Rákos-patak
| Rákos-patak | |
 |
|
| A Rákos-patak partja mára szinte végig ki lett betonozva, vize és medre sokhelyütt szemetes | |
| Hossz | 44 km |
| Forrásszint | 155 m |
| Forrás | Margita-hegy, Gödöllői-dombság |
| Torkolat | Duna, Budapest XIII. kerülete |
| Országok | Magyarország |
A Rákos-patak egy rövid, a Gödöllői-dombságból eredő és a Dunába torkolló patak; a Duna magyarországi szakaszának egyik leghosszabb bal parti mellékvize.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Útja
Az átlagban 1-3 méter széles patak a Gödöllői-dombságban, Szada határában ered. Gödöllő városában az egyik mellékágával, a Fiók-Rákos-patakkal ömlik össze. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére a XVII. kerületben. Rákosmentét elhagyva a X., XIV., és a XIII. kerületen átcsobogva ömlik végül a Dagály Gyógyfürdő északi vége mellett[1] a Dunába. Több kisebb ér is táplálja útja közben.
[szerkesztés] Története
A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már nemhogy rákot, de egyéb vízi élőlényt is alig találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek. Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével. Ezek a mocsaras területek nem kedveztek a rákoknak, de az írások megemlítik, hogy angolnában és egyéb halban bővelkedtek.
Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van.
A 18. században a Pest határában lévő mocsarakat lecsapolták, és a patakot szabályozták.
Pest város vezetése a 19. század elején elhatározta, hogy a Rákos-patak vizével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi kiállításra el is készítették.
Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő, stb.)
[szerkesztés] Források
- Oross András: A Rákos-patak és vízgyűjtő területének történeti földrajzi vázlata, Fons, X. évfolyam 2. szám, 2003
- Dr. Pécsi Márton: Budapest természetföldrajza. Akadémia kiadó, Budapest, 1959.
- Rákos-patak, Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (részletes leírás)
- A Rákos-patak zuglói szakaszának madárvilága
- Rákos-patak honlap
- Rákosmente hivatalos honlapja
[szerkesztés] Lábjegyzet
|
||||||||
