Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2019 II.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2019-es év második felére.

27. hét

július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között: Líra (hangszer)

A jelölt cikk: Líra (hangszer) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A líraformájú hangszerek – itt egy kithara – főbb részei
A líraformájú hangszerek – itt egy kithara – főbb részei

A líra (lyra, lüra, néha lant; görög λύρα) ókori görög húros, pengetős hangszer, illetve többféle hasonló felépítésű hangszer gyűjtőfogalma. Jellemzője, hogy nagyjából egyenlő hosszúságú húrjai egy üreges hangszertesttől kiindulva az arra rögzített két szarvszerű nyúlványon keresztbe vetett rúdhoz csatlakoznak.

A líra a régi görögök legfontosabb, nagy becsben tartott hangszere volt a bronzkortól kezdve civilizációjuk végéig. Műkedvelő és hivatásos zenészek játszottak rajta, használták ének és tánc kíséretére, vallási ünnepek felvonulásain, zenei versenyeken, szórakoztatásként társas összejöveteleken, zeneoktatásra. A líra szó jelentheti a mitikus Hermész találmányának tekintett teknőcpáncél testű hangszerváltozatot, a khelüsz-lírát, de más hasonló felépítésű hangszert, a phorminxot, a kitharát vagy a barbitoszt is.

A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen hangszert, de a görögök közvetítésével jutott el az etruszkokhoz, a rómaiakhoz. Afrika területén ma is fellelhetők az antik lírára hasonlító népi hangszerek.

A középkortól kezdve több más, az antik lírához nem kapcsolható vonós, később forgatókaros, mechanikus hangszert is lírának neveztek.

Az ógörög lírák teste lehet alul lekerekített, téglalap vagy trapéz alakú lapos, üreges fadoboz, de készülhet úgy is, hogy teknőc hátpáncéljára, vagy csészeformára faragott fatestre pergamenszerűen kikészített bőrt feszítenek. Az előbbi típushoz tartozó lírákat a hangszertudomány dobozlírának, az utóbbihoz tartozókat csészelírának nevezi. A testhez két szarvszerű nyúlvány (pékhüsz, a képen P) csatlakozik, melyek egy vékony, henger formájú keresztrudat (zügon, Z) tartanak. Erre tekeredik a húrok (khordai v. neürai, K) egyik vége egy-egy bőrből vagy textíliából tekert elforgatható, elcsúsztatható hangológyűrű (kollopsz) közvetítésével. A húrok másik vége a hangszertetőn nyugvó húrlábon (magasz, M) áthaladva a húrtartóhoz (khordotonon, T) fut. A hangszer fontos kelléke a szilárd tartást segítő karpánt (telamón) és a pengető (pléktron).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Születésének 350. évfordulójára Károlyi Sándor hadvezér, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke létrehozója szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-1 helyre. Régi adósságunk. A kiemelt státusz elérésére még van bő félév. A cikkajánló elkészítését vállalom. - *feridiák vita 2018. december 30., 17:16 (CET)Reply[válasz]

Várjuk meg, hogy valaki kiemelt szintre hozza a cikket. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 17., 19:26 (CET)Reply[válasz]

Igazad van, és itt az is látható, hogy aki kiemelt státuszra jelölte, az a cikkajánló elkészítését is vállalta. De az még odébb van. Most Apáczai Csere János cikkének kiemelté tételében Neked, Téged kell segíteni. A mai nap már én is támogattalak. – *feridiák vita 2019. február 18., 23:48 (CET)Reply[válasz]

július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között: III. Amenhotep

A jelölt cikk: III. Amenhotep (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
AmenhotepIII.jpg

III. Amenhotep (uralkodói nevén Nebmaatré; i. e. 1398 körül, ur.: kb. i. e. 1391i. e. 1353) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója.

Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Monumentális épületek – köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része – és szobrok sokasága, pazar díszítésű magánsírok jellemzik uralmának időszakát, mely éppen a számos szobornak és a rengeteg, különféle eseményeket megörökítő úgynevezett emlékszkarabeusznak (kis szkarabeuszamulettek) köszönhetően viszonylag jól dokumentálható. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. A fáraó istenítése korábban soha nem látott mértéket öltött. Uralkodása alatt már megjelentek a fia, Ehnaton által később végrehajtott vallási-kulturális reformok csírái.

Az Amarna-levelekben Nibmuaria néven említik, ez uralkodói nevének, a Nebmaatrének akkád írásjelekkel fonetikusan leírt változata. Görögül Amenóphiszként említik.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
III. Amenhotep, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. – *feridiák vita 2019. április 22., 15:17 (CEST)Reply[válasz]

Mivel holnap már a 19. héten járunk, és a 20. hétre április 22-én tett cikkajánló-javaslatra visszajelzés máig nem érkezett, ezért a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre feltettük a Naprendszer cikkajánlóját. II. Amenhotep cikke javaslatát pedig átmozgatjuk ide, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre, III. Amenhotep mellé, remélve, hogy Alensha és Hkoala wikitársak tudnak ezen cikkekkel foglalkozni. – *feridiák vita 2019. május 5., 23:26 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: Annyi felesleges szöveg van a sablonok vitalapján, hogy teljesen ellepi a főoldalt, átláthatatlan tőle, nem lehet látni rendesen, hogy van-e szócikkajánló feltéve vagy sem. Mi lenne, ha nem írogatnál állandóan feleslegesen a vitalapokra? Nem kell litániában megmagyarázni, hogy miért javasolsz egy cikket. Fentebb van több oldalnyi litánia is, MINEK? Ma, mivel nem lehetett látni a sok extra szövegtől a cikkajánlókat, nem vettük észre, hogy nincs kitéve a főoldalra kiemelt cikk és fél órán át üres doboz virított a főoldalon. Jó lenne, ha a fő feladatra koncentrálnánk, ahelyett, hogy a vitalapokat tömjük felesleges litániákkal. Már nem először és nem csak én szólok emiatt, de úgy tűnik, hogy falra hányt borsó, amit mondunk :-( Xia Üzenő 2019. július 4., 12:32 (CEST)Reply[válasz]

28. hét

július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között: Hearst-kastély

A jelölt cikk: Hearst-kastély (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A főépület homlokzata
A főépület homlokzata

A Hearst-kastély (angolul Hearst Castle) néven ismert épületegyüttes William Randolph Hearst amerikai sajtómágnás otthona volt, melyet Julia Morgan építész tervezett – a tulajdonos jelentős közreműködésével –, és Hearst 160 km²-es kaliforniai, San Simeon-i birtokán épült fel, félúton San Francisco és Los Angeles között (mindkettőtől kb. 400 km-re), egy dombon, nyolc kilométerre a Csendes-óceán partjától. Az épületekben számos építészeti stílus ötvöződik, a főépületet legnagyobb részben egy 16. századi spanyol katedrális ihlette. Hearst itt állította ki gazdag műgyűjteményének egy részét is.

A birtok neve eleinte Las Estrellas volt, Hearst felesége, Millicent nevezte el így, de 1924-ben kiderült, hogy egy közeli birtok már használja ezt a nevet, ekkor Hearst a La cuesta encantada („Az elvarázsolt hegy”) nevet adta a birtoknak, de rendszerint csak „a farm”-ként emlegette, ma Hearst Castle vagy San Simeon néven ismert.

Az építkezés 1919-től 1947-ig tartott, közben Hearst többször is változtatott elképzelésén, az épületkomplexum csak halála után nyerte el végleges formáját. 1957-ben Hearst örökösei Kalifornia államnak adományozták a birtokot; ma védett műemlék és 1958 óta nyitott a látogatók számára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen „Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-28-1” hely még szabad, hiányzik ide egy kiemelt cikk javaslása-jelölése. A cikkajánló helyén a „Rockmaratoncikke szerepel. Ez a cikk azonban még nem kiemelt státuszú. Sőt, még a kiemelési eljárás kezdeményezése sem történt meg. Akkor a bevezetés a „Rockmaraton” cikk, annak is bevezető sorai.

„A Rockmaraton Magyarország egyik legrégibb fesztiválja, amelyet 1991-től kezdve rendeznek meg. 2000-ben a fesztivált átköltöztették a szervezők a Csörge-tó mellől Pécsre, a Malomvölgybe, amely a Dél-Dunántúl egyik legnépszerűbb könnyűzenei fesztiválja lett. 2015-től Dunaújvárosban a Szalki-szigeten kerül megrendezésre a fesztivál. A rendezvény hat napja alatt több mint száz együttes lép fel, három színpadon, a nagy nevű zenekaroktól a kevésbé ismert fiatal tehetségekig...” Meg van az alkalmas szócikk. A kiemelési eljárást kezdeményező személy pedig már a laptörténet első mondatában ott van: Mrszantogabor.

Kedves @Mrszantogabor Wikitárs! Vállalod a „Rockmaraton” cikk kiemelési eljárásának sürgős kezdeményezését, hogy kikerülhessen a Kezdőlapra? Ha igényled, készséggel segítek. Válaszod várva üdvözöl: – *feridiák vita 2019. április 24., 23:52 (CEST)Reply[válasz]

Kedves @*feridiák, sajnos nincs most erre időm. Köszönöm a megtisztelő felkérést! További jó szerkesztést! üdv: MrszantogaborDharma Wheel.svgNyomd itt 2019. április 28., 16:38 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem a Hearst-kastély kirakását. 2007-ben lett kiemelt, a forrásolása nem felel meg a mai követelményeknek, sem a szöveg maga, rengeteg felesleges évszámlink van benne pl. Ez a szócikk feljavításra szorul és a csillag átértékelésére. Ma max jó szócikk lehetne. Xia Üzenő 2019. július 4., 12:37 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem én is. Ahogy Timi mondja. Rettenetesen alulforrásolt. Gerry89 vita 2019. július 7., 09:07 (CEST)Reply[válasz]

július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között: Közönséges pörölycápa

A jelölt cikk: Közönséges pörölycápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) preparált példánya
Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena)
preparált példánya
Két pörölycápafaj „kalapácsfejének” összehasonlítása. A bal oldali csipkés, a jobb oldali közönséges pörölycápa
Két pörölycápafaj „kalapácsfejének” összehasonlítása. A bal oldali csipkés,
a jobb oldali közönséges pörölycápa

A közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcos halnem típusfaja is.

Az angol nyelvben ezt a cápát sima pörölycápának („smooth hammerhead”) nevezik, mivel más fajoktól ellentétben, a „kalapácsfej” elülső részén nincs semmiféle dudor vagy egyéb kiemelkedés, tehát a felülete sima. Közeli rokonától, a nagy pörölycápától (Sphyrna mokarran) eltérően a közönséges pörölycápa szemeit tartó „kalapácsfej” szélei kissé hátrahajolnak. Más pörölycápáktól eltérően inkább a mérsékelt övi szélességi körökön levő tengervizeket választja élőhelyéül, világszerte megtalálható e szélességi körök környékén. Nyáron a hűvösebb víztömegeket követve a pólusok felé vándorol. Ekkortájt több száz, vagy akár több ezer fős rajokba verődik össze.

A nagy pörölycápa mögött az ötméteres hosszával a második legnagyobb pörölycápafaj. Ragadozó lévén számos élőlény szerepel az étlapján, köztük csontos halak és tengeri gerinctelenek; a nagyobb példányok rájákat és más cápafajokat is zsákmányolnak. Mint minden pörölycápa, ez a faj is elevenszülő, és egy vemhesség alatt 20–40 utódja jöhet a világra. Amint a magyar neve is mutatja, ez a cápafaj közönséges, azaz gyakori, emiatt az elterjedési területén ipari mértékű halászata folyik. Szándékosan és mellékfogásként is belekerülhet a halászhálókba, hiszen akár a többi cápafajt, elsősorban az uszonyaiért halásszák. A jelentős gazdasági érdek abból ered, hogy az ázsiai konyhákban kedvelt fogás a cápauszonyleves.

Mérete és éles fogai miatt veszélyt jelent az ember számára, de csak néhány cápatámadásért felelős. Ennek fő oka, hogy a nembeli társaitól eltérően a hidegebb vizek lakója, ezért kevésbé valószínű, hogy a fürdőzők ezzel a pörölycápafajjal találkozzanak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a fehér cápa (Carcharodon carcharias), mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:09 (CEST)Reply[válasz]

Mivel 2017-ben jelölték a cikket, helyette ha nincs más ellenvélemény a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) jöhetne ide. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 07:44 (CEST)Reply[válasz]

Kedves @Andrew69. Wikitárs! Köszönet a közönséges pörölycápa Kezdőlapra kezdeményezéséért. Közeledik a cikkajánló Kezdőlapra kerülése. Kicsit dolgoztam rajta. Szíveskedj megnézni. Továbbá Húsvéthétfőn csók a Családnak. Üdv: – *feridiák vita 2019. április 22., 21:11 (CEST)Reply[válasz]

29. hét

július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között: Spanyol alaktan

A jelölt cikk: Spanyol alaktan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az első spanyol nyelvtankönyv (Nebrija, 1492)
Az első spanyol nyelvtankönyv (Nebrija, 1492)

A spanyol nyelv alaktani (morfológiai) szempontból a flektáló nyelvek közé tartozik, amely röviden azt jelenti, hogy a szavak alakjának változtatásával képes kifejezni eltérő jelentéseket. Ezt az alakváltoztatást flexiónak nevezzük. A flexió a spanyolban lehet számbeli (egyes szám és többes szám megkülönböztetése), nembeli (a főnevek esetében hímnem és nőnem, a névmásoknál semleges is), az igék flexiója pedig személy, szám, mód, idő és aspektus szerint történhet. A spanyol alaktan – mint az újlatin nyelveké általában – a latin aranykori irodalmi nyelv alaktanához képest a névszóragozás radikális egyszerűsödését mutatja (az eseteket jelölő szóvégződések lekopása, valamint a hangsúlyrendszer átalakulásának köszönhetően), az igeragozási rendszerben viszont épp ellenkezőleg: a különféle körülírások térhódítása révén még tovább bővült a paradigma, új igeidők és formák születtek.

A spanyol szavak magánhangzóra, az -y félhangzóra, valamint korlátozott számú mássalhangzóra-d, -l, -n, -s, -r, -z, tudományos szavakban lehet még -m, -t, -x, illetve mindössze néhány szóban -j – végződhetnek. A leggyakoribb végződések a magánhangzó, az -s és az -n. Egyéb mássalhangzóra csak idegen szavak végződhetnek, a tudományos szavakban előforduló -x és -ps végződéseken kívül nem tűr meg más mássalhangzótorlódást sem.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A matematikafilozófia története kiemelt szócikkét javasoljuk-jelöljük a július 15. és július 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-29-1 helyre. – *feridiák vita 2019. július 14., 19:31 (CEST)Reply[válasz]

július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között: Running Man (televíziós sorozat)

A jelölt cikk: Running Man (televíziós sorozat) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Running Man szereplői
A Running Man szereplői

A Running Man (hangul: 런닝맨RonningmenRRReonningmaen?) a dél-koreai SBS 2010. július 11. óta vetített szórakoztató varietéműsora. A sorozatot „városi akcióvarietéként” reklámozta a csatorna, ami egy új műfaja a varietéműsoroknak. Az állandó műsorvezetők és a meghívott vendégek különféle küldetéseket teljesítenek különböző helyszíneken, egymással versenyezve. A meghívott hírességek között külföldiek is vannak, például Jackie Chan és Patrice Evra labdarúgó is volt már játékos a műsorban.

A műsor a csatorna vasárnap esti Good Sunday programjának része, 2012 óta a Law of the Jungle 2 után következik 18:10 perctől, ebben az idősávban a sorozat rivális műsorai a KBS csatorna 1 Night 2 Days, valamint az MBC I Am a Singer 2 című varietéműsorai. Ez volt Ju Dzseszok visszatérő műsora, miután kiszállt a Family Outingból.

A műsor Dél-Koreában és Ázsia-szerte is igen népszerű, de a rajongói fordításoknak köszönhetően Ázsián kívül is sokan nézik, az angol mellett többek között spanyolra és arabra is fordítják.

2016 októberében Gary bejelentette, hogy kilép a műsorból, ezt követően pedig decemberben a producerek előzetes értesítés nélkül egyoldalúan felmondták Kim Dzsongguk és Szong Dzsihjo szerződését, akik így hat év után távozni kényszerültek a műsorból. Később a producerek visszavonták a döntésüket, és 2017-ben újabb változtatásokkal, két új állandó stábtaggal bővülve új formátumban indították el a műsort.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 23. 0.00 és július 26. 11.59 között: II. Louis de Bourbon-Condé

A jelölt cikk: II. Louis de Bourbon-Condé (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

II. Louis de Bourbon-Condé, Enghien hercege (1621–1686); a Bourbon-ház Condé hercegi ágából származó francia arisztokrata, a királyi család tagja, királyi vérből való, trónöröklésre jogosult herceg (prince de sang royal), Enghien 4. hercege (duc d’Enghien), 1646-tól Condé 4. hercege (prince de Condé), továbbá Albret, Bourbonnais, Montmorency, Châteauroux, Bellegarde, Damville, Beaupréau és Fronsac hercege, 1684-től Charolais, Chemillé és Sancerre grófja, Franciaország pair-je, 1646-tól haláláig Berry kormányzója, 1647–1654 között királyi főháznagy (Grand maître de France), a Szentlélek-rend lovagja. A 17. század egyik legkiválóbb hadvezére, győzelmei nyomán szerzett mellékneve: a Nagy Condé (franciául: le Grand Condé).

Már egészen fiatalon, 1642-től a gyermek XIV. Lajos szolgálatában harcolt a harmincéves háborúban, az 1635–1659-es francia–spanyol háborúban. 1643-ban a rocroi-i ütközetben nagy vereséget mért a győzhetetlen hírű spanyol terciókra. A Fronde felkelésben Mazarin főminiszter ellen fordult, és a lázadók vezéreként spanyol csapatok élén harcolt a francia trón megszerzéséért. Távollétében halálra ítélték, birtokait elkobozták. Az 1659-es pireneusi békeszerződéssel kegyelmet kapott, és birtokait is visszakapta. XIV. Lajos szolgálatában királyi hadvezérként harcolt a devolúciós háborúban és a Hollandia elleni háborúban. Turenne marsall halála után rövid ideig az elzászi francia csapatok parancsnoka lett. Bőkezű művészetpártoló, mecénás. Rezidenciáját, a chantilly-i hercegi kastélyt(wd) (az Oise megyei Chantilly-ban) fényűző módon rendezte be, építette ki. A Fontainebleau-i kastélyban hunyt el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
II. Louis de Bourbon-Condé kiemelt szócikkét a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-30-1 helyre jelölöm. Ezt @Akela alább idézett kezdeményezésétől indítva teszem, és a kivitelezést az Akela által a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-28-1 helyen elkészített cikkajánló ide átmozgatásával megkezdtem. – *feridiák vita 2018. július 8., 13:34 (CEST)Reply[válasz]


Melléklet: A Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-28-2 vitalapról áthozott két szakasz
„:Betettem ide (2018-28/2) a II. Louis de Bourbon-Condé-t, mert piros volt a link, úgy láttam, nincs még jelölt és már csak pár nap van. De ő nem kötődik időponthoz, bármelyik más szabad helyre áthelyezhető, és akkor ide jöhet akár a Benkő Pál is! Az összefoglaló 2018-28/2-nél meg van írva. (Az ide-oda tologatás kivitelezését már nem vállalom, az eddigi sima bejegyzések helyének megtalálása is megizzasztott). Akela vita 2018. július 5., 13:19 (CEST)”Reply[válasz]

„::@Akela kezdeményezését köszönöm és – mivel mint írja, hogy az eddigi sima bejegyzések helyének megtalálása is megizzasztotta, és az ide-oda tologatás kivitelezését már nem vállalja – más szabad helyre áthelyezését vállalom és határidőre, vagyis még ma kivitelezem. Első lépésként II. Louis de Bourbon-Condé kiemelt szócikkét Akela itteni szövegével a legközelebbi szabad helyre, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-30-1 sablonba átmozgatom, és kérem, hogy ezen téma további részletkérdései megvitatását ott folytassuk tovább. – *feridiák vita 2018. július 8., 13:04 (CEST)”Reply[válasz]

Részemről OK, köszönöm. Akela vita 2018. július 8., 21:40 (CEST)Reply[válasz]

július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között: Kínai sárkány

A jelölt cikk: Kínai sárkány (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A pekingi Tiltott Városban található „Kilenc sárkány falának” részlete
A pekingi Tiltott Városban található „Kilenc sárkány falának” részlete

A sárkányok évezredek óta a kínai mitológia és folklór legnagyobb jelentőségű természetfeletti lényei. Már az i. e. 2. évezredben, az úgynevezett jóslócsontokra karcolt feliratokon is megjelent piktogram formájában. Az ábrázolásokon többnyire több másféle állat részeiből alkották meg alakját, amely általában négy lábbal rendelkező, kígyószerű lény. Az első Han császártól kezdve mindig a császárt szimbolizálta, párba állítva a főnixszel, amely a császárné mitikus jelképállata volt. Megkülönböztettek égi, földi, földalatti sárkányokat, amelyek különböző színűek lehettek. Az égi sárkányok biztosították az esőt, a föld alatt lakók pedig a föld kincseit őrizték. A tengereknek, tavaknak és folyóknak külön gazdáik voltak, az úgynevezett sárkánykirályok. A kínai mitológiában a sárkányok általában jók, a béke, a jólét és a virágzás szimbólumának tekintették őket. Azonban nem csupán a jó szerencse, a termékenység, a gazdagság és az uralkodó szimbólumává vált, hanem mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja. A képző-és díszítőművészetek egyik legnépszerűbb motívuma. Számtalan anekdota, mese, elbeszélés örökítette meg, de szerepel a hivatalos történeti művekben és a régi enciklopédiákban is, mint a „pikkelypáncélos” állatok legfontosabbika. Hatással volt azon távol-keleti népek mitológiájára is, amelyekre Kína erős kulturális hatást gyakorolt, így alakjából és legendáiból sokat merített a japán, a koreai és a vietnámi mitológia sárkánya is. A sárkány a kínai zodiákus 5. állata.

