéki település, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésében.
- Bojtárszeglet
Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk e fiktív település nevével.
- Bolita
Település Csongrád megyében, Szabó Magda Abigél című regényében. Itt született Makó Anna, Gina új személye.
- Bondoros
Békés megyei település Hintsch György Hét tonna dollár című filmjében. A név Kondorosnak a filmesek által elváltoztatott neve, amit az is igazol, hogy a film alapjául szolgáló azonos című Csurka István által írt regényben a települést Kondorosként említik.
- Bontóvár
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének egyik helyszíne.
- Bornóc
Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik fő helyszíne, falu a Zemplénben. Az 1951-es filmadaptáció ezen településen játszódó jeleneteit az egri érseki palotában, a pedagógia főiskolában és a székesegyházban forgatták.
- Borsány
Kitalált magyarországi település Vitéz László Békeidő című filmjében.[17]
- Borsosréde
Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában érintőlegesen említett település.
- Borzas-Sárgapatak
Bányásztelepülés Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényében, és a belőle készült filmben.
- Botor
Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.
- Bozos
Község Észak-Magyarországon a Zemplénben, Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik színhelye.
- Bölényes
Wass Albert Kard és kasza című regényének egyik fő helyszíne, az erdélyi Mezőségben található Vasasszentgothárd „álneve”.
- Budamadaras
Érintőlegesen említett, fiktív település Berkesi András Az öt kódex titka című bűnügyi regényében.
- Budapest 24. kerülete
A Barátok közt televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket a kispesti Wekerletelepen vették fel. Budapesten valójában csak 23 kerület található.
- Budapest 25. kerülete
Szalkai Sándor Kojak Budapesten című filmjében találkozhatunk ezzel a helynévvel, a jelenetek nagy részét Zuglóban vették fel. Szintén szerepel XXV. kerület a Jófiúk című, 2019-ben indult krimivígjáték-sorozatban. Kristófváros néven is említik.
- Budapest 33. kerülete
Zsurzs Éva Körözés egy csütörtök körül című tévéfilmjének fő helyszíne.
- Bükkapáti
A Linda című tévésorozat Aranyháromszög című epizódjában találkozhatunk ezzel a településnévvel.
- Bükkösszántó
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett falu.
- Bükkszentpál
Kitalált település a Brazilok című filmben, futballcsapata vendégként játszik a főszereplők otthonában.
C–CS
- Csákóberény
Kitalált település, az itt működő Vitéz Pánczél Ida Helyőrségi Művelődési Központ a Markos–Nádas–Boncz-trió Ki mit tud? 1997 című paródiaműsorának helyszíne. A név nyilván Csákberény elnevezéséből született meg, a csákó előtag pedig utal a közönséget alkotó kiskatonák viseletére.
- Csákvár
Gyurkó László Aranyborjú című regényéből készült filmben szerepel egy ilyen nevű vasútállomás. Nem azonos a Fejér megyében található Csákvárral.
- Csát
Község a vidéki Magyarországon, itt zajlottak az 1980-90-es évek Rádiókabaréinak Falugyűlés című, rendszeresen visszatérő, Ihos József által írott epizódjai. Vasútállomása is létesült, de ott nem áll meg a vonat, csak lassít.
- Cserjeszél
Kitalált település Fehér Béla Ismét nem múlt el futballmeccs véres verekedés nélkül című novellájában.
- Csillagkút
A Jóban Rosszban televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket Nagykovácsiban vették fel.
- Csingerpatona
Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjének egyik helyszíne. A név minden bizonnyal két létező Veszprém megyei település, Csingervölgy és Lovászpatona neveinek összevonásával született meg.
- Csirkéd
Érintőlegesen említett, fiktív település Végh Antal A boldogtalan ember című novellájában, amely kötetben a Forgatás című könyvében jelent meg. A Szamos közelében fekszik, egyik szomszédja a szintén fiktív Szamosháza.
- Csontvár
A Megy a gőzös című filmben találkozhatunk ezzel a településnévvel. Feltehetőleg a film forgatási helyszínéül szolgáló Csongrád nevéből vagy a csontváz-ból eredhet.
- Csoponya
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Csorrantós
Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.
- Csóványos
Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjében érintőlegesen említett település.
- Csöszmöd
Köves József A csöszmödi borszálló című szatirikus regényének helyszíne.
- Csőpép
Parti Nagy Lajos novelláiban szereplő község.
- Csudapest
A Liza, a rókatündér című magyar romantikus filmvígjátékban a jelenetek túlnyomó részének színhelye. Az itt játszódó felvételeket általában jól felismerhető budapesti helyszíneken (Erzsébet tér, Andrássy út, SOTE központi tömb) vették fel.
- Csudákfalva (románul Ciudac)
Wass Albert Farkasverem című regényének fő (fiktív) helyszíne az erdélyi Mezőségen, Halasd (Câmpina) mellett.
- Csutkaváralja
A rögöcsei csoda című színműben, és a belőle készült tévéfilmben említik.
D
- Darasznya
Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelent glosszasorozatának, illetve a Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete több novellájának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne. Első okleveles említése idején a neve még Paláncs volt. Címerében Kun László lándzsája szerepel, hiszen Szent Joakimról elnevezett templomát a király gyógyulásának emlékére, az általa lándzsadobással kijelölt helyen állították.[18] Egyes szájhagyományok szerint itt született Ian Fleming, mások szerint valójában a szomszédos Locsmándon.[19] Templomát Szent Ubaldo nevére szentelték.[20]
- Darnapuszta
A Bors című tévésorozat Vesztegzár a határon című epizódjában találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával.
- Dengely
A Dunakanyarban található, várrommal rendelkező település a Linda című tévésorozat Hazajáró lélek című epizódjában. A jeleneteket Visegrádon vették fel.
- Derékfalva
Falu, Gergely Miklós és Korcsmáros Pál A mi falunk lesz az első című diafilmjében.
- Dicshalom
A Mondolat kiadási helyeként megjelölt település.
- Dunakalász
Érintőlegesen említett település Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében. Létező helyszíneken bemutatott bűncselekmény-együtteshez kapcsolódóan említik: az itteni szivattyútelepen dolgozik a legendás nyomozókutya segítségével felderített ügy elkövetőihez köthető csoport egyik tagja. A névadást – már csak a megnevezett helyszínekhez való közelsége okán is – minden bizonnyal a Duna partján fekvő Budakalász neve ihlette.
- Dunapüspöki
Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmjében találkozhatunk egy ilyen településnévvel; ez a film fiktív helyszínének, Acélvárosnak a rendszerváltás utáni neve. A jeleneteket Dunaújvárosban forgatták.
- Dunaszentmárton
Hintsch György Kártyavár című filmjének egyik helyszíne.
- Dürhővölgy
A Napirajz című humoros webképregényben felbukkanó fiktív helynév, az ott feltárt előember-lelőhely tette ismertté.[21] Közelebbről nincs lokalizálva.
E–É
- Erdőudvardi
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
F
- Fácánpuszta
A tizedes meg a többiek című filmben hallhatjuk ezt a településnevet.
- Fácányos
A Dongó örs kalandjai című televíziós sorozat Falun nyaralunk című epizódjának helyszíne, a jeleneteket Besenyszögön forgatták.
- Fartőrákosbendő
A Mézga Aladár különös kalandjai rajzfilmsorozat Musicanta című epizódjában Mézga Géza említi: „Erre azt mondja a góré: 'Nézze, Mézga kartárs, önnek hivatali kötelessége, hogy leutazzon a fartőrákosbendői pótraktár-telephelyünkre aktákat pókhálózni.”
- Feketetelek
Település Moldova György A beszélő disznó című szatirikus kisregényében.
- Feketeváros
Alföldi város a Tisza partján Grecsó Krisztián Tánciskola című regényében. A név egyrészt utalás Mikszáth Kálmán A fekete város című regényére, másrészt tisztelgés az író előtt. A várost Csongrádról mintázta a szerző. Nem azonos az Őrvidéken található Feketevárossal.
- Felső-Akác
Vidéki falu Fejes Endre Rozsdatemető című regényében.
- Felsőgádor
Szathmári Sándor Hiába című utópikus regényének egyik helyszíne.
- Felsőhát
Kitalált Vas megyei település Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, melynek egyik érintőlegesen említett helyszíne.
- Felsőregmec
A Bors című tévésorozat Borban a szabadság című epizódjában találkozhatunk vele. Csehszlovákiához csatolt település. Az elhelyezkedése miatt nem lehet azonos a valóságban létező és szintén a szlovák határon található Felsőregmec településsel, mert az Sátoraljaújhely térségében lévő magyarországi település, ez viszont Vác környékén található. Érdekesség, hogy 1920-ban Felsőregmec tiszta szlovák falu volt, egy másik érdekesség, hogy a filmben a ,,Regmec" szó Regéc községnek a filmesek által eltorzított neve.[22]
- Felsőszeg
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.
- Felsőtörökverő
A Le a cipővel! c. ifjúsági film egyik helyszíne.
- Fenyőér
Bányateleppel rendelkező, kitalált település vagy településrész, „ott, ahol a legsűrűbb a Bakony erdeje”. Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében szerepel, a legendás nyomozókutya segítségével felderített bűnügyek egyikének helyszíneként említve. A név születése összefüggésben lehet a környéken lévő Fenyőfő településsel.
- Féregnádasd
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Fokos
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
G–GY
- Gabos
Alföldi város, érintőlegesen említett helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.
- Gádoros
Babits Mihály Halálfiai című regényének egyik helyszíne; az író szülővárosának Szekszárdnak felel meg. Nem azonos a Békés megyei Gádoros településsel.
- Galgarét
Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében érintőlegesen említett település.
- Gallyasfa
Szénbányászatból élő község valahol Magyarországon, Sarbu Aladár Töredék, Tűnődő, illetve Tájkép tóval című regényeiben. A szerző és családja a regények születése előtt Pilisszentivánon élt, s a művek megannyi tájleírása, névhasználata is azt támasztja alá, hogy a könyvbéli falut az író e településről mintázta. Említésre kerül még a regényekben Porkövesd település, amely a fenti analógiák alapján Pilisvörösvárral azonosítható, valamint Dombos is, amely a regények leírásai alapján az esztergomi vasútvonal által érintett nagyobb települések valamelyike, talán maga Esztergom, esetleg Óbuda lehetett.
- Galyabérc
Az Angyalbőrben című tévésorozat Military-tours című epizódjában kerül említésre. A név feltehetőleg a Galya-tető és a Kajla-bérc nevéből jött létre.
- Gátalja
Alföldi község vagy községrész, folyóparti tanyavilága kulcsfontosságú helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.
- Gecsőpuszta
Kitalált település A sípoló macskakő című magyar filmszatírában, a cselekmény egy itteni nyári táborban játszódik.
- Gerlafüred
Település Tomka Ágoston A nagyság varázsa című regényében.
