Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2019 I.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2019-es év első felére.

1. hét

december 31. 0.00 és január 3. 11.59 között: I. István magyar király

A jelölt cikk: I. István magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
I. István magyar király képe a koronázási paláston
I. István magyar király képe
a koronázási paláston
Szent István és Boldog Gizella 1938-as jubileumi szobra
Szent István és Boldog Gizella
1938-as jubileumi szobra

I. István magyar király, születési nevén: Vajk; latinul: Sanctus Stephanus (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje.

969 és 980 között született, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor. Liudolf Gizellát, II. Henrik bajor herceg leányát 995 körül vette feleségül. Már apja, Géza 997-es halálától magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) történt megkoronázása által „Isten kegyelméből” Magyarország királya. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. Ez az államalakulat 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt, és államformájában a 20. századig nem történt változás. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő magyar törzseket fegyverrel vagy békés úton hódoltatta, az ellene irányuló lázadásokat leverte.

Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-a, 1083-as székesfehérvári szentté avatásának évfordulója 1771 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – nemzeti ünnep. Külföldön, mivel halála napján Nagyboldogasszony napja van, az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik. Mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb jelentős katolikus ereklye.

Legalább egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Szent Római Birodalomtól függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte, és kialakította a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.

Mindkét gyerekét túlélte. 1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el, az általa építtetett bazilikában. Halála után belháború dúlta az országot. I. László király kezdeményezésére 1083-ban VII. Gergely pápa kanonizálta fiatalabbik fiával, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre I. István magyar király cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2018. december 29., 16:41 (CET)[válasz]

január 3. 12.00 és január 6. 23.59 között: II. Károly magyar király

A jelölt cikk: II. Károly magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kis Károly diadalmenetben vonult be Nápolyba 1381 nyarán
Kis Károly diadalmenetben vonult be Nápolyba 1381 nyarán
A megkoronázott II. Károly a magyar királyi trónon
A megkoronázott II. Károly
a magyar királyi trónon

II. Károly magyar király (13451386. február 24.) – kis termete miatt a Parvus (Kis) melléknevet kapta, Itáliában a Pacis, della Pace (Békés) melléknévvel is emlegették - Anjou-házi magyar és (III. Károly néven) nápolyi király, valamint akháj fejedelem. Nápolyban 1381. június 2-ától, Magyarországon Székesfehérváron 1385. december 31-én megkoronázásától volt haláláig király.

Apja halálát követően fiatal hercegként került a magyar királyi udvarba, ahol Nagy Lajos magyar király mellett tehetséges hadvezérré vált. Nagy Lajos király halála után végakaratának megfelelően 11 éves leányát, Máriát 1382. szeptember 17-én Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek Magyarország „királyává” koronázta. Eleinte nem volt jele annak, hogy Kis Károly be akarna avatkozni a magyar ügyekbe, még nápolyi hatalmának biztosításával volt elfoglalva. Amikor a Nápolyi Királyság feletti uralmat a pápa és a magyar király támogatásával indított hadjárata során sikeresen átvette, a magyar királyság kérdése is sorra került.

II. Károly királynak Magyarországon – pártjának kezdeményezésére és segítségével – 1385. december 31-én törvényes királlyá koronázása is megtörtént. De uralkodásának kezdetén, 1386. február 7-én egy udvari összeesküvés során halálosan megsebesítették; február 24-én halt meg. Így a magyar történelem legrövidebb ideig regnáló uralkodója lett. II. Károly meggyilkolásával a Magyar Királyság több mint másfél évtizedig tartó megosztottságba - polgárháborús állapotba süllyedt. Csak öt hónapnak kellett elmúlni ahhoz, hogy a gyilkosság fő kitervelői és végrehajtója azonos sorsra jussanak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a helyre II. Károly magyar király szócikkét javasolnám, előzményekhez lásd. Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-53-1 – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2018. december 31., 09:11 (CET)[válasz]

1. Kösz, hogy a meghoztad és a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-1-1 vitalapon javasoltak szerint hoztad meg döntésedet. Így ezen a héten a hétfői nap kezdetétől csütörtökön a nap közepéig I. István magyar király kiemelt cikke van fönn a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapon. Utána csütörtök közepétől vasárnap végéig II. Károly magyar király következik.

2. Különösen értékes, hogy december 31. napjára, vagyis I. István király kiemelt cikke első Kezdőlapra kerülésének, és II. Károly király megkoronázásának napjára időzítetted aláírásod keltezését. Ehhez kapcsolódva javaslom, hogy a cikkajánló befejezése életének utolsó, a koronázásától haláláig terjedő szakaszának tömörítése legyen. Mivel a cikkajánló holnap délre kikerül a Kezdőlapra, kérlek, szíveskedj a befejezést még ma elkészíteni, hogy holnap együtt véglegesíthessük.

3. Ezzel egy öttagú királysorozat kiemelésében a felén túljutottunk: I. István, I. Károly és II. Károly már kiemelt. III. Károly és IV. Károly kiemelt szócikkével lesz teljes ez a sor. Jó lenne, ha Te vállalnád III. és IV. Károly szócikke kiemelt szintre emelése motorjának szerepét. Természetesen ahol tudok, én is besegítek.

4. A kiemelt cikkek sorában már csak öt hiányzik az ezerből. A folyamatban lévő kiemelési eljárások sikere esetén II. Eduárd angol király lehet a 996., a Brassópojána a 997. és I. László magyar király a 998. Javaslom, kérem, hogy sürgősen vitassuk meg: melyik legyen a 999. és az 1000. kiemelt cikk. Válaszod kérem, és várom.Üdv: – *feridiák vita 2019. január 2., 13:24 (CET)[válasz]

@*feridiák: Azért akkor válaszoltam, mert akkor volt rá időm, illetve sajnálatos módon alig van időm az utóbbi hetekben Wikipédiázni, így a cikkajánló elvégzését nem tudom vállalni, én szimplán csak a javaslatot vetettem fel. A 999. és 1000. kiemelt cikk pedig akkor lesz meg, ha valaki végre ír egy mindenre kiterjedő minőségűt. Ráadásul az sem biztos hogy meglesz az 1000. kiemelt cikk is, kapásból tudnék mondani tizet, amit javasolhatnék megvonásra, de sajnos arra sincs időm, hogy elkészítsem mindegyiknek a lapját, vitalapon bejelöljem a cikktörténetben stb. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2019. január 2., 14:07 (CET)[válasz]

@Andrew69.! Holnap sorra kerül Szent László király. De most vettem észre, hogy a kiemelési eljárásban ma ért a véghatáridőhöz a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/II. Eduárd angol király szócikk és egyetlen, a Megszövegezés szakaszban egyetlen támogatás még hiányzik. Kérlek, szíveskedj ránézni, és ha tudod, szíveskedj azt az egyetlen támogatást megadni. A kérés teljesítését remélve üdvözöl: - *feridiák vita 2019. január 5., 16:23 (CET)[válasz]

@Andrew69.! Köszönet a Közösségnek, s az utolsó támogatásért Neked külön is, hogy II. Eduárd angol király megkaphatta és tegnap megkapta a kiemelt státuszt. Ma hozzátettem a cikkajánlót. A további javításra átadom a Közösségnek a stafétát.
Kedves @Szalakóta, és Te, Andrew69. első helyen, és együtt vagytok hivatottak I. László magyar király cikkét kiemelt szintre vinni. Szalakóta egyben a 999. kiemelt helyre kezdeményezte Apáczai Csere János jó szócikkét. Javaslom, kérem, hogy Te meg 1000. kiemelt cikknek S.O.S. szíveskedj kezdeményezni a Károlyi-biblia (vagy Károli Biblia, Vizsolyi biblia, Magyar Szent Biblia) szócikkét. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2019. január 8., 11:56 (CET)[válasz]

2. hét

január 7. 0.00 és január 10. 11.59 között: Nicholas Hilliard

A jelölt cikk: Nicholas Hilliard (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hilliard önarcképe (1577)
Hilliard önarcképe (1577)
Felesége, Alice arcképe (1578)
Felesége, Alice arcképe (1578)

Nicholas Hilliard (Exeter, 1547 körül – London, 1619. január 7.) az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő, Philip Sidney költő és Shakespeare drámaíró-költő kortársa. Hilliard az első olyan, 16. századi angol festőművész, akinek életéről számottevő dokumentumok maradtak fenn. Stílusára az ifjabb Holbein hatott, ő maga pedig kiváló mesterként jeles miniatúrafestőket nevelt, köztük a francia Isaac Olivert.

Tizenhárom évesen, 1560-ban festette első önarcképét. Érett férfiként, 1577-ben festett önarcképe az elsők egyike ebben a sajátos műfajban. Mesterének, Brandonnak Alice lányát (1556–1611) vette feleségül 1576-ban, és ő hét gyermeküknek adott életet. Így Hilliard nagy családban élt és alkotott.

Nagyrészt miniatúrákat festett I. Erzsébet és I. Jakab udvarának tagjairól, de legalább két nagyobb portrét is készített a királynőről. Festményei bemutatják az Erzsébet-kori Angliát. Hilliard a kor kiemelkedő művésze, „az egyetlen olyan angol festő, akinek munkája kifinomult mikrokozmoszában Shakespeare korai műveinek világát idézi”.

Miniatúráinak nagy részét a londoni National Portrait Gallery őrzi; e múzeum földszintjén egy külön termet biztosítottak a miniatúrafestőknek. Időrendben helyezték el a műveket, de a laikus szemlélő számára is hamar kitűnik, hogy Nicholas Hilliard miniatúráinak művészi színvonala kiemelkedő.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-2-1 helyre halálának 400. évfordulóján az 1619. január 7-én elhunyt Nicholas Hilliard, az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő szócikkét javaslom-jelölöm. Pataki Márta róla írt alkotása lett a 10 milliomodik szócikk a Wikipédiában. – *feridiák vita 2018. március 13., 16:52 (CET)[válasz]

január 10. 12.00 és január 13. 23.59 között: Csebol

A jelölt cikk: Csebol (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Samsung székháza az 1930-as években...
A Samsung székháza az 1930-as években...
...és 2009-ben
...és 2009-ben

A csebol (nemzetközi átírással: chaebol) a családi alapítású dél-koreai óriásvállalatok megnevezése. A szó a „gazdagság, tulajdon” jelentésű cse (재) és a „klán” jelentésű bol (벌) összetétele. A kifejezés első ismert említése 1984-ből származik.

A csebolokat irányító családok befolyásosak és rendkívül gazdagok, ezek a vállalatok pedig nagy hatást gyakorolnak Dél-Korea gazdaságára, a Samsung cégcsoport bevételei például az ország GDP-jének 20%-áért felelősek. 2018-ban a csebolok a koreai vállalatoknak mindössze 0,2%-át tették ki, de a működési profit mintegy 41%-át (106,1 milliárd amerikai dollárt) termelték. Közismert csebol cégcsoportok még például a Hyundai, a Kia, az LG, a Daewoo és az SK.

A csebolok nem ritkán egymástól teljesen eltérő gazdasági ágazatokban is tevékenykednek, így például az elektronikai eszközök gyártásáról ismert Samsungnak egy időben autógyára is volt, de divatmárkával és szállodalánccal is rendelkezik. Az LG Group a szórakoztatóelekronikai és telekommunikációs eszközökön túl a vegyi anyagok és a műanyagok piacán is jelen van. A Hyundai többek között a hajóépítés és a félvezetők piacán is tevékenykedik.

A csebolokat számos kritika is éri a hatalmukkal való visszaélés, a gazdaságban betöltött túlzott vezető szerepük, kormányzati kapcsolataik, vitatott üzleti etikájuk és a korrupció miatt. A konkrét bírálatoktól eltekintve is, a csebolok uralta nemzetgazdaság egésze meglehetősen távol áll nem csak a szabadversenyes piaci gazdaság ideálisnak tartott képétől, hanem a jelenlegi globális, illetve a nyugati gyakorlattól is, különösen ami a független kis- és középvállalatok önálló lehetőségeit illeti.

A koreai televíziós sorozatokban (főként a Hamupipőke-jellegű történetekben) gyakran játszanak főszerepet fiktív csebolcsaládok, de mozifilmek is készültek a témában, amelyek meglehetősen sötét képet festenek a csebolokról.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre a Csebol kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük Teemeah kezdeményezésére, aki már a cikkajánlót is elkészítette. – *feridiák vita 2019. január 3., 13:15 (CET)[válasz]

3. hét

január 14. 0.00 és január 17. 11.59 között: Grimm Vince

A jelölt cikk: Grimm Vince (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Grimm Vince
Grimm Vince
János vitéz első kiadása; címlapja Grimm rajzával
János vitéz első kiadása;
címlapja Grimm rajzával
Forintos Kossuth-bankó (Grimm litográfiája)
Forintos Kossuth-bankó
(Grimm litográfiája)

Grimm Vince (Bécs, 1801. március 15.Pest, 1872. január 15.) osztrák születésű magyar litográfus, nyomdaigazgató, sakkozó, sakkfeladványszerző.

Az 1839-es alapítású első magyar sakkegyesület, a Pesti Sakk-kör első elnöke; az első magyar sakksiker, az 1842–1845 közötti Pest–Párizs levelezési sakkjátszma magyar főjátékosainak egyike. Sakkfeladványszerzőként két műve ma is világrekordnak számít. Az emigrációjából történt 1868-as visszatérése után az akkor Erkel Ferenc elnöklése alatti Pesti Sakk-kör tiszteletbeli elnökévé választotta.

Trefort Ágostonnal a Pesti Műegylet megalapításának egyik kezdeményezője. Az 1848−49-es szabadságharc idején a Magyar Álladalmi Bankjegynyomda igazgatója, a Kossuth-bankók litográfusa, a magyar államjegyek és a kormány minden sajtótermékének kinyomtatója.

1849. augusztus 20-án Orsován jelen volt a Szent Korona és a koronázási jelvények elásásánál, és arról helyszínrajzot készített. A szabadságharc bukása után Törökországba menekült, áttért az iszlám vallásra, és felvette a Murad bej nevet. Aleppóban a török vezérkar térképészeti intézetének vezető állású tisztje lett őrnagyi rangban, ahol a török bankjegyek nyomtatása is a feladata volt.

Maradandót alkotott litográfusként is, többek között a János vitéz első kiadásának rajzait és litográfiáját készítette. Művei a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Születésének évfordulójára javaslom a kezdőlapra a Grimm Vince szócikket. (2018. november 21., 20:51‎ Dodi123 (vitalap | szerkesztései) ‎ (85 bájt) +85 ‎ . . (Új oldal, tartalma: „Születésének évfordulójára javaslom a kezdőlapra a Grimm Vince szócikket.”)

Támogatom Dodi123 szerkesztőtárs november 21-én, Alfred Bernhard Nobel jubileumi évfordulós születésnapján kelt kitűnő javaslatát. – *feridiák vita 2018. november 30., 03:54 (CET)[válasz]

január 17. 12.00 és január 20. 23.59 között: Brassópojána

A jelölt cikk: Brassópojána (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Brassópojána a Keresztényhavasról
Brassópojána a Keresztényhavasról

Brassópojána (románul: Poiana Brașov, németül: Schulerau) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. Brassótól 12 kilométerre, a Keresztényhavas északi lábánál fekszik. Közigazgatásilag Brassó városnegyedeként tartják számon, állandó lakossága 2011-ben 386 fő volt.

A helyet a 14. század végén kezdték legeltetésre használni a keresztényfalvi román gazdák, majd a 15. század elején Brassó birtokába került. A 16. században mind Brassópojána, mind a Keresztényhavas a Johannes Honterus Líceum tulajdonát képezte, és idővel a városiak kedvelt kirándulóhelye lett. Síelőket legelőször 1895-ben említenek, az üdülőtelep a 20. század első évtizedeiben alakult ki a természetjárás és a síelés térnyerésének köszönhetően. Ez a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő.

Az 1951-es diákolimpia alkalmából átadott modern létesítmények nemzetközi szintűvé emelték Brassópojánát, az 1960-as években elkészült országút pedig újabb lökést adott a fejlődésnek. Napjainkban Románia legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb és legdrágább téli üdülőközpontja. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt neuraszténia, kimerültség és légúti betegségek kezelésére ajánlják.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Brassópojána kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-3-2 helyre. – *feridiák vita 2019. január 5., 19:41 (CET)[válasz]

4. hét

január 21. 0.00 és január 24. 11.59 között: II. Eduárd angol király

A jelölt cikk: II. Eduárd angol király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Eduárd születési helye, Caernarfon vára
Eduárd születési helye, Caernarfon vára

II. Eduárd angol király 1284. április 25-én született I. Eduárd angol király negyedik fiaként, de bátyjai korai halála miatt 1284-tól ő volt a trón örököse. 1300-től elkísérte apját annak skóciai hadjárataira, 1306-ban pedig látványos ünnepségen lovaggá ütötték a westminsteri apátságban. I. Eduárd 1307. július 7-én meghalt. Atyja halálának híre után azonnal Londonba utazott, és július 20-án uralkodóvá kiáltották ki. A következő évben feleségül vette Izabellát, IV. Fülöp francia király lányát. A házassággal enyhíteni szándékoztak a két ország közötti feszültségen, amelyet a dél-franciaországi Gascogne jogállása okozott.

Eduárd szoros és félreérthető kapcsolatot tartott fenn kegyencével, Piers Gavestonnal, akit kinevezett Cornwall grófjává. Viszonyuk természete nem ismert pontosan, lehet hogy közeli barátok voltak, de lehetséges, hogy homoszexuális kapcsolat volt közöttük. Az arrogáns Gaveston egyre növekvő hatalma ellenérzéseket szült az angol főurak között, így Eduárd kénytelen volt száműzni őt. Visszatértekor a bárók kényszerítették a királyt, hogy fogadja el a politikai rendszert megreformáló, ún. 1311-es rendelkezéseket. A megerősödött főurak elűzték Gavestont, mire Eduárd hatályon kívül helyezte a rendelkezéseket és visszahívta kegyencét. A fellázadó urak, akiket a király unokatestvére, Tamás lancasteri gróf vezetett, 1312-ben elfogták és megölték Gavestont, ezzel több évig tartó fegyveres konfliktust indítottak el. Ennek lezárása után 1314-ben a skótok a bannockburni csatában megalázó vereséget mértek az angolokra, 1315-17 között pedig több évig tartó hideg, esős időjárás okozott hosszan tartó éhínséget. Mindez aláásta a király tekintélyét.

A király új barátokat és tanácsadókat talált, a Despenser családot; különösen ifjabb Hugh Despenserrel épített ki szoros kapcsolatot. 1321-ben Lancaster és támogatói megszállták a Despenserek birtokait és kényszerítették Eduárdot, hogy száműzze őket. A király ezután összegyűjtötte híveit és megtámadta az ellenzékbe tartozó főurakat. 1322 márciusában elfogták Lancastert, és gyors tárgyalás után lefejezték. Eduárd és kegyencei visszavonták a korábbi, főuraknak kedvező reformokat, bebörtönözték ellenfeleiket, birtokaikat elkobozták. Időközben megromlott Eduárd és Izabella házassága, és amikor a királynét Párizsba küldték, hogy segítsen megkötni az angol-francia békét, nem volt hajlandó visszatérni Angliába. Izabella viszonyt kezdett a Párizsban száműzetésben élő, ellenzéki Roger Mortimerrel majd Eduárd ellenségeit összegyűjtve 1326-ban átkeltek Angliába, ahol a népszerűtlen király hivatalnokai, hűbéresei sorra álltak át hozzájuk. Eduárd Walesbe menekült, ahol 1326 novemberében elfogták, 1327 januárjában pedig kényszerítették, hogy tizennégy éves fia, Eduárd javára mondjon le a trónról. Ezután fogságban tartották, egészen 1327. szeptember 21-én bekövetkezett haláláig; valószínűleg meggyilkolták.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A II. Eduárd angol király már kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-4-1 helyre. – *feridiák vita 2019. január 8., 09:46 (CET)[válasz]

január 24. 12.00 és január 27. 23.59 között: 2018-as Formula–1 világbajnokság

A jelölt cikk: 2018-as Formula–1 világbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lewis Hamilton megvédte világbajnoki címét, és ötszörös világbajnokká vált
Lewis Hamilton megvédte világbajnoki címét, és ötszörös világbajnokká vált

A 2018-as Formula–1 világbajnokság sorrendben a 69. Formula–1-es szezon volt. Összesen 21 futamot szerveztek, március 25-én az ausztrál nagydíjjal vette kezdetét a melbourne-i Albert Parkban, és november 25-én ért véget az abu-dzabi nagydíjjal a Yas Marina öbölben. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította, ez volt a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága.

Jelentős változás volt a sportág szabályzatában, hogy ettől az évtől kezdve már csak három motort használhatott egy adott versenyző az egész szezon alatt, a korábban megengedett négy helyett. Ettől a szezontól vezette be a Nemzetközi Automobil Szövetség az úgynevezett „glóriát”, ami a versenyzők fejének biztonságát hivatott növelni, és ez jelentős mérföldkőnek számított mind a Formula–1, mind pedig a nyitott karosszériás versenysorozatok tekintetében.

Az egyéni világbajnoki címet tizenegy futamgyőzelemmel a brit Lewis Hamilton szerezte meg, aki ezzel megvédte világbajnoki címét, és ötszörös világbajnokká vált, 408 pontjával pedig ő szerezte minden idők legtöbb világbajnoki pontját egy szezon alatt, valamint beérte a vonatkozó örökranglistán az 1950-es években szintén öt bajnoki címet szerző argentin Juan Manuel Fangiót. Hamilton a címet a mexikói nagydíjon biztosította be matematikailag is, két futammal a szezon zárása előtt. Az egyéni pontverseny második és harmadik helyén a Ferrari pilótái, Sebastian Vettel és Kimi Räikkönen végeztek 88, illetve 69 ponttal lemaradva a brit versenyző mögött. A konstruktőrök között a Mercedes diadalmaskodott 84 pontos előnnyel, sorozatban ötödször hódítva el a trófeát, második lett a Ferrari, harmadik pedig a Red Bull.