Az ókor végétől, a kora középkortól kezdve a sárkány szimbolikus szerepe egyre inkább felértékelődött. Elsősorban a víz elemhez kötődő természetfeletti lényként képzelték el, aki képes szabályozni az esőt és a vizek áradását. Már az egyik legősibb kínai könyvben, a Változások könyvében is az olvasható, hogy a sárkány szerencsés előjel. Nem csupán a jó szerencse, a termékenység, a gazdagság szimbólumává vált, hanem a mindenkori uralkodó, a császár személyes jelképe lett, sőt mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között: Lódarázs

A jelölt cikk: Lódarázs (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nektárt szívó lódarázs királynő
Nektárt szívó lódarázs királynő

A lódarázs (Vespa crabro) (nevezik európai lódarázsnak is) a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjának legnagyobb méretű európai képviselője. Tekintélyes méretei, zajos röpte és fájdalmas, komoly duzzanatot okozó szúrása miatt sokan tartanak ettől a rovartól. Mivel más ízeltlábúakkal táplálkozik, komoly károkat tud okozni a méhészetek állományában.

Alapvetően eurázsiai elterjedésű, de Észak-Amerikába is betelepítették. Jellegzetes darázsmintázatot visel. Társas életű rovar, melynek kolóniái tavasztól késő őszig aktívak. A közös munkával felépült darázsfészkek télire kiürülnek, a dolgozók, a herék elpusztulnak és csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapíthassanak.

A lódarázs természetes ragadozói a darázsölyv, a gyurgyalag és a borz. A kakukkdarázs megöli a királynőt, és a helyét átvéve arra kényszeríti a dolgozókat, hogy az ő utódjait neveljék fel.

A lódarázs nagy kiterjedésű élőhelyének nagy részén az ember által nem háborított erdőségekben él, de az emberek közelségéhez is jól alkalmazkodott, ezért fennmaradása biztosítottnak látszik. A Természetvédelmi Világszövetség nem listázza veszélyeztetett fajként, Magyarországon sem élvez törvényes oltalmat. Szúrásától való félelmükben az emberek sokszor lerombolták fészküket, ami a faj hanyatlásához vezetett. Egyes országokban ezért védelem alá helyezték. Németországban országos védelem alatt áll 1987. január elseje óta, illetve Ausztria egyes tartományaiban (Felső-Ausztria, Stájerország) a faj védettséget élvez.

Fullánkját az emlősök bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. Szúrása fájdalmas, allergiás reakció esetén, kezelés nélkül akár halált is okozhat. A lerombolt fészket a megmaradt kolónia többnyire az eredeti helyen megpróbálja újjáépíteni, ezért eltávolítását csak szakértők végezzék.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között: Team Lotus

A jelölt cikk: Team Lotus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A csapat első F1-es autója, a Lotus 12
A csapat első F1-es autója, a Lotus 12

A Team Lotus a Colin Chapman által alapított angol Lotus Cars sportautógyár motorsportra szakosodott testvérvállalata, több versenysorozat sikeres szereplője volt.

A csapat a Formula–1-ben, a Formula–2-ben, a Formula Fordban, a Formula Juniorban, az indianapolisi 500-on, sportautóversenyeken és a Le Mans-i 24 órás versenyen is részt vett. Hat egyéni és hét konstruktőri világbajnoki címet szerzett a Formula–1-ben. A Ferrari, a McLaren és a Williams mögött a Lotus a negyedik legsikeresebb csapat a Formula–1-ben, a már megszűntek között az első. 1965-ben megnyerték az indianapolisi 500 mérföldes versenyt. Az alapító és egyben főmérnök Chapman vezetése alatt a Lotus rengeteg újítást vezetett be nemcsak a Formula–1-ben, hanem az egész autósportban. Ennek köszönhetően ugyan nagyon sokáig az élvonalban voltak, de az új fejlesztések gyakran vezettek technikai problémákhoz és balesetekhez, melyek között halálos kimenetelű is volt (ez ihletett egy korabeli gúnyolódást, mely szerint a Lotus jelentése: Lot of Trouble, Usually Serious – 'sok probléma, többnyire súlyos'). Az alapító 1982-ben meghalt, a Lotus Formula–1-es csapat pedig lassú hanyatlás után 1994-ben megszűnt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 5. 0.00 és augusztus 8. 11.59 között: Weimari köztársaság

A jelölt cikk: Weimari köztársaság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A weimari alkotmány címlapja
A weimari alkotmány címlapja

A weimari köztársaság (németül: Weimarer Republik) a Német Császárság államrendszerét az első világháború után, az 1918–19-es németországi forradalom során, 1918. november 9-én felváltó köztársasági időszak 1919–1933 közti szakaszának (történészek által utólag adott) elnevezése. Nevét az 1919. augusztus 11-én Weimarban elfogadott polgári demokratikus, parlamenti képviseletet előíró, szövetségi köztársaság alkotmány alapján kapta. A hivatalos államnév továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt.

Az 1919-es januári választások alapján Weimarba összehívott nemzetgyűlés Friedrich Ebertet, a legerősebb párt, a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – SPD) vezetőjét megválasztotta köztársasági elnöknek, Philipp Scheidemann (SPD) vezetésével koalíciós kormányt alakított, megszövegezte az ún. weimari alkotmányt, melyet 1919. augusztus 11-én fogadtak el. Ez hiányosságai ellenére a korabeli Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya volt, mely széleskörű polgári szabadságjogokat biztosított. A köztársaság stabilizálása éveket vett igénybe. Megdöntésére számos bal- és jobboldali próbálkozás történt, így a Bajor Tanácsköztársaság (1919), a Ruhr-felkelés (1920), a Kapp-puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923). Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés nagyarányú területvesztéssel és rendkívül súlyos jóvátételi törlesztéssel büntette Németországot. A gazdaság az összeomlás szélén állt, az infláció elszabadult. A német járadékmárka bevezetése és a Dawes-terv rendezte a jóvátétel ügyét és az amerikai hitelek elindították a gazdasági fejlődést, mely néhány év alatt a világ legnagyobb termelékenység-növekedését produkálta. A rapallói egyezmény (1922) a nemzetközi elszigeteltségből való kitörést, a locarnói egyezmény (1925) a határok garantálását jelentette. 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. Az 1925-ben elhunyt Friedrich Ebert köztársasági elnököt Paul von Hindenburg követte.

1928-ban a két legnagyobb szavazóbázissal rendelkező polgári párt, a Német Nemzeti Néppárt (DNVP) és a Centrumpárt vezetésében jobbratolódás következett be. 1929-től, a nagy gazdasági világválság nyomán magasba szökött a munkanélküliség. Megnőtt Adolf Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjának (NSDAP) támogatottsága. Az 1932-es választásokon az NSDAP lett a legerősebb párt. A köztársaság kormányzása csak az alkotmány rendkívüli jogköröket biztosító 48. törvénycikkének egyre gyakoribb alkalmazásával volt lehetséges. A hatalmi küzdelmek során 1933. január 30-án Hindenburg elnök Hitlert bízta meg kormányalakítással, aki rövid idő alatt felszámolta a köztársaság demokratikus törvényeit, intézményeit, kiépítette a totális nemzetiszocialista diktatúrát, az úgynevezett Harmadik Birodalmat. A weimari alkotmányt formálisan soha nem vonták vissza, de a nemzetiszocialista többségű törvényhozás már tevékenysége legelején jelentéktelenné tette.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Weimari köztársaságot javaslom 2019-32-1-re, melynek alkotmányát 1919. augusztus 11.-én, 100 éve fogadták el. (Korábbi saját jelölés 2018-45-1 időpontját módosítottam 2019-32-1-re, mert BÁR magát a német köztársaságot 1918. november 9-án kiáltották ki, de a köztársasági (weimari) alkotmányt, Weimarban, 1919. augusztus 11-én fogadták el, ez a nap egy ideig nemzeti ünnep is volt. A 2018-32-1-re vonatkozó javaslatot töröltettem. Akela vita 2018. július 28., 13:02 (CEST)Reply[válasz]

A cikkajánlót a szócikk bevezetőjéből tömörítettem.@Composer:, kérlek, ellenőrizd, javítsd, ahol szükséges. Akela vita 2018. július 28., 13:19 (CEST)Reply[válasz]

augusztus 8. 12.00 és augusztus 11. 23.59 között: Casertai királyi palota

A jelölt cikk: Casertai királyi palota (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A palota kertje a szökőkutakkal, háttérben a vízeséssel
A palota kertje a szökőkutakkal, háttérben a vízeséssel
A palota főhomlokzata
A palota főhomlokzata

A casertai királyi palota (olaszul Reggia di Caserta), a nápolyi Bourbon királyok egykori rezidenciája. A palotát Luigi Vanvitelli tervei alapján kezdték el építeni 1752. január 20-án VIII. Károly parancsára. A 18. század legnagyobb európai építkezése volt, amely 1780-ban fejeződött be, I. Ferdinánd uralkodása alatt. Miután 1860-ban Két Szicília Királysága egyesült az Olasz Királysággal, a palotát csak alkalmanként használták. 1919-ben III. Viktor Emánuel király az olasz népnek adományozta. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. A restaurálási munkálatokkal 1958 körül készültek el. Ekkor nyílt meg a múzeum, mely magában foglalja a királyi lakosztályokat, az udvari színházat és a kerteket. Pompájával, méreteivel és a hozzátartozó kertekkel a versailles-i, madridi és szentpétervári paloták mellett az egyik legnagyobb és legimpozánsabb királyi palota Európában. 1996-ban a Vanvitelli-vízvezetékkel és a casertai San Leucióval közösen felvették az UNESCO Világörökség listájára.

A palotát övező park észak-dél irányú, a vízeséstől a palotáig tart és három részből áll. Az első rész (parterre) közvetlenül a palota mögött terül el. Eredetileg virágoskertnek tervezték, de sétányokkal szabdalt zöld gyep lett belőle. Tőle balra található a régi erdő, amely már a palota építése és kert kialakítása előtt létezett. Jobb oldalán tágas rét fekszik, melyet fasorok szegélyeznek. A park második része az erdővel borított Briano dombon található vízesésig tart. A park alapvető alkotóelemei a vízfolyások, amelyeket kutak táplálnak. A harmadik rész (az eredeti terveken nem szerepelt) az angol kert, melyet Carlo Vanvitelli és angol kertépítő kollégája John Graefer terveztek Sir William Hamilton és Sir Joseph Banks javaslatára. Az angol kert Mária Karolina királyné kérésére épült Diana és Akteón kútjától jobbra. A központi sugárút mentén szökőkutak és medencék sora található, melyeket a Briano domb oldalán lezúduló mesterségesen kialakított vízesés táplál vízzel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

33. hét

augusztus 12. 0.00 és augusztus 15. 11.59 között: OEKO-TEX

A jelölt cikk: OEKO-TEX (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
OEKO-TEX Standard 100 címke
OEKO-TEX Standard 100 címke

Az OEKO-TEX (régebben használt írásmóddal – és egyben ez is a kiejtése –: Öko-Tex) szabvány textiltermékek és az azokon alkalmazott kellékek (cérnák, gombok, cipzárak, tépőzárak, címkék stb.) számára kidolgozott, humánökológiai szempontok szerint összeállított vizsgálati és tanúsítási rendszer. Előírja a textil- és ruhaipari gyártásban használt anyagokban előforduló kémiai anyagoknak azt a még megengedett mennyiségét, ami az emberi szervezetre nézve nem jelent veszélyt. A nemzetközi OEKO-TEX Szervezethez tartozó akkreditált vizsgáló intézetek hivatottak arra, hogy a termékeket ebből a szempontból minősítsék és ezt követően rendszeresen ellenőrzik, hogy az OEKO-TEX tanúsítványt megszerzett termékek folyamatosan teljesítik-e az előírt követelményeket. Ez biztosítja a fogyasztóközönség számára, hogy az OEKO-TEX megkülönböztető jelzéssel ellátott termékek az egészségre nézve nem ártalmasak. Magyarországon és néhány környező országban az OEKO-TEX tanúsítványok kiadására az INNOVATEXT Zrt. jogosult.

Az 1990-es évek elején először Svájcban és Németországban vezettek be a textilanyagok körében olyan vizsgálati módszereket, amelyeket korábban csak más analitikai területeken alkalmaztak (például atomabszorpciós és gázkromatográfiás vizsgálatok). Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy még az olyan természetes szálasanyagok, mint a pamut, tartalmazhatnak az egészségre káros anyagokat, mint például nehézfémeket, formaldehidet stb. Azonban olyan textíliákat előállítani, amelyek egyaránt megfelelnek a fogyasztói igényeknek (divatos színek, könnyű kezelhetőség, hosszú élettartam és egyéb funkcionális követelmények) és a környezetvédelem és az egészségvédelem követelményeinek is, egyáltalán nem egyszerű feladat. A divat- és funkcionális igények nem elégíthetők ki bizonyos vegyi anyagok alkalmazása nélkül. Amikor világossá vált, hogy a textíliákban lehetnek az egészségre ártalmas anyagok, még nem létezett a textíliák humánökológiai minőségének megítéléséhez megbízható termékvédjegy, amely a fogyasztóközönséget tájékoztatta volna, sem pedig egységes határérték-rendszer, amely a textilgyáraknak és a ruhaipari vállalatoknak útmutatást adott volna arra, hogy a textiltermékekben előforduló ártalmas anyagok milyen mennyisége tekinthető még elfogadhatónak anélkül, hogy azok az egészségre ártalmasak lennének.

1992-ben létrejött a nemzetközi OEKO-TEX Szervezet, amelyet az osztrák, a német és a svájci textilipari kutató intézetek alapítottak, majd csatlakozott hozzá több más ország hasonló intézménye is (a magyar INNOVATEXT 1994-ben).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
@Milei.vencel: Te jelölted az OEKO-TEX cikket a címlapra, nem készítenéd el a cikkajánlót is? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. augusztus 9., 19:10 (CEST)Reply[válasz]

Igen
bár nem is tudom, hogy jó ötlet volt-e jelölni. Elég rövid cikk, annak ellenére, hogy kiemelt. – M. V. 2019. augusztus 9., 19:50 (CEST)Reply[válasz]

augusztus 15. 12.00 és augusztus 18. 23.59 között: Isztambul

A jelölt cikk: Isztambul (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Városkép az Aranyszarv-öböl környékén
Városkép az Aranyszarv-öböl környékén
Levent, a város egyik mahalléja
Levent, a város egyik mahalléja

Isztambul kb. 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Európa legnépesebb települése, Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett.

A város ősét, Büzantiont a megarai görögök alapították meg Büzasz vezetésével i. e. 667-ben, poliszuk gyarmatvárosaként. A terület i. e. 64-ben római uralom alá került, s a város nevét ekkor Byzantiumra latinosították. A települést Nagy Konstantin császár hat évig tartó munkálatokkal átépítette, majd 330-ban Nova Roma (Új Róma) néven az ország fővárosává tette. A birodalom 395-ös kettéválása után a fokozatosan elgörögösödő Keletrómai Birodalom központja, kereskedelmi gócpont; Miklagard (óészaki) néven még a varégok előtt is ismert. 626-ban az egyesült arab-perzsa haderő sem tudta bevenni falait. A kereszténység elterjedésével az öt eredeti patriárhátusi székhely egyikévé, majd az 1054-es egyházszakadással az ortodox egyház központjává válik, s az is marad egészen a város török általi, 1453-as bevételéig. A törökök átvették az eredeti nevet Konsztantinije formában, s a görög Sztanbulin elnevezést is Iszlambolként; mindkét változat használttá vált a hivatalos iratokban, s az is maradt egészen az Oszmán Birodalom összeomlásáig (1923). Ez idő alatt török fővárosként gyarapodott; ezen rangját azonban a köztársaság kikiáltásával elvesztette: az állam Ankarába tette át székhelyét. Atatürk 1928-as rendelete alapján kapta hivatalosan az Istanbul nevet.

Isztambul ma Törökország gazdasági központja, és legfejlettebb városa. Az ország ipari termelésének kb. 45%-át adja, mindemellett az ország a legfontosabb export- és importközpontja és tengeri kikötője.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
@Milei.vencel: Te jelölted az Isztambul cikket a címlapra, nem készítenéd el a cikkajánlót is? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. augusztus 9., 19:10 (CEST)Reply[válasz]

34. hét

augusztus 19. 0.00 és augusztus 22. 11.59 között: Égési sérülés

A jelölt cikk: Égési sérülés (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az égési sérülések osztályozása
Az égési sérülések osztályozása

Az égési sérülés az izom- vagy hámszövet olyan sérülése, amelyet , elektromosság, vegyi anyagok, súrlódás vagy sugárzás okoz. Azt az égést, amely csak a bőr felszínét érinti, felületes vagy elsőfokú égésnek nevezik. Amikor a sérülés a mélyebb rétegek egy részéig hatol, akkor részleges mélységű vagy másodfokú égésről lehet beszélni. A teljes mélységű vagy harmadfokú égés esetén a sérülés a bőr minden rétegére kiterjed. A negyedfokú égés a mélyebb szöveteket, például az izom- vagy csontszövetet is károsítja. A forrázás az égési sérülés egyik fajtája, a bőrre kerülő, magas hőmérsékletű folyadék (víz, olaj, gőz) hatására jön létre.

Az égési sérülések ellátásában igen fontos szerepet játszik az első 48 órában nyújtott megfelelő ellátás. A szükséges kezelés az égési sérülés súlyosságától függ. A felületes égések ellátása egyszerű fájdalomcsillapítókon kívül alig igényel többet, míg súlyos égések esetén hosszabb távú kezelésre lehet szükség az erre kialakított egészségügyi intézmények égés- és plasztikai sebészeti osztályán. A csapvízzel való lehűtés enyhítheti a fájdalmat, és mérsékelheti a szöveti károsodást, bár a hosszas hűtés alacsony testhőmérséklethez vezethet.

A részleges mélységű égési sérülést vízzel és szappannal meg kell tisztítani, majd steril mull-lappal be kell fedni. Az égési hólyagok kezelése nem egyértelmű, de célszerű őket érintetlenül hagyni. A teljes mélységű égési sérülések általában sebészeti ellátást, például bőrátültetést tesznek szükségessé. Nagy kiterjedésű égési sérülések esetén gyakran nagy mennyiségű intravénás folyadékbevitel szükséges, mivel a későbbi gyulladásos reakció eredményeként jelentős a kapilláris folyadékveszteség, és kialakulhat ödéma. Az égési sérülések hosszú távú kimenetele nagyban függ az égés kiterjedésétől, az érintett személy életkorától és egészségi állapotától is. Az égések leggyakoribb szövődményei fertőzésekhez kapcsolódnak.

Bár a nagy kiterjedésű égések nagyrészt végzetesek, az 1960 óta kifejlesztett modern kezelések jelentősen javították ezek gyógyulási esélyeit, főként a gyermekek és fiatalkorú felnőttek esetében. Globálisan évente körülbelül 11 millió ember igényel orvosi ellátást, és 300 000 ember hal bele égési sérüléseibe. Az Amerikai Egyesült Államokban évente több mint kétmillió embert kell égés miatt kezelni, és 3-4000 ember veszti életét, az égési centrumba utaltak körülbelül 4%-a hal bele sérüléseibe. Magyarországon világviszonylatban alacsonynak mondható az égési sérülések okozta halálesetek száma, ez több éves átlagban 100 000 lakosra számítva 1-1,5.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az augusztus 19. és augusztus 22. közötti helyre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-34-1 sablon tartalmára szabályos javaslat-jelölés máig nem történt. Ezért a hiány pótlásaként a Római pápák listája kiemelt cikket javasoljuk-jelöljük, és a cikkajánlót a szabályos feltevésre még ma elkészítjük. A további ezzel összefüggő nyitott kérdésekre, köztük az Égési sérülés cikkajánlója mielőbbi kezdőlapi feltevése megvitatására is még ma visszatérünk. Üdv: – *feridiák vita 2019. augusztus 18., 14:03 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: De igen, történt (majdnem) szabályos jelölés. A szabályos jelölés menete a következő, lásd Wikipédia:Szócikkek_a_kezdőlapon, "A jelölés menete" szakaszt:

  1. "Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon" Igen Még májusban
  2. "Készítsd el a cikkajánlót:" Igen augusztus 12-én
  3. "Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján" Ez valóban elmaradt, de ez nem ok arra, hogy a cikket tíz órával a címlapra kerülés előtt, indoklás nélkül, az eredeti jelölő (Milei.vencel) értesítése nélkül lecseréld. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. augusztus 18., 17:26 (CEST)Reply[válasz]

augusztus 22. 12.00 és augusztus 25. 23.59 között: Tádzs Mahal

A jelölt cikk: Tádzs Mahal (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Tádzs Mahal (hindiül: ताज महल, perzsa nyelven: تاج محل jelentése: „A paloták koronája”) az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján álló mauzóleum. A fehér márvány síremlék csak a nagy épületegyüttes egyik eleme. Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette 1631-ben, gyermekszülés közben elhunyt felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Halála után őt is itt helyezték örök nyugalomra.

A Tádzs Mahal a mogul síremlék-építészet csúcspontja, amely nem csak a mogul építészet stílusjegyeit viseli magán, de azt a helyi hagyományokkal is ötvözi. Az épületet egyedi arányai, finom díszei teszik utánozhatatlanná, bár számos, későbbi síremlékre hatott. 1983-ban kulturális helyszínként került fel az UNESCO Világörökség listájára.

A tökéletes arányaival feltűnő, nemes anyagokkal gazdagon díszített műemlékegyüttes nemcsak építészetileg jelentős, hanem a hozzá kapcsolódó legendák és történetek révén az örök szerelem emlékműveként ismert. Számtalan képzőművészeti, irodalmi, film- és a zenei alkotást ihletett. Az épületegyüttes mecsetje ma is a vallásos áhítat színhelye.

India leglátogatottabb turistalátványosságát évente több mint 2,5 millió látogató keresi fel. Emiatt állaga gyorsan romlik, és 1996-ban felvették a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé. 2007-ben a világ hét új csodája közé választották.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Tádzs Mahal szócikkét javasoljuk-jelöljük az augusztus 22. és augusztus 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-34-2 helyre. Indoklás: Megállapodtunk, hogy szeptember elsején együtt ünnepeljük az 1441-es iszlám újév kezdetét. Az „Iszlám újév” szócikkében (még) nincs kép. Angol változatában, a „Islamic New Year” szócikkben a főkép a Tádzs Mahal mauzóleum Indiában, egyike a világ hét csodájának. Magyar szócikkét 2006. augusztus 25-én indították el, amely kiemelt státuszát 2012. március 12-én megkapta. Cikkajánlója a „Kiemelt cikk” rovatban 2012. április 16. és 2012. április 19. között szerepelt a Kezdőlapon. 2019-ben az iszlám újév kezdetére felkészülés keretében a mai napon a déli harangszótól augusztus 25-ig, épp a szócikk születésnapjáig fog szerepelni a Kezdőlapon.

2006. augusztus 25-én négy szerkesztő indította útjára az új szócikket: Gothika, Hkoala, Syp, és KovacsUr, akiket külön is, és a Tádzs Mahal szócikk minden további szerkesztőjével együtt is köszönet illet. De még az első négy közül is kiemelkedő Hkoala hozzájárulása. Amikor 2019. augusztus 12-én Malatinszky a Kezdőlap Vitalapján elindította a Mekkai zarándoklat vitaszakaszt, ezzel párhuzamosan Hkoala lefoglalta ezen Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-34-2 helyet, majd másnap, augusztus 13-án elsőként támogatta Malatinszky kezdeményezését.

Kedves @Hkoala Wikitárs! A harmadik lépés a Heidelbergi várkastély jelölésének átmozgatása a még üres szeptember 16. és szeptember 19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-1 helyre. De mivel még sok hely üres, ha más helyet jelölsz meg, akkor természetesen oda mozgatjuk át.
Válaszod várva üdvözöl: – *feridiák vita 2019. augusztus 22., 10:19 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: Nem én jelöltem ide, hanem Milei.vencel, én csak a cikkajánlót készítettem el. Az átmozgatás ellen amúgy nincs kifogásom, de nem is fogom elvégezni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. augusztus 22., 10:25 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Hkoala Wikitárs! Tényleg nem Te jelölted ide. De lehet, hogy nem is Milei.vencel? Sőt, lehet, hogy a cikkajánlót sem Te készítetted el? A felelethez mellékelem a forrást. (A 2019/34-2 sablon tartalma 2019. augusztus 18-án és 2019. augusztus 22-én.) Nem lehet, hogy összekeverted a 2019/34-1 sablonban lévő „Égési sérülés”, és 2019/34-2 sablonban lévő „Tádzs Mahal” tartalmat? Mindkettő értékes és fontos, meg a többi is, és szerintem az egész jót jó csapatmunkával Közösségünk csinálta, és csinálja a jövőben is. Üdv: - *feridiák vita 2019. augusztus 25., 22:49 (CEST)Reply[válasz]

35. hét

augusztus 26. 0.00 és augusztus 29. 11.59 között: Nyersvasgyártás

A jelölt cikk: Nyersvasgyártás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nagyolvasztók
Nagyolvasztók
Csapolás nagyolvasztóból
Csapolás nagyolvasztóból

A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A tűzi kohászat során a vasércből – ami főleg vasoxidok elegye – az oxigént redukálással távolítják el. A redukálóanyag szén (a kohászok szóhasználatában „karbon”), amit koksz formájában használnak. A koksz nemcsak redukálja a vasérceket, de az ehhez szükséges hőmérsékletet is ennek égése biztosítja. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, egy speciális aknás kemencében állítják elő. Vannak más eljárások is, de a nagyolvasztó a nyersvasgyártás legtipikusabb kemencetípusa: olyan aknás kemence, amelynek működtetéséhez több kisegítő egységre (léghevítőkre, fúvógépházra, torokgáztisztítóra stb.) is szükség van. A nagyolvasztót és a kisegítő egységeket együtt nagyolvasztóműnek nevezik.

A nyersvasgyártás története az 1300-as évekre vezethető vissza, amikor a levegőfúvatás fejlesztésével már sikerült a bucakemencékben elég nagy hőmérsékletet elérni. Az így előállított vas ugyan nagy széntartalma miatt eleinte használhatatlannak tűnt (ezért nevezték különböző nyelveken disznó vasnak: pig iron, csugunnaja szvinka), mégis ez a nyersvas vált az ipari méretű, kétlépcsős acélgyártás első fázisává. Az első nagyolvasztókat a 18. század húszas éveiben építették, Magyarország legjelentősebb ipari műemléke, a Lillafüred mellett álló újmassai őskohó 1813-ban készült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Meglepetés. :)  … szalax üzenő 2019. június 14., 11:12 (CEST)Reply[válasz]

Meglepetés2. :) Szerinted tévedek, hogy 2010. április 8-án 12:00 óra óta hiányzik a „Nyersvasgyártás” szócikk vitalapjáról a kérdőjel utáni mondat? Ez a szócikk 2010. április 5. és 2010. április 8. között szerepelt a kezdőlapon (ajánló). Üdv: – *feridiák vita 2019. augusztus 24., 00:11 (CEST)Reply[válasz]

Ezért meglepetés!  … szalax üzenő 2019. augusztus 24., 17:03 (CEST)Reply[válasz]

De miért „Meglepetés2”? A kérdésre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-26-2 sablon „Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)” tartalmában épp a Te felkiáltójeles ezen szöveged ad feleletet:

Kérlek, szíveskedj ennek helyességét mielőbb megerősíteni, hogy ezen bemelegítő vitából felemelkedhessünk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-35-1 sablonban ugyancsak vezetéseddel kiemelt, és most épp a Kezdőlapon a „Kiemelt cikk” rovatban lévő Nyersvasgyártás szócikk problémáinak felvetéséhez, és azok megoldásáig juthassunk. Hajrá MTM! Hajrá Magyarok!
Üdv: – *feridiák vita 2019. augusztus 26., 14:24 (CEST)

Tisztelt @Szalax Kérem és várom visszajelzésedet, legalább annyit, hogy az üzenetet vetted, és mehetünk tovább. Üdv: – *feridiák vita 2019. augusztus 26., 16:33 (CEST)Reply[válasz]

Az üzenetet vettem, csak a problémát nem értem. Egyébként mehetünk tovább...  … szalax üzenő 2019. augusztus 26., 21:30 (CEST)Reply[válasz]

A csugunnaja szvinka az oroszul van? Alensha 2019. augusztus 27., 00:24 (CEST)Reply[válasz]

Da. :)  … szalax üzenő 2019. augusztus 27., 09:38 (CEST)Reply[válasz]

augusztus 29. 12.00 és szeptember 1. 23.59 között: Historizáló építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Historizáló építészet Magyarországon (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Budapesti Várbazár az Ybl szoborral
Budapesti Várbazár az Ybl szoborral

A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Mint azt a régebben használatoseklektikus építészet” kifejezés is jelzi, a historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek, bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel.

A magyarországi historizáló építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.

A magyar historizáló építészet legfontosabb, nemzetközileg is kiemelkedő tehetségű mestere Ybl Miklós, akinek nevét ma legfontosabb építészeti díjunk viseli. Olyan alkotások kötődnek hozzá, mint a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár vagy a Szent István-bazilika. Mellette a korszak meghatározó, máig közismert mesterei a Parlamentet tervező Steindl Imre, a Mátyás-templom felújításáért felelő Schulek Frigyes, vagy a New York-palota mestere, Hauszmann Alajos.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-35-2 helyre a Historizáló építészet Magyarországon cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. augusztus 22., 17:48 (CEST)Reply[válasz]

36. hét

szeptember 2. 0.00 és szeptember 5. 11.59 között: Atlanti csata (második világháború)

A jelölt cikk: Atlanti csata (második világháború) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tengeralattjárót kutató szövetséges tengerészek egy romboló fedélzetén
Tengeralattjárót kutató szövetséges tengerészek egy romboló fedélzetén
Német tengeralattjárók a trondheimi bázison
Német tengeralattjárók
a trondheimi bázison

Az atlanti csata a második világháború nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember 3-án az Atlanti-óceánon kitört katonai konfliktusa volt, amely a világháború végéig, 1945. május 8-áig tartott. Habár a harcokban részt vettek repülőgépek és a német felszíni hajók is, az atlanti csatát döntően a Kriegsmarine tengeralattjárói, illetve a nyugati szövetségesek hadi és kereskedelmi flottája vívta meg. A csata elnevezése Winston Churchill brit kormányfőtől származik.

A német hadvezetés elsődleges célja az volt, hogy a tengeralattjárók elvágják a Nagy-Britanniát a világgal összekötő tengeri útvonalakat, és a kereskedelmi hajók folyamatos pusztításával megfojtsák a súlyosan importfüggő brit gazdaságot, és kiéheztessék a társadalmat. A szövetségesek válasza a Németország elleni tengeri blokád volt. A tengeri háború során a hadviselők két különböző stratégiát alkalmaztak: a szövetségesek a kereskedelmi hajókat hajókaravánként (angol nevén konvoj) indították el és védelmük érdekében rombolókat és korvetteket rendeltek melléjük, a németek pedig farkasfalkákat állítottak össze a tengeralattjárókból, amelyek együttműködve támadták a lassú felszíni hajókat. A szövetségesek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a hajók optimális számát és a hajókonvojok védőkíséretét úgy határozzák meg, hogy minimalizálni lehessen a veszteséget. Ez az operációkutatás jelentős fejlődését hozta, amit aztán később – jelentős részben Neumann János munkásságának köszönhetően – a gazdasági életben is alkalmazhattak.

Az összecsapás első szakasza 1939. szeptember és 1940. június között zajlott. Ebben az időben az angol–francia koalíció kiszorította a német felszíni kereskedelmi teherhajókat a tengerekről, felállította a blokádot, és ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette Németország vízi utánpótlását. Eközben a német tengeralattjárók rendszeres támadásokat indítottak a Brit-szigetek ellátását biztosító kereskedelmi hajók ellen, amibe elenyésző mértékben a Kriegsmarine felszíni hadihajói is bekapcsolódtak. Az atlanti csata második felvonása 1940 nyarán kezdődött, amikor a németek – Dánia, Norvégia és a Benelux államok után – Franciaországot is megszállták. Mivel az északi kikötők után megszerezték a francia atlanti bázisokat is, kiterjesztették és minden korábbinál gyilkosabbá tették a tengeralattjáró-háborút. 1942 első felében, az Amerikai Egyesült Államok hadba lépését követően, Karl Dönitz tengeralattjárói megjelentek az amerikai keleti part előtt is, ahol az amerikaiak felkészületlenségét kihasználva hatalmas pusztítást végeztek. Az angolszász szövetségesek folyamatosan fejlesztették eszközeiket és taktikájukat, majd az amerikai gyárak ontani kezdték a teher- és hadihajókat. A németek hiába gyorsították fel a búvárhajó-kibocsátást, ezzel nem tudtak lépést tartani, így egyre nagyobb árat kellett fizetniük. 1943 májusában több mint negyven tengeralattjárójuk pusztult el, Karl Dönitz admirális pedig belátta, hogy az atlanti háborút elvesztették.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1939. szeptember 3-ának nyolcvanadik évfordulója kapcsán úgy gondolnám, hogy erre a hétre jöhetne az Atlanti csata (második világháború) szócikk. Pasztilla 2019. március 8., 12:51 (CET)Reply[válasz]

szeptember 5. 12.00 és szeptember 8. 23.59 között: Kámaszútra

A jelölt cikk: Kámaszútra (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Khadzsuráhó templomának erotikus szobrai
Khadzsuráhó templomának
erotikus szobrai
Mukteswar templomának erotikus szobra
Mukteswar templomának
erotikus szobra

A Kámaszútra a „szerelem tudománya”, az emberi szexualitás kultúrájának ősi, szanszkrit nyelvű összefoglalója, Vátszjájana indiai filozófus műve. Az élet érzéki örömeinek egyik legősibb könyve, jelentéstartalmában azonban túlmutat a nyugati fogalmak szerinti „szexuális tankönyv” fogalmán, valójában az életre tanító mű.

A Kámaszútra műfordításai gyakran válogatás alapján vagy közvetítőnyelv segítségével készültek, nem pedig az eredeti műből. Jelenleg sokféle szövegváltozat van forgalomban, és ezeknek megfelelően az értelmezési hagyományban is némiképp eltérő irányok mutatkoznak. A holland fordító, az indológus Herman Tieken például a műben annak egyik rétegeként társadalmi szatírát vél felfedezni, sőt szerinte a szexualitás ilyen „komolykodó”, tudományos tárgyalása is parodisztikus élű, és a kormányzással, hatalomgyakorlással foglalkozó kortárs értekező próza öntetszelgő komolyságát van hivatva kifigurázni a szándékoltan „profán” témaválasztással.

Az indiai kultúra a szexualitást sosem kezelte tabuként, de a szexuális nyitottság főként a házaséleten belül, vagy egyes vallási rítusok során nyilvánul meg (tantrizmus). Az indiai családmodell kifelé zárt, az indek magánélete, öltözködése szemérmes. Az erotikus kérdéskört azonban számos művészeti alkotásban, tanulmányban, értekezésben dolgozták fel a képzőművészek és a tudósok. Az ősi India szexuális nyitottságát a templomok erotikus szobrai (pl. Khadzsuráhó) is bizonyítják. Az utazásairól ismert Ibn Battúta, akinek az útleírásai az indiai történetírás számára is nagy jelentőséggel bírnak, leveleiben megörökítette 1335-ben tett utazását Khadzsuráhóba. Feljegyzései szerint a templomokat tömegek látogatták, az emberi szexust az istenek áldásos tevékenységének tartották.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a Kámaszútra cikket. – M. V. 2019. május 25., 13:35 (CEST)Reply[válasz]


Tisztelt M. V. !
Technikai hiánypótlásban beteendő a zárósablon a cikkajánló végére. Továbbbá a szócikkben a két kép egy pár, kiegészítik egymást. A képaláírásban Bhuvanesvar és Mukteswar templom összevonható, és akkor a két képaláírás formailag egységes. A művelteket elvégzem. Szíveskedj ellenőrízni.
Köszönet az ötletért, s a cikkajánlóért. – *feridiák vita 2019. szeptember 5., 06:46 (CEST)Reply[válasz]

37. hét

szeptember 9. 0.00 és szeptember 12. 11.59 között: Római pápák listája

A jelölt cikk: Római pápák listája (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Szent Péter-bazilikába temetett pápák táblája
A Szent Péter-bazilikába
temetett pápák táblája

A római pápák listája, más szóval a római katolikus egyházfők történeti sora az 1. Szent Péter apostoltól a 266. Ferenc pápáig kivételesen fontos helyet tölt be a római katolikus egyház szervezetében és történetében. A pápa, azaz Róma püspöke az egész római katolikus világegyház legfőbb pásztora, akinek hatalma a hit, erkölcs és engedelmesség ügyeiben és az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes.

Róma püspöke már a korai kereszténységben is kitüntetett szerepet játszott. A Római Birodalom hanyatlása idején a pápák voltak az Urbs (a Város) vezetői. Az 58. század között a pápák a keletrómai császárok befolyása alatt álltak, a császár jelölte ki őket. A 911. század között a német-római császárok befolyása alá kerültek. 1054-ben a keleti keresztények (görögkeleti egyház) elszakadtak a nyugati egyháztól. 1059-től a német-római császár már nem szólhatott bele a pápaválasztásba, de a pápáknak még a 12. században is harcolniuk kellett a császár befolyása ellen.

A 13. században volt csúcsán a pápák világi hatalma, ami a központosított rendi monarchiák (majd a nemzeti abszolutizmusok) kialakulásával és a reformációval egyre csökkent. (Ezzel párhuzamosan viszont a pápák növelték a római katolikus egyházon belüli hatalmukat, amely törekvések csúcspontja a pápai tévedhetetlenség 1870-ben elfogadott dogmája.) 13091377 között a pápák a hűbérbirtokuknak számító, de a francia király befolyása alatt álló Avignonban székeltek. A Rómába való visszatérés (1378) újabb egyházszakadással járt, amit csak 1417-ben, a konstanzi zsinaton sikerült felszámolni.

Az olasz nemzetállam kialakulásakor, 1870-ben a pápák elveszítették világi birtokaikat, a Pápai állam megszűnt, a pápák jogi helyzete tisztázatlanná vált (a pápák önkéntes lateráni fogsága). 1929-ben a lateráni egyezmény rendezte helyzetüket, és megszületett a Vatikán Állam, amelynek államfője a pápa.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum szócikkét javasoljuk-jelöljük a szeptember 9. és szeptember 12. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-37-1 helyre. Ide előbb, június 14-én szalax wikitárs a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikket jelölte. De június 18-án jó szócikkre javasolta a ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum címnevű szócikket. Mivel szeptemberig bőven van idő a kiemelt státusz elnyerésére, ezért a Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikket előrehoztuk a június 27. és június 30. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-26-2 helyre. – *feridiák vita 2019. június 24., 19:04 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Szalax Wikitárs! Mivel az ide jelölt szócikk kiemelt szintre emelése nem történt meg, ezért az Égési sérülés kiemelt szócikk @Hkoala wikitárs által elkészített cikkajánlóját javaslom-jelölöm ide. Mindkettőtök támogatását kérve üdvözöl: – *feridiák vita 2019. augusztus 18., 14:27 (CEST)Reply[válasz]

OK, nem is tudtam, hogy jelölve volt. Az utóbbi időben ritkán és rövid ideig voltam jelen a Wikipédián.  … szalax üzenő 2019. augusztus 18., 17:15 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: Az Égési sérülés cikket visszatettem az eredetileg javasolt helyre, a jövő hét elejére. Ide mást kellene keresned. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. augusztus 18., 17:28 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Szalax, Hkoala, Bináris, Voxfax Wikitárs! Kösz az eredményes együttműködést. – *feridiák vita 2019. szeptember 8., 22:34 (CEST)Reply[válasz]

Függőben Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 1., 22:45 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Bináris Wikitárs! A „Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok) Portálok létrehozása és karbantartása” szakasznál visszatettem a függősablont. Holnap folyt. köv. Üdv: – *feridiák vita 2019. szeptember 12., 22:54 (CEST)Reply[válasz]


Tisztelt @Szalax, Hkoala, Bináris, Voxfax Wikitársak! Meghívó Magyar Örökség Díjak átadására szeptember 21-én, szombaton. Magyar Örökség Díjátadás. Mivel a közös vitalapról letörölték, legalább így lássátok. Üdvözlettel: – *feridiák vita 2019. szeptember 20., 21:34 (CEST)Reply[válasz]

szeptember 12. 12.00 és szeptember 15. 23.59 között: Joseph Goebbels

A jelölt cikk: Joseph Goebbels (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Családjával 1944-ben
Családjával 1944-ben

Paul Joseph Goebbels (Rheydt, 1897. október 29.Berlin, 1945. május 1.) német politikus, Adolf Hitler nemzetiszocialista Németországának propagandaminisztere 1933 és 1945 között, Adolf Hitler közvetlen munkatársa és a végsőkig kitartó híve. A náci rezsim kevés diplomás értelmiségi vezetője közé tartozott. Gátlástalan propagandatevékenysége a második világháború után világszerte fogalommá vált. Szónoki tehetségéről és szélsőséges antiszemitizmusáról is nevezetes volt.

1922-ben szerezte meg diplomáját a Heidelbergi Egyetemen. 1924-ben lépett be a náci pártba, ahol Gregor Strasser munkatársa lett. 1926-ban a párt körzeti vezetője lett Berlinben. Ekkor kezdett közelebbről foglalkozni a propaganda kérdéseivel. 1930-tól a pártpropaganda országos vezetője (Reichspropagandaleiter der NSDAP), majd 1933-ban, a náci hatalomátvétel után népművelési és propagandaminiszter (Reichsminister für Volksaufklärung und Propaganda) lett. Minisztériuma élén gyorsan ellenőrzést szerzett a hírközlés, a művészetek, és gyakorlatilag minden tájékoztató tevékenység felett Németországban. Nagy tehetséggel alkalmazta a rádió és a film új technikai eszközeit propagandacélokra. A nemzetiszocialista pártpropaganda fő témái között ott volt az antiszemitizmus, a keresztény egyházak elleni támadások, és – különösen már a háború idején – a harci morál erősítése.

A háború végén, Hitler 1945. április 30-i öngyilkossága után, a Führer végrendeletének megfelelően ő követte vezérét Németország kancellárjának posztján. Egy nappal később maga is öngyilkos lett feleségével együtt, miután megmérgezték hat gyermeküket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 16. 0.00 és szeptember 19. 11.59 között: Heidelbergi várkastély

A jelölt cikk: Heidelbergi várkastély (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Heidelberg város
Heidelberg város

A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete, Heidelberg városának jelképe. A Königstuhl erdős lejtőjén a wormsi érsekek 13. századi erődítménye állt, amelyből mára csak egy falszakasz kora gótikus ablakai maradtak. A gótikus Ruprechtsbau 1410-re, a kora reneszánsz Ottheinrichsbau 1559-re, az érett reneszánsz Friedrichsbau 1607-re készült el. A pfalzi választófejedelmek székhelye volt mindaddig, amíg a pfalzi örökösödési háborúban (kilencéves háború)1689-ben és 1693-ban – XIV. Lajos francia király katonái le nem rombolták. Gazdái tervbe vették helyreállítását, de a választófejedelem udvarának Mannheimbe költözése, valamint az 1764-es, villámcsapás okozta tűzeset után csak a ma is látható részeit építették újjá.

A kastély megmentője a francia Charles de Graimberg gróf volt. 1822-ben Graimberg gróf önként vállalta a kastélyőri tisztséget, és egy ideig az egyik épületben lakott, ahonnan jól átlátta a kastély udvarát. Ő volt az első, aki törődött a kastély konzerválásával és dokumentálásával. Graimberg megbízására Thomas Alfred Leger, a Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem professzora összeállította az első kastélyismertetőt. A nagy számban kiadott, rajzokkal és rézmetszetekkel bővített leírás népszerűvé tette a kastélyromot és fellendítette az idegenforgalmat Heidelbergben. 1840-ben Heidelberg bekapcsolódott a vasúthálózatba, ami döntő lendületet adott az idegenforgalomnak. Az amerikai turistákat Mark Twain ismertette meg a heidelbergi romkastéllyal az európai utazását leíró Csatangolás külföldön (A Tramp Abroad, 1880) című élménybeszámolójával. Hatására a 20. században egyre több látogató érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. A 21. század elején évente több mint egymillió látogató érkezik a városba.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Heidelbergi várkastély szócikkét javasoljuk-jelöljük a szeptember 16. és szeptember 19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-1 helyre. – *feridiák vita 2019. augusztus 22., 18:03 (CEST)Reply[válasz]

szeptember 19. 12.00 és szeptember 22. 23.59 között: Málta történelme

A jelölt cikk: Málta történelme (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Málta 1565-ös ostroma
Málta 1565-ös ostroma
Isla félszigete a Nagy Kikötő két öblével
Isla félszigete a Nagy Kikötő két öblével

Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza.

A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta a Szicíliai Királyság része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is. A lovagokat 1798-ban Napoléon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháború ban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság, a brit hadiipartól való függetlenség jegyében mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Málta történelme kiemelt cikket javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-2 helyre Hkoala szerkesztőtárs kezdeményezésére annak jubileumi évfordulója indoklásával, hogy Málta Nagy-Britannia beleegyezésével 1964. szeptember 21-én független, önálló állam lett. – *feridiák vita 2018. november 11., 16:09 (CET)Reply[válasz]

P.S. Ez a szócikk 2011. szeptember 19. és 2011. szeptember 22. között szerepelt a Kezdőlapon (cikkajánló). – *feridiák vita 2019. szeptember 18., 13:04 (CEST)Reply[válasz]

39. hét

szeptember 23. 0.00 és szeptember 26. 11.59 között: Bolyai Farkas

A jelölt cikk: Bolyai Farkas (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bolyai Farkas arcképe (Szabó János rajza)
Bolyai Farkas arcképe
(Szabó János rajza)
A marosvásárhelyi református kollégium
A marosvásárhelyi
református kollégium

Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9.Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel, illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe. Őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.

Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja, Bolyai Gáspár már csak szolgabírói állással és egy kisebb birtokkal rendelkezett, viszont híres volt gazdálkodói hozzáértéséről, és vidám, józan eszű, művelt férfiként tartották számon. Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina egy domáldi kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas. 1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.

Felfigyelve tehetségére, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. Tanulótársában, az ifjabb Kemény Simonban élete végéig hűséges barátra talált, aki később anyagilag is támogatta. 1790-től mindketten a kolozsvári református kollégiumban tanultak. 1795-ben Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indultak, 1796-ban Jénában időztek egy darabig. Itt anélkül, hogy beiratkozott volna az egyetemre, eljárt néhány előadásra, többek között Johann Gottlieb Fichte filozófiai előadásait hallgatta. 1796 októberében mindketten beiratkoztak a göttingeni egyetemre, Kemény Simon jogot tanult, Bolyai Farkas pedig matematikát. Göttingenben került baráti kapcsolatba a matematikusok fejedelmével, Gauss-szal, akivel beszélgetéseik fő tárgya a matematika volt, s akivel életük végéig levelezett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres szeptember 23. és 26. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-39-1 helyre Bolyai Farkas cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. A cikkajánlója frissítését vállaljuk, azon módon, mint ugyanezen hét másik felében, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-39-2 helyen található. – *feridiák vita 2019. augusztus 24., 15:45 (CEST)Reply[válasz]

szeptember 26. 12.00 és szeptember 29. 23.59 között: Bohém rapszódia

A jelölt cikk: Bohém rapszódia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Balról jobbra: Joe Mazzello, Rami Malek és Gwilym Lee interjú közben
Balról jobbra: Joe Mazzello, Rami Malek és Gwilym Lee interjú közben
A film promóciós posztere a University of West London épületén
A film promóciós posztere a University of West London épületén

A Bohém rapszódia (angolul Bohemian Rhapsody) című életrajzi film a brit Queen rockegyüttes történetéről szól, középpontban a frontember Freddie Mercury életével. A film végigköveti az együttes felemelkedését, Mercury szólókarrierjének indulását, és azt az időszakot, amikor az énekesnél diagnosztizálták az AIDS betegséget.

A film amerikai-brit koprodukcióban készült a 20th Century Fox, a New Regency, a GK Films és a Queen Films gyártásában. Forgalmazója a 20th Century Fox. A filmet Bryan Singer rendezte. A főszereplők Rami Malek (Freddie Mercury), Lucy Boynton (Mary Austin), Gwilym Lee (Brian May), Ben Hardy (Roger Taylor), Joseph Mazzello (John Deacon). A Queen tagjai, Brian May gitáros és Roger Taylor dobos kreatív szakértőként és zenei producerként vettek részt a film elkészítésében.

A forgatás 2017 szeptemberében kezdődött Londonban Bryan Singer irányításával. Decemberben Singer nem jelent meg a forgatáson, ezért kirúgták. Dexter Fletcher rendezőt kérték fel a film befejezésére, habár a hivatalos stáblistában Singer maradt a rendező az Amerikai Rendezők Céhének szabályai szerint. A forgatás 2018 januárjában fejeződött be. A film világpremierjét 2018. október 23-án tartották Londonban, Magyarországon október 26-án, az Egyesült Államokban november 2-án mutatták be. 2019. április 26-ig több mint 902 millió dollár bevételt hozott, és a zenés életrajzi film műfajában a valaha volt legsikeresebb alkotás, megelőzve a 2015-ben bemutatott Straight Outta Compton című filmet.

A film történetvezetését sok kritika érte az eseményeknek gyakran a valóságtól eltérő bemutatása, valamint Mercury életének és szexualitásának ábrázolása miatt, azonban dicsérték Malek alakítását és a zenei rendezést. A filmet két Golden Globe-díjra is jelölték, a legjobb filmdráma és a legjobb drámai színész kategóriában; mindkettőt elnyerte. Öt Oscar-díjra jelölték, melyből négyet kapott meg, köztük a legjobb férfi főszereplőnek járót.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres szeptember 26. és 29. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-39-2 helyre az Irodalmi Nobel-díj című szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. A Nobel-díjas októberi oktáv október első hétfőjétől második hétfőjéig tart. Ekkor hirdetik ki, hogy kik nyerték meg az év Nobel-díjait, amelyeket december 10-én vehetnek át. Az irodalmi Nobel-díj kihirdetése évről évre a Nobel-hét csütörtöki napján kerül sorra, 2019-ben október 10-én.

Fokozza az idei irodalmi Nobel-díj aktualitását az, hogy ezen szócikk ajánlója az évtized elején, 2010. október 7. és 2010. október 10. között már szerepelt a Kezdőlapon. Így a 2019-es újra Kezdőlapra kerülés teljessé teszi az aktuális irodalmi Nobel-díjas évtizedet is.

Tovább fokozza a 2019-es kihirdetés, majd átvétel aktualitást, és az érdeklődést az, hogy 2018-ban súlyos problémák miatt nem került kihirdetésre és átadásra irodalmi Nobel-díj. Így épp az évtized csúcsán az összes Nobel-díj között egyedül az irodalmi tekintetében két évnyi Nobel-díj kihirdetését, majd decemberi ünnepélyes átadását-átvételét várhatjuk, és várjuk.

Ezen cikkajánló szerény hozzájárulás a nagy ünnepre felkészüléshez. A sablonba alapváltozatként, és műhelypéldányként a 2010-es cikkajánlót tesszük fel szeptember 25-ig. Akkor lezárjuk a közösségi vitát, és szeptember 26-án a Kezdőlapra a 2019-es igényszintre frissített és felemelt változat kerül. Üdv: – *feridiák vita 2019. augusztus 24., 15:20 (CEST)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Jobb lenne olyan cikket választani ide, amely még nem szerepelt a kezdőlapon. -- Malatinszky vita 2019. szeptember 23., 04:00 (CEST)Reply[válasz]

Javasolom helyette a Bohém rapszódia cikket, ami még nem volt a kezdőlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:29 (CEST)Reply[válasz]

Támogatom. Mindjárt meg is csinálom a cikkajánlót. --Malatinszky vita 2019. szeptember 23., 14:59 (CEST)Reply[válasz]

40. hét

szeptember 30. 0.00 és október 3. 11.59 között: Százéves háború

A jelölt cikk: Százéves háború (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Sárga szín jelöli a francia, szürke az angol területeket
Sárga szín jelöli a francia, szürke az angol területeket

A százéves háború 116 évig (13371453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között. A háború tétje a francia területen lévő angol birtokok sorsa volt. Az összecsapások közvetlen kiváltó oka III. Eduárd angol király és VI. Fülöp francia uralkodó feudális viszonyában keresendő. Eduárd nemcsak angol király, hanem Aquitania hercege, így francia főnemes is volt, amiből az következett, hogy Fülöp vazallusának számított. A francia uralkodó azonban hatalma koncentrálására olyan intézkedéseket hozott, amelyeket az angol király nem tudott elfogadni.

A háború nagyjából három nagy, a domináns uralkodókhoz köthető szakaszra bontható. Az első 1337-től 1360-ig tartott, és III. Eduárd nagy győzelmeit hozta. 1369 és 1389 között megfordult a hadi szerencse, és az V. Károly vezette franciáknak majdnem sikerült kiűzniük az angolokat a kontinensről. A harmadik, 1415-től 1453-ig tartó szakasz a Lancaster-házi uralkodókhoz köthető. Ennek első része (1415–1429) ismét angol diadalokat hozott, majd 1429-től, Jeanne d’Arc feltűnésével francia győzelmek következtek.

A háború befejeződését jelentősen felgyorsította, hogy az 1440-es évek végén az angol kormányzat tehetetlen és korrupt volt. 1453-ban véget ért a háború, és az angolok csak Calais-t tudták megtartani. A francia területek egyesültek, Angliában pedig kitört a rózsák háborúja.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Berlini tévétorony kiemelt cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 helyre javaslom-jelölöm annak 50. évfordulójára, hogy 1969. október 3-án átadták, mint a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházását, továbbá mert 1990-ben ezen a napon, október 3-án egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam. A szócikk 2012. január 19. és 2012. január 22. között szerepelt a Kezdőlapon, és a Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-3-2 sablon tartalma a cikkajánló alapja. – *feridiák vita 2018. november 3., 20:37 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Kérlek ide keress más szócikket, mert a Berlini tévétorony nem felel meg a kiemelt szócikkek elvárásainak. Erről a szócikket annak idején kiemelten jelölőt, szerkesztőt már értesítettem, pár nap múlva ha nem történik semmi, akkor felülvizsgálatra jelölöm. – Gerry89 vita 2019. szeptember 20., 08:12 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89, Dudva: Az így szabaddá vált helyre – ha nincs ellene kifogásotok – az 1009. kiemelt cikk, a Százéves háború cikkajánlóját előrehozom, s ennek adminisztrációját is megcsinálom. – *feridiák vita 2019. szeptember 20., 08:35 (CEST)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom -Malatinszky vita 2019. szeptember 23., 05:08 (CEST)Reply[válasz]
Symbol support vote.svg támogatom – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:30 (CEST)Reply[válasz]

október 3. 12.00 és október 6. 23.59 között: Léprigó

A jelölt cikk: Léprigó (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A léprigó család az első télig általában együtt marad
A léprigó család az első télig
általában együtt marad

A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában gyakori madár. Előfordulási területének legnagyobb részén állandó, azaz nem vándorforma, azonban a legkeletibb és legészakibb állományai gyakran kisebb csapatokban délebbre költöznek. Nagytestű rigóféle világos szürkésbarna háti résszel, szürkésfehér arccal és torokkal, valamint fekete pettyes világos sárga beggyel és fehéres hasi résszel. A két nembeli madár tollazata közel azonos, a három alfaja között is csak csekély a különbség. A hím éneke hangos és messze elhallatszó; akár nedves és szeles időjáráskor is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken „stormcock”-nak, azaz viharkakasnak is nevezik.

Kedvelt élőhelyei a nyíltabb erdők, parkok, sövények és mezőgazdasági területek, valamint kertek és temetők. Igen változatos az étrendje; számos gerinctelennel, maggal és erdei gyümölccsel táplálkozik. Kedvenc eledele a fehér fagyöngy (Viscum album), a magyal (Ilex) és a tiszafa termései. Ha alkalma adódik, akkor főleg fagyönggyel táplálkozik; erre a hajlamára utal az angol neve: „Mistle thrush”, és a tudományos fajneve is: viscivorus (fagyöngyevő). Ez az élősködő növény hasznot húz a léprigó táplálkozásából, mivel a madár e növény magvait újabb faágakra juttatja el, ahol a magok az anyanövénytől távol tudnak kicsirázni. Télen a léprigó hevesen védelmezi a területén levő fagyöngy csomókat és magyalfákat, mivel ezek a növények a legkeményebb időjárásban is táplálékként szolgálnak az énekesmadár számára.