- Glogova
Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regényében szereplő falu egy fiktív település. Mikor Nagy Miklós kutatni kezdett a Beszterce ostroma c. regény valóságtartalma után, az alkotói szabadságot teljesen figyelmen kívül hagyva, a következő ironikus választ kapta Mikszáth 1896. február 2-án kelt levelében: „…Még bizony rámondjátok egyszer például a »Szent Péter esernyőjé«-re, hogy »aljas« koholmány, mert a Wibra György ügyvéd neve egyetlen ügyvédi kamara lajstromában sem fordul elő - Glogova pedig nincs bent a helységek névtárában.” Mikszáth eme művében igyekezett a mese és a valóság határmezsgyéjén maradni, így a valós helyszínek mellé nem létezőket is beépített a történetbe (esetünkben Glogova).
- Gömörháza
A Szerencsi, fel! című rajzfilm-sorozat helyszíne.
- Göndöcs
Keleti Márton Fel a fejjel! című filmjének egyik helyszíne.
- Gőzalsóvár
Érintőlegesen említett, kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában, futballcsapata a Gőzalsóvári Vasutas.
- Gyulaháza
Fiktív kisváros Zsurzs Éva Othello Gyulaházán című filmjében. Nem azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaháza községgel.
- Gyűrű
Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényének egyik helyszíne. Város a Duna partján, egykori megyeszékhely.
H
- Halasd (románul Câmpina)
Wass Albert Farkasverem című regényének egyik, fiktív helyszíne az erdélyi Mezőségen, Csudákfalva (Ciudac) mellett. (Nem azonos sem a létező, felvidéki Halasd, sem a szintén létező munténiai, Prahova megyei Câmpina településekkel.)
- Hangafok
Fejér Tamás Princ, a katona című sorozatának Estétől reggelig című epizódjában találkozhatunk vele. Község a Bükk-vidék területén, Eger térségében. A jeleneteket Szilvásváradon vették fel.
- Halmaz
Máriássy Félix Fügefalevél című filmjének fő helyszíne. A jeleneteket Cegléden forgatták.
- Hegyalja
Érintőlegesen említett település a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódjában.
- Hejőkacat
A Napirajz című internetes képregény- és karikatúra-oldalon felbukkanó fiktív helynevek között szerepel.[23]
- Hejőpacsmag
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Hercegudvar
Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényében említett település. A Gyűrűt veszélyeztető árvíz miatt feláldozott három falu egyike.
- Herkópáter
A Barátok közt egyik helyszíne; Berényi András halála után kiderült, hogy itt vett házat a Mátyás király téren egykor működő nevelőintézet vezetőjének, a Pécsi Ildikó által alakított Kórónak. Az elnevezés feltehetőleg a „tudja a herkópáter” és más formákban fennmaradt szólásból származtatható, melynek eredete több évszázadra nyúlik vissza; egyes feltevések szerint egy egykor létezett XVII. századi pap, más vélekedések szerint az Atyaúristennek a magyar nyelvben eltorzult, német nevét (Herr Gott Vater) őrzi.[8] Ezen a néven a XIX. században legalább két élclap is létezett.[9]
- Hódmezővásárhelykutasipuszta
Az 1920-as években Hugo Andreas Hartung (Netzschkau/Vogtland 1902. szeptember 17. – München, 1972. május 2.) későbbi német író (a Hódmezővásárhely közelében lévő) Székkutason (akkor még Kutaspuszta) vendégeskedett. Az itt eltöltött idő élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye (1954), amelyet 1955-ben filmként is feldolgoztak. A film első jelenetében szereplő ölnyi hosszúságú állomásnév: Hódmezővásárhely-Kutasipuszta. A név születése összefüggésben lehet a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal egykori Kutasi puszta nevű megállójával, ami Hódmezővásárhely és Székkutas határában volt található.[24] A jeleneteket a Vajdaságban lévő Felsőhegy vasútállomásán forgatták.
- Hollós
Mág Bertalan Zsákutca című regényének és a belőle készült Megtörtént bűnügyek című tévésorozatnak A kiskirály című epizódjában találkozhatunk vele. Rába-parti község Vas megyében. Az elnevezés születése összefügghet a létező, és ténylegesen a környéken található Nemesrempehollós településsel, amit az is bizonyíthat, hogy Hollós községnek a közvetlen szomszédságában egy Rempe nevű település található. Egy másik érdekesség, hogy Nemesrempehollós környékén található egy Egyházashollós nevű település is, amit Hollós néven említenek először az oklevelek.
- Homoknyékvárad
Kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában. A települést az írás szerint két napos vonatúttal lehetett elérni Budapestről, legendás futballcsapata a Nyékvárad ÚCSTK (Újonnan földhöz jutottak, Családok Testedző Köre).
- Homonna
A Kisváros című televíziós sorozat Mit akart mondani? című epizódjában találkozhatunk vele. Nem azonos a Felvidéken található Homonnával.
- Honos
Szőke András Hasutasok című filmjének fő helyszíne. A név feltehetőleg a vasúti járműveken található „Honállomás” és „Honos KTH” feliratokból ered. A jeleneteket Taliándörögdön és a tapolcai vasútállomáson forgatták.
- Horád
Alföldi község, a határában elterülő folyóparti tanyavilág Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik fő színhelye; termelőszövetkezetének futballcsapata a járási bajnokságban játszott.
- Hortobágyakasztó
A Kisváros című televíziós sorozat Fönícia Takarék című epizódjában találkozhatunk vele.
- Humbákfalva
A Tibi atya internetes mémsorozat főszereplőinek lakóhelye.
I
- Ibusár
Fiktív vidéki település Parti Nagy Lajos Ibusár című színdarabjában és novelláiban. A település nevét egy IBUSZ plakát ihlette, melyen az utazások árai voltak feltüntetve, innen a név: IBUSZ-ár, Ibusár.
- Illéshegyalja
Palásthy György Retúr című filmjében találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával. A jeleneteket Angyalföld vasútállomásán forgatták.
- Ilosva
Felvidéki kisváros, Móricz Zsigmond Az isten háta mögött című regényének színhelye.
- Ipolymellék
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Irgács
A Portugál című film, illetve az azonos című színdarab fiktív helyszíne. A 300 lelkes település elvileg a Dunántúlon lehet – bár elhelyezkedése a filmben nincs lokalizálva –, mert a főszereplő fővárosi esszéíró, Bece Portugáliába kívánt eljutni, amikor „elakadt” ebben a faluban. A jeleneteket Viden és Nagyalásonyban forgatták.
- Istvánd
Balaton-parti város Nádasdy László Fény a redőny mögött című filmjében. A jelenetek egy részét Keszthelyen vették fel. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Istvánddal.
- Istvánvárad
Kitalált település Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének filmváltozatában, a főszereplő család lakóhelye (kiírva először a 9. perc 26. másodpercében szerepel). Az itt játszódó jeleneteket Vácott vették fel.
- Iszapvár
Település Moldova György Istók, a vizek királya című novellájában.
- Ivaros
Az Indul a bakterház folytatásaként aposztrofált Megy a gőzös című film Ivaros vasútállomásán játszódik. Ivaros a film szerint egy magyarországi kisváros, ahol a két világháború közötti vidéki társadalom jellegzetes képviselői bukkannak fel. A filmet Csongrádon forgatták.
- Ivánmindszent
A Megy a gőzös című filmben hallhatjuk ezt a nevet. A név feltehetőleg a forgatási helyszín Csongrád környékén található Mindszentből ered.
J
- Jakháza
Bányásztelepülés Magyarország délnyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Előléptetés című epizódjában találkozhatunk vele.
- Jászkunpalota
A persely, avagy egy görbe nap Budapesten című tévéjátékban a főszereplők ebből a fiktív kisvárosból származnak.
- Jenőtábor
Egy vasúti mellékvonal egyik végállomása valahol Magyarország északi részében, a csehszlovák határtól nem messze, Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében.[25]
- Jósfa
Érintőlegesen említett település a Kisváros című tévésorozat Tolvaj húga című epizódjában.
K
- Kalászpuszta
A mi kis falunk című sorozat Meglepetés című epizódjában itt kell a papnak egy temetési szertartást megtartania.
- Kámváspuszta
Kitalált helynév Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, melyben büntetés-végrehajtási intézet található itt.
- Kangyal
A Barátok közt sorozatban hangzott el a neve, a Balogh Nóra nevű szereplő egy időre oda költözött.
- Kárászi
A Drága örökösök című televíziós sorozat másik vidéki helyszíne, Ökörapáti szomszédságában levő város. A jeleneteket Budakeszin vették fel.
- Kardoshíd
Korompai Márton Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében tesznek említést róla. A történet szerint a balesetet szenvedett motorvonatnak itt lett volna a végállomása.
- Kecerakonca
A Mézga család rajzfilmsorozatban Mézgáék vidéki rokonai itt laktak.
- Kecskésharkány
A Szeress most! című sorozat 31. részében elhangzó említés szerint itt él a Tatai Piroska nevű szereplő családja.
- Kékberek
Alföldi falu vagy falurész egy meg nem nevezett folyó mentén, tanyavilága Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik lényeges színhelye.
- Kékújhely
Település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, a szintén fiktív Kék megyében, a jelenetek többsége itt játszódik. Van matematikai gimnáziuma, ahova azonban a hatályos rendelet értelmében csak Kék megyei lakosok vehetők fel, más megyeiek – mint a főhős – még annak ellenére sem, hogy Zöld megyében például nincs is gimnázium. Az igazgatónő azonban korántsem akkora erkölcsi „lángoszlop”, mint amekkorának mutatja magát, így demonstrálva, hogy minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belőle.
- Kerazsán
Felvidéki település, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésében.
- Kerepeshuta
Miklauzic Bence Hőskeresők című filmjének fiktív helyszíne; a forgatókönyv szerint borsodi falu, ahol a megélhetést a rendszerváltás előtt a közeli vasgyár biztosította. Elhangzik a filmben a Nagyhuta településnév is, mint a szomszéd falu neve, ez utóbbi azonban létező településnév. A film jeleneteit Pátyon és Tökön forgatták.[26][27]
- Kerekesfüzítő
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Keresztszeg
Thurzó Gábor A szent című regényében felbukkanó kitalált, vélhetően dunántúli település. Semmi nem utal arra, hogy azonos lenne a 19. században ilyen néven is emlegetett, Bihar vármegyei Körösszeg településsel.
- Kerékfalva
Falu, Gergely József és Korcsmáros Pál A mi falunk lesz az első című diafilmjében.
- Kétháza
A Csere Rudi című, Fejér Tamás által rendezett, 1988-ban bemutatott ifjúsági film egyik helyszíne.
- Kincsapáti
Falu a Vértesben a Cofidis Hihetetlen, de igaz! című reklámfilmjében.
