Bezistani bazilika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
bezistani bazilika
A bazilika romjai a keleti tájolású apszis felől
A bazilika romjai a keleti tájolású apszis felől
Település Elbasan
Ország Albánia
Vallás keresztény
Irányzat ókeresztény
Építési adatok
Típus bazilika
Stílus kora bizánci
Alapadatok
Építőanyag tégla, kő
Elhelyezkedése
bezistani bazilika (Albánia)
bezistani bazilika
bezistani bazilika
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 06′ 44″, k. h. 20° 04′ 54″Koordináták: é. sz. 41° 06′ 44″, k. h. 20° 04′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz bezistani bazilika témájú médiaállományokat.

A bezistani bazilika vagy elbasani bazilika (albán Bazilika e Bezistanit, Bazilika e Elbasanit) az 5. század végén épült ókeresztény bazilika romja az albániai Elbasan városában. A háromhajós-apszisos bazilika a 6. században vélhetően a mai Elbasan helyén állt Scampis székesegyháza volt. A paradicsomi jelenetet ábrázoló mozaikpadlója az egyik legszebb a maga nemében Albánia területén. A romterület a városközpontban, a vár déli kapujával szemben található.

Története[szerkesztés]

A mai Elbasan helyén a római korban a Genusus (ma Shkumbin) folyó völgyében felépült hadi és kereskedelmi út, a Via Egnatia egyik állomáshelye állt Scampis néven. Az i. sz. 2. századra vicusszá fejlődött[1] településen a rómaiak 320 körül egy egész légió befogadására alkalmas castrumot építettek.[2] Az 5. században Scampis már a dyrrhachiumi metropóliához tartozó püspöki székhely volt,[3] amelynek első főtemploma a 4. század végén a castrumtól nyugatra felépült[4] tepei bazilika volt. A régészeti feltárások alapján három ókeresztény templom ismert a modern Elbasan területéről: a legkorábbi építésű tepei bazilika mellett a déli városkapunál található, 5. századi elbasani bazilika, valamint a mai várnegyed területén egy kisebb, 6. századi templom.[5]

A templom építési ideje az 5. századra tehető,[6] és a történészek a korabeli forrásokban 519 kapcsán említett scampisi Szent Péter-székesegyházzal azonosítják. Vatikáni dokumentumok szerint ebben az évben jártak a városban Hormiszdasz pápa követei, akiket az egyházi méltóságok és a scampisiak, élükön Trojus püspökkel, meleg fogadtatásban részesítettek a városkapunál.[7]

Az ezt követő évszázadokból sem az írott források, sem a régészeti ásatások nem szolgálnak további információval a bazilika életéről, a középkor korai évszázadaiban pedig maga Scampis városa is elnéptelenedett.[8]

Leírása[szerkesztés]

A bazilikarom a modern Elbasan központjában, a vár déli kapujánál elterülő Aqif Pasha parkban, elkerített területen található. Az egyszerű alaprajzú, narthexes és apszidális szentélyzáródású háromhajós templomot Ylli Cerova(wd) és Elio Hobdari tárta fel.[9] Az alapokon és némi falmaradványokon kívül jó állapotban maradtak fenn míves kő- és márványfaragványai, mozaikpadlója, a belső freskók és síremlékek egy része.[10] Korabeli lükhniszi és hérakleiai(wd) minták alapján készült a főhajó mozaikpadlója, amely az egyik legszebb fennmaradt ókeresztény mozaik Albánia területéről. Paradicsomi jelenetet ábrázol, amelynek fő motívuma a kor ikonográfiájában ismert kantharoszból kinövő szőlőtőke, amelynek ágai között madarak repkednek. A kantharosz kétoldalán nem a másutt ismert pávapár, hanem egy-egy üdvözült ábrázatú ifjú áll.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pollo & Puto 1981 :21.; Elsie 2010 :126.; Gilkes 2013 :170.
  2. Ceka 2013 :442–443.
  3. Réti 1991 :154.; Elsie 2010 :126.; Zavalani 2015 :41.
  4. Ceka 2013 :443., 471.
  5. Ceka 2013 :443.
  6. Dienes 2017 :140.
  7. Ceka 2013 :444.; Gilkes 2013 :173.
  8. Gilkes 2013 :173.
  9. Ceka 2013 :29., 444.
  10. Gilkes 2013 :170.; Dienes 2017 :140.
  11. Ceka 2013 :29., 444.

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap