Tropoja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tropoja
Hagyományos lakóházak Tropoja főutcáján
Hagyományos lakóházak Tropoja főutcáján
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Kukës
Község Tropoja
Alközség Tropoja
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Tropoja (Albánia)
Tropoja
Tropoja
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 24′ 03″, k. h. 20° 10′ 03″Koordináták: é. sz. 42° 24′ 03″, k. h. 20° 10′ 03″
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei

Tropoja falu és alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 42, közúton 100 kilométerre észak-északnyugatra, a Valbona(wd) folyó völgyétől keleti, Bajram Curritól északkeleti irányban, a 2404 méteres Shkëlzen(wd) szerpentinittömegének(wd) lábánál, a Koszovóba vezető Qafa e Morinësnél (’Nyárfa-hágó’).[1] Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része és névadó települése (székhelye azonban Bajram Curri), azon belül Tropoja alközség központja. Az alközség további települései: Asta, Babina, Begaj, Buçaj, Gegaj, Hasaj, Kasaj, Kërrnaja, Kojel, Kovaç, Myhejan, Papaj, Shkëlzen, Shumice-Ahmetaj, Sopot és Viçidol.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4117 fő.[3]

Története[szerkesztés]

Hagyományosan az iszlám felekezetű, a Valbona forrásától nyugatra élő shalákkal ellenségeskedő gashi (vagy shipshani) törzs szállásterülete volt. Az első ízben 1634-ben Gaasi néven feljegyzett törzs fontosabb települései Tropoja, Babina és Gegaj voltak.[4] Az évszázadok során mezőgazdasággal foglalkozó lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, főként Gjakovával(wd) tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és Tropoja elszigeteltsége is megnövekedett.[5] A főként hegyvidéki tropojai régió fontos mezőgazdasági központja, a kommunizmus évtizedeiben termelőszövetkezeti központ volt. Több kisebb élelmiszeripari üzemnek is otthont adott, a tropojai aszalt szilva pedig egész Albániában kedvelt volt.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az alközség fő természeti nevezetessége a 2017 óta a Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei elnevezésű természeti világörökség egyik helyszíne, a Gash-völgyi ősbükkös 1261 hektáros területe.[7] Két műemléki védelem alatt álló kulla(wd) áll az alközség területén, Babinában a Çeleposhi-kulla, Papajban pedig a Damaj-kulla. Buçaj nevezetessége a Sokoli dervis tekkéje.[8]

Nevezetes tropojaiak[szerkesztés]

  • Viçidolban született Sali Berisha (1944) albán orvos, kardiológus, a rendszerváltás után demokrata párti(wd) politikus, több ízben az ország miniszterelnöke, illetve köztársasági elnöke.[9]
  • Tropojai származású Elez Biberaj(wd) (1952) amerikai albán politológus.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pearson 2004: Pearson – Albania and King Zog
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Somogyi 1955: Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.