Az utolsó futam után befejezte Formula–1-es pályafutását a spanyolok kétszeres világbajnoka, Fernando Alonso, aki Formula–1-es pályafutása során tizenhat szezonon át volt a mezőny tagja, és ezalatt 312 nagydíjon indult, amivel második helyen áll a vonatkozó örökranglistán.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2018-as Formula–1 világbajnokság kiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-4-2 helyre. – *feridiák vita 2019. január 3., 14:52 (CET)[válasz]

5. hét

január 28. 0.00 és január 31. 11.59 között: Adolf Hitler

A jelölt cikk: Adolf Hitler (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hitler (1932)
Hitler (1932)

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20.Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem meghatározó alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, 1933-tól kancellár, 1934-től Führer (Vezér) elnevezéssel diktátor.

1923-ban az ún. sörpuccs során megkísérelte megdönteni a weimari köztársaságot, de átmenetileg kudarcot vallott. A börtönben megírt Mein Kampf c. művében nyíltan összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá pártját. Kiemelkedő szónoki képességét latba vetve támadta a versailles-i békeszerződés igazságtalanságait, zsidóellenes demagógiával igyekezett népszerűséget szerezni. Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság nyomán, 1933. január 30-án kancellári kinevezéshez és kormányhatalomhoz jutott.

Kormányra kerülve totális hatalmat épített ki, felszámolta a weimari köztársaság jogállami intézményrendszerét, elnyomta az ellenzéket és a munkásmozgalmat egyaránt. Létrehozta a közkeletűen „Harmadik Birodalomnak” nevezett új német államot. Ellenfeleit megsemmisítő táborokba záratta, meggyilkoltatta. Felszámolta a versailles-i békerendszert, és elkezdte megvalósítani világuralmi elképzeléseit. A Szovjetunió európai területeinek bekebelezésével „életteret” (Lebensraum) akart biztosítani a „germán faj” számára. Kirobbantotta a második világháborút, antiszemita céljai elérése érdekében pedig elindította az ún. végső megoldást, az Endlösungot.

Hatalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alá vonta az európai kontinens nagy részét. A szövetséges hatalmak túlerejével szemben 1945-re teljes katonai vereséget szenvedett. A szovjet Vörös Hadsereg által körülzárt berlini Führerbunkerben öngyilkosságba menekült. Politikája teljes kudarcot vallott, a megszállt Németország két részre szakadt, és fél évszázadon át alárendelt szerepet játszott a nemzetközi politikában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Lehetséges javaslat: Adolf Hitler, 1933. január 30-án nevezték ki a Német Birodalom kancellárjává. Akela vita 2018. július 28., 11:32 (CEST)[válasz]

január 31. 12.00 és február 3. 23.59 között: Zalaegerszeg

A jelölt cikk: Zalaegerszeg (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Zalaegerszeg látképe a bazitai tv-toronyból nézve
Zalaegerszeg látképe a bazitai
tv-toronyból nézve

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi járás központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 46.84538° és k. h. 16.84721°. Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m. A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Távolsága Budapesttől közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re.

Környékén a földkéreg vastagsága 25–27 km, a litoszféráé 60–80 km. A földtörténet során kiemelkedési és lesüllyedési periódusokban váltakozott a tengeri és a szárazföldi üledékképződés a területen. A pliocén kor legfontosabb eseménye a folyóvízi feltöltésből származó kavicstakaró kialakulása. A pleisztocénban lösz fedett be nagy területeket. A felszínen szinte kizárólag a legfiatalabb kőzetek, illetve üledékek találhatóak, a völgytalpakon azonban kibukkanhatnak a felső pannon korúak is.

Írásban először 1247-ből említik Egurscugként, 1293-ban már Egerszeg néven szerepel. Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Az 1920-as években kezdődött a város fellendülése, Czobor Mátyás polgármester hivatala alatt, közel 40 új utca nyílott, új köztemető, valamint szeretetház, bérlakások sora épült, bővült a közkórház is.

1929-ben Zalaegerszeg megyei jogú város lett. Idén ünnepeljük ennek 90. évfordulóját. Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak. 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Zalaegerszeg kiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-5-2 helyre. – *feridiák vita 2019. január 23., 18:40 (CET)[válasz]

6. hét

február 4. 0.00 és február 7. 11.59 között: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

A jelölt cikk: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Deák Ferenc, „a haza bölcse” (Székely Bertalan festménye)
Deák Ferenc, „a haza bölcse”
(Székely Bertalan festménye)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17.Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta.

Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja.

Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették. Tevékenységével nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg, hanem lehetővé tette Magyarország további fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodását. Munkájának érdeme, hogy hosszas politikai küzdelem után létrejöhetett az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között a kiegyezés.

A politika mellett a tudományokban is jártas volt; mint államférfi a magyar történelem legnagyobbjai közé tartozik. A 19. század egyik legtehetségesebb magyar politikusaként tartják számon, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Zalaegerszegen született „a haza bölcse”: Deák Ferenc kiemelt szócikke cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-6-1 helyre. – *feridiák vita 2019. február 1., 09:15 (CET) + A hét másik feléhez átmenet: Deák Ferenc portréi magyar pénzeken[válasz]

Deák Ferenc portréja a 2015-ben kiadott 20 000 forintoson
Deák Ferenc portréja az 1926-ban kiadott tízpengősön
Deák Ferenc portréja az 1929-ben kiadott tízpengősön
Fájl:HUFcoin 200 1994 reverse.jpg
Deák Ferenc portréja az 1994-ben kiadott kétszázforintoson
Deák Ferenc portréja a 1999-ben kiadott 20 000 forintoson
Fájl:20 forint Deák Ferenc.jpg
Deák Ferenc portréja a 2003-ban kiadott húszforintoson
Deák Ferenc portréja a 2009-ben kiadott 20 000 forintoson

február 7. 12.00 és február 10. 23.59 között: A magyar forint pénzérméi

A jelölt cikk: A magyar forint pénzérméi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
20 forintos Deák Ferenc képével
Ezüst ötös Kossuth-címerrel
Ezüst ötös Kossuth Lajos képével

A magyar forint pénzérméi 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök Magyarországon. Pénztörténetünk példátlan inflációja után született meg a jó forint. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vertek, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Az előállítás költségeit forgalomba hozójuk, a Magyar Nemzeti Bank fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb; a folyamatos értékvesztés miatt 2014-ben az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb. A legnagyobb pénzérme előlapján a legnagyobb magyar nevét viselő Széchenyi lánchíd, hátlapján a Magyar Nemzeti Bank székháza, majd 1994-től 1998-ig Deák Ferenc képe volt látható, jelenleg a hátlapon a Lánchíd. A legnagyob bankjegy pedig a húszezer forintos, melynek hátlapján az egykori pesti Képviselőház látható és Deák Ferenc már ennek előlapján szerepel.

A magyar forint kiemelkedő fontosságát jelzi, hogy Magyarország alaptörvényébe is bele van foglalva, a nemzeti jelképek és nemzeti ünnepek mellett hivatalos fizetőeszközünk is ott szerepel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A magyar forint pénzérméi kiemelt cikket javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-6-2 helyre. – *feridiák vita 2019. február 2., 02:55 (CET)[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Ez nem kiemelt színvonal. Miből lesz a cikkajánló, a négysoros beveztőből? Kép hegyek, szöveg alig, szerintem felül kellene vizsgálni a státuszát. – Gerry89 vita 2019. február 5., 08:03 (CET)[válasz]


Tisztelt @Gerry89!

1. A magyar forint pénzérméi szócikke a kiemelt státuszt 2008. augusztus 30-án kiemelten magas támogatással megkapta.
2. A szócikk vitalapjából láthatóan a cikkajánló szabályos 5 éves sziklusokban 2009. március 9. és 2009. március 15. között, valamint 2014. szeptember 18. és 2014. szeptember 21. között szerepelt a kezdőlapon.
3. Tehát öt év múlva, 2019. február 7-én teljesen szabályosan került jelölésre, és kerül ki délben a Kezdőlapra.
4. De február 11-től március 7-ig végig üres, javaslatokra-jelölésekre vár. A szombati wikitali ennek megvitatására és rendezésére is jó alkalom. Mivel jelezted, hogy nem tudsz jönni, nagy segítség lenne, ha legalább megírnád javaslataidat. – *feridiák vita 2019. február 7., 11:53 (CET)[válasz]

@*feridiák: Az, hogy 2008. augusztus 30-án megkapta a státuszt, az egy dolog, eltelt azóta tíz év. Szoktam agyalni javaslati lehetőségeken, biztos fogok is javaslatot tenni, de idővel. Régóta tervezem, hogy átnézem és rendszerezem az eddig még kezdőlapon nem szerepelt szócikkek listáját, csak nem tudom, az a lista is mennyire napra kész. – Gerry89 vita 2019. február 7., 15:36 (CET)[válasz]

7. hét

február 11. 0.00 és február 14. 11.59 között: Duna

A jelölt cikk: Duna (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Duna légifelvételen Budapestnél ...
A Duna légifelvételen Budapestnél ...
... és térképen forrástól torkolatig
... és térképen forrástól torkolatig

A Duna a leghosszabb folyam az Európai Unióban, és (a Volga után) a második leghosszabb folyam egész Európában. Németországban, a Fekete-erdőben Donaueschingennél két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával ered, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó a pliocénban kezdett kialakulni. A kor végén jutott el a Kisalföldig, de akkor a mai nyugat–keleti iránya helyett még délnek folyt. Kisalföldi medre a pleisztocén korban alakult ki. A folyó legfiatalabb szakasza a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyás, amely a pleisztocén végén jött létre.

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országra terjed ki. Partjain több jelentős település is emelkedik, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak ide. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút is. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A 20. században a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bősi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti. Létfontosságú közös érdekünk, hogy komplexen és felelősen gazdálkodjunk a Dunával és teljes vízgyűjtőjével, e csodálatos természeti kinccsel és nélkülözhetetlen életfeltételünkkel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Duna kiemelt cikkének cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. február 11-től február 14-ig 14-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-7-1 helyre. – *feridiák vita 2019. február 10., 13:24 (CET)[válasz]

A hét kezdetétől a déli harangszóig a Duna van fenn a Kezdőlapon, a déli harangszótól vasárnap végéig a Mátyás templom követi. Mindkettő külön-külön is értékes, érdekes, de együtt új minőséghez emel. A harangszóig gondolatban fussuk végig az Univerzum/Világegyetem szintjétől a nulladik kilométerkőig az utat.

10. Univerzum/Világegyetem. > 9. Galaxisok szintjén a Galaktika/Tejútrendszer. > 8. Naprendszer, közepén a Napcsillag/Sunstar. > 7. Földbolygó. > 6. Európa földrész. > 5. Közép–Európa. > 4. Duna, Közép-Európa, illetve az Európai Unió legnagyobb, és a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országra terjed ki. > 3. Partjain több jelentős település is emelkedik, köztük négy országnak jelenleg is itt a főváros: Ausztriában Bécs, Szlovákiában Pozsony, Magyarországon Budapest és Szerbiában Belgrád. > 2. Ezen országok közül számunkra Magyaroszág, Magyarhon a kiemelt. > 1. A magyar főváros Budapest. > 0. A nulladik kilométerkő a Duna-hidak közül a Széchenyi Lánchid budai hídfőjénél található, most is ott van, bárki ellenőrizheti.

Percek múlva délben ma is megszólalnak a harangok, melyek közül kiemelt a Mátyás-templom harangszava és harangképe. Amíg a Kezdőlapunkon kinn lesz, élőben négyszer lesz alkalom a köztelevízióban egyenes adásban meghallgatni és megnézni. – *feridiák vita 2019. február 14., 11:58 (CET)[válasz]

február 14. 12.00 és február 17. 23.59 között: Mátyás-templom

A jelölt cikk: Mátyás-templom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Mátyás-templom tornya és főbejárata
A Mátyás-templom tornya
és főbejárata
Szent István, az alapító szobra
Szent István, az alapító szobra

A Mátyás-templom (hivatalos nevén: Budavári Nagyboldogasszony-templom) elődjét az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította ezer éve, 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem oklevél, sem tárgyi adat nem maradt fenn. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházának” nevezték. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben.

A tatárjárás utáni újraalapító, IV. Béla 1255 és 1269 között valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére építtetett tornyos, háromhajós bazilikát. Az első ütemben (12551260) építették meg a főszentélyt és a mellékszentélyeket, az álkereszthajót és a Menyasszony-kaput. Teljesen a második szakaszban épült ki 1260 és 1269 között — ekkor bővítették ki a Margit-szigeti domonkos apácakolostort, IV. Béla leánya, Árpád-házi Szent Margit otthonát is. A frissen épült budavári főtemplom kegyuraságát a király – leányára tekintettel – egy időre e kolostornak adományozta. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett; teljes képet ad IV. Béla korának építészeti iskoláiról.

A templom messze hangzó ékességei a harangok. Jelenleg hét harangja van, ezek közül hat a harangtoronyban, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronyban függ. Két történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor korrigálták a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzását is a passaui Perner-öntödében. A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak (a 7-es van a huszártoronyban). 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe helyezték, új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket.

1999-ben a magyar állam – történetében először – az egyház tulajdonába adta a templomot. Minthogy az épület igen rossz állapotban volt, a templom teljes felújítását 2005 után túlnyomórészt az állam fizette. Hat évig tartó munka után 2015 januárjában, az alapítás ezredik évfordulójára a templom orgonájának felújítása is befejeződött.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mátyás-templom kiemelt cikkének cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. február 14-től február 17-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-7-2 helyre. – *feridiák vita 2019. február 10., 14:24 (CET)[válasz]

8. hét

február 18. 0.00 és február 21. 11.59 között: Albánia a bronzkorban

A jelölt cikk: Albánia a bronzkorban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Albánia a bronzkorban számottevő és összetett, csak részlegesen rekonstruálható etnikai, társadalmi, technológiai és műveltségbeli változások színtere volt, amelyek láncolatának eredményeként az őskori paleobalkáni népesség helyét a kora vaskorral az illírek ősei, a preillírek vették át. Az albániai bronzkor kronológiailag hozzávetőlegesen átívelte az i. e. 2. évezredet. Kezdetét jellemzően az i. e. 3. évezred nagy indoeurópai vándorlásának nyugat-balkáni lezárulásához kötik, bár e folyamat részleteiről és etnokulturális következményeiről csak elméletek ismertek. A korai bronzkorról kevés régészeti adat áll rendelkezésre, de nagy vonalakban a korábbi kőrézkori műveltségelemek továbbélése jellemezte, emellett – egyes vélemények szerint a keletről bevándorló proto-indoeurópai népesség hatására – megerősödött a legeltető állattartás szerepe, megjelentek az első bronztárgyak és halomsírok. A régió a középső bronzkorban már egy társadalmi és technológiai szempontból is fejlettebb műveltség otthona volt: közösségeik egy kialakulóban lévő patriarchális rend jeleit mutatták, a bányászati és kohászati ismeretek elsajátításával kialakult fejlett bronzművességük, elsősorban a minószi és mükénéi civilizációk hatására pedig differenciálódott tárgyi kultúrájuk. A kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődés – az égei civilizációk lehanyatlásával párhuzamosan – a bronzkor utolsó szakaszával megakadt: bár továbbtökéletesedett kézművességük lehetővé tette volna az intenzívebb mezőgazdasági termelést és ezzel a megnövekedett népesség ellátását, az i. e. 13. századdal beköszöntő kedvezőtlen klimatikus változások égető termőföldhiányt idéztek elő. Harc folyt a földekért és a legelőkért, kialakult a faluközösségek – egyes elméletek szerint harcosokból álló – vezető rétege, a magaslatokon pedig megjelentek az első erődítések. Ez utóbbiak a vaskori illír protourbán települések közvetlen előképeinek tekinthetőek, ahogy a késő bronzkorban megszaporodó halomsírokat is több helyütt akár az i. e. 5. századig is használta a környék – a sírmellékletek elemzése és antropológiai vizsgálata alapján nemegyszer a késő bronzkor óta kontinuus – illír népessége. Ezen okokból a bronzkor kései szakaszára a vaskori illírség közvetlen elődei, a preillír alapnépesség kialakulásának korszakaként tekint a régészettudomány.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Albánia a bronzkorban 2018-as kiemelt cikk, még nem volt a címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 11., 10:38 (CET)[válasz]

február 21. 12.00 és február 24. 23.59 között: Budapest autóbuszvonal-hálózata

A jelölt cikk: Budapest autóbuszvonal-hálózata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Székesfővárosi Közlekedési Vállalat omnibusza 1896-ban
A Székesfővárosi Közlekedési Vállalat omnibusza 1896-ban

Budapest autóbuszvonal-hálózata a magyar főváros autóbuszvonalainak az összessége. Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep a több mint 200 különböző vonalon közlekedő autóbuszoknak jut. A járatokat a Budapesti Közlekedési Központ és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Budapesti Közlekedési Zrt., a VT-Arriva Kft. és a Volánbusz Zrt. közlekedteti.

Az autóbuszok őseinek tekinthető omnibuszok már 1832-ben megjelentek a pesti utcákon, fokozatosan leváltva a lóvasutakat. A technológia fejlődésével a századfordulón jelentek meg az első autóbuszok magántársaságok üzemeltetésében. Az első menetrend szerinti járatot a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat indította el 1915. március 1-jén az Aréna út és a Vilmos császár út között az Andrássy úton.

A második világháború éveiben a buszok többségét vagy a frontra vitték, vagy pedig az időközben fellépett üzemanyag- és gumiabroncshiány miatt egyre több vonalon megszüntették a forgalmat. A megmaradt járművekkel Budapest ostroma alatt a főváros kiürítését végezték. A háború után mindössze kilenc darab működőképes autóbusz maradt, a helyreállítást a hiperinfláció is nehezítette.

1948-ban megjelent a MÁVAG Tr 5 típusú autóbusza, majd Budapest első önhordó szerkezetű buszaként a Rába Tr 3,5-ös is. 1949. szeptember 30-án megszűnt a BSZKRT, a buszok a Fővárosi Autóbusz Községi Vállalathoz (FAKV) kerültek, mely egy év múlva a Fővárosi Autóbuszüzem nevet kapta (FAÜ).

1951-re elkészült az Ikarus gyár első autóbusza Budapest számára, a 30-as típusból a FAÜ 200 darabot vásárolt. A folyamatosan növekvő utasforgalom miatt a FAÜ először pótkocsis járművekkel is próbálkozott, majd saját főműhelyében csuklós buszokat kezdett építeni, mintegy egy évvel megelőzve az Ikarus gyár 180-as gyári csuklósát.

1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), a villamosok, trolibuszok, autóbuszok, a HÉV és a hajók egyesítésével újabb integrált közlekedésszervezőként. Három év múlva megjelentek Budapest utcáin az Ikarus 260-as és 280-as buszok, kedvező kialakításuk és az olcsó szervizelés lehetővé tette, hogy a BKV mintegy 4000 darabot vásárolt a két típusból, így a fővárosi utcakép jellegzetes részeivé váltak.

A metróvonalak szakaszait fokozatosan adták át, ezzel kapcsolatban a buszok közlekedése is jelentősen módosult. A legtöbb városrészben ráhordó jelleggel a metróállomásoknál kialakított végállomásokig közlekedtek. 1977. január 1-jén az M3-as metró első szakaszának átadásával a buszok számozása is módosult, eltűntek az Y jelzésű elágazójáratok, de megjelentek a piros színnel jelzett gyorsjáratok. 1980-ban kivonták a forgalomból az utolsó Ikarus 180-as és 556-os buszokat, ezzel Budapest történetében először az összes autóbusz ugyanahhoz a típuscsaládhoz tartozott.

Mivel a BKV egyre kevesebb új járművet tudott vásárolni, a rendszerváltozáskor már sofőrhiány is fellépett. A járműállomány egyre öregebbé és elhanyagoltabbá vált, hiába vette a főváros saját kezelésébe a céget. Az ezredfordulón plusz szolgáltatást jelentett az egyes vonalakon kihirdetett BKV Plusz, a járművek és megállóhelyek sűrűbb takarítást és fejlettebb utastájékoztatást kaptak. Ekkor jelentek meg új szolgáltatók is, a VT-Transman és a Volánbusz alvállalkozóként vett át pár budai vonalat saját járműparkkal.

Új buszok a 2004-es metrópótlásra érkeztek, a lengyel Volvo gyárból 150 darab Volvo 7700A típusú csuklós busz formájában. Megfelelő források hiányában más országokból használtan beszerzett járművekkel is megpróbálta enyhíteni a problémákat a BKV.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Budapest autóbuszvonal-hálózata 2018-as kiemelt cikk, még nem volt a címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 11., 10:42 (CET)[válasz]

9. hét

február 25. 0.00 és február 28. 11.59 között: Gackt

A jelölt cikk: Gackt (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Gackt a 28. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon 2015-ben
Gackt a 28. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon 2015-ben
Gackt rajongók között 2017-ben
Gackt rajongók között 2017-ben

Ósiro Gakuto (大城 ガクト; Hepburn: Ōshiro Gakuto?; Okinava, 1973. július 4. –), ismertebb nevén Gackt, japán énekes, zeneszerző, dalszövegíró, színész, producer. 2009 óta művésznevét nagybetűvel stilizálva, GACKT formában viseli. Rjúkjúi családba született, korán elkezdett zongorázni tanulni, klasszikus zenén és enkán nőtt fel.