- Kisbánya
Fejér Tamás Princ, a katona című sorozatának Estétől reggelig című epizódjában találkozhatunk vele. Község a Bükk-vidék területén, Eger térségében. Nem tévesztendő össze a romániai Kisbányával.
- Kiskunbékás
Palásthy György Hazai pálya című filmjének fő helyszíne. A jeleneteket Kunszentmiklóson vették fel.
- Kiskunfertő
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Kiskunhalom
"Nagy Lajos remekműve, a Kiskunhalom egy dunai falu – Apostag – 1930-as évekbeli társadalmát örökíti meg. Az egész könyv egyetlen vaskos tévedés: a címe. A Kiskunság, az más világ. Nem jobb, nem rosszabb, de más. Apostagra legfeljebb a Dunahalom név illett volna." (Varga Domokos Vizek könyve című könyvéből, 132. o.)
- Kisküllő
Bánki Viktor 1943-ban bemutatott Shakespeare-adaptációja, a Makacs Kata című filmvígjáték egyik színhelye.
- Kisladovány
Fehér Béla Két felhívás – Gyere haza, Frici és Meghívásos pályázat című humoreszkjeinek kitalált színhelye. Utóbbi szerint a települést a szintén fiktív Lesharaszttal a 404-es főút köti össze.
- Kispirics
Pusztai Zsolt Ufoman című filmjének fő helyszíne; község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A jelenetek nagy részét Ibrányban forgatták. A falunév bizonyára a létező Kispiricse (a nyírségi Piricse településrésze) nevével azonos, de része lehetett a népdalbeli név kialakulásában a Veszprém megyei Kispirit község nevének is.
- Kisrozsdás
Jellemzően bortermelésből élő, kitalált település, A nagyrozsdási eset című, 1952-ben játszódó, 1957-ben forgatott, de csak 1984-ben bemutatott magyar filmszatírában. Határában jó bor is terem – borellenőr érkezésekor természetesen azzal kínálják –, de a borászatban tárolt, illetve más településeken (például Nagyrozsdáson) kisrozsdási minőségi borként árult tételek jelentős hányada „egérízű, zsákízű, hordóízű”.
- Kisteszér
A Frici, a vállalkozó szellem című sorozatban említik. Nem tévesztendő össze Teszérrel.
- Klopacska
Kis bányavároska a hegyek között valószínűleg a Felvidéken, Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényének színhelye. A város a szintén fiktív Kopacs és Sugó patakoknál fekszik.
- Korog
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település. Nem azonos Szamoskóróddal, amelyet Korog néven említenek először az oklevelek.
- Korpáspuszta
Érintőlegesen említett, kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában.
- Korporád
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Ködörkút
Cserépy László Orient Express című, 1943-ban bemutatott romantikus filmjében a főhősnő e kitalált település földbirtokosának a lánya.[28]
- Kőhegy
Korompai Márton Azt hittem… című vasútbiztonsági kisfilmjében említik.
- Kristófváros
Budapest fiktív városrésze, a Jófiúk című krimivígjáték-sorozat fő helyszíne. Említik úgy is, mint Budapest XXV. kerületét.
- Kunbajom
Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében érintőlegesen említett település. Az elnevezés Kunbaja neve és a -bajom utótagú településnevek (például Biharnagybajom) elegyítéséből jöhetett létre.
- Kuntanya
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Kunvadas
Závada Pál Egy piaci nap című regényének fő színhelye. Alföldi falu Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Karcag közelében. Valószínűleg Kunmadarasnak felel meg a falu, mivel a valóságban itt zajlottak le azok a pogromok, melyek a regény alapjául szolgáltak.
- Kurjantó
Egy kiskunsági település írói fantázia szülte álneve Temesi Ferenc Amszterdam, stb. című regényében, amely – az életrajzi ihletésű műveket alkotó író helynévadási szokásait figyelembe véve – nagy valószínűséggel létező települést fed, ahol – a mű szerint – a XIX. században Petőfi Sándor családja is lakott. Az 1970-es években még vasúton is elérhető volt az akkor 2500 lelkes település, Fülöpszállás külterületén.
- Kuruchalom
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
L
- Lajosgerecse
Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk vele. A történet szerint innét szöknek meg azok a fegyencek, akik később a főszereplő szakasz egyenruháit lopják el egy filmforgatáson, ahol a szakasz tagjai fegyenceket alakítanak.
- Laposladány
Kitalált vidéki kisváros, Szép Ernő Patika című színdarabjának színhelye.
- Légrád
Fejér megyei település Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében; a Keres Emil által megformált főszereplő második, benzinkúti rablásának helyszíne. A jeleneteket Pétfürdőn vették fel. Nem tévesztendő össze a horvátországi Légráddal.
- Lengyelbugac
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Lenkeháza
A Drága örökösök című televíziós sorozatban említett, kitalált település; Ökörapáti vetélytárs faluja az asszonyfuttatáson.
- Lesharaszt
Kitalált település Fehér Béla Töredékek Berettyó Gyula szellemi műhelyéből, Ismét nem múlt el futballmeccs véres verekedés nélkül és Meghívásos pályázat című humoreszkjeiben. Utóbbi szerint a települést a szintén fiktív Kisladovánnyal a 404-es főút köti össze. Az első okleveles források még Paláncs, illetve Pecek névvel említik a helyet.
- Letényfalva
Érintőlegesen szóba kerülő település Berkesi András Húszévesek című bűnügyi regényében; a történet szerint egy olyan esperes szolgálati helye vagy lakhelye, aki szemtanúja (esetleg, a homályos megfogalmazás alapján akár részese is) lehetett egy 1944-es kivégzésnek.
- Léta
Szolnok megyei település Örkény István Macskajáték című kisregényében, illetve színdarabjában.
- Licsipancs
Hamvas Béla Karnevál című regényében egy kitalált gyilkosság kitalált helyszíne.
- Locsmánd
Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelent glosszasorozatának, illetve a Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete több novellájának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne; Darasznyával szomszédos település, a szintén fiktív Cser megyében. Közép-Európa egyik leggazdagabb madárparadicsoma, több madárfaj csak itt fordul elő egész Európában.[29] Korábban Makk Hatos nevet viselő italmérését, Filotás Ádám helyi lakos tevékenysége előtt tisztelegve, az ő beceneve után Amper Falatozó névre keresztelték át.[30] Testvérvárosa Riccione, legnagyobb ünnepe a szüreti fesztivál.[31] Minden bizonnyal nincs köze a ténylegesen létező, burgenlandi Locsmánd községhez.
M
- Magasgyörgye
Település Tomka Ágoston A nagyság varázsa című regényében.
- Magyarnafta
Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című tévéjátékában találkozhatunk vele.
- Magyarszurdok
Alapvető anyagi nehézségekkel küzdő kisváros az 1980-as évek Magyarországán, Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című tévéjátékban, amelyet az a veszély fenyeget, hogy beolvasztják a szomszédos Tatárszegbe – hacsak nem történik valami addig.[32] A jeleneteket Dunaföldváron vették fel.
- Makkosborostyán
Egy vasúti mellékvonal egyik végállomása valahol Magyarországon, Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében.[13]
- Makkosfüzítő
A Barátok köztből ismert helyszín, a történet szerint innen származik Kertész Vilmos jelenlegi felesége, Fekete Bözsi mama.
- Makkosszállás
Rendőrkapitánysággal és önkéntes tűzoltósággal is rendelkező település közvetlenül a magyar-ukrán államhatár mentén, az RTL Klub Keresztanyu című, 2020 őszén induló napi sorozatának fiktív helyszíne. A jeleneteket díszletfaluban forgatták, amit a Drága örökösök című sorozat ugyancsak fiktív helyszínét, Ökörapátit megjelenítő díszlet-település nagyszabású átépítésével alakítottak ki.[33]
- Makucska
Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című szatirikus elbeszélésének helyszíne.
- Maracska
Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében találkozhatunk vele. Tolna megyei település Paks környékén. Bár a település a filmben nincs lokalizálva, de említik, hogy a Paksra közlekedő elrablásra szánt vonat Dunaföldvár felé közelít, ezenkívül megemlítik Bölcske nevét is. A név feltehetőleg Baracskából vagy a Dunaújváros melletti Baracs községből ered.
- Marovány
Község a Felvidéken, Mikszáth Kálmán A szökevények című elbeszélésében.
- Málnás-Újváros
Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényének egyik helyszíne.
- Máriaostoros
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Mátraszentanna
Örkény István Tóték című kisregényének fő helyszíne. Község a Mátrában, Eger térségében. Az Isten hozta, őrnagy úr! című filmváltozatában a jeleneteket Szarvaskőn forgatták, ami Eger mellett a Mátra és a Bükk-vidék határában fekszik, tehát a kisregény helyszínével megegyező helyen.
- Mátravárad
Marton Endre Már nem olyan időket élünk! című filmjének egyik helyszíne.
- Mecske
A magyar–osztrák határszakasz mentén lévő település a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódjában. A történet szerint ennél az állomásnál térítik el a vonatot. A jeleneteket a Győr–Veszprém-vasútvonal Porva–Csesznek állomásán forgatták.
- Mezőkertes
Az Öregberény című tévésorozatban érintőlegesen említett település. A név feltehetőleg Mezőkeresztesből eredhet.
- Méla
Város, Nádas Péter Protokoll című tragikomédiájának színhelye.
- Mérgespata
Fiktív település az Irigy Hónaljmirigy show Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjában, csak kórházát említik.
- Miklósdomb
Wass Albert Kard és kasza című regényének egyik fő helyszíne, az erdélyi Mezőségben található Cege „álneve”.
- Mitér
Békés megyei település Bacsó Péter Te rongyos élet című filmjében, ide telepítették ki a grófokat, gyártulajdonosokat. Neve feltehetőleg a „Mit ér az élet?” kifejezésből ered. A jelenetek nagy részét Nagybörzsönyben forgatták.
- Modolány
A Na végre, itt a nyár! című film és a belőle készült sorozat fő helyszíne. A jeleneteket Pilisszentlászlón és Pilisszentléleken forgatták.
- Mogyoróújfalu
Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk ezzel a településnévvel.
- Mohor
Gáll István A ménesgazda című regényének helyszíne, fiktív település Magyarország déli határánál, Mohácstól délre, annak közelében.
- Monostor
Ottlik Géza Buda című regényében a főhős, Bébé ide vonul el vidékre a fővárosból. Monostor a valóságban Gödöllő városa. Ottlik Géza anyja 1924-ben vásárolt itt házat, ahol az író a vakációit töltötte. 1946 és 1954 között itt is élt.
- Mosonfüzes
Határátkelővel rendelkező település Pajer Róbert Ördög vigye című filmjében. A történet szerint itt lép be az országba az ördög és a társa. A név feltehetőleg Rábafüzesből eredhet.
N–NY
- Nádasterebes
Település a Robog az úthenger című filmsorozat Balatoni betyárok című részében.