Nyitott, csésze alakú fészke a fatörzse mellé vagy egy elágazás közé van építve. A fészket és a fiókákat a két szülő hevesen védelmezi a ragadozókkal szemben; akár az emberre és macskára is rátámadnak. A fészekalj általában 3-5 tojásból áll. A tojásokból 12-15 nap múlva kelnek ki a fiókák; mindkét szülő kotlik, azonban a kotlás nagyobbik részét a tojó vállalja. A fiatal madarak körülbelül 14-16 naposan válnak röpképessé. A felnőtt madarak évente általában két fészekaljat költenek ki, és nevelnek fel. A 18. században és a 19. század elején a léprigó elterjedési területe megnőtt, de az utóbbi évtizedekben az állománya kis mértékben csökkenni kezdett, valószínűleg a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység következtében. Mivel e rigófaj elterjedési területe hatalmas és példányszáma is jelentős, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a léprigót.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 9., 08:28 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Andrew69. Wikitárs! Kezdeményezésed bölcs gondolat, szép figyelmesség. Nemcsak ide jöhetne, hanem hívjuk együtt, hogy repüljön, a világnapra társaival biztosan itt legyen. Mi pedig amíg várjuk a világnapot, készülünk méltó megünneplésére, addig Wikitársainkkal találjunk ki valami olyant, ami az októberi világnap megünneplésének fényét emeli. Bajtársi barátsággal üdvözöl: – *feridiák vita 2019. augusztus 24., 12:22 (CEST)Reply[válasz]

*feridiák, Andrew69.: közben - nem tudtam, hogy itt is lehetett volna - a kezdőlap vitalapján tettem egy javaslatot egy másik évforduló kapcsán, nézzetek át kérlek oda is, aztán tegyetek belátásotok szerint. Palotabarát vita 2019. október 1., 09:57 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Palotabarát Wikitárs! Jelenleg a 40. hét első felétől, szeptember 30-tól október 3-ig, hétfőn a nap kezdetétől csütörtökön a hét közepéig az 1009. számú „Százéves háború” cikk ajánlója van fenn a Kezdőlapon. Javaslatod követve az lehetne a folytatás, hogy a 40. hét második felében, október 3-tól október 6-ig, csütörtök közepétől vasárnap végéig a 1010. (római számokkal MX.) számú „Magyarország és Kína kapcsolatai” cikk ajánlója lenne fenn a Kezdőlapon.

Szíveskedj megnézni a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 vitalapot, ahol látható, hogy miként került a Kezdőlapra a 1009. kiemelt cikk ajánlója. Abból talán látható, hogy nem hiányzik sem a hozzáértés, sem a jóindulat. Itt pedig az látható, hogy miért és mire foglalta le ezen helyet @Andrew69. wikitárs már 2017. augusztus 9-én: „Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó.” - 2019-ben pont az október 3-tól október 6-ig tartó szakaszban van a két világnap. Ezért 2019. augusztus 24-én rögzítettem, és a cikkajánlóba betett képpárral egy rendkívül fontos világév jubileumára is utaltam.

Ezek ismertetése után kérem, hogy térjünk rá a kezdőlap vitalapján tett „Egy váratlan évforduló” című vitaszakaszra. – *feridiák vita 2019. október 1., 11:39 (CEST)Reply[válasz]

41. hét

október 7. 0.00 és október 10. 11.59 között: I. Henrik angol király

A jelölt cikk: I. Henrik angol király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
I. Henrik egy 13. századi kódexben
I. Henrik egy 13. századi kódexben

I. Henrik angol király (1068 szeptembere1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig.

Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg.

Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal.

Henrik koronázása (17. századi ábrázolás)
Henrik koronázása (17. századi ábrázolás)

Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel.

Egyetlen törvényes fia, III. Vilmos normandiai herceg 1120-ban egy hajótörés során vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres október 7. és október 10. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-41-1 helyre a Kálvin Jánoskiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. augusztus 29., 11:40 (CEST)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ez a cikk már kétszer szerepelt a kezdőlapon. Nem lehetne inkább valami olyat találni, ami még nem volt? -- Malatinszky vita 2019. szeptember 23., 04:25 (CEST)Reply[válasz]

Javasolom helyette az I. Henrik angol király cikket. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:33 (CEST)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom - Malatinszky vita 2019. szeptember 26., 22:26 (CEST)Reply[válasz]

A 41. hét második felét megvitattuk, és már október 3-án konszenzusra jutottunk. (Lásd: Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-41-2.) Már csak a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-41-1 van hátra. Épp egy hete a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 helyen a Százéves háború volt, és még tele üres hellyel az év hátralévő része. Ezért, ahogy egyik fél szerint „Kálvin János” áthelyezhető, úgy a másik fél szerint I. Henrik angol király cikke is. Jön a meglepetés: az irodalmi Nobel-díj cikke. Ezt 2010-ben épp ezen a helyen pont Hkoala Pesce(Simbolo).jpg vitte Kezdőlapra. Aki kezdte, az végezze be. Tisztelt Malatinszky! Kérlek segíts örömet szerezni Hkoala szerktársunknak. Kösz és üdv. – *feridiák vita 2019. október 6., 23:55 (CEST)Reply[válasz]

Drága @*feridiák: @Hkoala szerktársunk öröme hozzád hasonlóan nekem is mindennél fontosabb. Épp ezért támogattam a javaslatát, hogy a ma nulla órakor kezdődő félhéten az I. Henrik angol király cikk ajánlója szerepeljen a kezdőlapon. De persze tudod jól, hogy a te véleményed is kiemelten fontos a számomra, és ezért ha a vitába annak idején, két héttel ezelőtt bekapcsolódtál volna, és valamilyen újabb alternatívát javasoltál volna, kész lettem volna méltányolni a javaslatodat. De az, hogy a vitából kimaradsz, majd éjfél után néhány perccel önkényesen felülírod a már kezdőlapra került ajánlót -- nos ez olyan precedenst teremtett volna, amilyet nem szeretnék eluralkodni látni itt a Wikipédián. Ezért az ezen a lapon tett legutóbbi változtatásaidat visszavontam. Tartsuk magunkat ahhoz, hogy a közös dolgainkat (még az ilyen apróságokat is) konszenzusos módon próbáljuk eldönteni. Megértésedet előre is köszönve maradok a korodnak járó köteles tisztelettel híved,

Malatinszky vita 2019. október 7., 01:56 (CEST)Reply[válasz]

október 10. 12.00 és október 13. 23.59 között: Spanyol hangtan

A jelölt cikk: Spanyol hangtan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nyelvjárások Spanyolországban

A spanyol nyelv hangrendszere közepes mértékben távolodott el a latinétól. A többi újlatin nyelvéhez képest viszonylag egyszerű: mindössze öt – tisztán ejtett – magánhangzót tartanak számon, a mássalhangzók között pedig nincsenek meg a többi újlatin nyelvre jellemző c, dz, dzs, s, z, zs hangok, beszélői csak a cs és sz hangokat képezik. Ugyanakkor az újlatin nyelvekhez hasonlóan a spanyolban is megtalálhatóak a kettőshangzók, amelyek közül legjellemzőbbek az ie és ue (a latin rövid Ĕ és Ŏ folytatásaiként), valamint szintén létezik néhány palatális mássalhangzó, ilyenek a ch, ll, y, ñ.

A spanyol ajkúak sem ejtenek minden szót külön, elhatároltan a többitől a mondatban, hanem „összeolvassák” őket. Ily módon a szavak találkozásánál egymás mellé kerülő magánhangzók a kiejtésben összevonódnak, azokat egy szótagként ejtik ki, vagyis egy spanyol mondat gyakran úgy hangzik, mint egyetlen (hosszabb) szó. Például a ¿Qué va a hacer? ’Mit fog csinálni?’ kiejtése nem [ˈke βa a aˈser] (ahogy mi mondanánk), hanem [ˈkeβaˈser] vagy (Spanyolországban) [ˈkeβaˈθer] (ez sokszor félreértésre is adhat okot a latin-amerikai kiejtésben, ugyanis például ebben a konkrét esetben a ¿Qué va a ser?, azaz ’Mi lesz?’ pontosan ugyanígy hangzik). Az erőltetett hangzás (cacofonía) elkerülése végett sokszor bizonyos mássalhangzókat sem ejtenek ki, ilyen például az s+l, illetve s+r találkozása a szóhatároknál (utóbbi esetben az r-et ejtik hosszabban): todas las tardes [ˈtoðalasˈtardes], todos los recursos [ˈtoðolorreˈkursos]. A gyors beszédben szóvégi -d általában csak akkor hangzik, ha utána magánhangzóval kezdődő szó következik, a gyakori kifejezésekben még akkor sem: például la verdad es que… ’az igazság az, hogy…’ kiejtve rendszerint [la.βer.ˈðaes.ke…].

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

A Spanyol Nyelvközösség (Hispanidad) zászlaja
Kolumbusz partraszállásának romantikus ábrázolása (1893)

A még üres október 10. és 13. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-41-2 helyre a Spanyol nyelvszócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. Indoklás: Spanyolország ünnepei körében október 12. (1492-ben) Amerika fölfedezésének nagy napja,a Kolumbusz-nap a Fiesta Nacional de España, azaz spanyol nemzeti ünnep. – *feridiák vita 2019. augusztus 28., 17:26 (CEST)Reply[válasz]

Te miért beszélsz mindig többes számban? És miért nem elég a javasoljuk, minek oda még a jelöljük is? – Pagony foxhole 2019. augusztus 28., 18:01 (CEST)Reply[válasz]

Hogyan tetszik a cikkajánló egyik lehetséges képpárosa? – *feridiák vita 2019. augusztus 28., 19:54 (CEST)Reply[válasz]

Már volt a címlapon, javasolom helyette a Spanyol hangtan cikket. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:34 (CEST)Reply[válasz]

Bővítem a választékot: „F–h” hangváltozás a spanyol nyelvben. Melyiket választanád a három közül? Vagy előbb tovább bővíted a választékot? – *feridiák vita 2019. október 2., 19:16 (CEST)Reply[válasz]

A Spanyol nyelvet nem; a másik kettő közül bármelyik jó. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 3., 05:54 (CEST)Reply[válasz]

Akkor legyen a Te javaslatod: a Spanyol nyelv cikk helyett a Spanyol hangtan cikk. A képpár pedig mindhárom szócikkre érvényes, mert időbeli helye: Amerika fölfedezésének nagy napja, a Kolumbusz-nap a Fiesta Nacional de España, azaz spanyol nemzeti ünnep marad. – *feridiák vita 2019. október 3., 10:01 (CEST)Reply[válasz]

Elkészítettem a cikkajánlót. A képet illetően nem az általad javasoltak közül válaszottam, mert a cikk nem a spanyol történelemről, hanem a spanyol nyelvről szól. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 7., 08:31 (CEST)Reply[válasz]

42. hét

október 14. 0.00 és október 17. 11.59 között: Csiprovci

A jelölt cikk: Csiprovci (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A csiprovci városháza
A csiprovci városháza
A csiprovci kolostor
A csiprovci kolostor

Csiprovci (bolgárul: Чипровци, IPA: [ˈtʃiproft͡si]) város Bulgária Montana megyéjében, a kilenc falut összefogó Csiprovci kistérség központja. A közel 2000 lakosú település az Ogoszta folyó partján fekszik a Balkán-hegység nyugati részén.

A települést feltehetően a késő középkorban alapították bányászati és kohászati központként. A területre német ércbányászok érkeztek, akik magukkal hozták a római katolikus vallást. A város a bolgár katolikusok számára, valamint az ország északnyugati részének fontos kulturális, gazdasági és vallási központja lett az oszmán uralom első évszázadaiban. 1688-ban kirobbant az oszmánellenes csiprovci felkelés, melynek elnyomását követően a város lakosságának egy része Habsburg-területekre menekült, de például Szentendrén is telepedtek le csiprovciak; másokat az oszmánok elfogtak és megöltek, vagy rabszolgaként elhurcoltak.

Mintegy harminc évig volt elhagyatott, majd az 1720-as évek elején ortodox keresztény bolgárok népesítették be újra. Ekkor vált a település a bolgár szőnyegipar egyik fontos központjává. 2014-ben a csiprovci szőnyegszövést az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. Jelentős volt továbbá Csiprovciben az állattenyésztés, a mezőgazdaság, valamint a szőrmekereskedelem is. A jelenkorban a település, valamint a kistérség lakossága csökken, jellemző a munkanélküliség. A helyi fluoritlelőhelyek néhány évig a településre vonzottak egy bányászcéget, azonban 2016-ban a bánya bezárt. Csiprovci számára a jövőt az alternatív turizmus jelentheti.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres október 14. és október 17. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-42-1 helyre a Mostar kiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. augusztus 29., 20:59 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Már kétszer volt a címlapon; javasolom helyette a Csiprovci cikket. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:56 (CEST)Reply[válasz]

Hkoalával értek egyet. A Csiprovci cikk (is) nagyon szép, a tavaszi CEE-verseny keretében írta @Teemeah, viszonylag frissen lett kiemelve, és még nem szerepelt a címlapon. A kiemelt cikkek harmadszori szerepeltetését általában kerülném, hacsak valamilyen aktualitás nem indokolja kifejezetten. --Malatinszky vita 2019. október 10., 14:45 (CEST)Reply[válasz]

Elkészítettem az új cikkajánlót. @Teemeah, ránéznél? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 11., 07:03 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: szuper, köszi! Xia Üzenő 2019. október 11., 10:18 (CEST)Reply[válasz]

október 17. 12.00 és október 20. 23.59 között: Dzsedkaré Iszeszi

A jelölt cikk: Dzsedkaré Iszeszi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Dzsedkaré piramisának romjai Szakkarában
Dzsedkaré piramisának romjai Szakkarában

Dzsedkaré Iszeszi (ógörögül: Τανχέρης, átírással: Tankhérész) ókori egyiptomi fáraó, az óbirodalmi V. dinasztia uralkodója az i. e. 2524. század körül. Menkauhórt követte a trónon, őt magát pedig Unisz váltotta Egyiptom élén. Kapcsolata mind elődével, mind utódával máig tisztázatlan, ám egyiptológusok a közte és Unisz közötti problémamentes hatalomváltásból arra következtetnek, hogy Unisz Dzsedkaré fia lehetett.

Dzsedkaré valószínűleg több mint negyven évig ült Egyiptom trónján, uralkodása az Óbirodalom új korszakának kezdetét jelentette. Uszerkaf, az V. dinasztia alapítója óta először nem építtetett Rének szentelt naptemplomot, ami talán Ozirisz növekvő társadalmi fontosságának bizonyítéka. Dzsedkaré a hivatali címek rendszerének létrehozása óta először átalakította az egyiptomi államszervezetet is. Megreformálta még az abu-szíri királyi temetőben nyugvó elődei halottkultuszát és templomaik papságát.

Értékes nyersanyagokért Dzsedkaré több expedíciót is indított: rézért és türkizért a Sínai-félszigetre, aranyért és dioritért Núbiába, tömjénért Punt mesebeli földjére. Az egyik ilyen bányászati felfedezőút volt az egyiptomi történelemben az első, amelynek sikerét az út előtt jóslással próbálták megjövendölni és bebiztosítani. Núbiát, amely szó a nub avagy arany egyiptomi szóból származtatható, először Dzsedkaré uralkodása alatt nevezték így. Fenntartotta a kereskedelmet a levantei partvidékkel, Kánaánba rajtaütéseket és kisebb hadjáratokat szervezett.

Dzsedkaré sírja egy szakkarai piramis, amely a Nefer Dzsedkaré, azaz Dzsedkaré gyönyörű/jóságos nevet kapta. A piramis ma romokban áll, mivel még az ókorban elhordták az azt védő külső kőréteget. Dzsedkaré múmiája azonban a sírkamrában volt, amikor azt az 1940-es években felfedezték. A múmián végzett mérésekkel régészek megállapították, hogy a fáraó az ötvenes éveiben hunyt el. Halála után Dzsedkarét halotti kultusz övezte az Óbirodalom végéig, a VI. dinasztia során pedig különösen nagy tiszteletben tartották, a dinasztia fáraói jelentős áldozatokat ajánlottak fel halotti templomának. Régészeti leletek arra utalnak, hogy halotti kultusza az Újbirodalom során is fennmaradt. Az egyiptomiak köztudatában Ptahhotep vezír királyaként is tovább élt. Ptahhotep volt Ptahhotep intelmeinek, az egyiptomi intelemirodalom egyik legkorábbi alkotásának állítólagos szerzője.

A fáraó reformjait több történész és egyiptológus negatívan ítéli meg. Dzsedkaré decentralizációs politikája egy hűbérállamhoz hasonló rendszert hozott létre, ahol a régiók és azok adminisztrátorai egyre terjedő hatalommal bírtak. Az ezen a véleményen lévő történészek szerint a hatalmi egyensúly ilyennemű megváltozása nagyban hozzájárult az Óbirodalom összeomlásához az első átmeneti kor hajnalán, Dzsedkaré után körülbelül kétszáz évvel. Vannak azonban olyan kutatók is, akik szerint Dzsedkaré reformjai ellenére a hivatalnokok soha nem jutottak akkora hatalomhoz, hogy az a fáraó hatalmával vetekedett volna.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres október 17. és október 20. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-42-2 helyre Carl Friedrich Gauss cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. A cikkajánlója frissítését vállaljuk. – *feridiák vita 2019. augusztus 25., 10:18 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Már kétszer volt a címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:55 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Gauss nagyon fontos alakja volt a tudománytörténetnek, de nem szeretném, ha (speciális indok nélkül) harmadszor is szerepelne a kezdőlapon. Ha egy mód van rá, találjunk ide egy másik cikket. --Malatinszky vita 2019. október 10., 14:50 (CEST)Reply[válasz]

Javasolom a Dzsedkaré Iszeszi cikket. Idén lett kiemelt, még nem volt címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 11., 07:07 (CEST)Reply[válasz]

Sajnos a jelenlegi kiemelt követelményeknek sem felel meg, mást ne mondjak, az előírja, hogy minimum minden bekezdés forrásolva legyen. Ma már a jó szócikkek jobb színvonalat képviselnek. Sajnos a régi, tíz -nyolc éves kiemelt szócikkek nagyobb része elavult mára. Gerry89 vita 2019. október 15., 23:21 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89, *feridiák, Malatinszky: Elég közel van a címlapra jelölés, javasolnátok mást helyette? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 16., 08:04 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: Én Carl Friedrich Gauss szócikkéről írtam a fentieket, az általad javasolt Dzsedkaré Iszeszi szócikk kezdőlapra kerülését én is támogatom. – Gerry89 vita 2019. október 16., 08:13 (CEST)Reply[válasz]

A fáraót a kezdőlapra tenni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. -- Malatinszky vita 2019. október 16., 14:47 (CEST)Reply[válasz]

43. hét

október 21. 0.00 és október 24. 11.59 között: Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában

A jelölt cikk: Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tarsolylemez rajzolata Eperjeskéről
Tarsolylemez rajzolata Eperjeskéről

A mindennapi élet a magyar honfoglalás korában a magyar társadalom fejlődésének rendkívül fontos szakaszához tartozik, aminek során, mintegy két évszázad alatt, az állattartó, nomadizáló társadalom földművelő, hűbéri rendszerű társadalommá alakult át. Létrejött a magyar állam, a kereszténység felvételével vallási fordulat következett be. Ezek a nagy változások erősen hatottak a korabeli magyarság mindennapi életére is. A nomadizálás a Kárpát-medencébe érkezés után egy ideig még a korai magyarok életmódjának szerves része volt, de ezzel a feltételek megváltozásával hamarosan fel kellett hagyniuk. A változások idején minden bizonnyal párhuzamosan többféle életmód is létezett, de kezdetben valószínűleg az állattartás volt a meghatározó. Emellett azonban már a sztyeppén jelen volt a földművelés is a magyarok gazdálkodásában, ami aztán jelentősen bővült a Kárpát-medencében talált népcsoportok, az avarok és a morvák – a kor színvonalán intenzív – földművelésének a hatására.