Pályafutása 1993-ban kezdődött, először a rövid életű Cains:Feel együttes frontembereként, majd a Malice Mizer visual kei rockegyüttes énekeseként. 1999-ben szólókarrierje is elindult. Szólóelőadóként mintegy tízmillió lemezt adott el. Kilenc stúdióalbumot és 48 kislemezt jelentetett meg. A japán zenetörténelemben ő az első férfi szólóénekes, akinek egymás után tíz olyan kislemeze jelent meg, amely mind felkerült az Oricon heti slágerlistájának első tíz helyezettje közé. 2007. június 20-án jelent meg Returner (Jami no súen) című kislemeze: az egyetlen, amelyik vezette a slágerlistát.

Gackt dalait felhasználták videojátékok (például a Dirge of Cerberus: Final Fantasy VII), animék (például a Sin Hokuto no ken vagy a Mobile Suit Zeta Gundam) és televíziós sorozatok betétdalául. Színészként is tevékenykedik, szerepelt például az általa írt Moon Child című filmben, nemzetközileg pedig a Bunraku című akciófilmben debütált. Szerepelt a Fúrin kazan című televíziós sorozatban. Játszott színdarabokban is, Moon Saga: Josicune hiden címmel pedig maga is írt és rendezett színdarabot. A hangját felhasználták a Gackpoid szoftverhez, mely az Internet Co., Ltd. első Vocaloid szoftvere volt. 2012 óta Malajziában él, ahol van saját ingatlancége is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Gackt japán énekes, zeneszerző, dalszövegíró, színész, producer cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. február 25-től február 28-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-9-1 helyre. A kiemelési eljárást Xia Üzenő kezdeményezte 2019. január 20-án, a kiemelt státusz megállapítási és kihirdetései határideje február 17., és a szükséges támogatás már jelenleg megvan. – *feridiák vita 2019. február 12., 15:42 (CET)[válasz]

Hogyan lett „Gackt” cikke a 997. kiemelt, és mi az emelkedő folytatás?

1. Gackt cikkét Xia jelölte kiemelésre, 2019. január 20-án.
2. A következő kérdés az volt, hogy lesz-e legalább öt támogató február 17-ig, 28 nap alatt. Január 22-én jött Ary és Varhegy, január 26-án Szalax ésRegasterios. Még volt 23 nap, és már csak egy támogató hiányzott. Február 12-én :*feridiák lett az ötödik támogató.
3. A kiemelt rang elnyerésének kihirdetése, és a cikkre a csillag feltevése következett. Kemenymate végezte el, és a legkorábbi időpontra tette. Neki köszönhető, hogy február 17. lett a jeles nap.
4. Gackt cikkének a Kezdőlapon „Kiemelt cikk” rovatban a 2019. február 25. és február 28. közötti helyet február 12. napját *feridiák javasolta-jelölte.
5. A Kezdőlap vitalapján február 19-én Xia megköszönte a tanúsítását a kiemeléshez. Majd ezt a fontos figyelmeztetést tette: „Sajnos komolyan nem értem a gondolatmenetet és hogy mit keres ez a kezdőlap vitalapján.” A címzett megértette, és a Kezdőlap vitalapján lévő tennivalóktól elválasztotta Glack cikkajánló lapját, és az azon lévő elvégzendő feladatokat.
6. Február 20-án *feridiák elkészítette a Glackt-cikkajánló képes-szöveges alapváltozatát. Részemről a „Glackt-projektben” már csak az van hátra, hogy itteni dolgom végeztével a cikkajánlót vitalapján véglegesítésre, és a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapra felvitelre a Xia kezdeményező wikitársnak, s vele a közösségnek átadjam.
7. Tisztelt Xia wikitárs! A stafétát visszaadom, és visszatérek a Kezdőlap vitalapjához. – *feridiák vita 2019. február 20., 20:23 (CET)[válasz]

február 28. 12.00 és március 3. 23.59 között: Bod Péter

A jelölt cikk: Bod Péter (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bod Péter portréja
Bod Péter portréja

Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22.Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; a Sőtér István által szerkesztett hatkötetes A magyar irodalom története szerint „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre; Orbán Balázs „Erdély nagyérdemű Kazinczyjának” nevezte.

Magyar Athenas
Magyar Athenas

Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyháztörténet (Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája) és az ünnepek eredetéről, megtartásának módjáról szóló első magyar nyelvű munka (Szent Heortokrátes). Az irodalomtörténet szempontjából legfontosabb műve a Magyar Athenas című, 1766-ban megjelent lexikon, amely több mint ötszáz magyar írót mutat be. Tervezte, hogy megírja Erdély földrajzi, történeti, politikai, egyház- és iskolaügyi leírását; ennek egyes részei kéziratban maradtak, és a nagyszabású mű soha nem készült el.

Munkásságában jelentős szerepet játszott a földrajzi, különösen a történeti földrajzi érdeklődés. A több művében feltűnő földrajzi leírásokat egészítik ki az Isten vitézkedő anyaszentegyháza… című művéhez készített térképei, amelyek az első magyar nyelvű kontinenstérképek. Ezek megrajzolásánál Georg Matthäus Seutter (wd) Atlas Novus-ából indult ki. A kezdetleges rajzok elmaradnak a kor térképeinek színvonalától; érdeme ugyanakkor a magyar nyelvű földrajzi nevek használata.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bod Péter halálának 250. évfordulója. A cikk 2016-ban már volt címlapon, úgyhogy ha van jobb jelölt, cseréljétek le nyugodtan. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 11., 09:49 (CET)[válasz]

Tisztelt @Hkoala Wikitárs! Bod Péter 250. éves jubileumi évfordulójának ajánlása szerintem nagyszerű ötlet. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-24-1 cikkajánló szövege képpárjával együtt jó. A probléma a terjedelem. Megkezdtem a tömörítést. Kérlek, szíveskedj véglegesíteni. Méltó helyen, csütörtök délben megy a Kezdőlapra. – *feridiák vita 2019. február 26., 12:38 (CET)[válasz]

Nem látom, hogy probléma lenne a terjedelemmel, nem hosszabb, mint a többi ajánló. És azt sem látom, hogy bármit is tömörítettél volna, de nem is szükséges. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 26., 18:25 (CET)[válasz]

Akkor csütörtökön délben mindkettőnk részéről mehet a Kezdőlapra. Köszönöm a hasznos együttműködést. – *feridiák vita 2019. február 26., 19:09 (CET)[válasz]

10. hét

március 4. 0.00 és március 7. 11.59 között: Peking

A jelölt cikk: Peking (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Tiltott Város, Ming- és Csing (Qing)-dinasztia-beli császárok lakóhelye
A Tiltott Város, Ming- és Csing-dinasztia-beli császárok lakóhelye
Peking éjszaka
Peking éjszaka

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA: [pei˨˩˦ tɕɪŋ˥˥]; Loudspeaker.svg kiejtése) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa. Pekinget északról, nyugatról, délről és kis részben keletről Hopej tartomány határolja, míg délkeletről Tiencsin tartománnyal szomszédos.

Peking – népességét tekintve – Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. Az ország egyik fő közlekedési csomópontja, minden irányban számos vasútvonal, közút és autópálya indul ki innen. Itt található a legtöbb nemzetközi légitársaság kínai központja is. Peking elismerten Kína politikai, oktatási és kulturális központja, míg Sanghaj és Hongkong inkább gazdasági téren domináns városok.

Peking történelmében sorsfordító szerepet játszott a Ming- és a Csing-dinasztia. A 3. Ming császár, Jung-lö (永樂) a Ming fővárost 1421-ben Nancsingból Pejcsingbe (北京), vagyis az „Északi Fővárosba” helyezte át, a város mai neve is tőle származik. A császár itt teljesen új fővárost emeltetett, Peking ekkor nyerte el mai formáját. Országlása alatt épült fel Pekingben 1405 és 1421 között a Tiltott Város is. Jung-lö, a Ming-dinasztia harmadik császára Kínát politikai, gazdasági, katonai nagyhatalommá tette.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Peking kiemelt cikkének cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. március 4-től március 7-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-10-1 helyre. – *feridiák vita 2019. február 10., 14:24 (CET)[válasz]

március 7. 12.00 és március 10. 23.59 között: Overkill (együttes)

A jelölt cikk: Overkill (együttes) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az énekes, Blitz.
Az énekes, Blitz.

Az Overkill amerikai thrash metal együttes 1980-ban alakult New Jerseyben. Nevüket a Motörhead 1979-es Overkill című zenei albuma után választották.

A punk és heavy metal korai ötvözésével az Overkill egyike volt a legelső thrash metal zenekaroknak, és a kezdetek óta folyamatosan jelen vannak a nemzetközi színtéren. A punk vonalról a Ramones, a The Damned, a Sex Pistols és a The Dead Boys, míg a heavy metal oldaláról az Iron Maiden, a Judas Priest és a Motörhead zenekarok, illetve az Overkillre már a kezdetekben is jellemző lassú doom metal témáknál a Black Sabbath befolyása jellemző. Intenzív élő fellépéseikkel komoly elismerést vívtak ki maguknak a stílus rajongóinak körében. Pályatársaik többségével ellentétben soha nem oszlottak fel, habár az évek során a zenekar felállása többször változott. Az alapító tagok közül máig kitartó énekes Bobby „Blitz” Ellsworth és a basszusgitáros D. D. Verni számítanak az Overkill motorjának. 1991-től kétgitáros felállásra váltottak, ami természetesen zenei változásokat is hozott. A thrash metal, mint zenei műfaj, a népszerűségét tekintve ekkora világszerte háttérbe szorult, ezért az Overkill ennek ellensúlyozására groove metal elemekkel aktualizálta zenéjét. Mind a mai napig ez az ötvözet jellemző az Overkill stílusára: thrash metal, heavy metal, doom metal, groove metal, punk.

Első nagylemezük 1985-ben jelent meg a Megaforce kiadónál. Második albumukat már az Atlantic Records forgalmazta az egész világon. Közel négy évtizedes pályafutásuk alatt 18 stúdióalbumot, 3-3 koncertlemezt, koncertvideót és válogatásalbumot, valamint egy feldolgozáslemezt adtak ki. 2010 óta megjelent összes nagylemezük rendre felkerült a Billboard 200-as lemezeladási listára az Amerikai Egyesült Államokban. Legsikeresebb albumuk, az 1989-es The Years of Decay pedig megjelenése óta több mint négymillió példányban kelt el világszerte. Az Overkill vizuális védjegye a Chaly nevű denevérszárnyas ördögi koponya, amely 1988 óta a zenekar összes lemezborítóján megjelenik más-más formában.

2016. április 16-án a németországi Oberhausenben különleges műsorral lépett színpadra az Overkill, ugyanis egy dupla jubileum jegyében teljes egészében eljátszották az 1985-ös Feel the Fire és az 1991-es Horrorscope című albumaik dalait. A koncertről filmfelvétel készült egy későbbi DVD-kiadvány, a 2018-ban megjelent Live in OverOberhausen számára. Az együttes eddig hét alkalommal lépett fel Magyarországon. Először 1998 júniusában Budapesten, utoljára 2018 júliusában a Rockmaraton fesztiválon Dunaújvárosban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Kiemelt szócikk, amely még soha nem szerepelt a kezdőlapon. Az Overkill 2019. március 11-én lép fel újra Magyarországon. Ary üzenőlapja  2018. december 17., 11:42‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

@Ary: Hogy kapcsolódik a Székelyföld és az Overkill fellépése? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 16., 19:36 (CET)[válasz]

@Hkoala: Ne engem kérdezz! Feridiák kavarja itt. Átpakolta az Overkill kezdőlapját másik hétre, ráadásul a megkérdezésem nélkül. A vitalapot meg itt hagyta. – Ary vita 2019. február 17., 18:25 (CET)[válasz]

Visszacseréltem, lásd Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-11-1. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 17., 19:20 (CET)[válasz]


"Hogy kapcsolódik a Székelyföld és az Overkill fellépése?" - "Ne engem kérdezz! Feridiák kavarja itt." - Vártam a válasszal, amíg csak lehetett. Az "Overkill (együttes)" cikkajánlójának ez a zárómondata: „Az együttes eddig hét alkalommal lépett fel Magyarországon. Először 1998 júniusában Budapesten, utoljára 2018 júliusában a Rockmaraton fesztiválon Dunaújvárosban.” Március 15. előtti március 11-én a nap kezdetétől csütörtök délig optimális időpont. Másfelől március 10. évről évre kötött ünnep, ezért március 7-től március 10-ig a hely Székelyföld cikkajánlójának kötött.

Székely szabadság napja

„A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. [...] Ezen a napon az erdélyi magyar szervezetek Marosvásárhelyen megemlékezést és felvonulást tartanak, melyre Erdély magyarlakta településeiről érkeznek résztvevők. Több magyarországi városban szolidaritási megmozdulást szerveznek, a legnagyobbat a budapesti Hősök terén.”

Ezért itt a helye, és kötelesség visszacserélni. Ha valaki délig megelőz, nagyon köszönöm.– *feridiák vita 2019. március 7., 11:37 (CET)[válasz]

@*feridiák: Akkor miért nem a "Székely szabadság napja" szócikk kerül a kezdőlapra? Ráadásul egyáltalán nem derül ki a mostani Székelyföld összefoglalóból, hogy ennek apropóján van a szócikk a kezdőlapon. Nem tudom, minek kell állandóan kavarnod. – Ary vita 2019. március 7., 14:46 (CET)[válasz]

@*feridiák: Sérelmezem a "kötelesség visszacserélni" kitételt. A címlapra eddig konszenzus alapján kerültek ki a cikkek; nem hiszem, hogy akár a Székely Nemzeti Tanács, akár más fórum kötelezettséget írhatna elő erre. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 7., 17:00 (CET)[válasz]

Én most látom csak ezt a vitát. Tekintve, hogy Ary már tavaly decemberben betette ide az Overkill ajánlóját, és tekintve, hogy Feri egyszerűen felülírta a saját ajánlásával, anélkül, hogy megpróbálta volna megbeszélni vele, visszacseréltem az ajánlót az eredetileg itt volt Overkill cikkre (abban a szellemben, hogy konszenzus hiányában a status quo marad). Kérném, hogy legközelebb már létező cikkajánló lecserélésére csak előzetes megbeszélés után kerüljön sor. (Az, hogy mostantól évente három napig ugyanaz a cikk legyen itt, nem biztosítható; 997 kiemelt cikkünk van, nem megvalósítható, hogy mindegyik évente három napig legyen kint.) Alensha 2019. március 7., 23:21 (CET)[válasz]

11. hét

március 11. 0.00 és március 14. 11.59 között: Székelyföld

A jelölt cikk: Székelyföld (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Székelyföld (rovásírással D (rovásbetű).svgL (rovásbetű) JB.svgÖ (rovásbetű) JB.svgF (rovásbetű).svgSzekely-Hungarian Rovas letter LY.svgE (rovásbetű) JB.svgK (rovásbetű).svgÉ (rovásbetű) JB.svgSz (rovásbetű).svg, románul: Ținutul Secuiesc [ritkábban Secuimea], németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye Peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magában foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, Felső-Fehér vármegye Peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó egyes falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben (arányuk 71,4% volt 2002-ben és 71,72% 2011-ben)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Kiemelt szócikk, amely még soha nem szerepelt a kezdőlapon. Az Overkill 2019. március 11-én lép fel újra Magyarországon.

Ha 2019. március 11., akkor Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-11-1 a helye, és ezért ide átmozgatást kíván. – *feridiák vita 2019. január 23., 18:56 (CET)[válasz]

@*feridiák: Nem kellett volna variálni. Direkt raktam a koncert előtti napokra, mert így 11-e után már nem lesz érvényes a leírás, hogy utoljára a Rockmaratonon adtak koncertet Magyarországon. – Ary vita 2019. január 24., 09:54 (CET)[válasz]

Visszacseréltem. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 17., 19:19 (CET)[válasz]


Tisztelt @Ary Wikitárs!

Köszönöm a példásan jó és közhasznú együttműködést. Az eredmények közül a vita folytatásához szeretnék néhányat kiemelni.

1. A Wikipédiában, a szabad enciklopdiában van a teljes kör, benne a belső kör, és abban a középpont, továbbá van alapfok középfok és felsőfok. Konkretizálva van 303 nyelvi változat, ez a teljes kör, az alapfok. Van benne 30 nyelvi változatban Overkill együttes szócikke, ez a téma szerint belső kör, tartalmilag a középfok. A felsőfok pedig a csillagos kiemelt státuszú szócikk, amelyből 1, azaz egyetlen egy van a wikivilágon, a magyar, és ezen világcsúcs elérésében döntő Ary wikitárs szerepe.
2. A Nemzetközi nőnapon, március 8-án kapta meg a kiemelt státusz, lett 998. kiemelt a „Monszun csoport” cikke. A következő a 999. kiemelt hely, amelynek betöltéséről nagy nemzeti ünnepünkre, március 15. ünnepére készülve születik döntés. Presence a jelölt cikk, és a kiemelési eljárás kezdeményezője Rcooley, akit a Wikipédia részéről 2011. április 4-én épp Ary fogadott, s aki a 999. hely betöltésében is kiemelt szerepet játszik. Már csak egy támogató hiányzik, akinek megtalálására még van három napunk. Te is így gondolod?
3. A jövő hét kezdetétől közepéig Székelyföld szócikke lesz a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. A pótmunkákat konszezusig elvégeztük, és részünkről mehet a Kezdőlapra. Ha másoktól jönne még kérdés, egyeztetünk, és konszenzussal válaszolunk. Te is így gondolod, vagy még maradt valami elvégzendő vasárnap estig, és ha igen, akkor mi az?
4. Javaslom, hogy a Kezdőlapon lévő Overkill együttes tekintetében is a 3. pont szerint járjunk el, kivéve a képkérdést, amely külön pontot kíván, és holnapra marad.

Üdv: – *feridiák vita 2019. március 9., 23:30 (CET)[válasz]

március 14. 12.00 és március 17. 23.59 között: Formula–1

A jelölt cikk: Formula–1 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Formula–1 (rövidítve: F1, magyarul korábban rendszerint Forma–1, angolul: Formula One) a legrangosabb nemzetközi autóverseny-sorozat, melynek szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses versenyautók vehetnek részt. A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több százmillióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában.

Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték. A Formula–1 történelmi központja Európa, ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula–1-es nagydíjat, többek között Azerbajdzsánban, Kínában, Bahreinben és Szingapúrban. 2018-ban huszonegy versenyt rendeztek, ebből tízet Európában. 1986 óta folyamatosan megrendezik a Formula–1 magyar nagydíjat, a versenysorozat sokáig egyetlen olyan futamát, amelyet volt szocialista országban rendeztek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Formula–1 cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. március 14-től március 17-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-11-2 helyre. Azért javaslom erre a helyre, mert a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) motorsport világtanácsa jóváhagyta a 2019-es Formula–1 világbajnokság hivatalos versenynaptárát ([1]), amely 21 helyszínből áll, és március 17-én az Ausztrál Nagydíj (Melbourne) a kezdete, augusztus 4-én a Magyar Nagydíj (Mogyoród) a közepe, és december 1-jén az Abu-Dzabi Nagydíj (Abu-Dzabi) a vége. – *feridiák vita 2019. február 12., 23:18 (CET)[válasz]

12. hét

március 18. 0.00 és március 21. 11.59 között: Monszun csoport

A jelölt cikk: Monszun csoport (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A „Monszun” tengeralattjárók tevékenységi területe
A „Monszun” tengeralattjárók
tevékenységi területe
Német tengeralattjáró a japán Miokó cirkáló mellett
Német tengeralattjáró a japán Miokó cirkáló mellett

A Monszun csoport (németül Gruppe Monsun) az Indiai-óceánon és a Távol-Keleten a második világháború idején helyi bázisokról tevékenykedő német tengeralattjárók elnevezése volt. A hajók bázisai – Pineng, Batávia és Surabaya – a japánok által elfoglalt Malájföldön és Holland Kelet-Indiában voltak. A tengeralattjárók távol-keleti és indiai-óceáni állomásoztatásának ötlete már 1941-ben felvetődött Németországban, de az igazi tárgyalások csak 1942 második felében kezdődtek meg a Délkelet-Ázsiát meghódító japánok és a Harmadik Birodalom között. Hosszú alkudozás után 1943-tól a japánok végül hozzájárultak a támaszpontok német használatához.

Ekkor már tevékenykedtek német tengeralattjárók az Indiai-óceánon. Az első nagyobb csapat, a Kapstadt csoport 1941 őszén indult a Jóreménység foka közelébe, majd az Eisbär csoport következett 1942 őszén. A tengeralattjárók megtizedelték a jelentősebb haditengerészeti kíséret nélkül közlekedő, főként brit és amerikai teherhajókat. 1943 telén a Seehund csoport búvárhajói csaptak le a konvojokra, májusban pedig egy újabb hullám érkezett Európából. Ezek a tengeralattjárók küldetésük befejezése után visszaindultak németországi, franciaországi és norvégiai támaszpontjaikra. Mivel az út hónapokig tartott, a misszió hatékonysága nem volt megfelelő. 1943 májusától a német búvárhajókat már japán bázisok szolgálták ki. A két nagyhatalom helyi megbízottjainak együttműködése azonban nehézkes volt a kölcsönös bizalmatlanság miatt. A támaszpontok felszerelése gyenge volt, a németek kénytelenek voltak minden fontosabb felszerelést, alkatrészt, ellátmányt maguk szállítani a helyszínre.

