Mondolat
A Mondolat híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen, amelyet Somogyi Gedeon szerkesztett és Veszprémben 1813-ban adott ki. (Alcíme: «Sok bővítményekkel és egy kiegészített újj-szótárral eggyütt. Angyalbőrbe kötve eggy Tünet-forint. Dicshalom. 1813».)
Tartalomjegyzék |
A gúnyirat [szerkesztés]
A Mondolat alapja egy kis irat volt, amelyet Szentgyörgyi József dr. debreceni tudós orvos, Kazinczy Ferenc személyes jó barátja állított össze Benedek szuperintendens unszolására még 1808 körül, a német Schulznak az új németséget gúnyoló kis munkájának mintájára, a neológusok korcs szavaiból, idegenszerű és affektáló stilusában, címül a hirhedt újító Barczafalvinak egy mesterkélt szavát adva. E kis munka eljutott Veszprémbe is, az ortológia egyik dunántuli központjába, ahol Verseghynek volt számos hive, s a veszprémiek, valamint a keszthelyi kör egyes tagjai még több ilyen paródiát készítettek a nyelvújítók stílusában; az ő megbizásukból Somogyi Gedeon ezeket az adalékokat eggyé szerkesztette és kinyomtatta. A Mondolat ebben az alakban főleg Kazinczy Ferenc ellen fordult, akinek a Tövisek és Virágok című támadó epigrammái és Vitkovicshoz intézett költői levele fellázították az ortológusokat. A «Dicshalom» helynév is célzás Széphalomra, Kazinczy lakóhelyére. A Mondolat ironikus írás, ügyesen utánozza a neológia keresett stílusát. Kritikája azonban annyiban igazságtalan, hogy nem tesz különbséget Kazinczy és azon "szófaragók" közt, akiket maga Kazinczy is hibáztatott. Ugyanakkor széles körű megbotránkozást okozott, hogy a Mondolat címképe Kazinczyt koszorúsan, szamárháton ülve, a Helikon felé léptetve ábrázolta.
A Felelet [szerkesztés]
A Mondolat nagy riadalmat okozott. Kölcsey Ferenc és Szemere Pál készítették rá a Feleletet, amely 1815-ben jelent meg. Ők megtorlásul az ósdi stílust parodizálták és Somogyit tették szánalom és nevetség tárgyává, erősebb mint nemes gyúnnyal.
Forrás [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
