Albánia államszervezete és közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Albánia többpárti képviseleti demokrácián alapuló parlamentáris köztársaság. A kormány feje a miniszterelnök, az államfő a köztársasági elnök. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés (kuvend) testesíti meg, a végrehajtó hatalom az államfő és a kormányzat kezében van. A többpártrendszer 1991-es bevezetése óta a politikai élet alapvetően kétpólusú, a kormányrudat hol a konzervatív Albánia Demokratikus Pártja, hol a baloldali Albánia Szocialista Pártja ragadja meg.

Törvényhozó hatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albán nemzetgyűlés épülete Tiranában

Az ország érvényben lévő alaptörvényét 1998. október 21-én fogadta el a kuvend, ezzel felváltotta a korábbi, 1991. április 29-én ratifikált alkotmányt.

Az Albán Köztársaság Nemzetgyűlése (albánul Kuvendi i Republikës së Shqipërisë) vagy kuvend az ország törvényhozó testülete. Nemzetgyűlési választásokat négyévente tartanak az országban. A 2008 óta érvényben lévő, és első ízben 2009-ben alkalmazott választási törvény alapján a képviselők nem közvetlenül, hanem a megyei pártlistákra leadott szavazatok arányában jutnak be a száznegyven tagú kuvendbe. A pártok bejutási küszöbe 3%, a pártszövetségeké 5%. A 2008 előtti rendszerben száz képviselő az egyes körzetekben leadott egyéni szavazatok abszolút többségével (50% + 1 fő), negyven további képviselő pedig a pártok által összeállított kompenzációs listáról jutott be a nemzetgyűlésbe, valamint a bejutási küszöb is alacsonyabb volt (2,5%, illetve 4%).

A kuvend intézkedési és jogkörébe tartozik az alaptörvény elfogadása és módosítása; a bel- és külpolitika alakítása; nemzetközi szerződések ratifikálása és felbontása; hadüzenet elfogadása; a köztársasági elnök, a legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész és helyetteseik, az alkotmánybírák megválasztása; az állami köztelevízió, rádió és hírügynökség tevékenységének felügyelete. A nemzetgyűlés elnöke és két alelnöke irányítja a kuvend munkáját.

Az alábbi táblázat a 2000 utáni nemzetgyűlési választások eredményeként a kuvendbe bejutott pártmandátumok megoszlását mutatja.

Nemzetgyűlési választás időpontja Párt vagy pártszövetség Listavezető politikus Mandátumok száma
2001. június 24. Albánia Szocialista Pártja Ilir Meta 73
Egység a Győzelemért Sali Berisha 46
Új Demokrata Párt Genc Pollo 6
Albánia Szociáldemokrata Pártja Skënder Gjinushi 4
Az Emberi Jogokért Egységpárt Vangjel Dule 2
Demokratikus Szövetség Párt Neritan Ceka 3
Környezetvédő Agrárpárt Lufter Xhuveli 3
független 2
2005. július 3. Albánia Demokratikus Pártja Sali Berisha 56
Albánia Szocialista Pártja Fatos Nano 42
Albánia Republikánus Pártja Fatmir Mediu 11
Albánia Szociáldemokrata Pártja Skënder Gjinushi 7
Szocialista Integrációs Mozgalom Ilir Meta 5
Új Demokrata Párt Genc Pollo 4
Környezetvédő Agrárpárt Lufter Xhuveli 4
Demokratikus Szövetség Párt 3
Albán Szociáldemokrácia Pártja 2
Az Emberi Jogokért Egységpárt 2
Albánia Kereszténydemokrata Pártja 2
Liberális Demokrata Szövetség 1
független 1
2009. június 28. Szövetség a Változásért Sali Berisha 70
Egység a Változásért Edi Rama 66
Szocialista Integrációs Szövetség Ilir Meta 4
2013. június 23. Szövetség az Európai Albániáért Edi Rama 83
Szövetség a Foglalkoztatásért, Jólétért és Integrációért Sali Berisha 57

Végrehajtó hatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végrehajtó hatalom a kormányzat (minisztertanács), illetve az államfő (köztársasági elnök) kezében van.

Az Albán Köztársaság kormánya, azaz a minisztertanács vezetője a köztársasági elnök által kijelölt miniszterelnök. A minisztereket a kormányfő beterjesztésére az államfő nevezi ki, s a nemzetgyűlés helybenhagyásával alakulhat meg a minisztertanács. Ennek felelőssége a bel- és külügyek irányítása, a minisztériumok és más állami szervek munkájának ellenőrzése. A jelenlegi kormányfő 2005. szeptember 11. óta a jobboldali Albánia Demokratikus Pártja színeiben Sali Berisha.

Az Albán Köztársaság államfője a köztársasági elnök. Titkos szavazással a nemzetgyűlés tagjainak kétharmados többsége választja meg ötéves időtartamra. A köztársasági elnök felügyeli az ország alkotmányának és törvényeinek betartatását, a fegyveres erők parancsnoka, törvényhozási ülésszakon kívül a nemzetgyűlés jogait gyakorolja, kijelöli a kormányfőt. A jelenlegi köztársasági elnök 2007. július 24. óta Bamir Topi.

Igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az albán igazságszolgáltatás fórumai az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli és a kerületi bíróságok.

A kilenctagú Alkotmánybíróság bíráit a nemzetgyűlés választja meg legfeljebb kilencévnyi időtartamra. Feladata az alaptörvény értelmezése vitás helyzetekben, a törvények alkotmányjogi kontrollálása, a helyi és központi hatóságok közötti vitás ügyek rendezése.

A bíróságok az illetékességi kör szerint vannak felosztva büntető, polgári és katonai kollégiumra. Az ítéleteket az adott kollégium három bírája hozza meg, az esküdtszék az albán jogrendben ismeretlen. A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fellebbviteli fórum, tizenegy tagját szintén a nemzetgyűlés nevezi ki, legfeljebb hét évre. Az államfő elnököl a tizenhárom tagú Igazságügyi Főtanácsban, amelynek feladata a bírói testület tagjainak kijelölése vagy menesztése.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albánia a 2015 júniusában érvénybe lépett 115/2014. számú közigazgatási törvény[1] alapján tizenkét megyére (qark/qarku) – vagy nem hivatalos, a 2000 előtti közigazgatásból örökölt terminológiával prefektúrára (prefekturë/prefektura) – oszlik. A megyéken belül országosan további 61 közigazgatási területi egységet, községet (bashki/bashkia) alakítottak ki a korábbi 65 városi község (bashki/bashkia) és 308 falusi község (komunë/komuna) összevonásával, de ezek mint harmadik szintű közigazgatási egységek, alközségek (njës/njësi bashkiak) továbbra is fennmaradtak.

A megyei közigazgatás élén álló megyei tanácsot (këshilli i qarkut) az érintett települések polgármesterei alkotják, akik maguk közül egy megyei elnököt választanak. Törvényben meghatározott feladataik közé tartozik a megye egészségügyi, oktatási, kulturális, vidékfejlesztési, gazdasági és környezetvédelmi igazgatása, emellett a helyi önkormányzatok is utalhatnak egyes konkrét feladatokat a megyei tanács intézkedési jogkörébe. Emellett a minisztertanács minden megye, illetve megyei tanács élére kinevez egy prefektust, aki a kormányzat kiterjesztett karjaként igyekszik felügyelni és biztosítani a központi akarat érvényesülését, emellett a helyi önkormányzatok jogkörébe nem tartozó ügyekkel foglalkozik.

Megye Megyeszékhely Község Községközpont Alközségek
Berat megye Berat Berat község Berat Berat, Otllak, Roshnik, Sinjë, Velabisht
Poliçan község Poliçan Poliçan, Tërpan, Vërtop
Skrapar község Çorovoda Bogovë, Çepan, Çorovodë, Gjerbës, Leshnjë, Potom, Qendër Skrapar, Vendreshë, Zhepë
Ura Vajgurore község Ura Vajgurore Cukalat, Kutalli, Poshnjë, Ura Vajgurore
Dibra megye Peshkopia Bulqiza község Bulqiza Bulqizë, Fushë-Bulqizë, Gjoricë, Martanesh, Ostren, Shupenzë, Trebisht, Zerqan
Dibra község Peshkopia Arras, Fushë-Çidhën, Kala e Dodës, Kastriot, Lurë, Luzni, Maqellarë, Melan, Muhurr, Peshkopi, Selishtë, Sllovë, Tomin, Zall-Dardhë, Zall-Reç
Klos község Klos Gurrë, Klos, Suç, Xibër
Mat község Burrel Baz, Burrel, Derjan, Komsi, Lis, Macukull, Rukaj, Ulëz
Durrës megye Durrës Durrës község Durrës Durrës, Ishëm, Katund i Ri, Manëz, Rrashbull, Sukth
Kruja község Kruja Bubq, Cudhi, Fushë-Krujë, Krujë, Nikël, Thumanë
Shijak község Shijak Gjepalaj, Maminas, Shijaku, Xhafzotaj
Elbasan megye Elbasan Belsh község Belsh Belsh, Fierzë, Grekan, Kajan, Rrasë
Cërrik község Cërrik Cërrik, Gostimë, Klos, Mollas, Shalës
Elbasan község Elbasan Bradashesh, Elbasan, Funarë, Gjergjan, Gjinar, Gracen, Labinot-Fushë, Labinot-Mal, Papër, Shirgjan, Shushicë, Tregan, Zavalinë
Gramsh község Gramsh Gramsh, Kodovjat, Kukur, Kushovë, Lenie, Pishaj, Poroçan, Skënderbegas, Sult, Tunjë
Kuçova község Kuçova Kozare, Kuçovë, Lumas, Perondi
Librazhd község Librazhd Hotolisht, Librazhd, Lunik, Orenjë, Polis, Qendër Librazhd, Stëblevë
Peqin község Peqin Gjoçaj, Karinë, Pajovë, Peqin, Përparim, Shezë
Prrenjas község Prrenjas Prrenjas, Qukës, Rrajcë, Stravaj
Fier megye Fier Divjaka község Divjaka Divjakë, Grabian, Gradishte, Remas, Tërbuf
Fier község Fier Cakran, Dërmenas, Fier, Frakull, Levan, Libofshë, Mbrostar Ura, Portëz, Qendër, Topojë
Lushnja község Lushnja Allkaj, Ballagat, Bubullimë, Dushk, Fier-Shegan, Golem, Hysgjokaj, Karbunarë, Kolonjë, Krutje, Lushnjë
Mallakastra község Ballsh Aranitas, Ballsh, Fratar, Greshicë, Hekal, Kutë, Ngraçan, Qendër Dukas, Selitë
Patos község Patos Patos, Ruzhdie, Zharrëz
Roskovec község Roskovec Kuman, Kurjan, Roskovec, Strum
Gjirokastra megye Gjirokastra Dropull község Sofratika Dropull i Poshtëm, Dropull i Sipërm, Pogon
Gjirokastra község Gjirokastra Antigonë, Cepo, Gjirokastër, Lazarat, Lunxhëri, Odrie, Picar
Këlcyra község Këlcyra Ballaban, Dishnicë, Këlcyrë, Sukë
Libohova község Libohova Libohovë, Qendër Libohovë, Zagori