1943. június végén 11 búvárhajó indult el Európából a Távol-Keletre, de a malájföldi bázist csak négy érte el, többet még az északi féltekén megsemmisítettek a szövetséges haditengerészeti erők és repülők. Ősszel újabb egységek indultak útnak délre, majd 1944-ben és 1945-ben további 23 tengeralattjáró követte őket. Ekkor a német búvárhajók az északi vizeken már csak óriási veszteséggel működhettek, mivel a szövetségesek uralták a tengereket és a levegőt, így átcsoportosításuk harcban tartásukat is szolgálta.

A tengeralattjárók számos teherszállítót küldtek hullámsírba, de saját veszteségeik is nagyok voltak. A németek a háború vége felé már hét tengeralattjárót áldoztak minden elsüllyesztett 100 ezer tonnányi hajóért. A hadi helyzet változását követve végül a német haditengerészet úgy döntött, hogy a tengeralattjárókat elsősorban szállítóhajóként veszi igénybe. A búvárhajók olyan nyersanyagokkal indultak útnak Németország felé, amelyekre égető szükség volt a háború folytatásához. Többségük soha nem érte el célját.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Monszun csoport kiemelt szócikke cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. március 18-tól március 21-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-12-1 helyre. A kiemelési eljárást Dudva Skull and Crossbones.svg vitalap kezdeményezte 2019. február 8-án, a kiemelt státusz megállapítási, és kihirdetései határideje március 8., a szükséges támogatás pedig már az első nap, február 8-án nagy többséggel megvolt! Így illett márciusban méltó helyre javasolni-jelölni. – *feridiák vita 2019. február 13., 01:49 (CET)[válasz]


Tisztelt @Dudva Wikitárs!

A cikkajánló rövidesen felkerül a Kezdőlapra. Elkészítettem az alapváltozatot. A képpárban felül a német Gruppe Monsun, alul a magyar Monszun csoport szócikkének főhelyre kiemelt képe látható. A szöveget igyekeztem tömöríteni. Lehet, hogy még rövidíteni kell, ezt Kezdőlapra kerüléskor látjuk meg. Kérlek, szíveskedj véglegesíteni. Kösz és üdv: - *feridiák vita 2019. március 17., 20:52 (CET)[válasz]

Okǃ Megnéztem. Dudva Skull and Crossbones.svg vitalap 2019. március 18., 6:55 (CET)

március 21. 12.00 és március 24. 23.59 között: Kistarcsai Központi Internálótábor

A jelölt cikk: Kistarcsai Központi Internálótábor (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Kistarcsai Központi Internálótábor emlékfala 2016. október 23-án
A Kistarcsai Központi Internálótábor emlékfala 2016. október 23-án

A Kistarcsai Központi Internálótábor Kistarcsa város mai központjában helyezkedett el, a mai Deák Ferenc utca–Thököly út–Batthyány Lajos utca–Toldi Miklós út által határolt területen. A tábor tényleges fennállása az 1930-as évektől, kisebb megszakításokkal, egészen 1960-ig tartott.

Kistarcsán 1907-ben indult el a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár kialakítása. Ezzel párhuzamosan kezdték meg a gyár lakótelepének felépítését egy, akkor még beépítetlen földterületen, a vasúti töltéstől északra. A meghirdetett lehetőséggel élve két év alatt 600, az ország különböző községeiből ideérkező munkás telepedett le Kistarcsán és Kerepesen. A község lélekszáma hirtelen jelentősen megnövekedett ennek következtében, és a születések száma is évi átlagban negyvennel emelkedett.

A gyár 1928-ban csődeljárás alá került, a gyárkomplexumot és a munkástelepet is egy éven belül felszámolták. A nagy gazdasági világválság időszakát követően, az 1930-as évektől a Belügyminisztérium kezelésébe került a munkástelep területe. A Horthy-rendszer háborút megelőző időszakában megkezdődött a későbbi internálótábor kialakítása, majd a második világháború második felében, a német megszállást követően Adolf Eichmann és az általa vezetett SS-alakulatok használták a zsidó lakosság begyűjtésére és később vasúton Auschwitzba való szállításának előkészítésére. Ebben a nyilaskeresztes párt és a frissen megalakult Sztójay-kormány támogatását élvezték.

A háborút követően a bujkáló nyilasokat és németbarát személyeket őrizték a táborban. 1947-ben rendőr tiszthelyetteseket képző Tanosztálynak adott helyet az épületegyüttes, 1949 márciusában pedig megkezdődött a központosítás – a Buda-déli egykori központi internálótáborból folyamatosan telepítették át az internáltakat. A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma 17 700 körüli. A tábor 1950 májusától az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kezelésében működött. Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett. Az internálások legkésőbb 1953 októberéig tartottak, amikor a tábort adminisztratív úton kiürítették.

1956 októberében, a forradalom időszakában a gödöllői térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult nemzetőrök a Nemzeti Bizottság engedélyével láttak el karhatalmi feladatokat, a fogdában helyi pártfunkcionáriusokat őriztek, illetve hallgattak ki.

1957-től 1960-ig ismét internálás folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben. Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta – mint laktanyát –, egészen a rendszerváltás időszakáig. Ezt követően, 1990 és 1995 között közösségi szállásként használták az országba illegálisan érkező menekültek őrzésére, ennek bezárása óta pedig a terület nagy része hasznosítatlan, jelenleg is zajlik az érdemi hasznosítással kapcsolatos lehetőségek keresése.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslat: A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Központi Internálótáboraként működő Buda-déli Internálótábort 1949. március 21-én kezdték kiüríteni, és az átszállítással létrehozni Kistarcsán az új központi tábort. – Csakachemistry vita 2018. december 28., 18:21 (CET)[válasz]

13. hét

március 25. 0.00 és március 28. 11.59 között: I. Amenhotep

A jelölt cikk: I. Amenhotep (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
I. Amenhotep egyiptomi fáraó
I. Amenhotep egyiptomi fáraó
I. Amenhotep (jobbra), és anyja, Ahmesz-Nofertari
I. Amenhotep (jobbra), és anyja, Ahmesz-Nofertari

I. Amenhotep, görögösen Amenophisz, uralkodói nevén Dzseszerkaré (i. e. 1534 körül, ur.: kb. i. e. 1525i. e. 1504) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója. A hükszosz megszállókat kiűző I. Jahmesz fia volt, valószínűleg gyermekként került a trónra. Apja tevékenységét folytatta: befejezte Jahmesz építkezéseit, megszilárdította az egyiptomi fennhatóságot Alsó-Núbiában.

Uralkodásának egy jelentős része békében telt, ami kedvezett az építkezéseknek. Deltabéli építkezésekről nem maradt fenn bizonyíték, a központi helyet a fáraó figyelmében minden kétséget kizárólag Théba foglalta el, melynek istene, Ámon Egyiptom legfőbb istenévé vált. Az ő tiszteletére épülő karnaki templom évszázadokon át épült. Amenhotep a karnaki építkezésekhez homokkőbányát nyittatott, ezenkívül megkezdte az alabástromkitermelést, és a Sínai-félsziget türkizbányáit is megnyittatta. A Sínai-félszigeten rendbehozatta és megnagyobbíttatta Hathor középbirodalmi kápolnáját Szerabit el-Khadimnál.

Gyermektelenül halt meg, I. Thotmeszt jelölte ki örököséül, aki feltehetőleg a húgának a férje volt. Halála után Amenhotepet és anyját, Ahmesz-Nofertarit istenként tisztelték. 1881-ben több más királyi múmiával együtt a Dejr el-Bahari-i rejtekhelyen találtak rá Amenhotep múmiájára; ez az egyetlen királyi múmia, melyet nem bontottak ki. Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az I. Amenhotep cikk még nem volt a címlapon. @Alensha: Megírnád a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 8., 08:00 (CET)[válasz]

Ötletedért köszönet, és az anyjával közös kis képpel kiegészítés. (NB! A képen mindkettőjük kezében „ankh” látható, melynek jelentése élet. „ Az ókori egyiptomi vallás isteneit gyakran úgy ábrázolják, hogy az ankhot a hurokrésznél tartják egyik kezükben vagy két kézzel fogják a mellükön keresztbe tett kézzel.”) Üdv: – *feridiák vita 2019. március 24., 16:46 (CET)[válasz]

március 28. 12.00 és március 31. 23.59 között: Törpe víziló

A jelölt cikk: Törpe víziló (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Törpe víziló a Szegedi Vadasparkban
Törpe víziló a Szegedi Vadasparkban
Anya és borja szoros párt alkot
Anya és borja szoros párt alkot

A törpe víziló (Choeropsis liberiensis, korábban Hexaprotodon liberiensis) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője; legközelebbi rokona a fosszilis Choeropsis madagascariensis.

A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Főleg Libériában található meg, azonban kisebb állományai vannak Guineában, Sierra Leonéban és Elefántcsontparton is. A törpe víziló nagyobb társa mellett a másik élő vízilófaj.

A törpe víziló jobban alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, de ez is a vizek közelében él, mivel bőrét nedvesen kell tartania, továbbá a víz csökkenti a testhőmérsékletét. A párzás és az ellés egyaránt megtörténhet a vízben vagy a szárazon. Növényevő állatként a törpe víziló számos növényi eredetű táplálékot fogyaszt, többek között páfrányokat, széleslevelű növényeket, füveket és gyümölcsöket.

Mivel nagyon ritka állat és éjjeli életmódot folytat, igen nehéz a vadonban megfigyelni. Létezését talán ezért is a természettudomány csak a 19. század végén fogadta el, azelőtt mesebeli állatnak, afféle kitalációnak tartották. A késői elfogadás oka még részben a hitetlenkedés és részben az, hogy Nyugat-Afrika esőerdeiben, a századforduló idején élt „fehér ember” számára kevésbé ismert környezetben honos. Rendszertani beosztása többször változott azzal párhuzamosan, ahogy egyre többet tudtak róla a természettudósok kideríteni. Az állatkertekbe csak a 20. század elején került be. Fogságban egyébként jól szaporodik és tanulmányozása is főleg az állatkerti példányoknak köszönhető. A faj fennmaradása is biztosítottabb az állatkertekben, mint a természetben. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon; becslései szerint a vadonban kevesebb, mint 3000 példány él.

A törpe víziló számára a legfőbb veszélyforrás az élőhelyének az elvesztése, mivel az erdőket, amelyben él, kivágják, és helyükön mezőgazdasági területeket létesítenek. Továbbá irtják az orvvadászok és a helybeliek is a húsáért. A térségben zajló háborúk és egyéb fegyveres konfliktusok is ártanak ennek az állatnak, és természetes ellenségei is elejthetnek e fajból néhány példányt. Libériában azon állatok közé tartozik, amelyeket rendszeresen orvvadásznak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Törpe víziló cikk még nem volt címlapon, és mostanság nem nagyon volt állatos cikk a címlapon. @DenesFeri: elkészítenéd a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 8., 14:32 (CET)[válasz]

Szia @Hkoala:! Köszönöm, hogy gondoltál erre a szócikkre. Ilyesmit még nem csináltam, bár megpróbálhatom. Azt hiszem, hogy ez a szócikk már volt jelölve egyszer, de valami okból lecserélték másra. Utánanézek, s ha az megvan akkor átmásolom ide. DenesFeri vita 2019. március 9., 09:44 (CET)[válasz]
@Hkoala: Nos igazam volt. Az előkészített szöveg már létezett @Andrew69.:-nek köszönhetően. Úgyhogy azt átmásoltam ide. A dátumozásokat nem értem, hogy mikor, hová kell biggyeszteni. DenesFeri vita 2019. március 9., 09:50 (CET)[válasz]

@DenesFeri: A dátumozást már beírtam, azzal nem kell foglalkoznod. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 9., 10:19 (CET)[válasz]

@Hkoala: OK. DenesFeri vita 2019. március 9., 10:21 (CET)[válasz]

14. hét

április 1. 0.00 és április 4. 11.59 között: Demokratikus Kampucsea

A jelölt cikk: Demokratikus Kampucsea (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kambodzsa címere
Kambodzsa címere
Kambodzsa zászlaja
Kambodzsa zászlaja

Demokratikus Kampucsea (khmer nyelven: កម្ពុជាប្រជាធិបតេយ្យ, Kâmpŭchéa Prâcheathippadey) 1975 és 1979 között a mai Kambodzsa elnevezése volt. Az országot irányító szélsőbaloldali vörös khmerek azért így hivatkoztak államukra, mert ennek kiejtése közelebb áll az ország khmer nyelvű megnevezéséhez. A Demokratikus Kampucsea működéséről – a vörös khmerek végletekig menő titkolózása, az ország szinte teljes elszigeteltsége, a politikai hatalom működését bemutató dokumentumok hiánya miatt – a kutatók elsősorban a szemtanúk, résztvevők visszaemlékezései alapján alkottak képet.

Kambodzsa 1953-ban szabadult fel a francia gyarmatosítóktól. A hatalomért indult vetélkedés győztese Norodom Szihanuk lett. Az elkövetkező két évtizedben Kambodzsa sorsát a vietnámi háború, valamint a globális és regionális nagyhatalmak vetélkedése határozta meg. Szihanuk, hatalmának megőrzése érdekében, szembefordult szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal, és Kína támogatását kereste. Emiatt 1970-ben Lon Nol tábornok puccsal megdöntötte uralmát, és támogatta, hogy az amerikai légierő bombázza a kambodzsai területen megbúvó észak-vietnámi kommunista csapatokat. Az egyre nagyobb mértékű bombázások rengeteg áldozatot követeltek, ezért a kambodzsai parasztok közül sokan a dzsungelbe menekültek, és nagy számban álltak be Pol Pot gerillahadseregébe. A kommunisták Vietnámtól, Kínától és a Szovjetuniótól is kaptak fegyvereket, és egyre nagyobb területeket foglaltak el. A vörös khmerek 1975. április 17-én bevonultak az ország fővárosába, Phnompenbe, és ezzel a korrupt Khmer Köztársaság összeomlott. Pol Poték azonnal belekezdtek a radikális társadalomátalakításba. Céljuk a tökéletes kommunizmus megteremtése volt. Olyan államot akartak létrehozni, amelyben nincsenek osztályok, nincs magántulajdon, pénz, az emberek gondolkodását nem befolyásolja a vallás, a szerelem, ahol a mindennapokat is a párt határozza meg. Az új rend egyfajta agrárkommunizmus megteremtését tűzte ki célul, amelyben az emberek szinte kizárólag földművelésből élnek. Pol Poték gondolkodása erősen nacionalista volt, a khmereket magasabb rendűnek tartották a kínaiaknál és a vietnámiaknál. A kommunisták hatalomra jutásuk évében, 1975-ben nevezték át Kambodzsát, és új időszámításukban ezt az esztendőt tekintették a nulladik évnek. A radikális társadalomátalakítás hatalmas anyagi pusztítással járt, amit az emberek éhezése és szinte válogatás nélküli gyilkolása kísért. Becslések szerint a kommunista rémuralom idején nagyjából az ország lakosságának 20 százaléka, 1,7 millió ember halt meg az éhezés, az embertelen munkakörülmények, valamint a sorozatos kivégzések következményeként. 1978 karácsonyán a vietnámi hadsereg százezer katonával, harckocsikkal és repülőgépek támogatásával általános támadást indított Kambodzsa ellen. A vörös khmerek rendszere 1979. január 7-én összeomlott, de még évtizedeken át gerillaharcot folytattak az új hatalom ellen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Demokratikus Kampucsea 1000. kiemelt cikket javasoljuk-jelöljük 2019. április 1-től április 4-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-14-1 helyre. – *feridiák vita 2019. március 21., 19:40 (CET)[válasz]

április 4. 12.00 és április 7. 23.59 között: Fekete halál

A jelölt cikk: Fekete halál (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A fekete halál terjedése 1347-1353 között
A fekete halál terjedése 1347-1353 között

A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75–200 millió ember halt meg négy év alatt a 14. század közepén, 1347 és 1352 között Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30–60 százaléka odaveszett.

A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci-francia orvosról Yersinia pestisnek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre. A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.

A bolhák a Selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi ürülék bűzlött. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek. Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az eretnekektől, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató tisztulási folyamatba kezdtek. A városok pestisdoktorokat alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.

A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. Mivel a templomkertek és a temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket. Francesco Petrarca egy levelében így írt a rettegésről: „Testvérem, bárcsak soha nem születtem volna meg, vagy legalább meghaltam volna e kor előtt!”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide az egészség világnapja (ápr. 7.) alkalmából jöhetne a fekete halál. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 16:14 (CEST)[válasz]

15. hét

április 8. 0.00 és április 11. 11.59 között: Presence

A jelölt cikk: Presence (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Presence album felvételeinek helye a müncheni Arabella szálloda alagsorában a Musicland Studios
A Presence album felvételeinek helye
a müncheni Arabella szálloda alagsorában a Musicland Studios

A Presence a Led Zeppelin hetedik, 1976. március 31-én megjelent albuma. Terve Robert Plant rodoszi autóbalesete (1975. augusztus 4.) után született meg; a baleset lehetetlenné tette az 1975–1976-ra tervezett világ körüli turné lebonyolítását. Mialatt Plant a kaliforniai Malibuban gyógyult, Jimmy Page-dzsel elegendő mennyiségű dalt írt ahhoz, hogy a hollywoodi SIR stúdióban elkezdjék a próbákat. Az albumot három hét alatt vették fel a müncheni Musicland Studiosban; a felvételek közben Plant egy karosszékben ült. Page és Plant úgy tervezte, hogy visszatérnek első albumuk hard rock hangzásához, csak még komplexebb formában. Ez a Led Zeppelin egyetlen stúdióalbuma, amelyen sem akusztikus, sem billentyűs hangszereket nem használtak (a „Candy Store Rock” alig-alig hallható akusztikus gitárjától eltekintve).

A borítót a Pink Floyd-albumok borítóiról nevezetes Hipgnosis csoport készítette. A külső és belső borítón látható emberek egy fekete, obeliszkszerű tárgy mellett társalognak. A belső borítón a tárgyra csak „A Tárgy – The Object”-ként hivatkoznak. A tárgy a Led Zeppelin „erejét és jelenlétét” jelképezi. A Led Zeppelin Remasters jegyzetében Page ezt mondta: „Az albumnak nem volt munkacíme. A borító tervezője azt mondta: »Amikor rátok gondolok, mindig a hatalom és az erő jut az eszembe. Határozott jelenlét (presence) van ott.« Ennyi. Ő »Obelisk«-nek hívta volna. Nekem viszont fontosabb volt, hogy mi van az obeliszk mögött. Hogy őszinte legyek, a cím elég vicces. A 2001 egyfajta kigúnyolása. Rendkívül mulatságos.”

A Presence már elővételben platinalemez lett a USA-ban. Az album 14 hétig volt az angol toplistákon, valamennyi Led Zeppelin lemez közül a legrövidebb ideig. Ez lett az első olyan album, amelyet a Rolling Stone Magazin már a megjelenés alkalmával dicsérő kritikával látott el. Steven Davis szerint: „Az új lemez bebiztosítja a kvartett számára az ismert világegyetem heavy metal bajnokainak címét.” A Melody Maker olvasóinak szavazásán az év zenészei között Plant a legjobb énekes, a Led Zeppelin a legjobb zenekar, Page a legjobb gitáros és producer, a Physical Graffiti a legjobb album (megelőzve a Queen A Night at the Opera című lemezét), Bonham Keith Moon után a második dobos. Ma már tudható, hogy a Presence a hard rock egyik maradandó alkotása.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Presence album 999. kiemelt cikket javasoljuk-jelöljük a 15. héten április 8-tól április 11-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-15-1 helyre. – *feridiák vita 2019. március 24., 23:12 (CET)[válasz]

@*feridiák:, többször kértem, hogy ne legyen a kezdőlapon jogvédett kép. Kérlek szépen újra, hogy NE tegyél az ajánlóba jogvédett borítókat, filmekből képkockát, stb. Kérlek tartsd be a Wikipédia szabályait. Köszönöm. Xia Üzenő 2019. április 8., 12:18 (CEST)[válasz]

április 11. 12.00 és április 14. 23.59 között: Styracosaurus

A jelölt cikk: Styracosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Styracosaurus dinosaur művészi rekonstrukciója
A Styracosaurus dinosaur
művészi rekonstrukciója
Közelkép a Styracosaurus koponyája oldaláról
Közelkép a Styracosaurus
koponyája oldaláról

A Styracosaurus (jelentése 'tüskés gyík', az ógörög στύραξ / sztürax – a hopliták által használt dorü nyelének alsó végén levő bronz lándzsahegy – és a σαῦρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből) a növényevő ceratopsia dinoszauruszok egyik neme, amely a kréta időszakban (a campaniai korszakban) élt, körülbelül 76,5–75,0 millió évvel ezelőtt. A nyakfodrából 4–6 szarv állt ki, az álla két oldalán, a szemei alatt egy-egy kisebb volt, az orrán pedig egy nagyobb helyezkedett el, ami akár 15 centiméter széles és 57 centiméter hosszú is lehetett. A szarvak és a nyakfodor feladata vagy feladatai éveken át viták tárgyát képezték.

A Styracosaurus aránylag nagy méretű dinoszaurusz volt, elérhette az 5,5 méteres hosszúságot és a 2,7 tonnás testtömeget. A magassága nagyjából 1,8 méter volt. A Styracosaurus négy rövid lábbal és zömök testtel rendelkezett. A farka elég rövid volt. A koponyáján egy csőr helyezkedett el, vágásra alkalmas fogai pedig fogkészletekben sorakoztak, ami arra utal, hogy feldarabolta a növényeket. Más ceratopsiákhoz hasonlóan ez a dinoszaurusz is feltehetően csordákban élt, és nagy csoportokban vándorolt, ahogy arra a csontmedrek utalnak.