Honfoglaló elődeink életéről, hétköznapjairól nagyon kevés emlék maradt fenn, igen csekély a forrásanyag mennyisége és minősége egyaránt, így az ezeken alapuló tudós elemzés is. A tudomány által a rendelkezésre álló információmorzsák alapján a 21. század elején nyújtható kép a témáról szükségszerűen hiányos és egyoldalú, mivel például a régészet számára nem állnak rendelkezésre a Kárpát-medence talaj- és éghajlati viszonyai között az olyan gyorsan romló anyagból készült leletek, mint a fa vagy textil. A későbbi néprajzi párhuzamok a magyar és más népek szokásaiból segíthetnek az akkori magyar életmód rekonstruálásában, de bizonyosságot nem nyújthatnak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres helyek közül a legközelebbi és a témához illő október 21. és október 24. közötti Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-43-1 helyre a Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. Igény esetén a cikkajánló elkészítését vállaljuk. – *feridiák vita 2019. szeptember 2., 22:55 (CEST)Reply[válasz]

október 24. 12.00 és október 27. 23.59 között: ŠK Slovan Bratislava

A jelölt cikk: ŠK Slovan Bratislava (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
SK Slovan Bratislava logo.svg

Az ŠK Slovan Bratislava (a Slovan név magyarul szlávot jelent) a legismertebb és legeredményesebb szlovák labdarúgócsapat, székhelye Pozsonyban található.

A klubot 1919. május 3-án alapították. A klub első elnöke Richard Brunner rendőrkapitány lett. A csapat eleinte csak az amatőr csehszlovák labdarúgó-bajnokságban és az ugyancsak amatőr szintű szlovák bajnokságban szerepelt és 1927-ben megnyerte a csehszlovák amatőr bajnokságot. Az 1935–36-os szezontól azonban a klub bekapcsolódott a csehszlovák labdarúgó-bajnokság első osztályának küzdelmeibe, ezzel az első profi bajnokságban szereplő szlovák klub lett. Egy évszázados története folyamán a klub több névváltoztatáson ment keresztül. Csehország német megszállása után a szlovák csapatok saját bajnokságot alapítottak. Ez az időszak hozta el az első aranykort a klub történetében. 1939-től 1944-ig a csapat négy bajnoki címet szerzett, és két alkalommal lett ezüstérmes. A második világháborút követően Csehszlovákia újraalakult, és az 1945–46-os szezontól 1993-ig a klub ismét a csehszlovák labdarúgó-bajnokságban szerepelt. Szlovákia 1993-as önállóvá válása után az újra megszervezett szlovák labdarúgó-bajnokságban vett részt. A csehszlovák labdarúgó-bajnokság első osztályát nyolc, a szlovákot pedig tizenhárom alkalommal nyerte meg a csapat. A csehszlovák és a szlovák labdarúgókupában összesen húsz alkalommal diadalmaskodott a klub. A nemzetközi kupák tekintetében a legnagyobb sikert a Kupagyőztesek Európa-kupájának elhódítása jelentette az 1968–69-es szezonban egy alkalommal pedig megnyerték a Közép-európai kupát is. Az 1984-85-ös szezonig az egyetlen csapat volt amely nem esett ki az élvonalból.

A Slovan jelentősen kivette a részét a csehszlovák, majd a szlovák labdarúgás válogatott sikereiből is az Európa- és a világbajnokságokon. Az 1976-os Európa-bajnokságon győztes csapatában hét szlovák labdarúgó volt, ebből hat a németek elleni döntőben is pályára lépett. A klub színeiben több, a csehszlovák és szlovák labdarúgás jelentős alakjai közé sorolható labdarúgó viselte és a legtöbb válogatott játékost is a Slovan adta a történelem során. Bár futballklubként alapították, a kezdetektől fogva más sportágak szakosztályai is működnek a klub égisze alatt, így atlétika, úszó, kézilabda, birkózó, vívó, jégkorong, tenisz, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda, ökölvívó, műkorcsolya, rögbi, jégkorong, baseball, sakk és futsal szakosztálya is van a csapatnak.

A 2010-es években a Slovannak több meghatározó magyar labdarúgója volt Priskin Tamás, Saláta Kornél és Holman Dávid személyében, míg az 1940-es évek közepén Kubala László, az 1980-as évek végén pedig Keresztúri András viselte a klub mezét.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres október 24. és október 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-43-2 helyre a Benkő Pál kiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. Rendkívüli indokok nyomatékosítják a javaslatot. Magyar-amerikai sakkozó, nagymester, feladványszerző nemzetközi mester, többszörös világbajnokjelölt, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada sakkbajnoka, sakkolimpiai ezüstérmes, BEK-kupa-győztes, sakkszakíró. 1993-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. A világ egyetlen sakkozója, aki egy személyben nagymester, többszörös világbajnokjelölt és feladványszerző nemzetközi mester. Benkő Pál születésének helye Amiens, Franciaország, ideje 1928. július 15., és Budapesten, 2019. augusztus 25-én, vasárnap halt meg. Sokat, rengeteget kaptunk Tőle. A Kezdőlapra jelölésében a tények, az eszünk, és a szívünk is benne van. – *feridiák vita 2019. augusztus 31., 20:34 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Nem olyan rég, egy éve volt a címlapon; javasolom helyette a 2009-ben kiemelt, kezdőlapon még nem szerepelt ŠK Slovan Bratislava cikket. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 14., 07:10 (CEST)Reply[válasz]

ŠK Slovan Bratislava tényleg jó lenne, Symbol support vote.svg támogatom Hkoala javaslatát. Ogodej vitalap 2019. október 19., 08:44 (CEST)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés @Hkoala, Ogodej: Az elmúlt hét szezonról nincs benne semmi, elavult.... Gerry89 vita 2019. október 19., 09:08 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89: Nem javasolnál valami mást? Elég közel a megjelenés... Vagy esetleg frissíteni lehetne addig a Slovan cikkét? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 19., 13:03 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: Mikorra kellene? – Gerry89 vita 2019. október 19., 13:31 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89: Október 24-én délben kerülne címlapra. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 19., 13:58 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: Megnézem, mit lehetne írni róla, még ma visszajelzek. – Gerry89 vita 2019. október 19., 14:00 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: Megcsinálom, ha jól látom csütörtökre kell. – Gerry89 vita 2019. október 19., 23:22 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: Kész van! Közel húszezer bájttal bővítettem, frissíve lettek a statisztikai adatok, edzők felsorolása, játékoskeret és a bevezetőt is úgy írtam meg, hogy az megfeleljen cikkajánlónak. – Gerry89 vita 2019. október 21., 11:39 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89: Köszönöm! Elkészítettem a cikkajánlót, de nem vettem át a teljes bevezetőt, mert túl hosszú lett volna. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 21., 11:51 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: Szerintem ütköztünk, én is azt csináltam. Így nem jó? – Gerry89 vita 2019. október 21., 11:54 (CEST)Reply[válasz]

SK Slovan Bratislava logo.svg

@Gerry89: Nem tudom, hogy a logó szerepelhet-e a címlapon. @Regasterios, Teemeah: Mi a véleményetek? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 21., 12:23 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala: ami a Commonsból van behívva, igen, szerepelhet a címlapon, nincs elvi akadálya. – Regasterios vita 2019. október 21., 12:26 (CEST)Reply[válasz]

ŠK Slovan Bratislava tényleg jó, és az is jó, hogy kerek 100 éves, s hogy kész a cikkajánló, s hogy a logó szerepelhet a címlapon, és hogy a déli harangszótól vasárnap végéig ez lesz fenn a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. Köszönet ezért Mindenkinek. Alkotásotokban különösen teszik a cikkajánló gondolatébresztő zárómondata, amely a Kezdőlap előtt annak Vitalapjára visz. – *feridiák vita 2019. október 24., 09:35 (CEST)Reply[válasz]

44. hét

október 28. 0.00 és október 31. 11.59 között: László nápolyi király

A jelölt cikk: László nápolyi király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

László nápolyi király (olaszul: Ladislao il Magnanimo di Napoli) (Nápoly, 1376. július 14. vagy 1377. február 15. – Nápoly, 1414. augusztus 6.) nápolyi király (13861414), Magyarországon Nápolyi Lászlóként ismert, Kis Károly magyar és nápolyi király fia, magyar trónkövetelő és ellenkirály.

Nápolyban apja magyarországi meggyilkolása után lépett trónra. A nápolyi Anjou-ház Durazzói ágának utolsó alakja. Küzdelmes, nagyrészt csatatereken eltöltött élete szorosan összefonódik a pápaság kritikus időszakának történetével. Hadjárataiban Róma és vele egész Itália megszerzésére és egyesítésére irányuló törekvés figyelhető meg. Magyarországon hosszú ideig jelentős párttal rendelkezett. 1403. augusztus 5-én Zárában magyar királlyá koronázták. Az eddigi tevékenysége – magyar királyi cím felvétele, a főrendek levélben történő megkeresése, dalmát-horvát bánok kinevezése, adományozások, amnesztia hirdetése – valójában csak jogcímének és délvidéki pártjának fenntartására szolgált, mely a Zsigmonddal szemben feltörő elégedetlenség miatt néhány esetben – Lackfiak 1396. évi balsikerű fellépése – ennél nagyobb látszatot keltett.

Az 1403. évi sikertelen fellépése után, felismerve a két királyság egyesítésének – már elődei által is megtapasztalt – problémáit, érdeklődése teljesen Itália felé fordult. A már Johanna alatt bomlásnak indult balkáni – és később magyar – területeket jogai átengedésével és eladásával, céljai elérésére használta. Magyarországi kísérlete egyben a magyar Anjou-kor végét is jelentette, a győztesek által írt hazai történelem a személyét és beavatkozását is homályos, kedvezőtlen színbe burkolta. Jellemét, hajlamait és politikáját tekintve a ház alapítójának, Anjou Károlynak vonásai ismerhetők fel benne. Hódításait utódai nem tudták megtartani.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres október 28. és október 31. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-42-2 helyre Luther Márton cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. - *feridiák vita 2019. augusztus 25., 13:03 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Nem kiemelt cikk. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. augusztus 25., 16:07 (CEST)Reply[válasz]

Akkor átmozgattam ide I. Henrik angol király kiemelt szócikkét. – *feridiák vita 2019. október 7., 01:38 (CEST)Reply[válasz]

Az nem lesz jó, pont most van kint a kezdőlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 7., 13:44 (CEST)Reply[válasz]

Erre a hétre László nápolyi király, ha megfelel, a cikkajánlót megcsinálom. Ogodej vitalap 2019. október 18., 20:03 (CEST)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 18., 20:18 (CEST)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Gerry89 vita</sup. > 2019. október 18., 20:28 (CEST) Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom*feridiák vita 2019. október 19., 00:20 (CEST)Reply[válasz]

@Ogodej: Látom, hogy már csinálod a cikkajánlót. Azt is látom, hogy még hiányzik az eleje, és a végéről a zárósablon. Megcsinálom. – *feridiák vita 2019. október 19., 21:50 (CEST)Reply[válasz]

Megcsináltam. Ha elfogadjátok, a cikkajánló befejezéséig van további javaslatom. – *feridiák vita 2019. október 19., 22:18 (CEST)Reply[válasz]
@*feridiák: Köszönöm! Ogodej vitalap 2019. október 20., 08:51 (CEST)Reply[válasz]

@Hkoala, Gerry89, Ogodej: Enciklopédiánknak 306 nyelvi változata van. Ebben László nápolyi királyról 29 nyelven van szócikk. Közülük az összesből 1. a kiemelt. Ez az egyetlen kiemelt pedig a magyar. Ráadásul ezen a hétfőn a nap kezdetétől csütörtökön a nap közepéig épp László nápolyi király cikkajánlója van fenn a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. Közös érdekünk annak tisztázása, hogy egy hiányzó cikkből hogyan lett ez a csúcsteljesítmény, hogy elérhessünk újabb csúcsteljesítményeket. Én állok ehhez a csapatmunkához rendelkezésre. És Ti? – *feridiák vita 2019. október 30., 21:25 (CET)Reply[válasz]

október 31. 12.00 és november 3. 23.59 között: Ruróni Kensin

A jelölt cikk: Ruróni Kensin (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Szató Takeru az élőszereplős filmsorozatban alakítja Kensint
Szató Takeru az élőszereplős filmsorozatban alakítja Kensint

A Ruróni Kensin (japánul: るろうに剣心 -明治剣客浪漫譚, Ruróni Kensin: Meidzsi Kenkaku Rómantan, „Romantikus kardforgató történet a Meidzsi-korból”) Vacuki Nobuhiro történelmi témájú sónen mangasorozata. A képregény eseményei a Meidzsi-kor korai szakaszában játszódnak Japánban. A történet főszereplője egy kitalált orgyilkos, Himura Kensin, aki vándorként járva Japánt segít a rászorulókon. Vacuki kitér arra, hogy szeretett volna egyedi, komolyabb tónusú sónen mangát készíteni, és ezért választott főszereplőnek éppen egy hajdani orgyilkost. Később Vacuki eltökélte, hogy a történetet mégis boldog befejezéssel zárja le. Döntésében közrejátszott a célközönség, a manga ugyanis tinédzsereknek készült.

A manga a Shueisha kiadó Súkan Sónen Jump antológiájában futott 1994. szeptember 2-ától 1999. november 4-ig. A sorozat 28 tankóbon kiadást, majd évekkel később egy 22 kötetes kanzenban újranyomást is megélt. A Studio Gallop, a Studio Deen és az Aniplex készített a mangából egy anime feldolgozást, melyet 1996. január 10-től 1998. szeptember 8-ig vetített a japán televízió. Emellett egy egész estés film, két OVA-sorozat és élőszereplős filmsorozat is készült belőle. Sizuka Kaoru írónő három light novelt írt a mangához, amiket szintén a Shueisha adott ki. Pár videójáték is készült a sorozatból, többek közt PlayStationre és PlayStation 2-re.

Angolul a mangát a Viz Media adta ki 2003. október 7. és 2006. július 5. között. Ezt a változatot adta ki minimális módosításokkal a Victor Gollancz Ltd. az Egyesült Királyságban. Észak-Amerikában a sorozat DVD-it a Media Blasters adja ki. Az Egyesült Államokban az animesorozat első két évadát a Cartoon Network vetítette le a Toonami blokkjában, a harmadik évadot már DVD-n jelentették meg. Az angol nyelvű OVA változatokat és a filmet Samurai X címmel forgalmazták, noha a DVD változatokon megmaradtak az eredeti címek. A Viz Media kiadta az első light novelt is. Az amerikai kontinensen és a PAL területeken nem jelent meg a sorozat egyetlen videójáték adaptációja sem.

A Ruróni Kensin nagy sikert aratott Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Európában. 2007-ig a mangából több mint negyvenmillió darab talált gazdára csak Japánban, és az anime változat többször is szerepelt a japán televíziózás 100 legnézettebb műsora között. A kritikai visszajelzések is pozitívan írtak a sorozat szereplőiről és a grafikáról. Az OVA részek is hasonló fogadtatásban részesültek az animáció minősége és az aláfestő zenék miatt.

A mangát Magyarországon a MangaFan Kiadó adja ki 2007-től. A kötetek a japánnal megegyező olvasási irányban, levehető borítóval jelennek meg. Sem az anime, sem az OVA-sorozat, sem pedig a filmek nem kerültek bemutatásra Magyarországon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
25. évfordulója volt szeptemberben a mangának. Xia Üzenő 2019. szeptember 28., 22:13 (CEST)Reply[válasz]

45. hét

november 4. 0.00 és november 7. 11.59 között: Második keresztes hadjárat

A jelölt cikk: Második keresztes hadjárat (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Damaszkusz ostroma (13. századi ábrázolás)
Damaszkusz ostroma
(13. századi ábrázolás)

A második keresztes hadjárat (1147–1149) a második nagy keresztes hadjárat volt, melyet a római katolikus („latin”) Európa vívott az iszlám ellen. A hadjárat indítása válasz volt az Edesszai Grófság elestére (1144-ben Imád ad-Dín Zangi hadai vették be). A grófságot az első keresztes hadjárat (1096–1099) idején, 1098-ban alapította I. Balduin jeruzsálemi király, ez volt az elsőként alapított keresztes állam, egyben az első, amelyik elesett.

A hadjáratot III. Jenő pápa hirdette ki. Ez volt az első keresztes háború, melyet európai uralkodók (VII. Lajos francia és III. Konrád német király) vezettek, de számos európai nemes is részt vett a harcokban. A két vezető király hadseregei külön vonultak át Európán, a Bizánci Birodalom területein áthaladva hatoltak be Anatóliába, ahol a szeldzsuk törökök mindkét sereget legyőzték. Deuil-i Odo, a hadjárat legfőbb nyugati kútfője, illetve szír keresztény források szerint is I. Manuél bizánci császár bízta meg titokban a törököket a keresztesek megtámadásával. A hadseregek megmaradó részével Lajos és Konrád Jeruzsálembe vonult, majd 1148-ban meggondolatlanul megtámadták Damaszkuszt. A hadjárat keleten kudarcos volt, fényes iszlám siker született, következménye Jeruzsálem eleste volt, illetve a harmadik keresztes hadjárat század végi szervezését is maga után vonta.

Az egyetlen jelentős keresztény sikere a hadjáratnak Lisszabon visszafoglalása volt a móroktól: ezt 13 ezer flamand, fríz, normann, angol, skót és német keresztes, továbbá 7000 portugál katona érte el.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres november 4. és november 7. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-45-1 helyre a Százéves háború cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. szeptember 18., 17:58 (CEST)Reply[válasz]

Átkerült a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 helyre. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 29., 13:10 (CEST)Reply[válasz]

Valamit kéne jelölni, mindjárt itt van november 4. NJH7779🚋villamos 2019. október 21., 10:10 (CEST)Reply[válasz]

A november 4. és november 7. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-45-1 helyre ma, a budapesti Sztálin-szobor 1956-os ledöntésének ünnepnapján a Berlini fal 1989-es ledöntése ünnepnapjára előretekintve a Berlini fal cikkajánlóját jelölöm. – *feridiák vita 2019. október 23., 20:03 (CEST)Reply[válasz]

Ezt már javasoltad a hét második felére is, és ott is elleneztem, mert már kétszer volt a címlapon, 2009-ben és 2014-ben. Az alábbi kiemelt cikkek még egyszer sem kerültek sorra, nem lehetne ezek közül választani? A Második keresztes hadjáratot esetleg? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 23., 20:49 (CEST)Reply[válasz]

Én Symbol support vote.svg támogatom a Második keresztes hadjáratot.– Gerry89 vita 2019. október 31., 15:43 (CET)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Jó lesz a Második keresztes hadjárat --Malatinszky vita 2019. október 31., 16:11 (CET)Reply[válasz]

Elkészítettem a cikkajánlót. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 31., 19:14 (CET)Reply[válasz]

november 7. 12.00 és november 10. 23.59 között: Irodalmi Nobel-díj

A jelölt cikk: Irodalmi Nobel-díj (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj. Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a bármely országból származó szerzőnek adják át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. (Az „alkotás” ez esetben általánosságban utal egy szerző életművére mint egészre, nem valamely konkrét munkájára, bár a díjak indoklásakor néha konkrét művekre hivatkoznak.) A díjat Nobel akarata szerint a Svéd Akadémia ítéli oda. 1901-ben, a díj alapításakor értéke 40 000 dollár volt. Az évek során az összeg többször változott, 2009-ben 10 millió svéd koronát tett ki. 1946-ban a svéd parlament megszavazta a Nobel Alapítvány által kiosztott díjak, köztük az irodalmi Nobel-díj adómentességét.