- Nádori-Csabadul
Település Szabó Magda Az ajtó című, 1987-ben megjelent regényében. Eredetileg két különálló falu, de törvényhatóságilag egyesítették őket. Innen származik Szeredás Emerenc, a regény egyik hősnője (akit a Túrkevéről származó Szőke Julianna valóságos figurájáról mintázott az írónő, ezért feltehetően Túrkevének felel meg Nádori-Csabadul). A regényből készült film ezen községben játszódó részeit Lovasberényben forgatták.
- Nagycserés
Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében többször említett, városi ranggal bíró település: a történetben egy alacsonyabb rangú magyar katonatiszt véli azt magáról, hogy ha nem kényszerült volna 1944 után emigrációba, akkor közel egy évtized után már polgármester lehetne a nevezett városban.
- Nagyfüzitő
Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében kerül említésre a fiktív Fejér megyei település salakbányája, ott szökött meg a rabló házaspár az őket üldöző rendőrök elől. A film külső felvételeit részben a Balaton-felvidéken, Vigántpetenden és környékén, részben Leányfalun forgatták.
- Nagyhályog
Kitalált lusta, porlepte kis falu az Alföldön, Cserna-Szabó András Félelem és reszketés Nagyhályogon című novelláskötetének színhelye.
- Nagymagony
Kitalált település Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, ahol érintőlegesen említik az itteni termelőszövetkezetet.
- Nagyrozsdás
Korrupcióval és pletykákkal átszőtt, kitalált kisváros, A nagyrozsdási eset című, 1952-ben játszódó, 1957-ben forgatott, de csak 1984-ben bemutatott magyar filmszatírában, annak fő helyszíne. Jellegzetes létesítménye a fürdője; ennek külső felvételeit az óbudai selyemgombolyító épületénél vették fel.
- Nagytárkány
Kováts Miklós Akik a halálból jöttek vissza című vasútbiztonsági kisfilmjének egyik helyszíne, ahol súlyos vasúti baleset történik. Nem azonos a Tisza-partján lévő Nagytárkánnyal.
- Nászliget
Néhány házból álló dél-nyugat magyarországi település a Kisváros című televíziós sorozat Aknamunka című epizódjában.
- Nekeresd
Kitalált falu, mely több műben is megtalálható, például a Mátyás király és a nekeresdi bírók című mesében. [Maga a helynév egyébként létezik, bár sokan talán nem is gondolnák: Zalaegerszeg egyik városrészét hívják így.]
- Nemesjános
A Munkaügyek című televíziós sorozat IV. évfolyamának 11., Workplace Consulting című epizódjában hangzik el a neve, amely Nemesvámos eltorzításával, „személynevesítésével” születhetett.
- Nemesdomb
Kitalált falu, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében. Itt élt a Baradlay család. A regény filmváltozatának Nemesdombi jeleneteit a bozsoki Sibrik-kastélyban forgatták.
- Nógrádregmec
A Bors című tévésorozat Borban a szabadság című epizódjában találkozhatunk vele. Határmenti község Vác térségében.
- Nyírkenderespuszta-Homokfelső
A Robog az úthenger című sorozat Balatoni betyárok című részében említik. A történet szerint innét származik a főszereplő Józsi rendőrismerőse.
- Nyírmadocsa
A Robog az úthenger című tévésorozat egyik helyszíne. A név feltehetőleg Nyírmada és Madocsa nevének elegyítéséből ered. A jeleneteket Pilisszentlászlón forgatták.
- Nyírszamos
Koltai Róbert Világszám! című filmjének egyik helyszíne, az egyik főszereplő (Naftalin) bátyja bebörtönzésétől az 1956-os forradalom kitöréséig az ottani színház kellékese volt. A név arra két városra utal, amelyek támogatták a filmet és a forgatási helyszínek egy részét is adták: Nyíregyháza és a Szamos folyó partján lévő Szatmárnémeti.
O–Ő
- Olaszröszke
Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik fő helyszíne. A Zemplénben elhelyezkedő község valódi megfelelője Girincs, mivel itt élt a Dőry család. Az 1951-es filmadaptáció ezen településen játszódó jeleneteit az egri érseki palotában, a pedagógia főiskolában és a székesegyházban forgatták. Az 1984-ben bemutatott tévésorozat itt játszódó jeleneteit a bozsoki Sibrik-kastélyban forgatták.
- Orbác
A Kisváros című televíziós sorozat Hamis pénz című epizódjában találkozhatunk ezzel a településnévvel. Község Magyarország délnyugati részén. A jeleneteket a Baranya megyei Hobolon vették fel.
- Orgonásliget
Kitalált helyszín az Utánam, srácok! című sorozatban, Lillafüred filmbeli megfelelője.[34]
- Oroszvár
A Szentendrei-szigeten lévő település Bacsó Péter Megint tanú című filmjében. A történet szerint itt lakik Pelikán József, és ennek a településnek lesz a polgármestere. Elhelyezkedése miatt nem lehet azonos a ma Pozsonyhoz tartozó Oroszvárral. A név feltehetőleg a forgatási helyszínként szolgáló Kisoroszi nevéből eredhet.
- Oszú
Fiktív helyszín Nyíri János Madárország című regényében, megfelel a létező Tarcal településnek.
- Óbánya
Berkes Péter Az öreg bánya titka című regényének fő helyszíne. Határmenti falu a Hegyköz térségében. Nem tévesztendő össze a Baranya megyében található Óbánya nevű településsel. A filmváltozat jeleneteit Csolnokon forgatták.
- Ógyarmat
Keményffy Tamás Mázli című filmjének fő helyszíne; a forgatókönyv szerint a magyar-osztrák határ mentén található. A film jeleneteit az Észak-Magyarországon található Cserhátszentivánon vették fel.
- Ökörapáti
A Drága örökösök című tévésorozat fő helyszíne. A falut Budakeszi és Telki között építették fel, Budakeszi külterületén. A díszletfalu nagyszabású átépítésével született később egy új fiktív település, Makkosszállás néven, ott forgatták Keresztanyu című tévéjáték-sorozatot.
- Öregberény
Az Öregberény című televíziós sorozat helyszíne. A jeleneteket Budajenőn és a solymári vasútállomáson forgatták.
- Öregtelep
Kitalált település vagy településrész az Utánam, srácok! című sorozatban.[34]
- Öregvisnyó
A Gyalogbéka című ifjúsági tévésorozatban találkozhatunk vele. A jeleneteket Nagyvisnyón, illetve a szarvaskői, a szilvásváradi és az ózdi vasútállomáson forgatták (még Velence-telep házai is látszódtak), de néhány jelenetet Pilisszentlászlón, Pilismaróton és a Szentendre közelében lévő sikárosi erdészháznál vettek fel.
- Örkényzug
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Örvény
Az Öregberény című tévésorozatban tesznek említést róla.
P
- Pajkaremete
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.
- Pajkarét
A mi kis falunk című sorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a fő helyszín, Pajkaszeg szomszéd települése, akikkel állandó rivalizálásban állnak a pajkaszegiek. A jeleneteket Pilisszentlélek határában vették fel.
- Pajkaszeg
A mi kis falunk című sorozat fő helyszíne. Pest megyei település, aminek eredetileg "Pajtaszeg" lett volna a neve, csak az erősen ittas lakosok remegő kézzel vésték fel a nevét a táblára. Lakosainak száma 147 fő.[35] A jeleneteket Pilisszentléleken vették fel.[36]
- Pajkavölgy
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.
- Papháza
A Kisváros című televíziós sorozat Mérkőzés című epizódjában találkozhatunk vele. Település Magyarország délnyugati részén. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Papházával.
- Parászka
Felvidéki falu, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésének egyik színhelye. A települést a valóságban is létező Peszerény község alapján alkotta meg Mikszáth, Mauks Ilona visszaemlékezései szerint.
- Parlaghát
Moldova György Parlament gebinben című novellájában szereplő település, a „Nincsen hézag” termelőszövetkezet székhelye.
- Pasaháza
A Le a cipővel! című ifjúsági film egyik helyszíne.
- Pálháza
Dunántúli település A tizedes meg a többiek című filmben és a belőle készült kisregényben. A film jeleneteit Telkiben forgatták. Nem azonos a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pálházával.
- Pándok
Kitalált vidéki kisváros Szász Péter Egy kis hely a nap alatt című, 1973-ban bemutatott filmjében, a film szerint a városnak szimfonikus zenekara volt, futballcsapata pedig a Fradi együttesével is játszott.[37] A név legvalószínűbben Pánd és Mándok nevének elegyítésével születhetett meg.
- Párd
Pest megyei település a Budapest–Békéscsaba-vasútvonalon, Nemere László Hívójel című filmjében. A történet szerint ennél a megállónál történik egy súlyos vasúti baleset. A film az 1968-as mendei vasúti baleset alapján készült, amikor Pusztaszentistván megállóhelynél két vonat frontálisan ütközött, tehát Párd feltehetőleg megegyezhet Pusztaszentistvánnal.
- Pávabánya
Üdülőhely, Parti Nagy Lajos novelláiban.
- Pelyhes
Téglagyárral rendelkező határmenti település Magyarország délnyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Túszdráma a vonaton című epizódjában találkozhatunk vele. A jeleneteket Pilisjászfalun forgatták.
- Perence
Kisváros, Győri Péter Szörnyetegek és bolondok című művének fő színhelye.
- Perenyevackor
Az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai rajzfilmsorozat Távszerviz című epizódjában érintőlegesen említett vidéki település, "Új Barázda" (vagy "Új Garázda"?! nem érthető pontosan) Tsz. nevű termelőszövetkezetéről ismert.
- Peretnek
A Dollárpapa című film fő helyszíne.
- Pécelmocsolád
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Pécsasszonyfa
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Pétermizse
A Frici, a vállalkozó szellem című sorozatban találkozhatunk vele. A név feltehetőleg Lajosmizséből ered.
- Pikkes
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Piliskéve
Az Aranyélet című sorozatban érintőlegesen említett település.
- Pilisrátót-Cicekfalva
Az Index.hu Napirajz rovatának egyik miniképregényében érintőlegesen említett település. Az itt készülő élelmiszeripari termékek csomagolásán a neve rövidítve szerepel, „Mede in PRC” formában.[38]
- Pilisszentgerő
Fiktív helynév Czakó Gábor író Eufémia című regényében. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Pilis hegységben található.
- Pirosujhely
Kitalált település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, Piros megyében. Annyi derül ki róla a filmből, hogy van matematikai gimnáziuma, a különféle korábbi kalamajkák után, a film utolsó szakaszától itt folytatja középiskolai tanulmányait a fiatal főhős. A film egyes jeleneteiből ítélve a települést az M3-as autópályán lehetett megközelíteni, egy helyen látható egy útjelző tábla is, ahol a neve rövid u-val írva szerepel.
- Pogányszentgyörgy
A Frici, a vállalkozó szellem című sorozat helyszíne. A név feltehetőleg a forgatási helyszínnek, Tatárszentgyörgynek a filmesek által megváltoztatott neve.