A Lawrence Lambe által 1913-ban elnevezett Styracosaurus a Centrosaurinae alcsalád tagja volt. Jelenleg két faja ismert, az S. albertensis és az S. ovatus. A nemhez kapcsolt további fajokat idővel máshová sorolták be.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a Styracosaurus kiemelt cikket, ami még nem volt címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 27., 10:57 (CET)[válasz]

16. hét

április 15. 0.00 és április 18. 11.59 között: Genthiosz illír király

A jelölt cikk: Genthiosz illír király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Genthiosz hagyományosan elterjedt portréja, valójában feltehetőleg Redon illír tengeristen ábrázolása
Genthiosz hagyományosan elterjedt
portréja, valójában feltehetőleg Redon
illír tengeristen ábrázolása
Az Illír Királyság feltételezett területe (vörös) és főbb települései Genthiosz uralkodásának végén
Az Illír Királyság feltételezett területe (vörös) és főbb települései Genthiosz uralkodásának végén

Genthiosz (ógörög Γένθιος, latin Gentius; Illíria, i. e. 220 után – Iguvium, i. e. 160 körül?) az ókori Illír Királyság utolsó, az ardiata házhoz tartozó királya volt. Uralkodását az i. e. 189–181 közötti évek valamelyikében kezdte meg: a források i. e. 181 kapcsán említik először, mint az illírek kalózhagyományait a Hydruntumi-szorosban felelevenítő, ezzel elődjei – Szkerdilaidasz és III. PleuratoszRóma-barát politikájával szakító dinasztát. Fő székvárosa Lisszosz, hatalmi centruma Szkodra vidéke volt, ahonnan központosító törekvésekkel irányította országát: egységes adórendszert vezetett be és monopolizálta a pénzverést. Az i. e. 228 óta folyamatos római védnökségtől szabadulni akarván eltávolította környezetéből a Rómához hű elemeket (saját fivérét, Platórt is meggyilkoltatta), számottevően fejlesztette hadseregét és flottáját.

Az i. e. 171-ben kitört harmadik római–makedón háborúban eleinte mégis semlegesnek mutatkozott, és tétlenül tűrte a római sereg dél-illíriai hadmozgásait. Végül a Perszeusz makedón király által felajánlott fizetségért cserébe i. e. 168 januárjában belépett a háborúba. A rendkívül gyors lefolyású harmadik római–illír háború során a csaknem kétszeres túlerőben lévő, Lucius Anicius Gallus vezette római sereg februárban Szkodránál legyőzte az illíreket. Az i. e. 5. század óta fennálló Illír Királyság három évszázados története ezzel véget ért, területe római fennhatóság alá került. Genthiosz száműzetésbe kényszerülve, a rómaiak foglyaként az itáliai Iguviumban fejezte be életét. Utolsó éveiben botanizált, a hagyomány szerint elsőként ismerte fel a tárnics gyógyhatását, a növénynemzetség tudományos elnevezése (Gentiana), ahogy a magyar nyelv encián szava is, az ő emlékét őrzi.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Károlyi-kert kiemelt szócikket Tündi szerkesztőtárs kezdeményezésére a 2019. 16. hét eleje (április 15. – április 18.) időközre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-1 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2018. december 9., 20:39 (CET)[válasz]

A Károlyi-kert szócikk Vita:Károlyi-kertvitalapja alapján a cikkajánlót átvittük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2 helyre, és a laptörténet ott folytatódik tovább. – *feridiák vita 2018. december 23., 18:20 (CET)[válasz]

Javasolom a Genthiosz illír király cikket, még nem volt címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 11., 19:58 (CEST)[válasz]

Támogatom, mivel még nem volt címlapon. A cikkajánlót kiegészítettem az Illír Királyság feltételezett területe és főbb települései képével Genthiosz uralkodásának végén. – *feridiák vita 2019. április 13., 16:01 (CEST)[válasz]

április 18. 12.00 és április 21. 23.59 között: Károlyi-kert

A jelölt cikk: Károlyi-kert (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A park a Károlyi-palotával légi felvételen
A park a Károlyi-palotával légi felvételen
Károlyi-kert, a főváros legrégebbi közparkja
Károlyi-kert, a főváros legrégebbi közparkja

A Károlyi-kert eredetileg a Károlyi-palota kertje volt. A mai palotát Károlyi György építtette az 1830-as években, és jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona. A palotához korábban hozzátartozó kert pedig közpark lett Budapest V. kerületében. A Belváros legrégibb ebben a funkciójában megmaradt kertje, valamint a kevés magyarországi palotakert között a legjobban dokumentált. Északról a Ferenczy István utca, keletről a Magyar utca, délről a Henszlmann Imre utca, és nyugatról a Károlyi utca 16. alatti Károlyi-palota szakasza határolja. Területe a 17. század vége óta változatlanul 7625 m², vagyis 0,76 hektár.

Többszöri tulajdonosváltás után 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, mely egészen 1929-ig a családé is maradt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki, de a kert egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták. A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a Károlyi család és vendégei rendelkezésére állt.

A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Erre sem került sor, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály miniszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került. 1932-ben a magánkertet áttervezték közparkká, és megnyitották a nagyközönség előtt. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd helyreállítás után 1970-ig volt látogatható, amikor az M3-as metróvonal építése miatt majdnem egy évtizedre az építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt a növényzet szinte teljesen elpusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték.

A parknak öt bejárata van, két bekerített játszótér, külön homokozó szolgálja a gyerekek szórakozását, de a parkban van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, egy árnyas részen sakkozóhely. A park felszerelése közé tartozik egy vasútikocsi-szerű vécé és egy ivókút is. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. A Károlyi-kertben különleges növény nincs, de vélhetően itt található az országosan is az egyik legöregebb fehér eperfa.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Károlyi-kert kiemelt szócikket Tündi szerkesztőtárs kezdeményezésére a 2019. év 16. hetében az április 18. és április 21. közötti időre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2 helyre javasoljuk-jelöljük. A korábbi Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-1 módosításnak forrása a cikk „Vita:Károlyi-kert” vitalapja. A Tündi lektorálta szövegből a bekezdő szakaszba javaslok egy mondatot visszatenni. – *feridiák vita 2018. december 23., 11:39 (CET)[válasz]

17. hét

április 22. 0.00 és április 25. 11.59 között: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején

A jelölt cikk: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A pekingi Dob-torony, 1420-ban épült formájában, a 20. század első éveiben készült fényképen
A pekingi Dob-torony, 1420-ban épült formájában, a 20. század első éveiben készült fényképen
Ming-kori viselet
Ming-kori viselet

A kínai társadalom a világ legrégibb folyamatosan fennálló civilizációja. A hatalmas ország mindennapi élete az évezredek során sok változáson ment keresztül, helyileg is nagy különbségeket mutatott fel, mégis voltak, vannak olyan, hosszú történelmi időszakokon át fennálló jellegzetességei, amelyek határozottan megkülönböztetik más tájak hétköznapjaitól. A középkori (14–17. századi) kínai Ming-dinasztia korának mindennapi élete azért is különösen érdekes, mert ez volt az utolsó etnikailag kínai császári dinasztia, és ebben a korban karakteresen jelentek meg a nemzeti kultúra sajátos vonásai a mindennapokban is.

A kínai társadalom alapját ebben az időben is a túlnyomórészt önellátó faluközösségek, a gerincét pedig a tőlük szedett adóra épülő hivatalnoki réteg, a mandarinok alkották, élükön a kínai császárral. Emellett azonban megjelent, sőt kiszélesedett a városi kereskedők és kézművesek rétege. A városokban sokszínű kultúra alakult ki.

A Ming-dinasztia idején Kína a világ egyik legerősebb hatalma volt, de kisugárzása a földrajzi elhelyezkedése, a kor közlekedési-technikai viszonyai és a hagyományos kínai elzárkózás miatt csak a közvetlen környezetére terjedt ki. Régiójában viszont igen jelentős hatást gyakorolt például Japán, Korea, Vietnám kultúrájára és mindennapi életére.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A D.Gray-man cikk 2012-ben lett kiemelt, még nem volt címlapon. @Sasuke88: megírnád a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 11., 20:04 (CEST)[válasz]

@Hkoala: A cikkre sajnos már ráférne egy alapos leporolás, jelen formájában nem látnám szívesen a kezdőlapon. Egyelőre napoljuk el a kirakását. – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2019. április 13., 15:16 (CEST)[válasz]

@Sasuke88: OK, törlöm a jelölést, beírtam helyette a Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején cikket. @Szilas: Remélem, nem bánod. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 13., 15:18 (CEST)[válasz]

@Hkoala: Rendben! Majd valamikor próbálok időt szakítani a cikkre és jelzem, ha kész vagyok. Esetleg a május 31-ei hetet be lehetne célozni, ha még nem foglalt, mert akkor lesz 15 éve, hogy elindult a manga. – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2019. április 13., 15:31 (CEST)[válasz]

@Sasuke88: Május 31, azaz a 22. hét második fele egyelőre még szabad. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 13., 15:34 (CEST)[válasz]

@Hkoala: Lefoglaltam neki a helyet. – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2019. április 13., 17:51 (CEST)[válasz]
@Hkoala: Most látom, mikor már a cikkajánlót vinném fel, hogy hiába foglaltam le, @Milei.vencel: lazán kitúrta egy olyan cikkel, amit máshova is rakhatott volna, úgyhogy ettől kezdve nem érdekel, hogy lesz-e kezdőlapon vagy sem. – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2019. május 26., 10:37 (CEST)[válasz]
Nem vagy egyedül, az én jelöléseim ugyanúgy lazán kitúrták, amit máshova is rakhattak volna, ráadásul néha olyan cikkel, ami volt is már.. Egyébként a 22/2-re feridiák már a Bohém rapszódia cikket akarja betenni. – M. V. 2019. május 26., 10:44 (CEST)[válasz]

április 25. 12.00 és április 28. 23.59 között: Ikarus 280

A jelölt cikk: Ikarus 280 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ikarus 280-as autóbusz Budapesten
Ikarus 280-as autóbusz Budapesten
Vologdában 2009-ben (Oroszország)
Vologdában 2009-ben (Oroszország)

Az Ikarus 280 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb elővárosi-városi csuklós busza. A 200-as buszcsaládot Bálint György főkonstruktőr, Oszetzky Károly, Mádi Jenő és Varga Papp József vezető tervezők és Finta László formatervező 1966-os tervei alapján építették. A 280-as prototípusát 1971-ben mutatták be, sorozatgyártása 1973-ban kezdődött és egészen 2002-ig tartott. Az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki. Összesen 60 993 darab gördült ki az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári gyárából és olyan országokban állt forgalomba, mint a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, de eljutott Kínába, Venezuelába, Tunéziába, Iránba és Tanzániába is. Napjainkban számos helyen korhű felújítás után nosztalgiabuszként járatják.

Magyarországon legnagyobb vásárlója a BKV volt, amely összesen 1680 darabot üzemeltetett. A helyi Volán-társaságok példányai a vidéki városok helyi forgalmában és a távolsági közlekedésben vettek részt. Debrecenben 1986-tól a Hajdú Volán színeiben közlekedett Európa első sűrített földgázzal működő vegyes üzemű autóbusza. A típus az 1980-as évek elejétől fontos szerepet játszott a ferihegyi repülőtér belső közlekedésében is, a Malév Ikarus autóbuszai a terminálépület és a repülőgépek között szállították az utasokat.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Ikarus 280 cikk 2017-ben lett kiemelt, még nem volt címlapon. @Kemenymate: megírnád a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 11., 20:10 (CEST)[válasz]

@Hkoala: Nem nagyon vagyok ebben járatos. A 17-2 a 17. hét második felét jelenti? Csak azért kérdem, hogy mennyi időm lenne rá. :) Kemenymate vita 2019. április 11., 20:42 (CEST)[válasz]

@Kemenymate: Igen. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 11., 20:58 (CEST)[válasz]

Akkor hétvégén igyekszem összerakni. Kemenymate vita 2019. április 12., 09:35 (CEST)[válasz]

Az első változata kész, remélem nem baj ha kicsit hasonlít a tesójára. Kemenymate vita 2019. április 13., 22:22 (CEST)[válasz]

18. hét

április 29. 0.00 és május 2. 11.59 között: Brie Larson

A jelölt cikk: Brie Larson (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
2018-ban, a Marvel Kapitány című film egyik promóciós eseményén (National Air and Space Museum)
2018-ban, a Marvel Kapitány című
film egyik promóciós eseményén
(National Air and Space Museum)
Az American Conservatory Theater, ahová a legfiatalabb diákként vették fel, mindössze hat évesen
Az American Conservatory Theater, ahová a legfiatalabb diákként vették fel, mindössze hat évesen

Brie Larson Oscar-díjas amerikai színésznő, énekesnő, filmrendező és aktivista. A kaliforniai Sacramentóban született 1989. október 1-jén. Otthon folytatta iskolai tanulmányait, majd színészetet kezdett tanulni az American Conservatory Theaterben, ahová minden idők legfiatalabb diákjaként vették fel. Színészi pályafutását televíziós szerepekkel kezdte, a 2001-es Raising Dad című szitkomban állandó szereplő volt, alakításáért Young Artist Awardra jelölték. Tizenévesen egy-egy rövid szerep erejéig feltűnt a Hirtelen 30 és az Ottalvós buli című 2004-es filmekben.

Ezután rövid időre könnyűzenei pályára váltott, egy nagylemezt is kiadott 2005-ben, mielőtt ismét visszatért a filmezéshez. Szerepelt a 2006-os Bagolyvédők című ifjúsági filmben, ezután mellékszerepeket vállalt a Greenberg (2010), a Scott Pilgrim a világ ellen (2010), a 21 Jump Street – A kopasz osztag (2012), valamint a Don Jon (2013) című filmekben. 2009 és 2011 között egy lázadó tinédzsert alakított a Tara alteregói című televíziós sorozatban.

A filmes áttörést a 2013-as Átmeneti állomás hozta el számára, alakítását dicsértek a kritikusok. További szakmai sikert jelentett számára a 2015-ös A szoba című filmdráma. Filmbeli alakításáért, mint nehéz helyzetben lévő anya, legjobb színésznőként számos díjat elnyert – köztük egy Oscar-díjat, egy BAFTA-díjat, egy Golden Globe-díjat, valamint egy Critic's Choice Award-ot és egy Screen Actors Guild-díjat. 2017-ben a Kong: Koponya-sziget című moziban láthatta a közönség.

A 2016-os San Diegó-i Comic-Conon a Marvel studió bejelentette, hogy Brie Larson fogja játszani Marvel kapitány szerepét, elsőként a 2019-ben érkező Marvel Kapitányban, valamint az azt követő Marvel-filmben, a Bosszúállók: Végjátékban. Brie Larson filmrendezőként is kipróbálta magát, két kisfilm társrendezését követően 2017-ben elkészítette az Unicorn Store című munkáját. Emellett lelkes egyenjogúsági és erőszakellenes aktivista, aki gyakran ad hangot társadalmi és politikai véleményének. .

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Rákóczi-szabadságharc kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-1 helyre a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békére tekintettel, amelyet 1711. április 30-án Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében és Pálffy János császári főparancsnok III. Károly király megbízottjaként kötöttek meg. - *feridiák vita 2018. december 30., 08:29 (CET)[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem, lásd Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkek felülvizsgálatára/Rákóczi-szabadságharc (másodszor). Már két napja lejárt a megbeszélés, de senki nem kezdte el kijavítani a jelzett hiányosságokat. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. december 30., 08:51 (CET)[válasz]

Fentiekre tekintettel Brie Larson Oscar-díjas amerikai színésznőt javasolom ezen helyre, mely szócikk kiemelési eljárásában április 25. a záró határidő, és már négy wikitárs támogatja, igen nagy valószínűséggel megkapja a kiemelt státuszt. – *feridiák vita 2019. április 7., 07:07 (CEST)[válasz]

május 2. 12.00 és május 5. 23.59 között: Nap

A jelölt cikk: Nap (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Naprendszer központi csillaga, a Napcsillag
A Naprendszer központi csillaga,
a Napcsillag
A napkorona megjelenése napfogyatkozás során
A napkorona megjelenése
napfogyatkozás során

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.

A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul. Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.

A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal: A Nap csillagászati jele. A Nap tisztelete már ősidőktől fogva kimutatható; globálisan istenségként tisztelték és a napkultusz a Föld minden táján elterjedt, egyes régiókban pedig meghatározó kultuszként működött.. Az egyetemes ünnepkörben a Nap ünnepnapja május 3.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Nap kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-2 helyre. – *feridiák vita 2018. október 13., 17:24 (CEST)[válasz]

Nekem is van egy javaslatom: május 2-án van Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója, bár a cikk nem kiemelt, valamilyen módon meg lehet emlékezni erről. Palotabarát vita 2019. február 13., 00:25 (CET)[válasz]

Természetesen az Évfordulók/’4 és ’9/05-02 sablonban igen rangos személyekkel, illetve eseményekkel már ott a helyén Leonardo da Vinci. Továbbá javaslom, hogy mielőbb kezdeményezd szócikke kiemelési eljárását, s mivel kiemelkedően fontos személy, miután szócikke megkapta a kiemelt státuszt, a legközelebbi szabad helyre javasoljuk kitenni. Ha igényled, akkor ebben egyik segítő partnered leszek. – *feridiák vita 2019. április 4., 19:06 (CEST)[válasz]

Tisztelt @Palotabarát Wikitárs! Leonardo da Vinci képpel és szöveggel a nap kezdete óta kinn a Kezdőlapon. Felül a Kiemelt cikk rovatban egy szép csillag ragyog Rá (is): az Oscar-díjas Brie Larson. A déli harangszótól vasárnap éjfélig pedig egy még nála is sokkal fényesebb sztár, maga a Sunstar/Napcsillag következik. Remélem, hogy az összkép Neked is tetszik, s ha igen, nem leszel fukar erről tájékoztatni. Üdv: – *feridiák vita 2019. május 2., 10:35 (CEST)[válasz]

Kedves *feridiák, köszönöm az értesítést. Sajnos a kiemelési eljárásban nem tudtam volna érdemben részt venni. Szia! Palotabarát vita 2019. május 2., 16:33 (CEST)[válasz]

19. hét

május 6. 0.00 és május 9. 11.59 között: Mindennapi élet Athénban Periklész korában

A jelölt cikk: Mindennapi élet Athénban Periklész korában (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Periklész államfő Athén aranykorában
Periklész államfő
Athén aranykorában

A mindennapi élet Athénban Periklész korában az i. e. 5. századra például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is. Ekkor élte virágkorát az i. e. 7. századtól, hosszú küzdelmek során kialakult görög demokrácia társadalmi rendszere.

Az athéni demokrácia a lakosság szűk körére korlátozódott, csak a polgárjoggal rendelkező szabad férfiakra. A gazdasági tevékenység nagy része a rabszolgákra hárult. A hagyományosan legfontosabb mezőgazdaság egyre kevésbé tudta kielégíteni a városlakók igényeit, ezért nőtt a szerepe a kereskedelemnek. A gazdaság szilárd támasza volt ebben a korban a közeli ezüstbányák termelése.

A családokban a vezető szerep a családapáé volt, a „tisztességes” nők a háztartásba szorultak, a társadalmi életben nem vehettek részt. A középületeket, templomokat kőből, márványból emelték, de a görög polgárok lakásai túlnyomórészt vályogból épültek, döngölt, egyenetlen padlózatuk és nagyon szerény berendezésük volt. A ruházat alapja a szabás nélküli textilből készült, gondosan redőzve, csattal rögzítve magukra öltött tunika, köpeny, kendő volt. A tisztálkodásra és a szépítkezésre is ügyeltek.

Az athéni polgárok többsége nem végzett fizikai munkát, napjaik nagy részét az agorán töltötték társasági élettel. Az alapvető élelmiszer a gabona és a hal volt, de a módosabbak sokféle húsételt is fogyasztottak. A gazdagabb körökben gyakori esti lakomák nem csak a szórakozás, hanem a tartalmas beszélgetések és a művelődés színterei is voltak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mindennapi élet Athénban Periklész korában kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a 19. hét elején május 6-tól május 9-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-19-1 helyre. – *feridiák vita 2019. április 16., 19:04 (CEST)[válasz]

május 9. 12.00 és május 12. 23.59 között: Johann Sebastian Bach

A jelölt cikk: Johann Sebastian Bach (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Johann Sebastian Bach (Elias Gottlob Haussmann képén)
Johann Sebastian Bach
(Elias Gottlob Haussmann képén)
A lipcsei Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora
A lipcsei Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 21.Lipcse, 1750. július 28.) barokk zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége, a protestáns egyházi zene kiemelkedő képviselője.

A 17. század elejéig visszavezethető Bach dinasztia legjelentősebb alakja volt. Eisenachban született, itt tanult meg zenélni — kezdetben apjától, majd árvaságra jutva bátyjától, Johann Christophtól. 1700-ban, lüneburgi tanulmányai alatt ismerkedett meg behatóan az orgonával, amelynek csakhamar virtuózává vált. Előbb a weimari zenekarban játszott, majd az arnstadti templom orgonistája lett. 1707-ben Mühlhausenben vállalt orgonista állást, itt vette feleségül másod-unokatestvérét, Maria Barbara Bachot.

