Kruma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kruma
Kruma központja
Kruma központja
Becenév: Has/Hasi
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Kukës
Község Has
Alközség Kruma
Polgármester Liman Morina (PS)
Irányítószám 8601–8602
Körzethívószám (0)214
Népesség
Teljes népesség 6006 fő (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Kruma (Albánia)
Kruma
Kruma
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 11′ 46″, k. h. 20° 24′ 53″Koordináták: é. sz. 42° 11′ 46″, k. h. 20° 24′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kruma témájú médiaállományokat.

Kruma (a helyi lakosság informális elnevezésével Has[1]) város Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 13 kilométerre északra, a koszovói határ közelében, Kukës megyében. Has község, azon belül Kruma alközség központja. Ez utóbbi közigazgatási egység a városon kívül négy további települést foglal magában (Cahan, Gajrep, Mujaj-Dajç és Zahrisht). A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 6006 fő,[2] ennek mintegy a fele lehet Kruma tényleges városi lakossága.

Fekvése[szerkesztés]

Kruma az Albán-Alpok keleti peremén, az 1986 méterig emelkedő Pashtrik-hegység vonulataitól közrezárt Krumai-medencében fekszik. Délről a Gjytezai- (Maja e Gjytezës, 1410 m), keletről a Gajrepi- (Maja e Gajrepit, 1368 m), északról pedig a Ksherrai-hegy (Maja e Ksherrës, 1124 m) szegélyezi a várost.[3] Geológiai szempontból a Mirditai-fennsík szerpentinövezetének északkeleti végpontja, amelynek pereme – még mielőtt Koszovó területén a harmadidőszaki lerakódások alá bukna – élesen kiemelkedve alkotja a Pashtrik-hegységet.[4] A hegység csapadékát a Vrella-patak vezeti le a Krumai-medencébe, egyúttal ez biztosítja a város vízellátását is.

A közeli megyeszékhelyt, Kukëst a Qafa-Prushi határátkelőhellyel, illetve a koszovói Gjakova városával összekötő aszfaltozott út Krumát is érinti.[5]

Történelme[szerkesztés]

A környéken jelentős ókori halomsírokat találtak, amelyek jellemzője a kőlapokból kialakított sírkamra.[6]

Az újkorban Kruma vidéke a Has történelmi régió – és az azonos nevű törzsi szállásterület – nyugati határvidékén feküdt, amelyet a londoni nagyköveti konferencia 1913-as döntése szakított el Has többi részétől: a vidék nagyobbik része, Gjakovával együtt Jugoszláviához került, míg Kruma Albánia része maradt.[7]

A 20. század elején más iszlám felekezetű északalbán törzsekhez hasonlóan a Kruma vidéki Has törzsbeliek is fegyverrel harcoltak a függetlenségért. Az 1912-es felkelés során Kruma is a lázadók kezére került.[8] Az első világháborút követő pártpolitikai harcok során a hatalmát építgető Amet Zogolli ellenzékének egyik fő fészke volt a terület.[9] 1923 januárjában Bajram Curri vezetésével – Hasan Prishtina és Mustafa Kruja támogatásával – fegyveres kormányellenes felkelés tört ki a Gjakova és Kukës közötti vidéken, és bár a lázadók Kruma városát sikeresen kézre is kerítették, a Zogolli-kormány – jugoszláv csendőrségi segédlettel – csakhamar leverte őket.[10] 1924 májusában újabb elégedetlenségi hullám futott végig Albánián; a Bajram Curri vezette felkelők az országban elsőként ragadtak fegyvert, elfoglalták Kukëst, és heves harcokra került sor Kruma környékén is.[11] Az események nyomán kibontakozó júniusi forradalom Zogolli külföldre menekülésével zárult, 1924 decemberében azonban jugoszláv katonai támogatással visszatért az országba és elűzte a polgári demokratákat. Az utóvédharcok Kruma vidékén tartották a legtovább, ahova december 17-én Bajram Curri és emberei visszahúzódtak.[12] Curri, ötszáz fős gerillacsapata élén elestéig, 1925. március 29-éig tartotta Kruma vidékét.[13]

A második világháborút követően indult meg a korábban kizárólagosan agrárjellegű Kruma iparosítása és városiasodása, párhuzamosan a környék rézbányáinak megnyitásával.

Nevezetességei[szerkesztés]

A város kevés látványossággal szolgál. A városképet az 1960-as–1980-as években emelt lakóépületek határozzák meg. A város helytörténeti-néprajzi múzeumának (Muzeu i Hasit) anyaga az 1997-es polgárháború során nagyrészt megsemmisült.

A helyi legenda szerint a Kruma fölött magasodó Pashtrik-hegységben temették el a 13. századi bektási szent embert, Szari Szaltukot (albános nevén Sari Salltëku). A második világháború előtti időszakban feltételezett sírjához augusztus 22-én minden évben koszovóiak és észak-albániaiak tömegei zarándokoltak el.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elsie 2010 :184.; Gloyer 2012 :166.
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. peakery.com
  4. Somogyi 1955 :172.
  5. Gloyer 2012 :166.
  6. Nagel 1989 :37.; Wilkes 1992 :45.
  7. Pearson 2004 :39; Csaplár 2010 :296–297.
  8. Jacques 2009 :272.
  9. Elsie 2010 :28.
  10. Pollo & Puto 1981 :189.; Pearson 2004 :201.
  11. Pearson 2004 :222.
  12. Pearson 2004 :233.; Zavalani 2015 :194.
  13. Pearson 2004 :246.
  14. Elsie 2010 :397.

Források[szerkesztés]

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Nagel 1989: Albánia. Pécs: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Somogyi 1955: Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
  • Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671