- Porlód
Temesi Ferenc Por című szótárregényének fő helyszíne. A regény számos szereplője, fordulata és egyéb momentuma jelzi, hogy a regénybeli város vitán felül Szegeddel azonos (a regényben még Porlód-térkép is található, amely pontosan megfeleltethető a csongrádi megyeszékhely térképének). A helynév, azonos jelentéssel felbukkan az író számos későbbi művében is.
- Porvár
A kitalált Taksony vármegye székhelye Eötvös József A falu jegyzője című regényében.
- Pórakút
Fiktív település Örkény István Glória című, 1956-os kisregényében. A községet valószínűleg Sztálinvárosról mintázhatta, mivel a Déry Tiborral itt töltött időszakának tapasztalataiból született meg a kisregény.
- Pöcehát
A Szeszélyes című szórakoztató műsor ötödik epizódjában szereplő település.
- Pötke
A Napirajz című humoros webképregényben felbukkanó fiktív település, a sorozat fő helyszínének számító Szecső közelében;[39] az ottani erdő legmagasabb fája varázserővel bír.[40] Felbukkan a képregény-sorozat más epizódjában is, amely szerint 8 kilométerre fekszik. Hogy mitől, az nem derül ki egyértelműen, de a Napirajz-univerzum jellegzetességei alapján feltehetőleg a szintén fiktív Szecsőtől.[41]
- Puppental
Község Parti nagy Lajos novelláiban.
- Pusztaszemere
A Barátok közt című sorozatban itt zajlik a „víz-projekt”. Az egyik epizódban utalnak rá, hogy a forgatókönyv szerint a település Győr közelében van, eszerint elképzelhető, hogy a névadást Győrszemere neve ihlette.
R
- Rablóvágás
Település Moldova György A beszélő disznó című szatirikus kisregényében.
- Radosháza
A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.
- Raplód
Falu, egyik színhelye Mohácsi János, Mohácsi István és Kovács Márton Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című színművének. A falut a lovasberényi események ihlették, amelyek során 1946-ban a szovjet katonák és a lakosok közt kialakult konfliktus következményeként a Gulágra vittek öt lakost színjátszás közben. Mohácsi későbbi rendezéseiben is szerepel a falu, például a szombathelyi Mágnás Miskában vagy a marosvásárhelyi Az öreg hölgy látogatásában is.
- Rácmedgyes
Gaál Béla 1935-ben bemutatott Budai cukrászda című filmjében találkozhatunk vele, ott a történet szempontjából kisebb jelentőségű, de mégis lényeges helynév.
- Rácpácegres
Lázár Ervin meséiben előforduló helység, melynek elnevezését gyerekkori lakóhelye, Alsórácegrespuszta nevéből alkotta meg.
- Rákosmákos
Egy budapesti, a központtól nagyon távol eső városrész elnevezése Temesi Ferenc műveiben. A regényekben említett jellegzetességei alapján (megközelítési útvonal, a városrész egykori ismert lakói) a név szinte biztosra vehetően Rákoshegyet takarja.
- Rákosszentmihályi toronyváros
A Mézga család rajzfilmsorozatban MZ/X 30. századi lakóhelye.
- Rátót
Több régi, a vidéki elmaradottságot csúfoló klasszikus falucsúfoló („rátótiáda”), továbbá Schwajda György A rátóti legényanya című regénye és az abból született, A legényanya című film színhelye. Egyes források szerint e csúfolók Gyulafirátótról szólnak, de mind az ottani lakosok, mint két másik hasonló nevű magyarországi településen (Rátóton és Vácrátóton) élők el szoktak határolódni a rátótiádák által megjelenített nagy mérvű együgyűségtől, ezért az anekdotikus, illetve az említett regényben és filmen is megjelenített település inkább fiktívnek tekinthető. A filmet Gyermelyen forgatták.
- Redecs
Fiktív település Budapesttől 60 kilométerre, Szabó Magda Alvók futása című novellájának egyik színhelye.
- Regő
Kitalált település Fehér Béla Médiamalom című glosszájában, szomszédos Bátylakával.
- Rempe
Mág Bertalan Zsákutca című regényében és a Megtörtént bűnügyek című tévésorozat e regényből készült, A kiskirály című epizódjában találkozhatunk vele; Rába-parti község Vas megyében. Az elnevezés születése összefügghet a létező, és ténylegesen a környéken található Nemesrempehollós településsel, amit az is bizonyíthat, hogy a könyv szerint Rempe község közvetlen szomszédságában egy Hollós nevű település található.
- Rendes
Bán Frigyes Felmegyek a miniszterhez című filmjében találkozhatunk ezzel a községgel.
- Repcsány
Fiktív észak-magyarországi, borsodi kistelepülés, a Hacktion: Újratöltve című televíziós sorozat Falazásban profi című epizódjában. A sztori szerint a településnek korábban cementgyára volt, a falu iskoláját egy budapesti építési vállalkozó a halála előtt nagy összeggel támogatta; a magas munkanélküliség miatt a munkaképes helyi férfiak egy része ugyanezen vállalkozó fővárosi építkezésein talált munkát.
- Rigókő
Észak-dunántúli kisváros, Szabó Csongor Péter azonos című regényének színhelye.
- Rokoca (Rokocza)
A Bátrak földje című, 2020-ban indult magyar filmsorozat fő helyszíne, városi ranggal bíró település. Egy kisebb folyó mentén fekszik, amelynek neve azonban az eddig leadott epizódokban nem hangzott el. Ezidáig annyi vált még ismertté vele kapcsolatban, hogy nem megyeszékhely, távol esik Pesttől és a határában emelkedő hegyekről „messzi havasok” is látszódnak. Kiderült még, hogy a környező, nem túl közeli városok egyike Bodzaszőlős, ahol a cselekmény kezdete idején kolerajárvány tombolt. A 18. epizódból az is kiderül, hogy a városban gimnázium is van. A jelenetek túlnyomó többségét a Nagytétényi Kastélymúzeum épületében, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén forgatták.
- Rózsavár
Dévényi Tibor A Tökéletes Robot című, 2097-ben játszódó, tudományos-fantasztikus kisregényének kitalált színhelye, hatszámjegyű lélekszámmal rendelkező nagyváros.
- Rögöcse
Nagyközség valahol Magyarországon, A rögöcsei csoda című komédia színhelye.[42] A mű filmváltozatát javarészt debreceni, hajdúnánási és pocsaji helyszíneken forgatták.
S–SZ
- Sajókút
Fábri Zoltán Életjel című filmjében találkozhatunk ezzel a településsel. Bányásztelepülés Észak-Magyarországon. A film az 1952-es szuhakállói bányaszerencsétlenséget dolgozza fel, tehát feltehetőleg a település megegyezhet Szuhakállóval.
- Sáfrányos
Kováts Miklós Akik a halálból jöttek vissza című vasútbiztonsági kisfilmjének egyik helyszíne.
- Sándorpuszta
Észak-magyarországi falu, "melyet keletről a Börzsöny övez, nyugatról az Ipoly", Háy János Dzsigerdilen című regényének egyik színhelye.
- Sáraság
Csongrád megyei falu Grecsó Krisztián műveiben. A falut Szegvárról mintázta a szerző.
- Sármező
A Csere Rudi című ifjúsági film egyik helyszíne.
- Sárosbütykös
Kitalált település az Öregpatak folyása mentén, Kozár Gábor Aranyláz Sárosbütykösön című novellájában; határában fogták el egy ötvenkét rendbeli betöréses lopást elkövető bűnbanda egyik tagját. Sajnálatos módon csak az egyiket.[43] A település és annak EztRád nevű zenekara a szerző más novelláiban is felbukkan.
- Sárszeg
Kosztolányi Dezső Pacsirta és Aranysárkány című regényeinek színhelye, egy poros, istenháta mögötti kisváros, ahogy a neve is mutatja. A város mintájául Kosztolányi szülővárosa, Szabadka szolgált. A regényekből készült filmadaptációkat Baján forgatták.
- Somogymogyoród
A Mézga család rajzfilmsorozatban említett település, itt élnek Mézga Géza rokonai.
- Somorja
Érintőlegesen említett helység Berkesi András A fekete mappa című bűnügyi regényében, az egyik szereplő rokonságának volt ott korábban földbirtoka. Székesfehérvárhoz közel fekszik, nem lehet azonos a létező, felvidéki Somorjával. Mivel azonban a regény jobbára létező helyszíneken játszódik, az sem kizárható, hogy a szerző esetleg tévesztésből fakadóan használta ezt a nevet, a Fehérvárhoz valóban közeli Soponya helyett.
- Sonk
Németh László Emberi színjáték című regényében szereplő település, valószínűleg a Tolna megyei Gyönk „átkeresztelése”.
- Sotonya
A község nevét a Gálvölgyi Show 1992-es szilveszteri epizódjában említik.
- Sót
Babits Mihály Halálfiai című regényének egyik helyszíne, az író Pécsről mintázta, ahol rokonai éltek.
- Süle
Thurzó Gábor A szent című regényének egyik fiktív nyugat-dunántúli helyszíne, itt állatorvos a történet egyik kulcsszereplője, a nyilvánvalóan a Jézus Társaságáról mintázott kitalált szerzetesrend, a Szent József Fiainak Társasága mintatehenészetében.
- Süttőlapocka
Dél-dunántúli település Örkény István Fellendülés a sportszeriparban című egyperces novellájában, a település határában a Déldunántúli Mélyfúró Vállalat kutatói kőolajat kerestek, amikor egy fúrásból 2200 méteres mélységből a földgázkitörést követően teniszcipők lövelltek az égbe.
- Szacsa
Sas Tamás Rosszfiúk című filmjének helyszíne. A városi jeleneteket Esztergomban, az intézetben játszódó jeleneteket pedig a csobánkai Margitliget kastélyában forgatták.
- Szamosháza
Végh Antal Jégzajlás című kisregényének egyik fő helyszíne, 18 kilométerre fekszik Szatmárnémetitől, a Szamos folyó közelében. Említi az író az A boldogtalan ember című novellájában is, amely kötetben a Forgatás című könyvében jelent meg. Termelőszövetkezettel és vasútállomással, de egyre kevesebb kilátással rendelkezik; egyik szomszédja a szintén fiktív Csirkéd.
- Szarvascsanád
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Szárcsapuszta
Magyar József Illatos út a semmibe című filmjében hangzik el ennek a településnek a neve.