A következő évben ismét a weimari udvarba került, ezúttal mint orgonista és kamaramuzsikus. 1717-ben elhagyta Weimart és a kötheni herceg szolgálatába állt. Itt írta kamara- és versenyműveinek jelentős részét. Feleségének halála után rövidesen ismét megnősült: Anna Magdalena Wilkent vette el. 1723-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach megpályázta és elnyerte a Lipcsei Tamás-templom kántori állását. Életének utolsó negyed századában iskolai és templomi tevékenysége mellett rengeteget komponált, és elvállalta a Collegium Musicum igazgatását is. Mindennapjait megnehezítették az anyagi gondok és gyakori konfliktusai az iskola vezetésével. Rohamosan gyengülő látása miatt szemműtétet végeztek el rajta, de az nem sikerült, és Bach megvakult.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Johann Sebastian Bach kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a 19. hét elején május 9-től május 12-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-19-2 helyre. – *feridiák vita 2019. április 17., 22:52 (CEST)[válasz]

20. hét

május 13. 0.00 és május 16. 11.59 között: Naprendszer

A jelölt cikk: Naprendszer (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Naprendszer fontosabb égitestjei (nem távolság- és méretarányosan)
A Naprendszer fontosabb égitestjei
(nem távolság- és méretarányosan)
A Tejút panorámaképe a Földről nézve
A Tejút panorámaképe a Földről nézve

A Naprendszer a Nap bolygórendszere, amit a gravitáció tart egyben; egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. Galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el. A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév). A tudósok csak a XX. században jöttek rá, hogy a Naprendszernek nem a Kuiper-övnél van vége, hanem az Oort-felhőnél.

A csillagászatban csillagrendszer alatt olyan rendszert értünk, amelyben egy vagy több csillag körül más égitestek is keringenek. Tanulmányozásával elsősorban az égi mechanika foglalkozik. Jelen cikk a Nap rendszeréről szól.

Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszerünk középpontja a Nap; a Naprendszer a Nap gravitációs térrészében mozgó objektumok és kölcsönhatásaik összessége. Központi csillagunk hozzávetőleg 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas gázfelhő gravitációs összehúzódásával. Nem sokkal később, már 4,567 milliárd évvel ezelőtt a csillagkeletkezésnél visszamaradt, a Nap egyenlítői síkjában lapos korongba rendeződött anyagból, a protoplanetáris korongból kialakultak az első kisbolygók, majd bolygók. A belső Naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső Naprendszerben négy óriásbolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) és az öt törpebolygó (Ceres, Pluto, Haumea, Makemake, Eris) kering. A kőzetbolygók kérge szilikátos, a gázbolygók viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogénhélium légkör veszi körül, a törpebolygók jeges kőzetből állnak.

A Naprendszerben a bolygókon kívül számos kisebb égitest is található. A legtöbb közülük aszteroida — ezek két övezetbe rendeződtek. A belső aszteroida-öv a Mars és a Jupiter között, a külső, a Kuiper-öv pedig a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el ellipszis alakban a Nap, mint gyújtópont körül. Ezekben az övekben keringenek a törpebolygók — az égitesteknek ezt a típusát 2006-ban vezették be. Hat bolygónak és három törpebolygónak természetes kísérői is vannak, ezeket holdaknak nevezzük. A holdakon kívül az óriásbolygók körül gyűrűk, gyűrűrendszerek keringenek.

A rendszerben vannak szabadon keringő testek is, ezek az üstökösök, a kentaurok és a mindenütt jelenlévő bolygóközi por. Ezek zömének keringése merőben eltér a többi testétől: elnyújtott ellipszis pályákon, vagy az ekliptikáétól eltérő síkban mozognak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
III. Amenhotep (az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója) kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre. (I. Amenhotep cikkajánlója a mai nap van kinn utoljára a Kezdőlapon a „Kiemelt cikk” rovatban, így mondhatni a staféta átadása is.) – *feridiák vita 2019. április 21., 15:20 (CEST)[válasz]

A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 vitalapon folytatott feladattisztázás alapján II. Amenhotep egyiptomi fáraó kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük ide a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre. III. Amenhotep fáraó kiemelt cikkét pedig áthelyeztük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. - *feridiák vita 2019. április 22., 17:44 (CEST)[válasz]

Mivel holnap már a 19. héten járunk, és a 20. hétre április 22-én tett cikkajánló-javaslatra visszajelzés máig nem érkezett, ezért a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre feltettük a Naprendszer cikkajánlóját. II. Amenhotep cikke javaslatát pedig átmozgatjuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre, III. Amenhotep mellé, remélve, hogy Alensha és Hkoala wikitársak tudnak ezen cikkekkel foglalkozni. – *feridiák vita 2019. május 5., 23:26 (CEST)[válasz]

május 16. 12.00 és május 19. 23.59 között: Szucsou

A jelölt cikk: Szucsou (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fenn balra: „A szerény hivatalnok kertje”; fenn jobbra: Jünjan pagoda a Tigris-hegyen; középen: Szucsou kora esti fényben; lent balra: Csangmen-kapu éjjel; lent jobbra: a Santang csatorna
Fenn balra: „A szerény hivatalnok kertje”; fenn jobbra: Jünjan pagoda a Tigris-hegyen; középen: Szucsou kora esti fényben; lent balra: Csangmen-kapu éjjel; lent jobbra: a Santang csatorna

Szucsou az egyik leghosszabb történelmi múltra visszatekintő, a 21. század elején pedig az egyik leggazdagabb kelet-kínai város és prefektúra Csiangszu tartományban, Sanghaj és Hangcsou közelében, a Nagy-csatorna mentén. Földrajzilag a Jangce alsó folyása közelében, a folyó deltavidékén, a Taj-tó, magyarul Nagy-tó partján terül el.

A várost i. e. 514-ben alapították. 2500 éves történelme gazdag eseményekben. A Han-dinasztia idejére tehető az első virágzása. I. sz. 100 körül a nagy számban beáramló lakosság révén az akkori világ tíz legnagyobb városa között volt. A 10. században, a Szung-dinasztia idején az ország egyik fontos kereskedelmi központja volt. A Ming és a Csing-dinasztia idején a gazdasági erő mellett már kulturális központnak is számított, és egyben a világ legnagyobb olyan városa volt, amelyiknek nem volt fővárosi rangja. Nagyjából a 19. század derekától, a tajping-felkelés idején, de nem elsősorban annak következtében vesztette el regionális gazdasági vezető szerepét a feltörekvő kikötővárossal, Sanghajjal szemben. Nagy szerepe volt ebben a csatornákon zajló vízi közlekedés fokozatos háttérbe szorulásának is az épülő vasutakkal szemben.

A város gazdasági fejlődésének lefékeződése azonban azzal a jótékony hatással is járt, hogy a 20. század ipari fellendülése nem tett nagy kárt a gazdag műemlékekben, különösen a világszerte híressé váló kertekben, amelyek 1997-ben illetve 2000-ben Szucsou klasszikus kertjei néven az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek. A 69 megmaradt tipikus kínai kert közül néhány ezer éves múltra is visszatekinthet.

A Jangce mélyen fekvő deltavidékén elhelyezkedő várost sűrűn behálózzák a csatornák, ezek is hozzájárulnak a festői látképhez. Már a 20. század derekán kiszámították, hogy a csatornákon átívelő 310 híd miatt egységnyi területre több híd jut, mint Velencében.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
II. Amenhotep egyiptomi fáraó kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 helyre. „Érdekes lenne, ha az összes Amenhotep fáraó kiemelt lenne, a II. és a III. már az, a IV. pedig életem főműve lesz:)” – írta @Alensha 2007. november 23-án. 2019-ben már ott tartunk, hogy I., II. és III. Amenhotep szócikke is kiemelt, és @Hkoala wikitársunk figyelmességének köszönhetően az első félévben mindhárom megjelenhet a Kezdőlapon. Fogjunk össze, hogy jó csapatmunkával és Alensa vezetésével „élete fáraós főműve” teljes legyen. – *feridiák vita 2019. április 21., 20:04 (CEST)[válasz]

Nem túlzás ez, hogy egymás után két fáraós cikk következzen? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. április 21., 20:33 (CEST)[válasz]

Köszönöm a jelölést, de szerintem variáljuk jobban a témákat, két ennyire hasonló ne legyen egymás után :) Alensha 2019. április 21., 23:05 (CEST)[válasz]


Rendben, a feladatot értettem. Akkor legyen a „négy évszak” a program. 2019. első félévében I. Amenhotep volt az I. negyedévben, II. Amenhotep jön a II. negyedévben a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 helyen. III. Amenhotep átmozgatva a második félévben a III. negyedév a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyére. Végül IV. Amenhotep számára még szabad a IV. negyedévben a november 23. napot is magába foglaló 47. hét vége (november 21. – november 24.) hely. A /2019-46-2 helyre Janovics Jenő cikkét, valamint /2019-48-1 helyre a 2016-os sakkvilágbajnokság szócikkét Hkoala, a /2019-47-1 helyre a Széchenyi-lánchid szócikkét *feridiák jelölte. Így adva a konszenzusos megoldás.

Tisztelt @Alensha és @Hkoala! Véleményeteket kéri és várja: *feridiák vita 2019. április 22., 16:18 (CEST)[válasz]

P.S. A fenti feladattisztázás alapján II. Amenhotep egyiptomi fáraó kiemelt cikke javaslatát-jelölését áthelyeztük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre. III. Amenhotep fáraó kiemelt cikkét áthelyeztük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. Ide, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 helyre pedig tartalomnak A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. április 22., 18:05 (CEST)[válasz]

A Sixtus-kápolna volt már a kezdőlapon (kétszer is), míg sok kiemelt cikk nem voltǃ Másikat kellene jelölni, míg az összes kiemelt cikk nem kerül fel a kezdőlapraǃ Javaslom inkább Szucsout. Ez még nem volt és egyben város sincs jelölve az előző hetekre. – M. V. 2019. május 4., 08:12 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Szucsou jelölését. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. május 15., 09:33 (CEST)[válasz]

21. hét

május 20. 0.00 és május 23. 11.59 között: Rózsák háborúja

A jelölt cikk: Rózsák háborúja (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Yorkok és a Lancasterek jelképei
A Yorkok és a Lancasterek jelképei

A rózsák háborúja a középkori Anglia több mint három évtizeden át tartó, dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok vetélkedtek a kormányzat irányításáért. Mindkét nagy tábor vezetői a Plantagenêt-dinasztia leszármazottjai voltak, így több-kevesebb jogot formálhattak a koronára. A feudális Anglia utolsó évszázadát meghatározó hadakozás a résztvevők jelképei közé tartozó fehér és vörös rózsáról kapta nevét.

Az ellenségeskedést több nagyobb szakaszra lehet bontani, amelyek egyenként egy-két évig tartottak, és a politikai, diplomáciai lépéseken kívül csak néhány csatából álltak. A hadakozás során csupán kevés nagyobb ütközetet vívtak, viszont az egyéb összetűzések – birtokok pusztítása, kastélyok lerohanása – gyakoriak voltak. Az összecsapások rövid időre korlátozódtak: 1459 ősze és 1461 tavasza, 1469 nyara és 1471 tavasza között, valamint 1483 őszén, 1485 és 1487 nyarán zajlottak.

A koronáért folyó összecsapás nem vált igazi polgárháborúvá, ugyanis a nemeseken kívül csak keveseket, általában az ő vazallusaikat, katonáikat és jobbágyaik kis részét érintette, akiket katonai szolgálatra köteleztek. A mindennapokat szabályozó jogrend érintetlen maradt, az intézményeket a kormányhivatalnokok és a helyi urak folyamatosan működtették; a csaták között rendezett élet folyt.

I. Erzsébet királynő koronázási díszben
I. Erzsébet királynő koronázási díszben

A katonai konfliktus kirobbanásának számos oka volt. A 15. század közepére Anglia franciaországi hódításainak jelentős részét elveszítette a rossz kormányzás miatt. A központi hatalom gyenge volt, ugyanis a nemesek az uralkodó kárára erősödtek, és a főurak bérlői inkább hozzájuk, mintsem a királyhoz voltak hűek. Ráadásul a trónon hosszú ideig kiskorú király ült, akiről 1453-ban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy gyengeelméjű. Komoly befolyással volt az ügyek intézésére a király francia származású ambiciózus felesége, Anjou Margit angol királyné is. Ehhez járult hozzá, hogy Észak-Anglia két legerősebb családja, az egymással ellenséges viszonyban lévő Percyk és Neville-ek között kiújultak és erőszakosabbá váltak az ellentétek. Mivel mindkét oldal erős támogatókat keresett, vitájuk országos szintre emelkedett.

A háborúban a Yorkoknak sikerült időlegesen elfoglalniuk a trónt, és két királyt – IV. Eduárd és III. Richárd – adtak. A küzdelem III. Richárd 1485. augusztus 22-én bekövetkezett halálával ért véget. Őt a Lancaster-házból származó Tudor Henrik követett a trónon, megalapítva ezzel a Tudor-házat, amely ezt követően 1485-től 1603-ig, 116 éven át uralkodott Anglia és Wales, az Angol Királyság felett. A Tudor-házi uralkodók sora I. Erzsébet királynővel zárult, akit 1559. január 15-én koronáztak meg, és 1603. március 24-i haláláig uralkodott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Rózsák háborúja kiemelt cikket javasoljuk-jelöljük a 21. hét elején (május 20-tól május 23-ig tartó) Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-21-1 helyre. – *feridiák vita 2019. március 21., 20:35 (CET)[válasz]

Volt már a kezdőlapon, javaslom inkább a Kámaszútrát. – M. V. 2019. május 4., 14:33 (CEST)[válasz]

A Kámaszútrának rövid a bevezetője, bővíteni kellene. Gyorsan kiraktam most a Rózsákat, mert éjfél óta nem volt kinn semmi. Alensha 2019. május 20., 00:52 (CEST)[válasz]

...csak valamiért nem jelenik meg, nem tudom, mi van vele... Alensha 2019. május 20., 00:56 (CEST)[válasz]

május 23. 12.00 és május 26. 23.59 között: Lady Gaga

A jelölt cikk: Lady Gaga (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lady Gaga 2016-ban a NFL Networkkel készült interjúban
Lady Gaga 2016-ban a NFL Networkkel készült interjúban

Stefani Joanne Angelina Germanotta, művésznevén Lady Gaga (New York, 1986. március 28. –) Oscar-díjas, kétszeres Golden Globe- és kilencszeres Grammy-díjas olasz származású amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő. Leginkább bátorító üzeneteiről, kirívó öltözködéséről és élő előadásairól ismert. Gaga kezdetben középiskolai darabokban szerepelt, majd a New York Egyetem Tisch School of the Arts nevű művészeti tagintézményének CAP21 képzésére kezdett járni, ám félbehagyta tanulmányait, hogy elkezdhesse zenei karrierjét. Miután a Def Jam Recordings kiadó szerződést bontott vele, Gaga a Sony/ATV Music Publishing-nek kezdett dolgozni dalszövegíróként. Ott Akon R&B énekes felfigyelt hangi adottságaira, aki segített neki, hogy 2007-ben leszerződhessen az Interscope Records-hoz és saját kiadójához, a KonLive Distributionhöz. 2008-ban megjelent The Fame című elektropop stílusú debütáló albuma kritikai és kereskedelmi szempontból egyaránt nagy sikert aratott, és olyan világslágerek jelentek meg róla kislemezként, mint a Just Dance és a Poker Face. Ezt követően 2009-ben adták ki hasonlóan kitörő sikerrel The Fame Monster című középlemezét, rajta három újabb világszerte első helyezéseket elérő számmal, a Bad Romance-szel, a Telephone-nal és az Alejandróval.

Born This Way címmel 2011-ben jelent meg második nagylemeze, amely több mint húsz országban került az eladási listák élére, köztük az Egyesült Államokban is, ahol több mint egymillió példányt adtak el belőle megjelenése hetében. Címadó dala a megannyi slágerlistás siker mellett az iTunes történetének leggyorsabban fogyó száma lett. 2013-ban kiadott EDM műfajú Artpop című harmadik nagylemeze első lett az amerikai albumeladási listán, és megjelent róla Applause című slágere. 2014-ben Tony Bennett-tel közösen kiadott Cheek to Cheek című dzsesszalbuma, illetve a 2016-ban megjelent soft-rock-inspirálta Joanne című ötödik stúdióalbuma is listavezető lett az Egyesült Államokban. Színészi pályafutásából kiemelendő főszerepe az Amerikai Horror Story: Hotel (2015–2016) című sorozatban, amelyért Golden Globe-díjat kapott, valamint Ally alakítása a Csillag születik (2018) című zenés drámában, amelyért többek között Oscar-díjra is jelölték a legjobb női főszereplő kategóriában. A Csillag születik filmzenei albumával, mellyel BAFTA-díjat nyert, Gaga saját rekordját döntötte meg, miután a női előadók között az évtizedben elsőként ötödjére szerezte meg a Billboard 200 albumlista első helyét. Az album Shallow című dala amellett, hogy számos országban listavezető volt, köztük az Egyesült Államokban is, Oscar-, és Golden Globe-díjat nyert A legjobb eredeti filmbetétdal kategóriában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Lady Gaga legfrissebb, 1002. kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a 21. hét közepétől végéig: május 23-tól május 26-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-21-21 helyre. – *feridiák vita 2019. május 21., 04:14 (CEST)[válasz]

A cikkajánló már május 21-én Kezdőlap-kész volot. Minden kérdéseiddre konstruktv válaszokat adtm. A nap kezdetén a cikkajánló két képénél a képaláírás egységesen 3-3 sor volt. A kívánságod teljesítve a nap végére mindkettőnél egységesen 2-2 lett. Így kezdhetjük a 2019-21-2 jobbítást. A kiemelt cikk rovatban rendre két kép van kinn. Lady Gaga esetében nyomatékosan két kép kell. De ha mégis csak egy lenne, akkor feltétlenől az, ahol az amerikai himnuszt énekli, mégpedig az amerikai foci aranyjubileumi ünnepén. Ezekért legalább a legvégén kiteszem, és szíveskedj békén hagyni. Kösz. - *feridiák vita 2019. május 26., 21:43 (CEST)[válasz]

22. hét

május 27. 0.00 és május 30. 11.59 között: A pápaság története

A jelölt cikk: A pápaság története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Sixtus-kápolna A kulcsok átadása Péternek című freskójának részlete
A Sixtus-kápolna A kulcsok átadása Péternek című freskójának részlete

A pápaság története az apostoli kezdetektől napjainkig fogja át a pápák és a köréjük fonódott intézmény történetét. A római katolikus egyház tanítása szerint Krisztus alapította meg a pápaságot, áthagyományozva ezzel a legfőbb pásztori címet. Nézetük szerint Péter apostol, katolikus nevén Szent Péter lett az első pápa, amikor Jézus neki adta szimbolikusan a Mennyei Királyság kulcsait.

A katolikus tanítás szerint a mindenkori pápa Szent Péter utóda a római püspöki székben és az azzal összefüggő primátusban. Úgy vélik, hogy a pápaságról szóló doktrína bibliai megalapozottságú, ezért Szent Péter Jézus apostolai között elsőbbséget élvez. Mivel Szent Péter Rómában halt mártírhalált, azon a helyen építették ki a pápaság központját. A nézet alapján Róma mindenkori püspöke, egyben az egyetemes egyház vezetője a pápa.

A pápaság a világ egyik leghosszabban fennálló intézménye, és kiemelkedő szerepet játszott a kereszténység és az egész emberiség történelmében is. A jelenlegi Ferenc pápáig 307 pápa volt hatalmon, de közülük sokak legitimitása megkérdőjelezhető, mert vagy ellenpápaként, vagy egyéb okokból nem törvényesen kezdték meg pontifikátusukat.

A római püspökök egészen a 4. századig, Nagy Konstantin idejéig nem birtokoltak tényleges hatalmat. A történészek egybehangzó véleménye alapján a pápaság mint intézmény ezután kezdett kiformálódni. A kereszténység első három századában azért nem lehet még pápaságról beszélni, mert ekkor még ez a sajátos hatalmi képződmény nem létezett és a római püspökök történetéről is csak az episzkopális egyház létrejöttétől, a püspöki intézmény (szinódus) létezésétől kezdve beszélhetünk.

A vallástörténeti tudomány sokat vitatott kérdése, hogy milyen körülmények vezethettek az egyház kialakulásához. A szilárd egyházi formák megjelenése némely vonatkozásban egy következetes fejlődés eredménye, melynek kezdeményei visszavezethetők az apostoli korig, noha egyúttal teljes szakítást jelent az őskereszténységgel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A pápaság története kiemelt cikkét javasoljuk a 19. hét elején május 27-től május 30-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-22-1 helyre. – M. V. 2019. május 4., 08:02 (CEST)[válasz]

május 30. 12.00 és június 2. 23.59 között: Vírus

A jelölt cikk: Vírus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Baktérium felszínéhez kapcsolódó fágok
Baktérium felszínéhez kapcsolódó fágok

A vírus szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű és csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képes szaporodni. Minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak megvannak a vírusos fertőzéseik.

A vírusokat Dmitrij Ivanovszkij fedezte fel 1892-ben, amikor a dohány mozaikos megbetegedését vizsgálta. Az elnevezést – amely a latin virus, méreg szóból származik – Martinus Beijerincktől kapta 1898-ban. Máig mintegy 5000 fajukat írták le, de valószínűsíthető számukat több millióra teszik. A vírusok minden ökoszisztémában megtalálhatóak, létszámukat tekintve a leggyakoribb organizmusok a Földön. A vírusokat a mikrobiológia egyik ága, a virológia tanulmányozza.

A sejteken kívül vírusrészecske, virion formájában léteznek, amelyek a genomból, egy fehérjeburokból (kapszid) és egyes fajok esetén egy külső lipidburokból (peplon) állnak. Formájuk változatos, lehetnek rúd, fonál, ikozaéder vagy egyéb alakúak. Méretük 20-1500 nanométer között változik, döntő többségüket fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal lehet megfigyelni.

Eredetük bizonytalan. Több elmélet is létezik származásuk magyarázására, van, amelyik szerint leegyszerűsödött parazitabaktériumok, vagy a sejtek citoplazmájában található plazmidok voltak őseik; van olyan vélemény is, hogy együtt alakultak ki a sejtes élettel. Az evolúcióban fontos szerepet játszanak, általuk lehetővé válik a fajok közötti génátadás. Élőlény mivoltuk vita tárgya; bár vannak génjeik és alkalmazkodnak környezetükhöz, önálló anyagcserét nem folytatnak.

Változatos módon terjednek; van, amelyiket rovarok viszik át egyik állatról vagy növényről a másikra, vannak, amelyek tüsszentéssel, köhögéssel a levegőbe kerülő aeroszollal, testnedvekkel, esetleg ürülékkel szennyezett tárgyakkal kerülnek új gazdaszervezetükbe. A legtöbb vírus csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Bohém rapszódia szócikkét javasoljuk-jelöljük a 22. hét közepétől végéig: május 30-tól június 2-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-22-2 helyre. – *feridiák vita 2019. május 25., 12:10 (CEST)[válasz]

Itt már van cikkː a vírus, meg is van írva a cikkajánló. – M. V. 2019. május 25., 13:33 (CEST)[válasz]

Tisztelt M. V.!

  • 1. A Vírus cikk 2015. november 16-án megkapta a kiemelt státuszt.
  • 2. Ezen kiemelt szócikk a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-2 sablonban 2017. június 22. és 2017. június 25. között szerepelt a Kezdőlapon. Tehát legközelebb a következő évtizeben kerül sorra.
  • 3. A kiemelési eljárásban a Bohém rapszódia a következő, amelynek határidőre minden feltételét teljesítettük. Normális ügymenentben ma, vagy holnap megkapja a kiemelt státuszt.
  • 4. Javaslom, hogy siess, hogy még zárás előtt Te is tudd támogatni.
  • 5. Mert ha nem vennéd észre, épp Teérted is csinálom. De nem könnyű felfogni, ezért természetesen vártalak. Tehát jelenleg két kiemelten kiemelt cikk van a Kezdőlapon vasárnapig: Brie Larson, és Lady Gaga. A Bohém rapszódia a sorban a harmadik. Megnyílt számodra egy nagy lehetőség. Kérlek, gondokozz. Este visszatérek a témára. Üdv: – *feridiák vita 2019. május 25., 16:57 (CEST)[válasz]


A műveleti sorrend a vitalapon indul. Ezt különösen világosan mutatja a mostani vitasorozat.
I. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-21-1 így kezdődik:

II. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-21-2 így kezdődik: Lady Gaga legfrissebb, 1002. kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a 21. hét közepétől végéig: május 23-tól május 26-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-21-21 helyre. – *feridiák vita 2019. május 21., 04:14 (CEST)
III. A harmadik pedig így: A Bohém rapszódia szócikkét javasoljuk-jelöljük a 22. hét közepétől végéig: május 30-tól június 2-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-22-2 helyre. – *feridiák vita 2019. május 25., 12:10 (CEST)
[válasz]

Ennek alapján írtam a szerintem legjobb javasatot. Brie Larson az 1001. kiemelt cikk, amely római számokkal MI; Lady Gaga a 1002, vagy MII; a Bohém rapszódia lesz 1003., vagy MIII. A folytatás még nyitott.
Tisztelt M. V.! Rád vár az MV kiemelt cikk! Üdv: – *feridiák vita 2019. május 25., 21:31 (CEST)[válasz]

Re.

*feridiák, a vírus cikket azért javasoltam, mert a kiemelt cikkek listáján és itt úgy áll, hogy még nem volt a kezdőlapon. (Utólag most már beírta vki a kiemelt cikkek listájára, hogy volt már, de a másikon még mindig nem húzták ki..) Egyébként meg saját magad hazudtolod meg, amikor olyan cikkeket javasolsz újra a kezdőlapra, amik már 2 éve is voltak, lásd pl. a Duna febr.-ban.

Vagy éppen olyat, ami a megelőző évben voltː Itt nem kellett volna a fluor cikk-et támogatnod, amikor az előző évben is utólagos módosítással ezt tetted be. 11 hónapos különbséggel ugyanaz a cikk a kezdőlapon. Jó vicc..

A rózsák háborúja is 3 éve volt, teljesen felesleges volt újra javasolnod, a magyaroknak nem egy nagy érdekfeszítő téma... Innentől kezdve már nem is folytatom tovább.

Egyébként meg nem gondolom hogy a logikád alapján mindig a legújabban kiemelt cikkeket kellene sorba venni, amikor te éveken át nagyon gyakran ugyanazokat a lapokat jelölted újra, míg sok szerencsétlen cikk - ami talán neked nem volt szimpatikus - ott várakozott feleslegesen (és pár mg mindig várakozik) hogy a kezdőlapra kerüljön.. – M. V. 2019. május 26., 07:03 (CEST)[válasz]

23. hét

június 3. 0.00 és június 6. 11.59 között: Textilipar

A jelölt cikk: Textilipar (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Vincent van Gogh: Takács munkában
Vincent van Gogh: Takács munkában

A textilipar az egyik legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező ipari ágazat. Azoknak a szakterületeknek a gyűjtőneve, amelyek szálasanyagokból fonalakat és/vagy különböző eljárások alkalmazásával lapszerű termékeket – szakszóval: kelméket – állítanak elő. Ily módon a textilipar magában foglalja a fonal- és cérnagyártást, a szövetek, a kötött kelmék és kötöttáruk, az egyéb kelmeképző eljárásokkal (pl. csipkekészítés, fonatolás, nemezkészítés, tűzés, nemszőttkelme-gyártás, varrvahurkolás) előállított termékek készítését, ezek színezését és kikészítését, valamint a nem ruházati célra készült konfekcionált (kész állapotra hozott) textiltermékek (pl. textilanyagból készült zsákok, kötelek, zsinórok, csomózott hálók stb.) előállítását.

A „textil” elnevezés a latin textus szóból ered, amelynek egyik jelentése: „szövet, fonadék”.

A textiltermékek előállításának története a történelem előtti korra vezethető vissza. A szakirodalom i. e. 25 000 körüli időből származó textilterméket, egy rostokból készült szövetszerű darabot említ, mint olyat, ami az Európában talált legrégibb ilyen leletnek tekinthető. I. e. 11 000 és 8000 között keletkezett textiltöredékekről is tudunk. A Zürichi-tó medréből egy i. e. 5-6 ezer évvel ezelőtt készülhetett textília került elő, amely szerkezetét tekintve megegyezik a ma is készülő szövetekével. 1988-ban a Tigris felső folyásánál egy ásatásnál olyan szarvasagancsból készült szerszámnyelet találtak, amelyen hozzátapadt lenszálakat ismertek fel és korukat 9000 évre teszik. Megállapították, hogy ezek a szálak eredetileg valamilyen igen szellős, gézhez hasonló szövésű ruhadarabból eredhetnek.

Valószínű, hogy az első textiltermékek kiinduló anyagai a növényi szálak voltak. Indiában ősidőktől fogva a gyapot magszála (a pamut) és a juta háncsa, Afrikában a kenaf, Kínában a rami, a Fülöp-szigeteken a manilakender, Mexikóban az agávé szolgáltatta a fonáshoz a szálakat, Európa és a Földközi-tenger ősi népei a lent dolgozták fel. A gyapjú feldolgozását fonallá vagy nemezzé néhány ázsiai nép már az újkőkorban (i. e. 5000–2000) megkezdte. Az első ránk maradt gyapjúszövet-maradványok Kis-Ázsiából, az i. e. 7. századból származnak. A selyemről biztosan tudjuk, hogy Kínából származik és Ázsián keresztül, a nevezetes Selyemúton került a rómaiakhoz.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A textilipar kiemelt cikket javasoljuk a 23. hét első felében a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-23-1 helyre. Ogodej vitalap 2019. május 21., 16:48 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. május 26., 22:19 (CEST)[válasz]

június 6. 12.00 és június 9. 23.59 között: Tibeti buddhizmus

A jelölt cikk: Tibeti buddhizmus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A tibeti buddhizmus elsősorban Tibet és a Himalája bizonyos területeinek (Nepál, Bhután és India) buddhista vallásos tanaira és szervezeti jellemzőire vonatkozik. Bhután állami vallása, de gyakorolják Mongóliában, valamint Oroszország (Kalmükföld, Burjátföld, Tuva) és Északkelet-Kína bizonyos területein is. A szövegeket (szentírásokat és magyarázó szövegeket) a tibeti buddhista kánon tartalmazza, melynek nyelve a klasszikus tibeti nyelv, ezen területek spirituális nyelve.

A Tibetben gyakorolt buddhista irányzatot közkeletűen a mahájána buddhizmus vadzsrajána formájának tekintik, a buddhisták egyik jogart formázó rituális tárgya, a vadzsra után. Ez a villámlás szimbóluma, de gyakran gyémántnak is hívják, ezért az irányzat másik neve a „gyémánt út”. A tibeti buddhizmus azonban a személy fejlődésétől és tanulmányi előrehaladásától függően mindhárom fő buddhista irányzatot tanítja (mahájána, hínajána, vadzsrajána).

Nyugaton az irányzat lámaizmus néven is ismert, tanítóik, a lámák (más elnevezéssel rinpocsék) után. A lámák egymást követő sora személyük reinkarnációján, a számon tartott újjászületéseken (tibeti: tulku, mongol: kubilgán öröklési rend) alapul.

A tibeti diaszpóra számos nyugati országban elterjesztette a tibeti buddhizmust. Követőinek száma a becslések szerint tíz és húsz millió fő között van. Egyik legjelesebb képviselője a Nobel-békedíjas 14. dalai láma (Tendzin Gyaco). A vallási élet tibeti központja Lhászában van. Itt található a legfőbb vallási vezető rezidenciája, a Potala palota. A Magyarországnál mintegy 25-ször nagyobb Tibet ma Kína egyik tartománya az 1950-es évekbeli kínai annexió következményeként. A dalai láma jelenleg Indiában él, emigrációban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A tibeti buddhizmus kiemelt cikkét javasoljuk a 23. hét végén június 6-tól jún. 9-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-23-2 helyre. – M. V. 2019. május 5., 17:23 (CEST)[válasz]

24. hét

június 10. 0.00 és június 13. 11.59 között: Taranto

A jelölt cikk: Taranto (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Ponte Girevole Tarantóban
A Ponte Girevole Tarantóban

Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második, Dél-Olaszország harmadik legnagyobb városa (Nápoly és Bari után), közigazgatásilag comune. Az azonos nevű megye székhelye. Tarantót az i. e. 8. században (Euszebiosz szerint i. e. 706-ban) a spártai görögök alapították Tarasz (Τάρᾱς) néven, egyetlen dél-itáliai gyarmatvárosukként. Az egykori Akropolisz, a mai történelmi városközpont a Città vecchia a Mar Piccolo (beltenger) és a Mar Grande közé ékelődő kis szigeten alakult ki. A város több alkalommal is háborút folytatott a rómaiak ellen I. Pürrhosz épeiroszi király támogatásával, de végül fennhatóságuk alá került. A középkorban a Tarantói Hercegség székhelye volt. A hercegség megszűnése után a tarantói hercegi címet hivatalosan a nápolyi király örökösei továbbra is viselhették. A második világháborúban szövetséges harci repülőgépek súlyos bombatámadást mértek a Mar Piccolóban állomásozó olasz flottára, elsüllyesztve a hajók nagy részét.

Tarantóban van napjaink legnagyobb feketekagyló-tenyészete: kb. 1300 üzemi munkás több mint 30 000 tonna feketekagylót dolgoz fel évente. A feketekagyló-tenyészet a város gazdasági életét évszázadok óta jellemzi, olyan mértékben, hogy a feketekagyló Taranto gasztronómiai szimbóluma lett. A város a névadója a tarantula pókfajnak, amelynek csípéséről a hagyományok úgy tartják, őrületet okoz (de legalábbis a „tarantella” nevű dél-olasz tánc által bemutatott rángatózást).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Magyar klasszikus zene szócikkét javasoljuk-jelöljük a 24. hét kezdetétől közepétől: június 10-től június 13-ig, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-24-1 helyre. 2014-ben volt Kezdőlapon utoljára, és máig még jelölés nélküli volt. – *feridiák vita 2019. június 2., 18:36 (CEST)[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Nem tudom, miért kellett kivenni a Taranto cikket, ami még nem szerepelt a kezdőlapon, a Magyar klasszikus zene már kétszer is sorra került. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 2., 18:52 (CEST)[válasz]

Tisztelt Hkoala Wikitanács-tag! Köszönöm a megkeresést, mert így gratulálhatok Wikitanács-taggá választásodhoz. - A „Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-24-1” helyről nem kellett, és nem is lehetett semelyik cikket kivenni, mert 2019. június 2-ig nem volt benne jelölés. Üres helyre tettem a jelölést. Mégpedig ahhoz segítségül, hogy a lyukak eltüntetésével is segítsem a most indult Wikitanács mandátumévnek sikeréhez. Június 8-án lesz Wikitali, és akkorra készítek javaslatot a Kiemelt cikkekre is. Addig az itteni eldöntésére még van bőven időnk. Ma épp csak a kivett Harrer Ferenc-képet teszem vissza legalább az utolsó percekre az Évfordulók rovatba. – *feridiák vita 2019. június 2., 23:54 (CEST)[válasz]

@*feridiák: Köszönöm a gratulációt. Nem volt üres a hely, nem volt lyuk, itt látható a csere, amit végeztél. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 3., 06:23 (CEST)[válasz]

június 13. 12.00 és június 16. 23.59 között: A román nyelv területi változatai

A jelölt cikk: A román nyelv területi változatai (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Román nyelvjárások
Román nyelvjárások

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti és Theodor Capidan a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, szerintük ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Velük ellentétben más nyelvészek, például George Giuglea, Alexandru Graur és Ion Coteanu, külön nyelveknek tekintik ezeket, és dialektológiai szempontból értelemszerűen csak az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt román) területi változatait, nyelvjárásait (graiuri) vizsgálják.

A nyelvjárások számát tekintve is megosztott a nyelvészet. Vannak, akik szerint a románnak csak két nyelvjárási csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások a román nyelv három dialektusát különítik el: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és Körös-vidékit. A legtöbb nyelvész mégis úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, Körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak még más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek.

A román nyelv írott forrásai 1566-tól kezdve maradtak fenn, főként moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan kiemelkedő román írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a román nyelv területi változatai. Az aktualitás, hogy 130 éve hunyt el Mihai Eminescu, akinek a modern román nyelv kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:43 (CEST)[válasz]

25. hét

június 17. 0.00 és június 20. 11.59 között: Kóma (orvostudomány)

A jelölt cikk: Kóma (orvostudomány) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Orvosilag a kóma (görög elnevezése κῶμα koma, ami mély álmot jelent) olyan eszméletlen állapot, amely hat óránál tovább tart, a páciens érzéketlen vagy inadekvátan reagál a fájdalom-, fény- és hangingerekre, hiányzik nála a normális alvás-ébrenlét váltakozása, és nem képes akaratlagos cselekvéseket elindítani. A kómában lévő egyén jellemzésére a komatózus kifejezés használatos. Ugyanakkor a Glasgow-i kóma skálabeosztás (Glasgow Coma Scale) szerint már a zavaros tudatú személyt is úgy kell tekinteni, hogy a kóma legenyhébb stádiumában van.

A kóma számos körülmény hatására létrejöhet, mint például mérgezések (ami lehet drogtúladagolás, az előírt gyógyszerek vagy gyógyhatású készítmények túladagolása vagy helytelen használata), anyagcserezavarok, a központi idegrendszer betegségei, akut neurológiai károsodások, mint az agyi érkatasztrófa vagy az agysérv, a hipoxia, hipotermia, hipoglikémia vagy a traumás károsodások, mint a fejsérülések közlekedési balesetekben. Szándékosan is előidézhető olyan gyógyszerekkel, amelyek az agy védelmét szolgálják agykárosodások után, vagy erős fájdalomcsillapítóktól, amelyeket a páciensnek sérülések vagy betegségek gyógyulási szakaszában adagolnak a nagyon erős fájdalom csökkentésére/kiiktatására. Ahhoz, hogy a páciens öntudata megmaradjon, két fontos idegrendszeri képződménynek kell kifogástalanul működnie. Az egyik az agykéreg, amely az agy külső rétegét képező szürkeállomány, és egy másik, az agytörzsben elhelyezkedő sajátos szerkezetű és működésű állomány, a hálózatos állomány (formatio reticularis), amely sok egyéb funkciója mellett reticularis aktiváló rendszerként (RAS; vagy felszálló retikuláris aktiváló rendszerként ARAS) működik. A kettő közül az egyiknek vagy mindkettőnek a károsodása elegendő ahhoz, hogy a páciens kómába essen. Az emberi agykéreg egy tömött, folytonos „szürke állományból” áll, amelyet a neuronok sejttestei alkotnak, amelyekből eredő axonjaik és azok velőshüvelyei képezik a „fehér állományt”. Az agykéreg felelős a külvilág tudatos érzékeléséért a talamuszban átkapcsolódó érző pályákon beérkező érzetek feldolgozásával, és ami a legfontosabb, közvetve vagy közvetlenül valamennyi idegműködés irányításáért az egyszerű reflexektől a komplex gondolkodásig. A retikuláris aktiváló rendszer (RAS) ugyanakkor egy egyszerűbb képződmény az agytörzsben, amelynek anatómiai alapja a hálózatos állomány (formatio reticularis) (FR), amelynek működése alapvető szerepet játszik az ébrenléti állapot (aurosal) valamint az alvás-ébrenléti állapot közötti átmenetekben. A retikuláris aktiváló rendszer (RAS) a formatio reticularisnak arról a szerepéről kapta a nevét, amelyet az a rendszer stimulációjában/ingerlésében játszik. Ebből következően mindkét oldali agykéreg, valamint retikuláris aktiváló rendszer (RAS) épségét vizsgálni kell a komatózus pácienseken.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

A Selmeci Akadémia épülete régi képeslapon
A Selmeci Akadémia épülete régi képeslapon
A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei
A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei

A Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-25-1 június 17. és június 20. közötti helyére. A könyvtár-tartalmú szócikk, amely a 2019. június 13. és 17. közötti 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyerekkönyv-napok nyitónapján kapta meg a kiemelt státuszt, így zárónapján kerülhet fel a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapra. – *feridiák vita 2019. június 16., 13:15 (CEST)[válasz]

@*feridiák: Vigyázat, szalax is jelölte a 37. hétre, beszéljétek meg, hogy melyik helyen maradjon. (Ide eredetileg a Kóma (orvostudomány) volt jelölve, a cikkajánlója is készen van.) – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 16., 14:08 (CEST)[válasz]

@Hkoala: köszönöm a szalax jelölésére figyelmeztetést.
Kedves @Szalax: Szerintem szép találkozás, hogy a 90. Ünnepi Könyvhét nyitónapján kapta meg a cikk a kiemelt státuszt, és június 17-i zárónapján a Kiemelt cikk rovatban a Selmeci Akadémia és a Miskolcon kiállított könyvek képe fogadja felül a Kezdőlapon. De Tiéd a döntés, itt és most átadom stafétát.
Kedves @Hkoala: A Kóma (orvostudomány) szócikk nem naphoz kötött, szerintem mehet egy helyet tovább.Mivel kifutottunk az időből, aggódtam, hogy még nincs meg a holnapi Kiemelt rovat. Köszönöm, hogy megnyugtattál, s én mehetek más feladatokhoz tovább.