A Svéd Akadémiát kezdettől fogva számos kritika érte a döntései miatt. A bírálatok részben arra vonatkoztak, hogy egyes kiemelkedő szerzők soha nem kapták meg az irodalmi Nobel-díjat (vagy akár a jelölést), míg a díjra kevésbé érdemes társaik átvehették. A kritikusok több kitüntetés mögött politikai megfontolásokat és érdekeket feltételeznek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A még üres november 7. és november 10. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-45-2 helyre a Berlini falkiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. augusztus 29., 19:13 (CEST)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Már kétszer volt a címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:57 (CEST)Reply[válasz]

A november 7. és november 10. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-45-2 helyre az Irodalmi Nobel-díjkiemelt szócikk ajánlóját jelöljük az első, és eddig egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre születésének 90. évfordulója alkalmából és tiszteletére. – *feridiák vita 2019. október 10., 10:25 (CEST)Reply[válasz]

46. hét

november 11. 0.00 és november 14. 11.59 között: Magyarország és Kína kapcsolatai

A jelölt cikk: Magyarország és Kína kapcsolatai (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kínai zászló
Kínai zászló
Magyar zászló
Magyar zászló
A magyar-kínai eurázsiai kapcsolat térképe
A magyar-kínai eurázsiai kapcsolat térképe

Magyarország és Kína kapcsolatai a korai szórványos érintkezések, magyar hittérítők, valamint tudósok kínai utazásai után csak lassan indultak fejlődésnek. Az első szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína között a 150 éve, 1869-ben aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény volt. Ekkor a Monarchia főkonzulátust is nyitott Sanghajban. A pekingi követség megnyitására azonban csak 1897-ben került sor.

1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia részt vett a bokszerlázadás leverésében, ennek nyomán koncessziós területet is szerzett a félgyarmati sorba süllyesztett Kínában. Kína 1902-ben küldte el első nagykövetét Bécsbe. Az első világháborúban Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a diplomáciai és szerződéses kapcsolatok hosszú időre megszakadtak. A háború után sok oroszországi magyar hadifogoly telepedett le Kínában. Így került oda Hugyecz László is, akiből később Sanghaj neves építésze lett, alkotásai jelentősen hozzájárultak a város arculatához.

Az önálló Magyar Királyság csak 1940. október 4-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a második világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 70 éve, 1949. október 6-tól számítják, amikor a két ország ismét hivatalossá tette viszonyrendszerét, és követséget nyitottak Pekingben és Budapesten. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni Magyar Köztársaság az elsők között ismerte el a kínai kommunisták polgárháborús győzelme után alapított Kínai Népköztársaságot, ami megalapozta a két pártállami rendszerű ország jó kapcsolatait. Kína az 1956-os forradalom után jelentős gazdasági segítséget nyújtott a Kádár-kormánynak az ország gazdasági konszolidációjához.

A kínai–szovjet viszony megromlása után, a kínai kulturális forradalom idején a magyar–kínai kapcsolatok is súlyos törést szenvedtek. A kulturális forradalom után Teng Hsziao-ping és köre nagy figyelmet fordított az 1968-os magyarországi új gazdasági mechanizmus tapasztalataira. Sok kínai reformpolitikus és szakember utazott Magyarországra a reformpolitika tanulmányozására. A rendszerváltás óta a két fél közötti együttműködés fő területe a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés. A magyar–kínai eurázsiai kapcsolat jelentősége a jövőben várhatóan tovább nő.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Magyarország és Kína kapcsolatai kiemelt cikket jelölöm a november 11. és november 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-46-1 helyre. – *feridiák vita 2019. október 2., 19:09 (CEST)Reply[válasz]

november 14. 12.00 és november 17. 23.59 között: Herrerasaurus

A jelölt cikk: Herrerasaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Herrerasaurus művészi rekonstrukciója
A Herrerasaurus művészi rekonstrukciója

A Herrerasaurus (jelentése „Herrera gyíkja”, az állat első fosszíliáját felfedező gazdálkodóra utalva) az egyik legkorábbi dinoszaurusz. E közepes méretű, két lábon járó húsevő minden ismert példányát a késő triász kor (a kora karni korszak) körülbelül 228 millió éves kőzeteiben fedezték fel Argentína északnyugati részén. A típusfaj, a Herrerasaurus ischigualastensis a nemhez kapcsolt egyetlen faj, melyről Osvaldo Reig készített leírást 1963-ban. Az Ischisaurus és a Frenguellisaurus nevek a Herrerasaurus szinonimái.

Sok éven át a Herrerasaurus osztályozása tisztázatlan volt, mivel az állathoz tartozóan kezdetben csak nagyon töredékes maradványok kerültek elő; a feltételezések szerint bazális theropoda, bazális sauropodomorpha, bazális hüllőmedencéjű vagy egy nem a dinoszauruszok közé tartozó hüllő lehetett. Egy 1988-ban megtalált majdnem teljes Herrerasaurus csontvázat korai theropodaként vagy legalább öt újabb keletű, a theropodák evolúciójával kapcsolatos áttekintés alapján korai hüllőmedencéjűként osztályoztak. 2009-ben Nesbitt és kollégái megállapították, hogy a Herrerasauridae család bazális tagja, egy olyan csoporté, amelybe a dinoszauruszok evolúciós radiációjának legkorábbi képviselői tartoznak.

A Herrerasaurus egy könnyű felépítésű, két lábon járó, hosszú farokkal és aránylag kis fejjel rendelkező húsevő volt. A hosszát 3 méterre, a csípőmagasságát pedig 1,1 méterre becsülték. Kora legtöbb hüllőjétől eltérően a Herrerasaurus teljesen két lábon járt. Erős hátsó lábai rövid combcsontból és hosszú lábfejből álltak, ami azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel gyors futó volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Janovics Jenő halálának 75. évfordulója. A cikk 2016-ban már volt a címlapon, ha van jobb jelölt, cseréljétek le nyugodtan. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 11., 10:04 (CET)Reply[válasz]

Elnéztem, jövőre lesz 75. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. május 26., 22:24 (CEST)Reply[válasz]

Az utóbbi időben nem volt természettudományi témájú cikk, ezért javasolom erre az időszakra a Herrerasaurust. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. október 28., 10:46 (CET)Reply[válasz]

47. hét

november 18. 0.00 és november 21. 11.59 között: Buziásfürdő

A jelölt cikk: Buziásfürdő (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Buziásfürdő főutcája
Buziásfürdő főutcája

Buziásfürdő város Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Síkvidéki sakktáblás település, lakossága 2011-ben 4746 főt számlált. Gyógyhatású forrásainak köszönhetően egykoron Magyarország, majd Románia egyik legismertebb fürdőhelye volt; több nemzetközi katalógusban szerepelt, és gyakran emlegették a „Bánság gyöngyeként” vagy a „bánsági Nauheimként”.

Első említése 1321-ből származik. A 19. század elejéig jelentéktelen, a fő útvonalaktól távol eső falu volt; hírnevét a helyi ásványvízforrások gyógyhatásainak köszönheti, melyeket 1811-ben elemeztek először. A települést hamarosan gyógyfürdővé nyilvánították, és megkezdődött gyógyparkjának és gyógylétesítményeinek kiépítése. Jelentős fejlődésnek az 1850-es években indult: villák, szállók, gyógyterem, fürdők épültek, a gyógypark főbb létesítményeit pedig egy bizánci stílusú, fából ácsolt fedett oszlopsorral kötötték össze. A 19. század végén Buziásfürdő Magyarország elsőrangú fürdőhelyei között szerepelt, ebben nagy érdeme volt Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszternek, aki támogatta a helyi beruházásokat, oktatást és kultúrát. A 20. század elején a fürdő Jacob Muschong sváb mágnás tulajdonában volt, aki tovább bővítette a telepet, és ásványvíztöltő üzemet is létesített.

1919-ben a Bánság Románia része lett, 1948-ban a hatalomra kerülő kommunisták államosították a fürdőt, és tömbháznegyedeket, ipari üzemeket, nagy tömegek befogadására alkalmas szállodákat építettek. A 20. század végén a hiánygazdaság a fürdőélet hanyatlását vonta maga után, a rendszerváltás után pedig a tisztázatlan tulajdonviszonyok gátolták a fejlődést.

A város fő látványossága a 19. század elején létesített, később megnagyobbított, kiépített központi gyógypark, a parkban elhelyezkedő fedett sétány (kolonnád), kutak, szaletlik, továbbá a park környékén épült klasszicista és szecessziós villák és fürdők. Ezek legtöbbje romos állapotban van, de a 21. század elején megkezdték egyes épületek felújítását.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Széchenyi lánchíd kiemelt cikkét jubileumaira tekintettel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-47-1 helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2019. január 25., 12:06 (CET)Reply[válasz]

Addig akkor dolgoznod kellene a feljavításán, ugyanis forrásolási hiánysablon van rajta. Pasztilla 2019. március 8., 12:39 (CET)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem a minőségétől függetlenül; már kétszer volt a címlapon. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. szeptember 23., 10:59 (CEST) Symbol oppose vote.svg ellenzem Nem kiemelt minőség. – Gerry89 vita 2019. október 25., 09:15 (CEST)Reply[válasz]


A Buziásfürdő kiemelt cikkét a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-47-1 helyre konszenzussal jelölöm, és a cikkajánló alapváltozatát elkészítem. – *feridiák vita 2019. november 4., 12:49 (CET)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. november 4., 13:04 (CET)Reply[válasz]

november 21. 12.00 és november 24. 23.59 között: Bay Zoltán

A jelölt cikk: Bay Zoltán (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Emléktábla a szülőházon
Emléktábla a szülőházon

Bay Zoltán Lajos 1900. július 24-én született Gyulaváriban, és 93. évében, 1992. október 4-én hunyt el szerettei körében Washingtonban. Azon „marslakók” közé tartozik, akik kapcsán az ezredfordulón elterjedt, hogy a 20. századot Budapesten csinálták. Fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, példakép lett maga is. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. A magyar űrtevékenység és műholdas hírközlés úttörője, akinek nevéhez fűződik a magyar Hold-radar kísérlet, a radarcsillagászat megalapozása, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

Református lelkészcsaládba született. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Budapesten az Eötvös József Collegium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult tovább, és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát. Ortvay Rudolf mellett kezdte meg egyetemi oktatói tevékenységét. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas. Klebelsberg Kuno miniszter hívta haza és nevezte ki 1930-ban egyetemi tanárnak Szegeden. 1936-ban Aschner Lipót vezérigazgató meghívta Budapestre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatási-fejlesztési laboratóriuma vezetőjének. Professzori tevékenységét a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. A háború évei alatt vezetésével megkezdett kutatásaikkal 1946-ban sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. Tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az Akadémia tagjának, az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének, majd Kodály Zoltán elnök társaként az Akadémia alelnökének.

1948-ban a sztálini diktatúra elől Neumann Jánost, Szent-Györgyi Albertet és több világhírű barátját követve az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A fővárosi George Washington Egyetemen (wd) lett a kísérleti fizika professzora, majd a szabadalmak sorával rendelkező feltaláló a Nemzeti Szabványügyi Hivtalban folytatta pályáját nyugdíjba vonulásáig. 1973-ban jött haza először. 1981. évi közgyűlésén tiszteleti tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanezen évben választotta tiszteleti tagjává az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is. Születésének 90. évfordulóján, 1990-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje állami kitüntetést kapta. Ugyanezen évben vehette kézbe „Az élet erősebb” címmel a Püski Kiadó megjelentette tudományos önéletírását, mellyel lélekben végleg hazatért. Földi hamvait végrendelete szerint felesége, Herczegh Júlia hozta haza. 1993. április 3-tól április 10-ig Budapesttől Gyulaváriig országos megemlékezéssorozattal vett búcsút nagy halottjától a világ magyarsága és a tudományos világ. Szülőfalujában, a gyulavári temetőben helyezték nyugalomra földi maradványait. Sírkövén Arany János versének részlete olvasható: „A LÉLEK ÉL”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Bay Zoltán kiemelt cikkét a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-47-2 helyre jelölöm, és cikkajánlója elkészítését vállalom. – *feridiák vita 2019. november 5., 16:52 (CET)Reply[válasz]

48. hét

november 25. 0.00 és november 28. 11.59 között: 2016-os sakkvilágbajnokság

A jelölt cikk: 2016-os sakkvilágbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Címvédő Kihívó
Magnus Carlsen
Szergej Karjakin
Magnus Carlsen
 Norvégia
Szergej Karjakin
 Oroszország
A 2014-es sakkvilágbajnokság győztese A 2016-os világbajnokjelölti verseny győztese

A 2016-os sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett versenysorozat volt, amely az elért helyezések alapján a világkupán való indulásra jogosító zónaversenyekből és kontinensbajnokságokból, a világbajnokjelöltek versenyén való részvételhez kvalifikációt biztosító 2015-ös világkupa versenyből és a 2014–2015 folyamán lezajlott Grand Prix versenysorozatból, valamint a nyolc legjobb versenyző részvételével rendezett világbajnokjelölti versenyből állt. A versenysorozat végén győztes versenyző, az orosz Szergej Karjakin szerzett jogot, hogy a világbajnokság döntőjében megmérkőzzön a címvédő norvég Magnus Carlsennel. A 12 játszmásra tervezett világbajnoki döntőt 2016. november 11–30. között New Yorkban játszották. A mérkőzés helyszíne a felújított Fulton Market Building volt New York történelmi South Street Seaport területén. A két játékos között díjként 1 millió eurót osztottak szét.

A világbajnoki döntő az eredetileg tervezett 12 játszma alatt 6–6-os döntetlennel ért véget, ezért rájátszásra került sor. A négy rapid játékból álló rájátszást Carlsen 3–1 arányban megnyerte, ezzel megvédte világbajnoki címét.

Ez volt az első sportesemény, amelyet 360 fokos virtuális valóság (Virtual Reality – VR) videomegosztóval sugároztak. A sakkvilágbajnoki döntő hivatalos kommentátoraként Polgár Judit működött közre.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2016-os sakkvilágbajnokság cikk még nem volt kezdőlapon. Azért jelöltem pont ide, mert a döntőt 2016. november 11-28. között játszották. @Dodi123: Megírnád a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 8., 07:57 (CET)Reply[válasz]

november 28. 12.00 és december 1. 23.59 között: Fővárosi Állat- és Növénykert

A jelölt cikk: Fővárosi Állat- és Növénykert (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Állatkert főkapuja (1912)
Az Állatkert főkapuja (1912)
A Pálmaház
A Pálmaház

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A budapesti Városligetben található intézmény a legrégebbi állatkertek egyike (mindössze 24 ma is működő állatkert található a világon, melyet a budapestinél korábban alapítottak). Napjaink egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye megnyitásától egészen az 1950-es évekig az ország egyetlen állattartó közparkja volt.

A műemlékekben, képzőművészeti alkotásokban gazdag kert ma látható épületeinek zöme az 19091912 közötti, Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevével fémjelzett, erdélyi stílusú felújítási hullám során keletkezett. A II. világháború alatt számos épületet ért bombatalálat. A háború alatt az állatok elpusztultak, az 1945. május 1-jén újranyitott kertben mindössze 15 egyed maradt életben. A megrongálódott kert később néhány szocreál stílusú épülettel bővült. A rendszerváltást követően megindult modernizáció jegyében új, az európai állattartási szabványoknak megfelelő állattartó helyek épültek.

Az állatkert napjainkban 733 állatfaj összesen mintegy 5000 egyedét mutatja be. Fajösszetételében széles körű áttekintést nyújt Földünk élővilágának sokféleségéből, a gyűjteményben valamennyi kontinens állatvilágának képviselői megtalálhatóak. Emellett növénygyűjteménye mintegy 3500 különféle fajból, alfajból és változatból áll. A legidősebb egyed alighanem a Nagy-tó partján álló tekintélyes platánfa, amelyet valószínűleg még az intézmény alapítása előtt ültettek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Fővárosi Állat- és Növénykert kiemelt cikkét jelölöm a 48. hét vége (november 28. – december 1. közötti) Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-48-2 helyre. – *feridiák vita 2019. november 5., 16:24 (CET)Reply[válasz]

49. hét

december 2. 0.00 és december 5. 11.59 között: Herman Ottó

A jelölt cikk: Herman Ottó (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26.Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Herman”.

Miskolcon kezdte iskoláit, és fiatal kora ellenére majdnem beállt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái közé. A szabadságharc leverése után a bécsi politechnikumban mérnöknek tanult, de ezt családi okok miatt nem tudta befejezni. Bécstől is meg kellett válnia, hiszen nem jelent meg a kötelező sorozáson, ezért büntetésből 12 évre besorozták katonának, ahonnan csak nagy szerencsével tudott hamarabb leszerelni.

Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplője lett. Újságíróként és országgyűlési képviselőként a polgári haladás útján járt és Kossuth Lajos eszmei világát követte. Az autodidakta tudós gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult és eredményeit rendszeresen közzétette. Talán legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv, amely rövid idő alatt több kiadást is megért, további jelentős művei A magyar halászat könyve I–II. és a Magyarország pók-faunája I–III. kötetek.

Nevéhez fűződik a magyar paleolit-kutatás és a magyar tudományos barlangkutatás megindítása, mivel a Miskolcon talált szakócák alapján ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén. Termékeny természetrajzi írói munkássága mellett mint tudományszervező is jeleskedett, hiszen 1877-ben alapította és tíz évig szerkesztette a Természettudományi Füzeteket, továbbá 1893-ban alapította és haláláig szerkesztette a ma is megjelenő Aquila madártani folyóiratot. Közzétett tanulmányai közül több mind a mai napig forrásként is használható. A Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd később elnöke. 1879 és 1886 között az Országgyűlés munkájában függetlenségi párti képviselőként vett részt. A természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Teleki László (politikus, 1811–1861) kiemelt cikkét jelölöm a 49. hét eleje (december 2. – december 5.) közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-49-1 helyre. – *feridiák vita 2019. november 5., 15:40 (CET)Reply[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem A cikk már kétszer szerepelt a kezdőlapon. Kifogytunk az olyan cikkekből, amelyek még egyszer sem kerültek sorra? --Malatinszky vita 2019. november 5., 15:45 (CET)Reply[válasz]

Herman Ottó kiemelt cikkét jelölöm a 49. hét eleje (december 2. – december 5.) közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-49-1 helyre. – *feridiák vita 2019. november 5., 15:40 (CET)Reply[válasz]

@Malatinszky: Nem fogytunk ki. Alább látható a lista a kezdőlapon még nem szerepelt cikkekről. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. november 5., 17:06 (CET)Reply[válasz]

Herman Ottó kiemelt cikkét jelölöm a 49. hét eleje (december 2. – december 5.) közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-49-1 helyre. – *feridiák vita 2019. november 5., 15:40 (CET)Reply[válasz]

december 5. 12.00 és december 8. 23.59 között: Sötétcápa

A jelölt cikk: Sötétcápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) habitusa
A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) habitusa
A sötétcápa fogazata
A sötétcápa fogazata

A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) (nevezik még kormos vagy feketecápának is) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó szirticápafaj.

A trópusi és a melegebb mérsékelt övi vizek lakójaként számos tengerben előfordul. Megtalálható a part menti vizektől a kontinentális self széléig, sőt, a nyílt tengeren is. Négyszáz méter mélyen is észlelték. Éves vándorútján nyáron a sarkok, télen az Egyenlítő felé vonul, és eközben több száz vagy több ezer kilométert is megtesz. Az egyik legnagyobb szirticápa; átlagos hossza 320 cm, tömege 160–180 kilogramm. Élőhelyének egyik csúcsragadozója. Teste áramvonalas és karcsú. Rövid és kerekített pofájáról könnyen felismerhető. Hosszú mellúszói sarló alakúak; az első és a második hátúszók között kis kiemelkedés van. Az úszók mintázata alig észrevehető.

A felnőtt cápa étrendje igen változatos: főleg csontos halakból, cápákból és rájákból, valamint fejlábúakból áll. Ezek mellett megeszi a rákokat, tengericsillagokat, mohaállatokat, tengeri teknősöket, tengeri emlősöket és ezek dögeit, sőt, némely hulladékokat is. Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyjuk testéből kelnek ki. Háromévente szaporodik, mivel a vemhesség 22–24 hónapig tart, és ellés után a nőstény egy évet pihen. Egy-egy alkalommal 3–14 kis sötétcápa jön a világra. Vándorló életmódja és viszonylagos ritkasága miatt ritkán talál megfelelő párt, ezért a nőstények hosszú ideig képesek tárolni a hímektől kapott ondót. A leglassabban növekvő és az ivarérettséget legkésőbb elérő cápafajok egyike; csak 20 éves kora körül tekinthető felnőttnek.

Mivel nagyon lassan szaporodik, a sötétcápát igen veszélyezteti az ipari halászat. Főleg úszói miatt halásszák; ezekből főzik az úgynevezett cápauszonylevest. Hasznosítják bőrét, húsát és májolaját is. A sporthorgászok is kedvelik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajnak sorolta be. Az USA keleti részén egyedszáma az 1970-es évek óta 15–20%-kal csökkent. Mivel nagytestű cápafaj, veszélyes lehet az emberre is, de gyakorlatban ritkán támadja meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Sötétcápa kiemelt cikkét jelölöm a december 5. és december 8. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-49-2 helyre. – *feridiák vita 2019. november 6., 14:31 (CET)Reply[válasz]

50. hét

december 9. 0.00 és december 12. 11.59 között: Visual kei

A jelölt cikk: Visual kei (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Moi dix Mois gitárosa, Mana, jellegzetesen visual kei öltözékben
A Moi dix Mois gitárosa, Mana, jellegzetesen visual kei öltözékben

A visual kei (ヴィジュアル系; vidzsuaru kei; Hepburn: vijuaru kei?) kifejezetten japán zenészekre jellemző irányzat. Jellemzője a kirívó öltözködés, a hagyományostól eltérő, szokatlan frizura és az erős smink. Ezeket az előadókat gyakran látják el az androgün jelzővel. Egyes források szerint a visual kei önálló zenei stílus, de legalábbis a japán rock egy alműfaja, más kritikusok úgy vélik, a látványvilág, a szubkultúra részévé vált visual kei divat ugyanannyira fontos, mint a zene. Yoshiki, a nyugaton ismert glam rockhoz hasonlított visual kei megalapítójának tartott X Japan együttes vezetője úgy véli, ez nem egy zenei műfaj, hanem sokkal inkább szellemiség: „szerintem egyfajta szabadság, az önkifejezésé, az önleírásé.”

Zeneileg a visual kei nem egységes, számos műfajban játszanak az előadók, a rock, hard rock, heavy metal, punk rock és hasonló „kemény” műfajokon túl a popzene, az elektronikus zene, a techno vagy a new wave is jelen lehet a hangzásban. Az előadók többsége férfi, míg a rajongók többsége nő; utóbbiak a koncerteken egységes, szinkronizált kar- és fejmozdulatokkal (furi) fejezik ki a rajongásukat.

A visual kei az 1980-as években, az underground zenei színtéren született meg, olyan együttesek voltak az első képviselői között, mint az X Japan, a Dead End, a Buck-Tick, a D’erlanger, a Luna Sea, a Color; a 90-es években alakult L’Arc-en-Ciel, Malice Mizer vagy Mucc. Az 1990-es évek közepéig a visual kei népszerűsége egyre nőtt Japánban, a lemezeladások rekordokat döntögettek, majd a 90-es évek végén a mozgalom hanyatlani kezdett. A 2000-es években a visual kei új generációja nevelkedett ki, akik már nem rendelkeztek egyértelmű zenei irányzattal és sokkal hangsúlyosabbá váltak a külső jegyek, a stílus divataspektusa. Ekkor kezdett el a visual kei népszerűvé válni külföldön, részben az animebetétdaloknak, részben az internetnek köszönhetően. Az ismertebb előadók közé tartozik ebből a korszakból a Dir en grey, a The Gazette, az Alice Nine, a D’espairsRay, a Girugamesh, a Versailles, az An Cafe vagy a szóló előadóként sikeressé vált Miyavi. A legnagyobb rajongótábora a műfajnak az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Oroszországban, Franciaországban és Brazíliában van, de népszerűnek mondható Finnországban, Chilében és Svédországban is. 2007 óta Magyarországon is számos visual kei-előadó adott koncertet.

Az újabb visual kei együtteseket számos kritika éri, miszerint kiveszett belőlük elődeik szellemisége, egymás külsejét és hangzását másolják és teljesen egyformává válnak; a régebbi zenészek és a mozgalom ismerői ezért aggódnak a stílus jövője miatt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Visual kei kiemelt cikkét a december 9. és december 12. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-50-1 helyre jelölöm. – *feridiák vita 2019. november 17., 21:38 (CET)Reply[válasz]

Tisztelt Xia Üzenő! A cikkajánló alapváltozatát elkészítettem, és a további teendőkhöz a stafétát átadom. – *feridiák vita 2019. november 17., 22:25 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: köszönöm, de már többször megegyeztünk, hogy jogvédett kép nem lehet sablonban, és címlapon sem. Xia Üzenő 2019. november 17., 22:45 (CET)Reply[válasz]

december 12. 12.00 és december 15. 23.59 között: Mikó Imre (politikus)

A jelölt cikk: Mikó Imre (politikus) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4.Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt. A közművelődés és közélet terén fáradhatatlanul munkálkodott hazája gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedésén, kiérdemelve ezzel az „Erdély Széchenyije” díszítő jelzőt.

Politikai pályáját az erdélyi főkormányszék tisztviselőjeként kezdte 1826-ban, s 1847-re a kincstárnoki tisztségig jutott, egyúttal az erdélyi liberális reformnemzedék egyik vezéralakjává nőtte ki magát. 1848-ban Erdély ügyvivő, majd rövid ideig tényleges főkormányzója volt, ő elnökölte a magyar szabadságharc mellett kiálló agyagfalvi székely nemzeti gyűlést.

A szabadságharc bukása utáni időszakban a passzív ellenállás híveként visszavonult a politikától, s az 1860-as évekig kizárólag Erdély gazdasági és művelődési felemelkedésének szentelte életét. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület (1854) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (1859) megalapítása mellett fontos szerepet játszott a Kolozsvári Tudományegyetem létesítésében (1872), támogatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, ösztönözte a korszerű| mezőgazdaság és oktatásügy kibontakozását, s tevékenyen részt vállalt az Erdélyi Református Egyházkerület közügyeiből is. Szerkesztője és kiadója volt az Erdélyi Történelmi Adatok három kötetének (1855–1858), ezzel tudományszervezőként megteremtette az erdélyi történetírás egyik alapvető fórumát, de maga is írt történeti, irodalomtörténeti tanulmányokat.

Az 1860-as évektől ismét politizált, 1860–61-ben Erdély főkormányzója volt, majd 1865-től Kolozsvár követe a pesti országgyűlésen. A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mikó Imre (politikus) kiemelt cikkét jelölöm a december 12. és december 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-50-2 helyre. – *feridiák vita 2019. november 6., 21:00 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Symbol support vote.svg támogatom Szerintem ez egy igazi cikk. Ati10🚍busz 2019. november 6., 21:03 (CET)Reply[válasz]

@Ati10: Kösz és üdv. – *feridiák vita 2019. november 6., 21:24 (CET)Reply[válasz]

Szívesen. Ati10🚍busz 2019. november 6., 22:06 (CET)Reply[válasz]


Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ez a szócikk 2012. március 15. és 2012. március 18. között szerepelt a kezdőlapon. --Malatinszky vita 2019. december 12., 15:12 (CET)Reply[válasz]

51. hét

december 16. 0.00 és december 19. 11.59 között: Albán nemzetgyűlés

A jelölt cikk: Albán nemzetgyűlés (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az 1956-ban felépült Nemzetgyűlési Ülésterem
Az 1956-ban felépült Nemzetgyűlési Ülésterem

Az albán nemzetgyűlés, albán szóval kuvend az albán történelem során változó elnevezéssel, összetétellel, feladat- és jogkörökkel működő, a nemzet egységét képviselő döntéshozó gyűlés, 1921 óta az albán állam legmagasabb szintű, állandó választott törvényhozó testülete az ország fővárosában, Tiranában. Az 1998-as alkotmány alapján az ország parlamentje a 140 képviselői hellyel rendelkező egykamarás kuvend, amelyet általános, közvetlen és titkos választás útján bíznak meg négyéves időtartamra. 2009 óta a nemzetgyűlési helyeket zárt listás, arányos választási rendszerben nyerik el a 3%-os parlamenti küszöböt elérő pártok. A nemzetgyűlési elnök által irányított törvényalkotási munka mellett a kuvend feladatai közé tartozik a köztársasági elnök, a főbb állami hivatalvezetők megválasztása, a kormányfő kinevezésének jóváhagyása, valamint a költségvetés elfogadása.

Albania 2017 parliamentary elections hu.png

Az albán államiság korai szakaszában, 1920-ig változó helyszínnel, önkéntesen szerveződő nemzetgyűléseken dőltek el a sürgető politikai kérdések (vlorai nemzetgyűlés, lushnjai kongresszus stb.). Az első, elektori rendszer útján megválasztott egykamarás Nemzeti Tanács 1921. április 21-én kezdte meg a munkát Tiranában. A köztársaság éveiben (1925–1928) a képviselőházból és szenátusból álló kétkamarás nemzetgyűlés látta el a törvényalkotás feladatát, de jogköreit megcsorbította Amet Zogu erős elnöki rendszere. A nemzetgyűlés mozgástere 1928-ban, Zogu királlyá koronázásával tovább szűkült, az ismét egykamarás parlament ellenzék nélkül szolgálta ki az uralkodó politikai törekvéseit. Albánia 1939. áprilisi olasz annexióját követően a nemzetgyűlés helyébe a Fasiszta Korporatív Főtanács lépett, amely valójában Francesco Jacomoni alkirály bábparlamentje lett. Az 1943 októberében Albániát megszálló Harmadik Birodalom katonai hatóságai visszaállították a nemzetgyűlés intézményét, ez azonban szintén az idegen hatalom akaratát szolgálta ki. Az Albán Kommunista Párt hatalmának megszilárdulását követően, 1946-ban megalakult az egykamarás Népi Gyűlés. Bár a képviselők az albán történelem során először általános és titkos választáson, közvetlenül nyerték el mandátumaikat, valójában csupán az állampárt központilag kijelölt káderei kerülhettek be a parlamentbe.

A rendszerváltás idején, csaknem nyolc évtizedes államiság után, 1991. április 15-én alakult meg Albánia első, demokratikusan megválasztott többpárti parlamentje. A köztársasági nemzetgyűlés történetét azóta a két fő politikai erő, a rendszerváltó Albán Demokrata Párt és az Albán Szocialista Párt politikai váltógazdálkodása, időnként a kuvend működését és a parlamentarizmus eszmeiségét veszélyeztető heves politikai csatározások, alkotmányos válsághelyzetek és parlamenti bojkottok sorozata jellemzi (1996–1998, 2009–2011, 2017–2019). A 2013 óta szocialista többségű nemzetgyűlés elnöke 2017 óta Gramoz Ruçi.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Albán nemzetgyűlés szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-51-1 helyre. A kiemelési eljárásban akkorra már nagy valószínűséggel megkapja a kiemelt rangot. Ha nem, akkor kellő idő marad arra, hogy mást jelöjünk. – *feridiák vita 2019. november 15., 17:20 (CET)Reply[válasz]

2019. december 8-án megkapta a kiemelt státuszt, készíthetjük a cikkajánlót. A Gemini-program szócikk pedig már 2019. december 6-án megkapta a kiemelt státuszt, amely a 2019-52-1 helyre illik, és ezzel ezen rovatban az év végére értünk. Köszönet érte.- *feridiák vita 2019. december 11., 23:59 (CET)Reply[válasz]

december 19. 12.00 és december 22. 23.59 között: I. Mátyás magyar király

A jelölt cikk: I. Mátyás magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Magyarország térképe Mátyás király halálakor; tervezte: Dr. Csánki Dezső, rajzolta: Kogutowicz Manó
Magyarország térképe Mátyás király halálakor; tervezte: Dr. Csánki Dezső, rajzolta: Kogutowicz Manó

I. Mátyás magyar király – születési nevén Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23.Bécs, 1490. április 6.) – Magyarország és Horvátország királya. Megválasztott királyként 1458-ben foglalta el a trónt. A Szent Korona 1463-ban került vissza Magyarországra, és 1464-ben Székesfehérvárott királlyá koronázása is megtörtént. Majd 1469-ben Csehország királlyává, 1486-tól Ausztria főhercegévé is megválasztották.

Corvinus, azaz Hollós melléknevét a Hunyadi-család hollót ábrázoló címeréről kapta. Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Testvére Hunyadi László horvát bán, a magyar történelem egyik legendás alakja.

Mátyást a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex; neve németül, latinul, angolul: Matthias Corvinus, olaszul: Mattia Corvino, románul: Matei Corvin, csehül: Matyáš Korvín, horvátul: Matija Korvin. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője (epitheton ornansa) az Igazságos. A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi.

Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a Habsburgok voltak képesek.

Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését, s ezzel államfői tevékenysége kontinuitásának megteremtését azonban nem sikerült elérnie.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mátyás király kiemelt szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-51-2 helyre. – *feridiák vita 2019. november 15., 10:01 (CET)Reply[válasz]

A cikk éppen két éve szerepelt már a kezdőlapon. Miért nem inkább olyan kiemelt cikket szerepeltetünk itt, ami még nem volt? --Malatinszky vita 2019. december 12., 14:53 (CET)Reply[válasz]

52. hét

december 23. 0.00 és december 26. 11.59 között: Gemini-program

A jelölt cikk: Gemini-program (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Gemini-program jelvénye
A Gemini-program jelvénye
Gemini űrhajó Föld körüli pályán (a Gemini–VII a Gemini–VI–A-ból fényképezve)
Gemini űrhajó Föld körüli pályán
(a Gemini–VII a Gemini–VI–A-ból fényképezve)

A Gemini-program az Amerikai Egyesült Államok harmadikként bejelentett, ám repüléseit tekintve másodikként végrehajtott, űrhajósokat az űrbe juttató űrrepülési programja volt. Céljait tekintve az Apollo-programnak alárendelt program volt. A NASA az 1960-as években ennek keretében próbálta ki a bonyolultabb űrműveleteket, amelyek a későbbi holdra szállásokon előfordultak. Ebben a sorozatban készítették fel az űrhajósokat az Apollo-program repüléseire, hogy a hatalmas kihívást jelentő holdutazásokra tapasztalatokkal rendelkező személyzetek indulhassanak. A holdra szálló űrhajósok többsége részt vett a Gemini-programban is.

A programhoz új, kétüléses Gemini űrhajókat fejlesztettek a McDonnell Aircraft repülőgépgyár bevonásával, amelyekből két személyzet nélküli tesztpéldányt és tíz, emberekkel a fedélzetén repülő példányt bocsátottak fel Cape Canaveralről a Titan II hordozórakétával. Emellett új, a korábbiaknál sokkal kevésbé szigorú feltételekkel történő legénységi válogatási rendszert is eredményezett az új program. A repülések kisebb hibákkal, de alapvetően sikeresen futottak le, melyek során először végzett egy amerikai asztronauta űrsétát, majd a világon először végeztek űrhajósok űrrandevút és két űrhajó összekapcsolását. Az amerikaiak ezzel a programmal hozták be a Szovjetunióval vívott űrversenybeli korábbi tetemes hátrányukat. A program sikere utat nyitott a későbbi holdra szállásnak.

A program érdemi szakasza, a repülések 1964. április 12. és 1966. november 15. között zajlottak. Ezen repülések három fő szakaszra osztották a programot. Az első szakaszban elsősorban az űrhajó működőképességét kellett igazolni, így az első két, személyzet nélküli repülést (Gemini–1 és –2) és az ember irányította szűzrepülést (Gemini–3) soroljuk ide. A második szakaszban zajlottak le a program fő célkitűzéseit tartalmazó rekordrepülések (Gemini–IV, –V, –VI-A, –VII, –VIII), míg végül a jártasság elmélyítését szolgálta a Gemini–XII-ig hátralevő négy repülés. A program célkitűzéseinek teljesítése sikereken és kudarcokon át vezetett, és egészen a legutolsó repülésig tartott annak kimondása, hogy a NASA képes minden olyan űrművelet végrehajtására, amely a későbbi holdra szállást megalapozza.

A Gemini-program számos később meg nem valósult katonai űrprogramnak is alapja volt, és a repülések során a holdra szállás műveletein kívül katonai kísérleteket is végeztek az űrhajósok.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A karácsony cikket szeretném jelölni hiszen pont abban az időszakban van. NJH7779🚋villamos 2019. október 2., 21:41 (CEST)Reply[válasz]

Akkor jó lenne, ha minél hamarabb elindítanád a kiemelési eljárást, mert ha jól látom, a Karácsony szócikk még nem kiemelt. – *feridiák vita 2019. október 23., 21:51 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: Elnézést ezt nem tudtam. Ati10🚍busz 2019. november 4., 18:15 (CET)Reply[válasz]

@Ati10: Köszönöm nagy kezdeményezésedet, és Karácsonyfával köszöntöm jelentkezésedet. (A „Karácsonyfával” szó-linkre kattintva a karácsonyfa nagyobb változatát is láthatod.) Kérlek, szíveskedj mielőbb elkészíteni az alapcikket. Utána együtt feljavítjuk annyira, hogy indíthasd a kiemelési eljárást. Üdvözlettel: – *feridiák vita 2019. november 5., 08:27 (CET)Reply[válasz]

Javasolom a 2019-ben kiemelt Magic Tour cikket; @Ary: esetleg elkészítenéd a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. november 25., 11:14 (CET)Reply[válasz]

Sem a Karácsony, sem Magic Tour cikkajánlója nem készült el, viszont december 6-án megkapta a kiemelt státuszt a Gemini-program, majd december 8-án az Albán nemzetgyűlés. Így ide jöhet a Gemini-program, amely cikkajánlójának elkészítését még ezen hét végére vállalom. A 2019-51-1 helyre pedig jöhet akár az Albán nemzetgyűlés, akár a Magic Tour szócikkének cikkajánlója. Ezzel a Kiemelt cikk rovatban az év végéig kész vagyunk, és időnket-erőnket a többi fontos teendőre fordíthatjuk. – *feridiák vita 2019. december 11., 23:46 (CET)Reply[válasz]

december 26. 12.00 és december 29. 23.59 között: Bolyai János

A jelölt cikk: Bolyai János (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bolyai János elképzelt portréja a marosvásárhelyi Kultúrpalotán
Bolyai János elképzelt portréja a marosvásárhelyi Kultúrpalotán
Az „Appendix” címlapja Bolyai kézírásával
Az „Appendix” címlapja
Bolyai kézírásával

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15.Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus, hadmérnök, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. Bolyai Farkas fia és egyben leghíresebb tanítványa.

Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémián végzett hadmérnökként, kitűnő eredménnyel. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, ami a 20. század fizikai elméleteinek vált nélkülözhetetlen alapjává. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklideszi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz „majdnem egy évszázaddal Albert Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését”. A komplex számokról, a számelméletről és az algebrai egyenletekről folytatott kutatásai kéziratban maradtak, ezért feldolgozásuk csak jóval később kezdődött meg, de mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak. Szintén elismerést érdemel zeneelméleti és filozófiai munkássága, továbbá hadmérnökként részt vett többek között a temesvári erőd korszerűsítésének tervezésében is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bolyai János kiemelt cikkének cikkajánlóját 2019. december 26-tól december 29-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-52-2 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. február 26., 23:44 (CET)
Reply[válasz]

A 2019-es évben a „Kiemelt cikk” rovatban a „Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-52-2” helyen Bolyai János az évzáró tartalom. Bolyai szimbólum, szelleme összekötő híd országhatárok és évszázadok között-fölött. Ezért már 2019. február 26-án kezdeményeztem, hogy december 26-án a déli harangszótól Bolyai legyen a Kezdőlapon a főhelyen.

Volt kellő idő, és mint ezen vitalapon látható, senki nem kifogásolta, hogy Bolyai legyen ezen kitüntetett és kitüntető helyen. Holnap, december 27-én János napja, Jánosok névünnepe, és egyben munkanap lesz. Jöhet a vita is. Üdv a párbeszédnek! – *feridiák vita 2019. december 26., 11:56 (CET)Reply[válasz]