Memaliaj község Memaliaj Buz, Krahës, Luftinjë, Memaliaj, Memaliaj Fshat, Qesarat
Përmet község Përmet Çarçovë, Frashër, Përmet, Petran, Qendër Piskovë
Tepelena község Tepelena Kurvelesh, Lopës, Qendër Tepelenë, Tepelenë
Korça megye Korça Devoll község Bilisht Bilisht, Hoçisht, Miras, Progër, Qendër Bilisht
Kolonja község Erseka Barmash, Çlirim, Ersekë, Leskovik, Mollas, Novoselë, Qendër Ersekë, Qendër Leskovik
Korça község Korça Drenovë, Korçë, Lekas, Mollaj, Qendër Bulgarec, Vithkuq, Voskop, Voskopojë
Maliq község Maliq Gorë, Libonik, Maliq, Moglicë, Pirg, Pojan, Vreshtas
Pogradec község Pogradec Buçimas, Çërravë, Dardhas, Pogradec, Proptisht, Trebinjë, Udenisht, Velçan
Pustec község Pustec Pustec
Kukës megye Kukës Has község Kruma Fajzë, Gjinaj, Golaj, Krumë
Kukës község Kukës Arrën, Bicaj, Bushtricë, Grykë-Çajë, Kalis, Kolsh, Kukës, Malzi, Shishtavec, Shtiqën, Surroj, Tërthore, Topojan, Ujmisht, Zapod
Tropoja község Bajram Curri Bajram Curri, Bujan, Bytyç, Fierzë, Lekbibaj, Llugaj, Margegaj, Tropojë
Lezha megye Lezha Kurbin község Laç Fushë Kuqe, Laç, Mamurras, Milot
Lezha község Lezha Balldren, Blinisht, Dajç, Kallmet, Kolsh, Lezhë, Shëngjin, Shënkoll, Ungrej, Zejmen
Mirdita község Rrëshen Fan, Kaçinar, Kthellë, Orosh, Rrëshen, Rubik, Selitë
Shkodra megye Shkodra Fushë-Arrëz község Fushë-Arrëz Blerim, Fierzë, Fushë-Arrëz, Iballë, Qafë-Mali
Malësia e Madhë község Koplik Gruemirë, Kastrat, Kelmend, Koplik, Qendër, Shkrel
Puka község Puka Gjegjan, Pukë, Qelëz, Qerret, Rrapë
Shkodra község Shkodra Ana e Malit, Bërdicë, Dajç, Guri i Zi, Postribë, Pult, Rrethinat, Shalë, Shkodër, Shosh, Velipojë
Vau i Dejës község Vau i Dejës Bushat, Hajmel, Shllak, Temal, Vau i Dejës, Vig-Mnelë
Tirana megye Tirana Kamza község Kamza Kamëz, Paskuqan
Kavaja község Kavaja Kavajë, Golem, Helmas, Luz i Vogël, Synej
Rrogozhina község Rrogozhina Gosë, Kryevidh, Lekaj, Rrogozhinë, Sinaballaj
Tirana község Tirana Baldushk, Bërzhitë, Dajt, Farkë, Kashar, Krrabë, Ndroq, Petrelë, Pezë, Shëngjergj, Tirana, Vaqarr, Zall-Bastar, Zall-Herr
Vora község Vora Bërxullë, Prezë, Vorë
Vlora megye Vlora Delvina község Delvina Delvinë, Vergo
Finiq község Dermish Aliko, Dhivër, Finiq, Livadhja, Mesopotam
Himara község Himara Himarë, Horë-Vranisht, Lukovë
Konispol község Konispol Konispol, Markat, Xarrë
Saranda község Saranda Ksamil, Sarandë
Selenica község Selenica Armen, Brataj, Kotë, Selenicë, Sevaster, Vllahinë
Vlora község Vlora Novoselë, Orikum, Qendër Vlorë, Shushicë, Vlorë