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A „Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2019 I.” keretében még négy sablon vár tartalmi rendezésre. Köszönöm, hogy gondozzátok, ezekkel én már nem foglalkozom De a második félévre javaslom, kérem, hogy térjünk vissza a szokásos-szabályos eljáráshoz: a javaslás-jelölés mindig a cikkajánló vitalapján indul. Előbb javasolunk-jelölünk. Aztán a jelöléseket megvitatjuk, hogy jelöltek közül melyik helyen melyik kiemelt szócikk legyen. Utána következhet a cikkajánlók elkészítése, megvitatása, véglegesítése. Végül jöhetnek a zárósablonok, s velük a Kezdőlapra a programozott kikerülés. Jó lenne, ha ilyen módon legalább negyedévre előre rendeznénk dolgainkat. – *feridiák vita 2019. június 16., 15:42 (CEST)[válasz]

@*feridiák: A szabályos eljárás a Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon lapon van leírva, a A jelölés folyamata szakaszban; sehol nem írja, hogy a vitalapon kell kezdeni. A második félévre is már számos jelölés történt, lásd Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2019 II.; ha lehet, akkor ne a kezdőlapra kerülés előtt lapon írjál új javaslatot (mint most). – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 16., 16:37 (CEST)[válasz]

@*feridiák, Hkoala: Elnézést, ha bonyodalmat okoztam volna, máskor nem történik meg. Sajnos a napokban csak ritkán és rövid ideig vagyok jelen a Wikipédián, mert nálunk Operafesztivál van.  … szalax üzenő 2019. június 17., 16:46 (CEST)[válasz]

@Hkoala, Szalax: Köszönöm Hkoala június 16-án, és Szalax június 17-én kelt levelét, amelyre június 18-án összefogva válaszolok. Úgy látom, hogy a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikk kezdőlapra kerülése kiemelten fontos kérdésében hárman egyszerre, együtt csináltunk bonyodalmat, és javaslom, hogy jussunk olyan megoldáshoz, amelyben a bennünket is magába foglaló Közösségünk nyer. – *feridiák vita 2019. június 18., 13:43 (CEST)[válasz]

@*feridiák, Szalax: Nem látok semmiféle bonyodalmat, amit meg kellene oldani. Most kint van a kezdőlapon az eredetileg jelölt Kóma (orvostudomány), a 37. héten pedig kikerül a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc). Mi ezzel a baj? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 18., 16:55 (CEST)[válasz]

@Hkoala A @Szalax kezdeményezte Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt szócikk valójában nem a 37. héten fog kikerülni, hanem már június 27-én déltől negyedik napja kinn van a Kezdőlapon. Vele párhuzamosan ugyancsak Szalax kezdeményezésére június 18-tól folyik július 2-ig az eljárás a ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum szócikk jó szintre emelésért. Kérünk, segítsd az eljárás sikerét tanúsító támogatásoddal. – *feridiák vita 2019. június 30., 12:07 (CEST)[válasz]

június 20. 12.00 és június 23. 23.59 között: Heavy metal

A jelölt cikk: Heavy metal (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Led Zeppelin 1975-ben
A Led Zeppelin 1975-ben

A heavy metal (vagy egyszerűen csak metal) rockzenei műfaj, amely 1968 és 1974 között jött létre. A heavy metalt életre hívó, blues-rock- és pszichedelikusrock-gyökerekkel rendelkező együttesek gitár- és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet erős torzítás és gyors gitárszólók jellemeznek. A heavy metal a könnyűzenei műfajok egyik legextrémebb formája. (A kifejezés eredeti jelentése angolul nehézfém.)

Bár már a korai heavy metal együttesek, mint a Led Zeppelin, Deep Purple és a Black Sabbath is hatalmas közönséget vonzottak, ugyanakkor folyamatosan támadták őket a műfajon kívülről, ami azóta is végigkíséri a metalzene történetét. Mikor a heavy metal együttesek első hulláma kezdett kifáradni, az 1970-es évek végén felbukkant a brit heavy metal új hulláma (New Wave of British Heavy Metal, rövidítve NWOBHM), amely sokkal inkább eltávolodott az eredeti blueshatásoktól, és beolvasztotta a műfajba a punk-rock fogósságát.

A heavy metal az 1980-as években vált igazán népszerűvé világszerte, amikor sok, ma már szélesebb körben elterjedt alműfaja először kifejlődött. A metal korábban ismert formáinál jóval agresszívebb és extrémebb variációk jobbára csak az underground közönség figyelmét keltették fel, de például a glam metal és kisebb mértékben a thrash metal is már komoly kereskedelmi sikereket arattak.

Magyarországon mindig is mostohán kezelték a műfajt, bár a nemzetközi trendeknek megfelelően, az 1970-es évektől már itthon is tömegeket vonzottak a külföldi példaképek követői, elsősorban a P. Mobil. Az állampárti kultúrpolitika miatt az első magyar heavy metal lemezek elkészítése azonban csak a következő generációnak adatott meg, az 1980-as évek második felében.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 24. 0.00 és június 27. 11.59 között: Elbasan

A jelölt cikk: Elbasan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az elbasani vár déli fala az 1898-ban épült óratoronnyal
Az elbasani vár déli fala az 1898-ban épült óratoronnyal

Elbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban. Elbasan megye székhelye, ezen belül Elbasan község központja. A 2011-es népszámlálás alapján lakossága 78 703 fő, ezzel Albánia negyedik legnépesebb városa. Napjainkban fontos közlekedési csomópont, amelyen áthalad a VIII-as számú páneurópai folyosó. A város fő látnivalója a várnegyed, a tornyokkal és a Bazárkapuval tagolt 15. századi falak között az 1492-ben épült Király-mecsettel, a 17. századi Öregfürdővel, valamint a görögkeletiek 1868-ban befejezett Szűz Mária-templomával. További fő nevezetességei a 4–5. századból fennmaradt mozaikpadlós ókeresztény templomok, a tepei és a bezistani bazilika romjai, a 16. századi Naziresha-mecset és a 17. századi Bazárfürdő. A város egyik legfontosabb kulturális eseménye, sokadalma a március 14-ei nyárünnep. Elbasan egyetemváros, az ország legnagyobb múltú tanintézete, az Aleksandër Xhuvani Egyetem otthona. Mindezek mellett több múzeum, valamint az ország egyik legrégibb kőszínháza, a Skampa Színház kínál kulturális programokat az érdeklődőknek.

Helyén időszámításunk kezdetén a Via Egnatia egyik állomáshelye, Scampis állt. A 4. században a rómaiak katonai castrumot építettek Scampisban, amely az 5. században püspöki székhely volt. A 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár még megerősítette a castrumot, a város azonban a külső támadások következményeként a 9. századra elnéptelenedett. Újraalapítására az Oszmán Birodalom Szkander bég elleni küzdelmei idején, 1466-ban került sor, amikor II. (Hódító) Mehmed parancsára ókori várát megerősítették. A város Ilbaszan néven fontos katonai támaszpontjuk, majd az Ilbaszani szandzsák székhelye lett. A török fennhatóság évszázadai alatt az albánok lakta vidékek egyik legfontosabb városa, hatalmas bazárral rendelkező kereskedelmi és kézműipari központja, az oszmán kultúra egyik fellegvára lett. Több tucatnyi mecsetje mellett albán földön itt jelentek meg először a bektásik, de nyüzsgő kereskedővárosként több nemzetiségnek (cigányok, arománok stb.) és számottevő görögkeleti lakosságnak is otthona volt. 1832-ben várát leszerelték, katonai jelentőségét elveszítette. Az 1909. évi elbasani közművelődési kongresszus eredményeként még ugyanabban az évben itt nyitotta meg kapuit az ország első tanítóképző intézete, a Shkolla Normale. Elbasan lakói ma is büszkék arra, hogy városukban a vlorai nemzetgyűlés előtt három nappal, 1912. november 25-én kikiáltották Albánia függetlenségét. Az első világháborúban szerb, bolgár, osztrák–magyar, majd olasz megszállás alatt állt város a két világháború között az urbanizáció útjára lépett, egyebek mellett közvilágítást és vízvezetéket kapott, és itt nyílt meg az ország első közkönyvtára. A második világháború éveiben környéke az olasz, majd német megszállók elleni fegyveres harc egyik központja volt. A kommunista állampárti évtizedekben erős ütemű iparosítást vezényeltek le Elbasanban, az 1970-es években a város mellett kezdte meg a termelést az ország gigantikus nehézipari beruházása, A Párt Acélja Kohászati Kombinát, felépült a durrës–elbasan–pogradeci vasútvonal. A népesség az 1945. évi 15 ezerről megötszöröződött, az óváros hagyományos lakóházainak és évszázados mecsetjeinek a helyét lakótelepnegyedek vették át. Az 1991-es rendszerváltással az ipari termelés jelentősen visszaesett, a város magas munkanélküliséggel és az ipari termelés okozta környezetszennyezéssel küzd.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nincs semmi különösebb okom pont ide jelölni, hacsak az nem, hogy kezdődik a nyár, utazások, talán több értelme van településcikkeket erre az időszakra időzíteni. Pasztilla 2019. március 8., 13:25 (CET)[válasz]

június 27. 12.00 és június 30. 23.59 között: Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)

A jelölt cikk: Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei
A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei
Panorámafelvétel a könyvtárról
Panorámafelvétel a könyvtárról

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt, mintegy 45 ezres könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. Az egykori akadémiai könyvtár műemléki védettséget élvező zárt különgyűjtemény, amely mindkét egyetemen jelentős bázisát jelenti mind a hazai, mind pedig az európai tudomány- és technikatörténeti kutatásoknak. A Műemlékkönyvtár 1969 óta a Miskolci Egyetem könyvtárépületének földszintjén, a gyűjtemény számára tervezett klimatizált teremben helyezkedik el. A Műemlékkönyvtárat – mint múzeumot – a nagyközönség is látogathatja.

Selmecbányán 1735. június 22-én jött létre bányászati-kohászati szakemberek képzése céljából a Bergschule, a bányászati-kohászati tanintézet. Már létesítésével egy időben rendelkeztek a képzéshez szükséges szakirodalom beszerzéséről, de Mikoviny Sámuel, az iskola első tanára is biztosított könyveket a saját könyvtárából, ezen kívül a selmeci bányamérnökség könyveit is felhasználhatták. A Bergakademie megalakulásakor az intézmény átvette a bányászati-kohászati tanintézet könyveit, de a könyvállomány új könyvbeszerzések, hagyatékok és magánkönyvtárak bevétele révén is gyarapodott. 1776-ban szinte ugrásszerű állománynövekedés következett be, amikor megvették Johann Thaddäus Peithner 1392 műből álló magánkönyvtárát. Az Akadémia egységes könyvtára 1780-ra alakult ki, ekkor a könyvtár több mint 900 művet tartalmazott, 1800 kötetben. Gyűjtőköre főleg a bányászat-kohászat, illetve a matematika területére terjedt ki. A könyvtárat eleinte csak az oktatók, illetve a főkamaragrófi hivatal tisztségviselői használhatták, a hallgatók saját szervezésükben tartottak fenn könyvtárat. Az akadémiai könyvtár kezelése korábban egy-egy kijelölt professzor, majd egy tanársegéd feladata volt, csak 1903-ban nevezték ki az első főhivatású könyvtárost, Vető Jánost. A több fejlődési fokozaton áteső akadémia, illetve főiskola könyvállománya fokozatosan, ha nem is egyenletes ütemben fejlődött, és az 1880-as évek közepén Selmecbányán immár végleges helyre, a Selmec központjában lévő Fritz-házba költözött, ahol már létrehoztak egy hallgatói kézikönyvtárat is. A politikai változások miatt 1919 tavaszán a főiskola – és természetesen könyvtára is – Sopronba költözött.

A műemlékkönyvtár állománya – az oktatási profil szerint – megoszlik a két utódegyetem között, mintegy háromnegyed része Miskolcon, egynegyed része pedig Sopronban található. Miskolcra került (az eredeti selmeci szakrend szerint) a mechanika, az általános gépészet, a méréstan, a föld- és bányamérés, a kémia, a fizika, az ásványtan, a földtan, az őslénytan, a bányászat, a bányajog, a kohászat, a sótermelés, a pénzverészet és a térképek anyaga. Sopronba került a matematika, az építészet és az erdészet (földművelés). Megosztva, de nagyobb részben Miskolcon van az általános technológia, a kémiai technológia (enciklopédiák, sorozatok, gyűjtemények), az általános természettudomány, enciklopédiák, tudományos intézmények kiadványai, könyvészeti periodikák, bibliográfiák stb.

A Selmeci Műemlékkönyvtár anyagának feldolgozásában és kiállításában Zsámboki László játszott döntő szerepet. 1935-ben született, 1959-ben szerzett jogi, majd 1965-ben könyvtárosi diplomát. Könyvtárosi összefoglaló művét A Selmeci Műemlékkönyvtár címmel 1976-ban jelentette meg. 1996-tól a Könyvtár, Levéltár, Múzeum nevet felvevő intézmény főigazgatója lett, és ezt a funkciót 2005-ig töltötte be. 2012-ben hunyt el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az első félév utolsó sablonjához értünk. Tartalmára szabályos javaslat-jelölés nem történt, cikkajánló nem készült. Ezért a június 27. és június 30. közötti helyre a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük, és cikkajánlóját feltesszük. – *feridiák vita 2019. június 24., 12:33 (CEST)[válasz]

Ez az a szócikk, amelyet így minősített május 29-én @Ogodej: „Fantasztikusan szép anyag, gratulálok!” Köszönjük Kedves @Szalax Wikitárs! Aki kezdte, az végezze be. Kérlek, szíveskedj véglegesíteni, Téged illet az utolsó szerkesztés, az utolsó szó. Üdv: - *feridiák vita 2019. június 26., 21:33 (CEST)[válasz]

Újabb meglepetés! :)  … szalax üzenő 2019. június 27., 09:18 (CEST)[válasz]

Szerintem szerénység meglepetésnek minősíteni a Szalax vezetésével elért közösségi sikert. Inkább olyan pozitív példa, amely megértést, és közismertté tevést kíván. – *feridiák vita 2019. június 28., 19:35 (CEST)[válasz]

Pozitív példa új szócikk alapításától fel a „Kiemelt cikk” rovatig

Első szakasz

1. Képek készítésével kezdődött: a Selmeci Műemlékkönyvtárban 2019. április 30-án egy miskolci magyar mérnök készített fényképeket.
2. Másnap, május 1-jén informatikai sablonokba tette a képeket.
3. A harmadik nap, május 2-án szövegbe tette a képeket, megkezdte a „Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)” szócikk felépítését.
4. Mielőtt a cikképítésbe belelendült volna, még május 2-án a Vitalapra gyorsan föltette a Miskolc-műhely sablont, amelyre szükség lesz a kiemelési eljárás indításához.
5. Majd olyan iramban haladt, hogy a Vitalapon már május 15-én a kiemelt szócikknek jelölés mérföldkövéhez ért.

Második szakasz

1. Szalax a „Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)” kiemelt szócikkekre javaslását május 15-én megtette. („Régóta tervezett szócikk, évek óta szerepelt a Miskolc-műhely kívánságlistáján. … szalax üzenő 2019. május 15., 17:40 (CEST)”.) Négy hét, 28 nap volt június 12-ig az öt tanúsító-támogató megnyerésére.
2. Május 29-én estig, félidőig még az 1. tanúsító is hiányzott.
3. Május 29-én este megérkezett az első. „Fantasztikusan szép anyag, gratulálok!” – írta Ogodej.
4. Május 30-án követte Szilas, június 2-án *feridiák, június 3-án XXLVenom999, és június 4-én ötödikként Teemeah.
5. Június 13-án pedig Kemenymate közhírré tette, hogy a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) szócikk a kiemelt státuszt megkapta.
Ezzel napirendre került a magasabb szint kérdése. – *feridiák vita 2019. június 28., 22:02 (CEST)[válasz]

Harmadik szakasz

1. A „Selmeci Műemlékkönyvtár” cikke június 13-án kapta meg a kiemelt státusszt, és Szalax már másnap, június 14-én készítette a cikkajánlót fel a „Kiemelt cikk” rovatba. A szócikk bevezetésével a cikkajánló szövege adva volt. A kép volt a kérdés: melyik legyen a szócikk sok képéből a cikkajánlóba kiemelt egy. Elsőre a Műemlékkönyvtár II. szak könyvei képét, a File:Selmec Museum Library Category 2.jpg változatot emelte ki.
2. Perceken belül képcsere következett, és Szalax visszatért a X. szakasz File:Selmec Museum Library Category 10.jpg képéhez, amit az elején, már május 2-án a boxba kiemelt.
3. Még mindég június 14-én piros link kékítése, ezen kezdősor: „A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének,...” erre korrekciója következett: „A Selmeci Műemlékkönyvtár”...
4. Szalax a negyedik lépést kis szünet után, június 23-án tette meg: a már kék Selmeci Műemlékkönyvtár vezércikkszót erre vastagította: Selmeci Műemlékkönyvtár. Ez már akár mehetett volna a Kezdőlapra. De Szalax június 14-én a 37. hét első felére, a szeptember 9. és szeptember 12.. közötti helyre tette a cikket, és tetteiből ítélve még június 23-án is ebben gondolkodott.
5. 2019. június 27-én, Szent László király ünnepnapján délben a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-26-2 sablonban megjelent a Selmeci Műemlékkönyvtár cikkajánlója, és már harmadik napja van fenn a Kezdőlapon főhelyen. Igaza van Szalax wikitársnak, ez tényleg meglepetés. De szerintem annál sokkal több és jobb is, olyan pozitív példa, amely megértést, és közismertté tevést kíván. – *feridiák vita 2019. június 29., 21:49 (CEST)[válasz]

Negyedik szakasz

1. Amikor június 13-án a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) cikk megkapta a kiemelt státuszt, és Szalax június 14-én készíteni kezdte a cikkajánlót, vele párhuzamosan június 13-án megkezdődött a június 17-ig tartó 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyerekkönyv-napok. Ezt a kiemelt cikk egyik támogatója, *feridiák tette föl, aki a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-25-1 június 17. és június 20. közötti helyre javasolta-jelölte kitenni a kiemelt cikket.
2. Azonnal figyelmeztetést kapott: @*feridiák: Vigyázat, szalax is jelölte a 37. hétre, beszéljétek meg, hogy melyik helyen maradjon. (Ide eredetileg a Kóma (orvostudomány) volt jelölve, a cikkajánlója is készen van.) – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 16., 14:08 (CEST)
3. Erre másnap szalax is bekapcsolódott a körbe: @*feridiák, Hkoala: Elnézést, ha bonyodalmat okoztam volna, máskor nem történik meg. Sajnos a napokban csak ritkán és rövid ideig vagyok jelen a Wikipédián, mert nálunk Operafesztivál van.  … szalax üzenő 2019. június 17., 16:46 (CEST)
4. Harmadnap *feridiák következett: @Hkoala, Szalax: Köszönöm Hkoala június 16-án, és Szalax június 17-én kelt levelét, amelyre június 18-án összefogva válaszolok. Úgy látom, hogy a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikk kezdőlapra kerülése kiemelten fontos kérdésében hárman egyszerre, együtt csináltunk bonyodalmat, és javaslom, hogy jussunk olyan megoldáshoz, amelyben a bennünket is magába foglaló Közösségünk nyer. – *feridiák vita
5. Hkoala így zárta ezt a szakaszt: @*feridiák, Szalax: Nem látok semmiféle bonyodalmat, amit meg kellene oldani. Most kint van a kezdőlapon az eredetileg jelölt Kóma (orvostudomány), a 37. héten pedig kikerül a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc). Mi ezzel a baj? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 18., 16:55 (CEST)
[válasz]

@Hkoala A @Szalax kezdeményezte Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt szócikk valójában nem a 37. héten fog kikerülni, hanem már június 27-én déltől negyedik napja kinn van a Kezdőlapon. Vele párhuzamosan ugyancsak Szalax kezdeményezésére június 18-tól folyik július 2-ig az eljárás a ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum szócikk jó szintre emelésért. Kérünk, segítsd az eljárás sikerét tanúsító támogatásoddal. – *feridiák vita 2019. június 30., 12:07 (CEST)[válasz]

Ötödik szakasz

1. Június 18-án Szalax jó szócikkre javasolta a ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum címnevű szócikket. – Június 19-én Malatinszky kérdést intézett Szalaxhoz, aki június 20-án minden igénynek megfelelően válaszolt.
2. Június 21-én reggel *feridiák megadta az 1. támogató tanúsítványt. – Június 21-én délután Malatinszky megadta a 2. támogató tanúsítványt. – Már csak a 3. támogató tanúsítvány hiányzott. Lendítésnek június 22-én jött a 17. Múzeumok Éjszakája.
3. A harmadik tanúsítás még június 23-án is hiányzott. Újabb lendületet adhatott a Kezdőlap vitalapján az Eötvös Loránd kiemelt éve közepén a június 24-i székfoglalóról indított vita. Ez sem hozta meg a sikert.
4. 2019. június 27-én, Szent László király ünnepnapján délben a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-26-2 sablonban megjelent a Selmeci Műemlékkönyvtár cikkajánlója, és vasárnap végéig fenn volt a Kezdőlapon a főhelyen. Ennek öt támogató-tanúsító volt az előfeltétele. Ez az a szócikk, amelyet így minősített első támogatóként @Ogodej: „Fantasztikusan szép anyag, gratulálok!”
5. A határidő végéhez értünk. A ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum cíkket is @Szalax kezdeményezte, majd véglegesítette, és vezetésével ismét kiemelkedő alkotás született. Már csak egyetlen tanúsítás hiányzik. Kérjük, legyen végre valaki, aki megteszi. – *feridiák vita 2019. július 1., 21:59 (CEST)
6. Lett aki megtette: Symbol support vote.svg A kritériumokat ellenőriztem és a teljesülésüket tanúsítom.Ogodej vitalap 2019. július 2., 23:09 (CEST)
7. Jó szócikk státuszt megkapta 2019. július 3. Megállapította és közhírré tette: Bencemac 2019. július 3., 07:18 (CEST)
[válasz]

Minden jó, ha a vége jó! De a jó szócikknél is jobb a kiemelt. A kiemelt szintre indulást ki és mikor kezdeményezi? – *feridiák vita 2019. július 3., 21:43 (CEST)[válasz]

Hatodik szakasz

1. Szalax vezetésével április 30-tól június 27-re az alapoktól a tetőig jutottunk: „2019. június 27-én, Szent László király ünnepnapján délben a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-26-2 sablonban megjelent a Selmeci Műemlékkönyvtár cikkajánlója, és vasárnap végéig fenn volt a Kezdőlapon a főhelyen.”
2. Július 1-jén, hétfőn a nap kezdetétől július 25-én a déli harangszóig továbbra is a Kezdőlapon marad, művelése egyetlen kattintással folytatható.
3. Július 25-én a déli harangszótól a Kezdőlap Vitalapján a Július 17-20 közötti események vitaszakaszban az „Appendix” Pozitív példa új szócikk alapításától fel a „Kiemelt cikk” rovatig linkkel folytathatjuk azt a sikeres csapatmunkát, amelyet Szalax vezetésével eddig már elértünk. – *feridiák vita 2019. július 25., 11:55 (CEST)[válasz]