Gáll István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáll István
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1931. december 28.
Budapest
Elhunyt1982. október 20. (50 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regények, elbeszélések
Első műveGarabonciás diák (elbeszélő költemények, verses mesék, 1954)
KitüntetéseiKossuth-díj (1978)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1967, 1976)[1]
SZOT-díj (1969)
Kossuth-díj (1978)[1]
Gáll István aláírása
Gáll István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáll István témájú médiaállományokat.

Gáll István (Budapest, 1931. december 28.Budapest, 1982. október 20.[1]) Kossuth-díjas magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait több helyen végezte, fél évig a pécsi ciszterci gimnáziumban tanult,[1] végül 1949-ben érettségizett. 1951-ben a határőrséghez hívták be katonának. Előbb Sopronban, majd a déli határon volt aknaszedő. Ott szerzett betegségét (Bechterew-kór) hordozta életén keresztül. 1954-ben szerelt le, majd a Szabad Hazánkért című katonalaphoz került. Közben 3 évet tanult az ELTE-n magyar-történelem szakon. 1958-tól a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1963-1965 között Tatabányán élt írói ösztöndíjjal. 1968-tól rajzfilmdramaturg, 1971-től haláláig az Új Írás munkatársa volt.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Első elbeszélésköteteiben munkásfiatalokról és fiatal értelmiségiekről írt, elsősorban morális kérdések foglalkoztatták. Regényeiben a Rákosi-féle diktatúra korának eseményeit és atmoszféráját jelenítette meg drámai erővel, lélektani érzékkel. A ménesgazda (1976) című regénye emberi magatartásokat mér össze, elítéli a politikai erőszakot, a türelem és a humanizmus mellett tesz hitet. Több írásából film is készült.

Művei[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakhelyén (VI. ker., Ó utca 5)
  • Garabonciás diák. Elbeszélő költemények és verses mesék; Dunántúl, Pécs, 1954
  • Patkánylyuk. Kisregény; Magvető, Bp., 1961 (Új termés)
  • Kétpárevezős szerelem. Elbeszélés-ciklus; Szépirodalmi, Bp., 1962[2]
  • Csapda. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Rohanók / Özönvíz. Rádiókomédia / Zöldségeskert; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • A napimádó. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1970[3]
  • Az öreg. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • Április bolondja / A csillagokig. Két kisregény; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976[4]
  • A ménesgazda. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1976[5]
  • A ménesgazda. Gáll István és Kovács András filmje; vál. Újhelyi János, fotó Jávor István; Magvető, Bp., 1979 (Ötlettől a filmig)
  • Két regény / A ménesgazda / Az öreg; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1980 (30 év)
  • A nagy kaland (rádiójáték, 1980)
  • Vaskor; Holnap, Bp., 2008[6]
  • Hullámlovas; Kozmosz Könyvek, Bp., 1981
  • Kalendárium; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Karcolgatunk; Magvető, Bp., 1982
  • Éjszakai csöngetés; vál., összeáll., szöveggond. Csontos Sándor és Módos Péter; Szépirodalmi, Bp., 1984[7]
  • Nő a körúton; Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1986
  • Válogatott elbeszélések; vál., szöveggond. Módos Péter, Szépirodalmi, Bp., 1989–1990
    • 1. Mementó; 1989
    • 2. Vaskor; 1990

Rádiójátékai[szerkesztés]

[8]

  • A nagy kaland (1980, 1982)
  • A napimádó (1986)
  • Ákelkur (1982)
  • Balfaust (1981)
  • Burleszk (1982)
  • Le a fáról (1961)
  • Mint a havat a szél... (1960)
  • Saulus (1980)
  • Trutymó (1977–1978)
  • Vaskor (1992)

Filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]