Közigazgatási beosztása 2015 előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2015 előtt érvényben lévő négyszintű közigazgatási beosztás szerint Albánia tizenkét megyéje országosan harminchat kerületre (rreth/rrethi) oszlott (lásd az alábbi táblázatot). A kerületeket a 2015. évi közigazgatási reform megszüntette.

Megye Kerület Megye- és kerületszékhely Térkép Megye Kerület Megye- és kerületszékhely
1 Berat Berat Berat AlbaniaNumberedPrefectures.png 7 Korça Devoll Bilisht
Kuçova Kuçova Kolonja Erseka
Skrapar Çorovoda Korça Korça
2 Dibra Bulqiza Bulqiza Pogradec Pogradec
Dibra Peshkopia 8 Kukës Has Kruma
Mat Burrel Kukës Kukës
3 Durrës Durrës Durrës Tropoja Bajram Curri
Kruja Kruja 9 Lezha Kurbin Laç
4 Elbasan Elbasan Elbasan Lezha Lezha
Gramsh Gramsh Mirdita Rrëshen
Librazhd Librazhd 10 Shkodra Malësi e Madhe Koplik
Peqin Peqin Puka Puka
5 Fier Fier Fier Shkodra Shkodra
Lushnja Lushnja 11 Tirana Kavaja Kavaja
Mallakastra Ballsh Tirana Tirana
6 Gjirokastra Gjirokastra Gjirokastra 12 Vlora Delvina Delvina
Përmet Përmet Saranda Saranda
Tepelena Tepelena Vlora Vlora
Lásd még: Albánia városai

A 2015-ben megszüntetett kerületek igazgatási feladatait a helyi önkormányzat és a kerületi kormányzó látta el. A kormányzót a kerületi tanács választotta meg, amelynek tagjait a pártok delegálták a helyhatósági választások pártlistás eredményeivel arányosan. A polgármestereket közvetlenül választják meg, míg a települési önkormányzatok tagjai szintén a pártlistára leadott szavazatok arányában foglalhatják el helyüket.

Külkapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1991-es demokratikus fordulat óta Albánia újra felvette a diplomáciai kapcsolatot balkáni szomszédaival, az európai országokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal. Szomszédsági viszonyait erősen megterheli a határon túli albánok helyzete, különösen Szerbiával (Koszovó) és Görögországgal szemben.

Az ország – tekintettel gazdasági helyzetére – több nemzetközi segélyprogram részese, emellett az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Németország is rendszeres, nagy összegű gazdasági és humanitárius segélyeket nyújt Albániának.

Albánia több nemzetközi gazdasági, politikai és szakmai szervezet munkájában is részt vesz. 1955. december 14-e óta tagja az ENSZ-nek, s részt vesz annak grúziai (abháziai) békefenntartó munkájában is az UNOMIG keretein belül. 1995. június 13-a óta az Európa Tanács tagja. Az Európai Unió is elfogadta az ország jelentkezését, de Albánia csak a távolabbi jövőben lehet a szervezet tagja. Első lépésként 2006. június 12-én Luxembourg-ban írták alá az Unió és Albánia közötti stabilitási és társulási egyezményt. Hasonlóképpen kandidált az ország a NATO-tagságra, de jelen pillanatban egyelőre csak a NATO Tagsági Akcióterv (MAP) részese.

Albánia nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága: Délkelet-európai Együttműködési Szervezet (SECI), Délkelet-európai Stabilitási Paktum, Egészségügyi Világszervezet (WHO), Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyetemes Postaegyesület (UPU), Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), Euroatlanti Partnerség Tanácsa (EAPC), Európa Tanács (CE), Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), Európai Gazdasági Bizottság (ECE), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) 1992. június 25. alapító, Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), Iszlám Fejlesztési Bank (IDB), Kereskedelmi Világszervezet (WTO), Közép-európai Kezdeményezés (CEI), Meteorológiai Világszervezet (WMO), Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), Nemzetközi Bűnüldözési Szervezet (Interpol), Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC), Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), Nemzetközi Valutaalap (IMF), Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom (ICRC), Partnerség a Békéért (PFP), Szakszervezetek Világszövetsége (WFTU), Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO), Turisztikai Világszervezet (WTO), Vámügyi Világszervezet (WCO), Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Democratic governance at the local level. The case of Albania. Tirana: NED. 2003.
  • Fatos Tarifa: Defending and improving democracy in modern Albania. Tirana: Globus. 2004.
  • Clarissa de Waal: Albania today. A portrait of post-communist turbulence. London: St. Martins Press. 2005.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]