- Szecső és Szecső–Tibortelep
A Napirajz képsorainak visszatérő helyszíne, fiktív, valaha jobb napokat látott magyar kisváros. Itt található többek között a Gébics söröző is, a képsorok legtöbb visszatérő szereplőjének törzshelye. Legalább egy villamosjárata is van.[44]
- Szegényrét
Budapest szegény, lakótelepi része Árkus József 1987-es szilveszteri Szuperbolájában, ahol a magyar család, "Takács 2"-ék laknak. Itt él Román szomszéd, aki Horvát szomszéd szerint lopja az áramot, valamint itt laknak Ny-Németék és K-Németék egy hatalmas, közös, ámbár fallal leválasztott lakásban, és Tót szomszédék is, akik azonban szilveszter este nem tartózkodnak odahaza, ugyanis a hétvégi vízlépcsőjüket építgetik Gabčíkovón. Lakóit az akkori európai államok, névadását az abban az évben indult Szomszédok című tévésorozatban is szereplő Gazdagrét ihlette.
- Szekcső
Részben német nemzetiségiek lakta település, a női főszereplő otthona Szász János Örök tél című tévéfilmjében. Minden bizonnyal nem azonos a Baranya megyei Dunaszekcsővel, mert a filmben az hangzik el, hogy Tolna megyében fekszik. Valószínűleg Kaposszekcsőre gondoltak. A forgatáshoz szükséges dél-dunántúli sváb környezetet az alkotók a szentendrei Skanzenben találták meg.
- Szénás
Kitalált település a Gyalogbéka című televíziós sorozatban, melynek az itt játszódó epizódjait Tóalmáson és a putnoki vasútállomáson vették fel.
- Szentalj
Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjében találkozhatunk ezzel a településnévvel. A névválasztás feltehetőleg összefügg a Baranya megyei Szentlászló község nevével, amely község szomszédos a film forgatási helyszínéül szolgáló Almamellékkel.
- Szentimre
Az Állomás című televíziós sorozatban találkozhatunk vele. Település a magyar-román-szerb hármashatárnál.
- Szentkatalin
Határmenti település Magyarország dél-nyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Túszdráma a vonaton című epizódjában találkozhatunk vele. A név feltehetőleg a fő forgatási helyszín Szigetvár közelében lévő baranya megyei Szentkatalin községből eredhet, de a sorozatban lévő település nem azonos a valóságban létező településsel. A jeleneteket Piliscsabán vették fel.
- Szentkereszt
Alföldi város, Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik érintőlegesen említett színhelye; az itteni MEDOSZ focicsapata a megyei bajnokságban szerepelt.
- Szentlacháza
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban szereplő település.
- Szentpatak
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Szentvázsony
Az Aranyélet című televíziós sorozat egyik helyszíne, Zebegény községből kölcsönzött helyekkel. A Miklósi Janka nevű szereplő itt indult polgármesteri posztért.
- Szennyeshalom
Kitalált település, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Szepetlelke
A Linda című tévésorozat Pop-pokol című epizódjában találkozhatunk ezzel a fiktív településnévvel. A történet szerint innét lopnak el brilliánsokat.
- Szepezd
A Munkaügyek című televíziós vígjáték-sorozat visszatérő motívumai közé tartozik a „Szepezdi Köztisztviselő Találkozó”. Említés szintjén néhány korábbi epizódban is felbukkant ez a képzelt rendezvény, de a III. évad 8. epizódja (Műkedvelő előadás) kifejezetten a munkaügyesek e találkozóra való felkészüléséről, és az ottani fellépésükről szólt.[45] A Köztisztviselő Találkozón zajló jeleneteket a solymári művelődési ház színháztermében forgatták. A név nyilván Balatonszepezd nevéből ered, de a sorozatban a Balaton- előtag sehol sem hangzik el.
- Szépkert
Veszprém környéki település a Kántor című tévésorozat Havas történet című epizódjában. A történet szerint van itt egy itt lovasudvar, aminek a tulajdonosai törvénytelen úton szerzik a jövedelmük nagy részét. A jeleneteket Porva-Szépalmapusztán vették fel.
- Szigetkeve
Község a Csepel-szigeten. A Zimmer Feri 2. című film helyszíne. A név feltehetőleg a Csepel-szigetből és a település szomszédságában található valóban létező Ráckevéből ered. A jeleneteket is Ráckevén forgatták.
- Szigetkomlós
A Jóban Rosszban című sorozatban említett település.
- Szigetnádasd
Bacsó Péter A tanú című filmjében itt dunai gátőr Pelikán József.
- Szikbottyán
Koltai Róbert Világszám! című filmjében találkozhatunk ezzel a fiktív településnévvel.
- Szikes
Falu, Sarkadi Imre Kísértetjárás Szikesen című regényének színhelye.
- Szikhalom
A Megy a gőzös című film egyik helyszíne. A név feltehetőleg Szihalomból és Szeghalomból ered.
- Szklopacska
Felvidéki kis bányászvároska, az első világháború előtti Magyarországon Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényének színhelye. A városkát Mecenzéfről mintázta az író.
- Szotyolás
Petrovácz István Csere Rudi című ifjúsági regénye, illetve az abból készült, 1988-ban bemutatott, Fejér Tamás által rendezett film egyik helyszíne, vasútállomása van.[46]
- Szömölnök
Település Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében. Létező, a Szentgotthárdi járásba tartozó más településekkel (Orfalu, Apátistvánfalva) együtt kerül érintőlegesen említésre, amely tájon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik fontos nyomozása zajlik. A névadást feltehetőleg a környéken létező Alsó- és Felsőszölnök települések neve ihlette, amelyet a szerző Szomolnok nevével elegyíthetett.
- Szurdokfűrdő
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
T
- Taktaruzsány
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Talárd
Község a Balaton-felvidéken. Köpfler Tibor El Nino – A kisded című filmjében találkozhatunk vele.
- Tarcsa
Koltai Róbert Világszám! című filmjének egyik helyszíne. A történet szerint az egyik főszereplőt, Dodót itt börtönözték be. A név feltehetőleg Kistarcsa, Nagytarcsa és Kerepestarcsa nevével lehet összefüggésben.
- Tarhosrév
Szilvási Lajos Egymás szemében című regényének egyik helyszíne. A regény kitalált helyszíneket vegyít létezőekkel, így a főhös a budapesti „Tófenék lakótelepen” él, „Jankavölgybe” megy építőtáborba, apja pedig korábban egy „Tarhosrév” nevű vidéki városban dolgozott.
- Tarnád
Kilátástalan sorsokkal teli, kitalált város valahol Észak-Magyarországon, Goda Krisztina Veszettek című filmjében és a film alapjául szolgáló regényben. A film jeleneteit kazincbarcikai, ózdi, várpalotai és budapesti helyszíneken forgatták.[47]
- Tarhospaszulyfalva
Kitalált falu, az Irigy Hónaljmirigy show Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjának helyszíne, amely az epizód végére (nem teljesen függetlenül a polgármesterének korrumpálódásra való hajlandóságától) városi rangot kap. [A falunév a műsorban kiírva is látható, 7 perc 25 másodpercnél.] A lakosság magas alkoholfogyasztási hajlandóságának köszönhetően a településről annyi jövedéki adó folyik be az államkasszába, mint Budapestről, ezért arra törekszenek, hogy a fejlesztésre kapott forrásaik is azonosak legyenek. A település díszpolgárainak egyike Solymos Tóni; a helyi politikai életben a Függőben Lévő Kisgizda Párt tevékenysége érdemel említést. A felvételek Etyeken készültek.
- Tataújkér
Fiktív település a Napirajz webképregény 014 szamuraj című, egy képkockás epizódjában, itt működik a Tataújkéri Kaolinbányász Szamurájsport Egyesület.[48] Elnevezése Tata és Abaújkér nevének elegyítéséből keletkezhetett.
- Tatárszeg
Fiktív kisváros az 1980-as évek elejének Magyarországán, Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című televíziós vígjátékában, melynek kezdetén küszöbön áll az összeolvasztása a szomszédos Magyarszurdokkal – ám egyik településnek sem mindegy, melyikük lesz a településegyesítés nyertese.[49]
- Tengőd
Temesi Ferenc Híd című regényének egyik fő helyszíne, nem tévesztendő össze a valóban létező Somogy megyei Tengőddel. A regénybeli település valójában Kistelekkel azonos. Vélhetően beszélő név, amely arra utal, hogy a (szintén fiktív) Porlód (Szeged) vonzáskörzetében lévő, de attól viszonylag távol fekvő kisváros lakóinak, a megyeszékhellyel összevetve csak a tengődés jutott osztályrészül. Elvétve felbukkan az író későbbi műveiben is. A Kistelekkel való azonosítást az író maga támasztja alá az Apám című regényében, ahol egyértelművé teszi, hogy a könyvben megörökített életű anyai nagyapja ezen a településen élt.
- Tápiópalóznak
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban szereplő falu, mely a Balatontól délre, a szintén kitalált Tóbedresfalvától 40 kilométerre fekszik.
- Terescsény
MIkszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének egyik helyszíne.
- Terény
Makk Károly Fűre lépni szabad című filmjének egyik helyszíne. A jeleneteket Veszprémben forgatták. Nem azonos a nógrád megyei Terénnyel, illetve a ma Szlovákia területén lévő Terénnyel.
- Tihanyküküllő
Település a Robog az úthenger című filmsorozat „Balatoni betyárok” című részében.
- Tiszabergenye
A Capitaly című vígjátéksorozat Brisós című epizódjában említik ezt a települést.
- Tiszabottyán
Koltai Róbert Szamba című filmjében találkozhatunk vele. A jeleneteket Tiszalúcon forgatták.
- Tiszakocsány
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Tiszapárkány
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Tiszarét
Eötvös József A falu jegyzője című regénye nagyrészt e kitalált faluban zajlik, a település a képzelet szülte Taksony vármegyében található, elhelyezkedéséről még annyi derül ki a regényből, hogy látható innen Tokaj hegye is.
- Tokánypuszta
A Tóth János című televíziós sorozat A nyomozás című epizódjában felbukkanó település, ahova a címszereplő egészen váratlanul, rejtélyes módon kerül egy éjszakába nyúló pesti buli után. A hely falusias jellege ellenére a lakosok nagy része a közeli Mercedes-gyárban dolgozik.
- Tompás
Kitalált falu, Justh Zsigmond Ádám című regényének színhelye. A falu a Tisza partján fekszik Szentes közelében.
- Topolya
Gyurkó László Aranyborjú című regényéből készült film egyik helyszíne. Nem azonos a Vajdaságban található Topolyával.
- Tóbedresfalva
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település, mely a Balatontól délre fekszik.
- Tóhomok
Feltehetőleg fiktív település vagy településrész Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében; Mosonmagyaróvár közelében található, a Fertőzug déli részén; a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet szerint határőr őrssel rendelkezik; itt zajlik Kántor egyik nyomozása. Elképzelhető, hogy Fertőhomoknak felel meg, vagy a névadását ihlette annak neve.
- Tótsomlyód
A Kisváros című televíziós sorozat Ereklyék című epizódjában találkozhatunk vele.
- Tótszarvas
Kőszegi Imre Szívet cserélni című regényében említett település: a történetben az egyik mellékszereplő, mielőtt 1944 után emigrált volna, az ottani községházán volt főjegyző.
