Rosuja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rosuja
Bujan, Albánia Albánia
Alapítási. e. 5. század
Megszűnési. sz. 5. század
Oka elnéptelenedés
Lakói illírek
Ország Albánia
Elhelyezkedése
Rosuja (Albánia)
Rosuja
Rosuja
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 18′ 32″, k. h. 20° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 42° 18′ 32″, k. h. 20° 02′ 49″

Rosuja régészeti helyszín, ókori illír település a mai Északkelet-Albániában, Tropoja község területén. A vaskor korai szakaszától lakott volt, de a Drin-völgyi kereskedelmi úton fekvő erődített protourbán település fénykorát az i. e. 4–2. században élte. Az ókor végére kereskedelmi jelentőségét elveszítette, az i. sz. 5. századra elnéptelenedett.

Története[szerkesztés]

A régészeti feltárások alapján a későbbi erődítés területén már a vaskor elején letelepedett az ember, az i. e. 5. századra pedig Rosuja az Alsó-Drin völgyének egyik jelentős illír települése lett.[1] A Drin és a Valbona(wd) folyók találkozásától 5 kilométerre, a Valbona völgyét szegélyező magaslatokon épült erődített település az illírek közé tartozó labeátok és a dardánok szállásterületének határán feküdt.[2] A régészeti leletek tükrében virágkorát az i. e. 4–2. században élte, kézművestermékek és mezőgazdasági termények fontos piachelye volt.[3] Az egyik épületben mintegy húsz, magmaradványokat tartalmazó pithoszra(wd) (agyag tárolóedényre), valamint csiszolókövekre(wd) és mérősúlyokra bukkantak.[4] A helyi illír fazekastermékek mellett ebben az időszakban jelentek meg a görög importedények, valamint a technológiai fejlődés jeleként a kifinomultabb szerszámok és kézműveseszközök.[5] A település kereskedelmi jellegét igazolja az ásatásokról előkerült éremkincs, amely apollóniai, epidamnoszi és szkodrai vereteket egyaránt magában foglalt.[6] A későbbi évszázadokban a település kereskedelmi élete lehanyatlott, és csupán katonai-védelmi jelentőségét őrizte meg.[7] A gót és más barbár betörések miatt a 4–5. században az erődítés falait megerősítették, de lakói az 5. század végére elhagyták.[8]

Régészeti leírása[szerkesztés]

A rosujai erődítés romjai Bujan falutól légvonalban 3 kilométerre délnyugatra, a Valbona bal partján emelkedő két kisebb magaslaton terülnek el.[9] A folyó túlpartján fut az SH22-es jelű főút, ahonnan a régészeti helyszín egy gyaloghídon keresztül közelíthető meg.

Az ásatások 1964-ben indultak meg Bep Jubani(wd) és Neritan Ceka(wd) vezetésével.[10] Ennek során teljes hosszukban feltárták a korabeli települést erődítő falakat, és elkülönítették annak két építési rétegét: a korábbi falmaradványokra az i. e. 4–3. században épült, nagy méretű, szabálytalan kövekből felrótt, 1,8 méter szélességű védművet, valamint az i. sz. 4–5. századi, kisebb kövekből habarcskötéssel felrakott falazatot.[11] Ezen túlmenően több épület alapjait feltárták, a már említett kézművesműhely mellett említést érdemel a vaskor korábbi szakaszára keltezett épület, amelyet az ott talált urnák miatt kultuszhelynek tartanak a régészek.[12] A jellemzően egyosztatú lakóházakban talált, edénytöredékekben, szerszámokban és mezőgazdasági eszközökben bővelkedő tárgyi leletanyag szintén jelentős.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Wilkes 1992 :129–130. (14. sz. jegyzet); Wilkes 2006 :172.; Korkuti 2013 :27.
  2. Nagel 1989 :140.; Wilkes 2006 :174.
  3. Nagel 1989 :140.
  4. Korkuti 2013 :29.
  5. Korkuti 2013 :30–31.
  6. Korkuti 2013 :31.
  7. Korkuti 2013 :31.
  8. Korkuti 2013 :27.
  9. Korkuti 2013 :27.
  10. Ceka 2013 :21.; Korkuti 2013 :27. Vö. Wilkes 1992 :300.
  11. Korkuti 2013 :27–28.
  12. Korkuti 2013 :29.
  13. Ceka 2013 :464.; Korkuti 2013 :29.

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  
  • Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301