Hívójel (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hívójel
1980-as magyar film
RendezőNemere László
AlapműKereszty András irodalmi riportja
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróSzántó Erika
DramaturgSchulze Éva
FőszerepbenBencze Ferenc
Juhász Jácint
OperatőrHalász Mihály
VágóHertzka Vera
HangmérnökHegedűs László
JelmeztervezőWitz Éva
DíszlettervezőNagy Vilmos
GyártásvezetőSzenteczky András
Gyártás
GyártóMagyar Televízió
Mafilm
Országmagyar Magyarország
Nyelvmagyar
Forgatási helyszínBudapest
Veresegyház
Játékidő63 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1980. szeptember 26.[1]
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

A Hívójel 1979-ben[2] készült, 1980-ban bemutatott színes, magyar filmdráma, amit Nemere László rendezett, Kereszty András irodalmi riportja alapján. Főszereplő: Bencze Ferenc és Juhász Jácint. A filmet az 1968. december 22-i Mendei vasúti baleset ihlette, és bár a filmben a baleset dátuma is december 22., és a helyszín is a Budapest–Békéscsaba-vasútvonal, a cselekményt viszont áthelyezték 1977-be (bár az évszám nem hangzik el a filmben, de említik, hogy az 1923-as születésű Szániel Sándor 54 éves), és a helyszíneknél is fiktív neveket használnak, így lett Sülysápból "Bajsa", Pusztaszentistvánból "Párd", Mendéből "Veregy". A filmben 52 áldozatot említenek, a valóságban azonban "csak" 43 ember hunyt el a balesetben. A film egyik jelenetében a balesetről készült helyszíni fénykép-felvételeket is mutatják. A film jeleneteit Budapesten és Veresegyházon forgatták. A restiben a csapossal történő beszélgetős jelenetnél jól látható a "Veresegyház" neonbetűs felirat is.

Cselekmény[szerkesztés]

Szániel Sándor 54 éves forgalmi szolgálattevő Karácsony előestéjén rossz gombokat nyom meg az állomás új biztosítóberendezésén, és emiatt iszonyú nagy baleset következik be. Dr. Pálos István ügyész próbálja kideríteni, hogy vajon tényleg egyedül Szániel Sándor a felelős a vasúti katasztrófáért.

A film valós háttere[szerkesztés]

1968. december 22-én a [Mende (Magyarország)|Mendéhez]] tartozó Pusztaszentistván megállóhelynél a Békéscsaba felé közlekedő gyorsított személyvonat frontálisan ütközött a vele szemben azonos vágányon haladó Budapest felé közlekedő tehervonattal. A balesetben 43 fő életét vesztette, köztük a személyvonat mozdonyvezetője, és a személyvonat vezetője (ő az első kocsiban utazott), és 60 fő szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket. A vizsgálat során Mende vasútállomás forgalmi szolgálattevőjét, Szántai Ferencet bűnösnek találták, akit el is ítélték, két év után azonban kegyelemben részesült, és szabadon bocsátották.

Szereplők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyes korabeli újságokban tévesen 1980. július 18. szerepel.
  2. Egyes oldalak tévesen 1974-et említenek.

Források[szerkesztés]