- Tótváros
Viharsarokban lévő kisváros Grecsó Krisztián regényeiben. A kisvárost Békéscsaba ihlette.
- Tölös
Turistatérképeken nem szereplő, így bizonyára fiktív település vagy településrész Szentendre fölött a pilisi hegyekben (valójában a Visegrádi-hegységben). Szentendrétől Izbég érintésével érhető el, a várostól és Szentlélektől is legalább tíz kilométerre fekszik. Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című bűnügyi regényében találkozhatunk vele, fűrésztelepe és annak környéke a legendás nyomozókutya segítségével felderített bűncselekmény-együttesek egyikének fő helyszíne, egyben Kántor utolsó, végzetessé vált bevetésének színhelye. A tölös szó egyébként tölgyest jelentő régi magyar köznév, Győrzámoly határában helynévként is létezik, talán az ihlette az író névválasztását. A sorozat itt játszódó jeleneteinek egy részét a Pilisszentkereszt határában lévő Dera-szurdokban, valamint Telki fölött vették fel.
- Tömpemizsér
Község, Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című művének színhelye.
- Tövispuszta
Kepes András azonos nevű regényének egyik helyszíne, a mai Magyarország területén, közelebbről nem meghatározott helyen. A településnek Szentjakabbal történt egyesítése előtt nem volt vasútállomása.[50]
- Tunyád
Alföldi falu, Kovács D. Dániel és Vinnai András Virágos Magyarország című színdarabjának helyszíne.
- Turanád
Kováts Miklós Szemed a pályán! című vasútbiztonsági kisfilmjében érintőlegesen említett település.
- Tuslag
Az Állomás című televíziós sorozat fő helyszíne. Falu a magyar-román-szerb határon. A jeleneteket Angyalföld vasútállomásán forgatták.
- Tűzkő
Fiktív kisváros Kostyál Márk 2016-ban forgatott, Kojot című akciófilmjében. A film jeleneteit Epölben vették fel.
U–Ű
- Ursulafürdő
Parti Nagy Lajos novelláiban szereplő kitalált település.
- Újfalu
Viharsarki település a Kisváros című televíziós sorozat Túsz-szedés című epizódjában.
- Újhely
Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének központi helyszíne, szinte az egész történet itt zajlik, leszámítva a film nyitó és záró jeleneteit (pályaudvari és lóversenypályai epizódok), melyek Budapesten játszódnak. A filmet többek között a régi sashalmi piacon[51] és más helyszíneken – többnyire Sátoraljaújhelyen[52] – forgatták.
- Újpusztaszer
A magyar történelemmel gúnyos és groteszk módon viccelődő Hungarikum című rajzfilm fő helyszíne. A történet szerint itt élnek a magyarok, itt játszódik az epizódok többsége. Neve vélhetően Ópusztaszer nevének újjá változtatása.
V
- Vacsa
Alföldi város, érintőlegesen említett helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.
- Vakbottyán
A Robog az úthenger című tévésorozat egyik helyszíne.
- Vanda
Fiktív falu, Észak-Magyarországon, Háy János Dzsigerdilen című regényében.
- Váralja
Korompai Márton Azt hittem... című vasútbiztonsági kisfilmjében említik. Nem azonos a Tolna megyében található Váraljával.
- Várbogyors
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Várda
Az Öregberény című tévésorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a sorozat fő helyszíne, Öregberény közelében lévő város. Nem azonos a Somogy megyében található Várda községgel.
- Varjúliget
Budapest fiktív városrésze. A Jófiúk című sorozatban érintőlegesen említve.
- Várkony
Czakó Gábor Várkonyi krónika című, 1978-ban megjelent regényének írói képzelet szülte helyszíne, pár száz lakosú zsákfalu, amelyet csak a Váradra vivő távolsági busz köt össze a külvilággal. Néhány kivétellel csak Gaál és Guti nevű emberek lakják. Bár a regényben erre egyértelmű utalás nem szerepel, valószínűnek látszik, hogy a települést az író – legalább részben – a szülőhelyétől nem messze fekvő Zengővárkonyról (Váradot pedig a vele szomszédos Pécsváradról) mintázta.
- Vasakarattya
Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában érintőlegesen említett település.
- Vásárosladány
Az új rokon c. 1934-ben bemutatott magyar filmben az Esztáry családi vidéki lakhelyéhez közeli vasútállomás.
- Vasbogdány
Az Angyalbőrben sorozat kitalált helyszíne, neve a történet szerint onnan származik, hogy Vas megyében található és ott temették el Bogdán vezért. A 13. részben megemlítik, hogy a várostól 3 km-re található a valóságban is létező Bük. A jeleneteket a Budapest és Budaörs határában lévő egykori Vasvári Pál laktanyában, valamint Csobánkán és Zsámbékon forgatták.
- Vastava
Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelent glosszasorozatának, illetve a Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete több novellájának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne.[53] Itt nyílt meg a Transformo Intézet, ahol kisállatok átoperálását vállalják bármilyen más kisállattá;[54] itt működik az Újjászületés Gyógyfürdő, de a településnek gimnáziuma is van.[55]
- Veregy
Pest megyei település a Budapest–Békéscsaba-vasútvonalon, Nemere László Hívójel című filmjében. A film itt játszódó jeleneteit Veresegyházon vették fel, a név feltehetőleg Veresegyház rövidítéséből eredhet. A történet szerint itt teljesített szolgálatot az a vasúti dolgozó, akinek a hibájából súlyos vasúti baleset történik. A film az 1968-as Mendei vasúti baleset alapján készült, a balesetnél Mende vasútállomás forgalmi szolgálattevője hibázott, tehát Veregy feltehetőleg megegyezhet Mendével.
- Végvár
A Kisváros sorozat helyszíne, a valódi forgatási helyszín Szigetvár volt, ahol 1566-ban a végvári harcok egyik jelentős ostromát vívták. Fontos különbség a valós és a kitalált város közt, hogy Szigetvár Baranya megyében található, Végvár viszont az osztrák-magyar határ mellett. A 76. részben tudjuk meg, hogy Végvár irányítószáma 4867. A határátkelős jeleneteinek jelentős részét a bozsoki határátkelőnél forgatták, amit nemegyszer Végvárként említenek meg, annak ellenére, hogy többször mutatják az épületen lévő Bozsok feliratot, tehát feltehetőleg a sorozatban Bozsok Végvár településrésze. Nem tévesztendő össze a Bánságban található Végvár nevű településsel.
- Vernyó
Felvidéki falu, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésének egyik színhelye.
- Verőcsény
Vidéki város Pintér Béla A bajnok című, a Katona József Színházban játszott zenés színdarabjában, ahol a polgármester közéletileg évtizedek óta sikeres ugyan, magánélete viszont romokban hever, leszbikus felesége egy, a város által támogatott fiatal olimpiai bajnok sportolónővel csalja; a történethez a 2010-es évek egy ismert magyarországi közéleti pletykája szolgált mintául.[56] A név feltehetőleg a Pest megyei Verőcéből és Perőcsényből ered.
- Vértesréva
Többször visszatérő fiktív helynév Czakó Gábor író Eufémia című regényében, buszjárat is érinti. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Vértes hegységben található, határában bükkerdő terül el.
- Vértesszilas
Kitalált település a Vértes lábánál, Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, ebből a faluból származott a regénybéli galeri azon tagja, aki a bűnszervezet lebukása előtt halálos balesetet szenvedett, s így az ő esetében nem kerülhetett sor büntetőjogi felelősségre vonásra. Az elnevezés feltételezhetően Vértesszőlős és a -szilas utótagú településnevek elegyítésével született meg a szerző fantáziájában.
Z–ZS
- Zagyvaapáti
A Munkaügyek című televíziós sorozat VI. évfolyamának 4., Átvilágítás című epizódjában hangzik el többször is a neve, az epizód szerint a településen Kazimir Róbertnek van telke, amely tény lényegesnek bizonyult az iroda vezetőinek nemzetbiztonsági átvizsgálása szempontjából.
- Zalavermes
A Kémeri című tévésorozatnak A nuncius látogatása című epizódjában találkozhatunk vele. A jeleneteket a Fejér megyei Ráckeresztúron vették fel.
- Zegercs
Vidéki település Szabó Magda: Csibi című novellájában. Csak említés szintjén szerepel.
- Zöldpuszta
Település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, ahol a főhős és édesanyja lakik; csak állattenyésztési szakközépiskolája van, matematikai gimnázium viszont – ahova a főhős szeretne járni – nemcsak itt, de egész Zöld megyében nem található.
- Zsály
Alföldi község, a határában elterülő folyóparti tanyavilág Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik fő színhelye.
- Zsarátnok
Móricz Zsigmond Rokonok című művének helyszíne, kitalált alföldi város. A regény 1954-es és 2006-os filmadapatációit Kecskeméten forgatták.
- Zsebenc
Lázár Ervin alkotói fantáziájában született fiktív helynév. Mint önálló település nem jelenik meg az író műveiben, csak helynévi eredetű(nek sejthető) -i képzős családnévként: "Zsebenciék locska-fecske lánya", Zsebenci Klopédia a Berzsián és Dideki című regény egyik főszereplője.
- Zsókatelep
Az Öregberény című tévésorozatban érintőlegesen említett település.
- Zsolcatanya
A Gálvölgyi show - avagy játszd újra János! című műsorban említett település.
- Zsolyonka
Fiktív település Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének filmváltozatában, a történet szerint a 37-es főút mentén helyezkedik el, a közelében folyik bele a Bodrog a Tiszába és itt található a Tisza Csokoládégyár. Először film 22. percének 47. másodpercében hangzik el, majd utána még jó néhány egyéb alkalommal is felhangzik a neve.
Más fiktív közigazgatási egységek, helynevek filmekben, irodalomban
- Alajos Kórház és Rendelőintézet
A Gálvölgyi Show 1998-as szilveszteri epizódjában szereplő intézmény.
- Aranybánya lakópark
Építkezés alatt álló lakópark az Irigy Hónaljmirigy show Aranybánya lakópark, avagy otthon édes otthon? című epizódjában.
- Attila út 238.
Fiktív lakóház az Attila úton, Budapest I. kerületében. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének fő színhelye. A ház Vizy Kornél tulajdonában állt, ő és felesége, Angéla laktak az első szinten, felettük a második szinten Drumáék és Moviszterék, az alsó szinten pedig a házmesterék, Ficsorék.
- Bábony
Észak-Magyarországi hegységnév Örkény István Tóték című kisregényében, illetve színdarabjában. A művekből készült filmet a Heves megyei Szarvaskőn forgatták.
- Bartalaposi völgy
Észak-Magyarországi völgy Örkény István Tóték című kisregényében, illetve színdarabjában. A művekből készült filmet a Heves megyei Szarvaskőn forgatták.
- Bernyés
Fiktív erdő Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében. A helység valószínűleg Heves megyében található Erdőtelek közelében, mivel itt található a Buttler család egykori birtoka. Az 1951-es filmadaptáció ezen helyszínen játszódó jeleneteit a Bükk-vidéken forgatták.
- Bottyán megye
Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Csenger megye
Érintőlegesen említett, kitalált helyszín Örkény István Egy országgyűlési felszólalás című egyperces novellájában.
- Cser megye
Fiktív közigazgatási egység Fehér Béla irodalmi világában, biztosan oda tartozik az általa ugyancsak fiktív településként kitalált, az azonos nevű, létező településsel nyilván nem egyező Locsmánd.[57]
- Csillagvirág Klinika
A Jóban Rosszban című tévéfilmsorozat fő helyszíne. A helyszínül szolgáló kastély valójában Nagykovácsiban található. A belső felvételeket a Csillagvirág utcai stúdióban vették fel, innen kapta a klinika a nevét.
- Csongor megye
Moldova György Szálljon a dal! című hangjátékának helyszíne. További helyszínek: Sóvár, Gyártelep; Vaspordány; Bakhát.
- Csömör megye
Porlód, valamint Tengőd és Rizseshurkád fiktív településeket is magában foglaló megye Temesi Ferenc több könyvében és esetenként más kisebb írásában, nyilvánvalóan megfeleltethető Csongrád megyének.
- Dereg megye
Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Eufémia
Államalakulat Czakó Gábor író azonos című regényében. Helye nincs egyértelműen lokalizálva, de mivel az összes személyneve magyar, és vannak a mű szövegében visszautalások megtörtént magyarországi eseményekre, konkrét helyszínekre, ezért kevés kétség férhet ahhoz, hogy az írói fantázia az államot a mai Magyarország területére képzelte el. Bükkfanyelvet használó civilizációja …37-ben ért véget; az író megjegyzése szerint, amit az erről tudósító beszámoló kísérőleveléhez fűzött, „[a]z évszázad teljesen olvashatatlan, az évezredet jelölő szám föltehetőleg 2 volt a fordítógép szerint”. Államberendezkedését jól illusztrálják a fontosabb hivatalok és hatóságok elnevezései, pl. Demokráciaelosztó, Viszonyokat Természetesítő Igazgatóság (korábban Spontaneitást Biztosító Hatóság), Művészi Szabadságot Engedélyező Igazgatóság, vagy a Legfőbb Érték Az Ember Klinika (valójában abortuszklinika) elnevezése. Nemzeti tizenegye drapp-szürke mezben lép pályára.
- Gyikos
Folyó, Mikszáth Kálmán A szökevények című elbeszélésében.
- Kis- és Nagy- Tongyó
Természeti látványosság Parti Nagy Lajos A bányamosodás című novellájában.
- Kisze víz
Fiktív földrajzi név, Mikszáth Kálmán A fekete kakas című elbeszélésében.
- Klopács
Patak Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényében.
- Krahács megye
Baktai Ferenc kabarészámaiban szerepel. Gyakorta emlegetik név szerint székhelyét – Lóvár –, néha pedig egy másik települést – Posványos – is.
- Kutas megye
Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Lilahagyma köz
Az Irigy Hónaljmirigy show Született férjek című epizódjának színhelye, az elnevezés kiírva is látható a videó 57. másodpercénél; az epizódot a várgesztesi villaparkban forgatták.
- Mátyás király tér
A Barátok közt című tévéfilmsorozat fő színhelye. A főcímben látható épület valójában a XIX. kerületben, a Kós Károly téren található, a belső teret pedig stúdióban vették fel.
- Okatootáia
Petőfi Sándor ilyen című versében szereplő, fiktív ország, "második szomszédja Kína, az első Ausztr(ál)ia". A jellegzetesen feudális, elmaradott műveltségű állam a versben valójában magát az 1848-as szabadságharc előtti Magyarországot jelképezi. Érdekesség, hogy Petőfi létező földrajzi nevet használt fel (csekély módosítással) a fiktív országnév megalkotására, ami nyilván fiatalkori olvasmányélményeiből maradt meg a fejében: Martinkó András kutatásai kiderítették, hogy Tahiti szigetvilágának egyik szigete viseli az (O)takootaia, vagy Takutea nevet, James Cook felfedező harmadik útjáról készített leírásában.[58] Az Okatootáia országnevet felhasználta Laczkó Géza is, a Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön című tudományos-fantasztikus regényében. (Tartalmazza az Innen és túl című kötet is.)
- Orrom megye
Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Palást megye
Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Pol Pot megye
Temesi Ferenc író az Apám című, ténylegesen a saját apjáról írt regényében említi, mint olyan kifejezést, amellyel széles körben elterjedt módon illették az 1970-80-as években Csongrád megyét. Magyarázata szerint a névadás oka az volt, hogy a háború utáni évtizedekben kiemelkedően nagy súlya volt a megye politikai életében a Komócsin családnak, melynek egyes tagjai az akkori állami vezetésnél is szélsőségesebb, a kambodzsai Pol Potéhoz hasonlóan agresszív baloldali kommunista politikát követtek.
- Puppen-völgy
Parti Nagy Lajos Libabőr Puppentalban című novellájában említik.
- Szamos megye
Kitalált megye, az Echo TV Szigorúan ellenőrzött mondatok című műsorában említik, mint az I. világháborúban megszerzett megyét. A felvételt viszont nem adták le a televízióban.
- Szent András Klinika
Az Irigy Hónaljmirigy show A Jóban, a Rosszban és a Csúf című epizódjában említik.
- Szkopacs
Patak Móricz Zsigmond A kis vereshajú című kisregényében.
- Taksony vármegye
Eötvös József A falu jegyzője című regénye nagyrészt e kitalált, reformkori vármegyében játszódik. Székhelye Porvár, itt található a megyei börtön is.
- Tuhutum vármegye
Jókai Mór A kiskirályok című regényében szereplő vármegye.
- Visnyei kiserdő
Erdő, Mohácsi János rendezéseiben. A szintén fiktív Raplód község mellett terül el.
- Kék megye, Piros megye, Zöld megye
Fehér Klára Csak egy telefon című írásában (és az abból készült filmben) szereplő kitalált megyék.
- 78-as körzet
Bonyolult határvonalú, ezért feltehetőleg kitalált közigazgatási egység a 80-as évek Budapestjén, Rákospalota területén, az azonos című hatrészes tévéjáték-sorozatban. A felvételek jelentős részét ténylegesen a fiktív körzethatár által közrefogott rákospalota-újfalui helyszíneken forgatták, de néhány forgatási helyszín a körzethatáron kívül volt (pl. Kozák utcai általános iskola, Kozák téri felüljáró, stb.)[59]
Jegyzetek
- ↑ Merre található Kukutyin
- ↑ Kislexikon: Piripócs [Tiltott forrás?]
- ↑ Az 1967-es helységnévtár szerint a Fejér megyei Baracs külterülete.
- ↑ Dunaföldvár adatai a KSH online helységnévtárában
- ↑ Az állomás lapja a vasútállomások.hu oldalon. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 8.)
- ↑ [Konok Péter történész és író tréfás fiktív helyneve (http://huppa.hu/konok-peter-ki-koptog/[halott link])
- ↑ [1]
- ↑ Archivált másolat. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
- ↑ [2]
- ↑ Lantos Gábor: Egyedül épített fel egy egész várat. origo.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1971, 386. old.
- ↑ https://fidelio.hu/szinhaz/megneztem-szarka-gabor-kancellar-urat-gyerekszineszkent-es-leesett-az-allam-158659.html
- ↑ a b Moldova György: Titkos záradék
- ↑ Kepes, András. A munkaszolgálatos behívó, Tövispuszta. Budapest pages=146: Ulpius-ház (2011)
- ↑ Fehér Béla: Médiamalom. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 113. old.
- ↑ Kozár Gábor: T. Howard ötven története. Szerzői kiadás, évszám nélkül; p33
- ↑ Archivált másolat. [2014. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
- ↑ Fehér Béla: Töredékek Berettyó Gyula szakmai műhelyéből. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 178. old.
- ↑ Parittyás fasság. napirajz.hu, 2011. október 10. [2019. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10224260057309526&set=gm.10157720796746828&type=3&theater
- ↑ Archivált másolat. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 30.)
- ↑ name="MGYTZ"
- ↑ [3]
- ↑ [4][[5] halott link]]
- ↑ Az Orient Express a filmkatalógus.hu adatbázisában. [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
- ↑ Fehér Béla: Készül, mint a madárpark. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, 95. old.
- ↑ Fehér Béla: Korunk kovásza. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 99. old.
- ↑ Fehér Béla: Milyen idő várható a szüreti fesztiválon?. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, Helikon, 2015, 114. old.
- ↑ Várkonyi Gábor: A tönk meg a széle c. film ismertetése a PORT.hu adatbázisában
- ↑ Elindult az RTL Klub új, Keresztanyu című sorozatának forgatása. Media1.hu, 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- ↑ a b Szűcs Gyula: Miskolcon vagy Pesten játszódott 40 éve az Utánam, srácok?. Index.hu, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ [6]
- ↑ Egy kis hely a nap alatt. mozi24.hu. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
- ↑ Grafitember: Beleszúrod. Index.hu, 2020. január 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Aki béna. napirajz.hu. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
- ↑ Fáklyafény. Napirajz.hu, 2018. december 8. [2018. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 18.)
- ↑ Taopénzek. Napirajz.hu, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
- ↑ Kozár Gábor: T. Howard ötven története. Szerzői kiadás, évszám nélkül; p26
- ↑ Csomagolva. napirajz.hu. [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 26.)
- ↑ http://moly.hu/konyvek/petrovacz-istvan-csere-rudi
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
- ↑ 014 szamuraj. Napirajz.hu, 2005. június 13. (Hozzáférés: 2020. május 25.)[halott link]
- ↑ name="tmsz"
- ↑ Kepes, András. A munkaszolgálatos behívó, Tövispuszta. Budapest pages=: Ulpius-ház (2011)
- ↑ http://epiteszforum.hu/sose-halunk-meg-a-sashalmi-piac-ujjaszuletese
- ↑ Archivált másolat. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- ↑ name="kortarsonline.hu"
- ↑ Fehér Béla: Impromptu 2. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, 91. old.
- ↑ Fehér Béla: Kézre került az Árpád-házi szélhámos. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön, 78. old.
- ↑ Dull Szabolcs: Mese a polgármesterről, akit a leszbikus felesége egy sportolónővel csal meg. Index.hu, 2016. március 19. (Hozzáférés: 2016. március 19.)
- ↑ Fehér Béla: Készül, mint a madárpark. In: Fehér Béla: Tengeralattjáró Révfülöpön. Helikon Kiadó, 2015
- ↑ [7]
- ↑ Palotabarát: Rákospalota, 78-as körzet (frissítve). bpxv.blog.hu, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2017. január 3.)