Libohova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Libohova
Myfit Libohova háza, háttérben a várral
Myfit Libohova háza, háttérben a várral
Libohova címere
Libohova címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Gjirokastra
Község Libohova
Alközség Libohova
Irányítószám 6003
Népesség
Teljes népesség1992 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Libohova (Albánia)
Libohova
Libohova
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 02′, k. h. 20° 16′Koordináták: é. sz. 40° 02′, k. h. 20° 16′
A Wikimédia Commons tartalmaz Libohova témájú médiaállományokat.

Libohova város Albánia délnyugati részén, a Drino(wd) folyó széles völgyének keleti oldalán, Gjirokastrától légvonalban 12, közúton 19 kilométerre délkeleti irányban. Gjirokastra megyén belül Libohova község(wd), valamint Libohova alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Libohova népessége 1992 fő.[2] A nagybirtokos Libohova család otthonaként a 17–19. században virágzó település volt, amely mára inkább falusias jellegű agrártelepülés lett. Fő látványossága a város fölé tornyosuló libohovai vár.

Fekvése[szerkesztés]

Libohova a Drino folyó észak–déli irányú, szélesen elterülő völgymedencéjének, a Dropulli-síkságnak a keleti peremén, a Bureto-hegység(wd) oldalában fekszik 406 méteres tengerszint feletti magasságban.[3] A Suha-patak táplálja a várostól északnyugatra elterülő Libohovai-víztározót (Rezervuari i Libohovës).[4] A Drino völgyében húzódó SH4-es főút a város nyugati határában húzódó, jó minőségű SH96-os úton érhető el.

Történelme[szerkesztés]

Az ókorban a várostól 5 kilométerre délnyugatra, a Drino völgyében állt Hadrianopolis i. sz. 1. században alapított római városa, amely a 7. században néptelenedett el.[5]

Az oszmán hódoltság időszakában, különösen a 17–19. században jelentős piachely, Dél-Albánia egyik legnagyobb földbirtokoscsaládja, a Libohovák központja volt. Amikor a dél-albániai hadúr, Ali Tepeleni pasa 1789 után elfoglalta Libohovát is, nővére, Shanisha beházasodott a Libohova családba. A pasa, „Janina oroszlánja”, 1796 és 1798 között várat építtetett a település fölé, amelynek falai ma is láthatóak.[6] A házassági kapcsolat biztosította a város nyugodt virágzását és a Libohovák gyarapodását, akik az 1840-es évekre Dél-Albániában és Thesszáliában már 28 ezer hektárnyi föld birtokosai voltak.[7]

A 20. század elején Albánia függetlenné válása, pontosabban a város közelében meghúzott albán–görög határ véget vetett Libohova gyarapodásának. Miután a kommunista éra iparosítási hulláma is elkerülte, napjainkig csupán adminisztratív funkciókkal rendelkező agrártelepülés.[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

A libohovai vár északkeleti kapujának maradványai

Libohova álmos, csendes kisváros, a környék nevezetességeinek bejárására alkalmas kiindulópont szálláshelyekkel.[9] Nevezetes a főtér hatalmas, ötszáz évesnek mondott platánfája, amelynek közelében hűs vizű forrás bukkan fel a föld alól. A platánfa adta árnyékban hangulatos teraszétterem várja a vendégeket.[10] A városka fő nevezetessége a libohovai vár, amelyet Ali Tepeleni pasa építtetett 1796 és 1798 között. A szürke mészkőből felépített impozáns erődítmény a város fölé magasodik.[11] A vár fölötti hegyoldalban magasodik a Libohovák által a 17. században épített őrtorony, a városban található még egy bektási türbe, mögötte pedig a Libohovák mára gazzal felvert családi temetője.[12]

A környéken megtekintésre érdemes a közeli Labova e Kryqit(wd) 6. századi alapokon a feltehetően a 13. században felépült Istenszülő elszenderedése temploma(wd),[13] a 19. század elején épült melani bektási tekke(wd),[14] valamint már a Drino völgyében az ókori Hadrianopolis római kori színházának romjai.

Nevezetes szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Gjirokastër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Pasha 2006 :98.; Gloyer 2012 :235.; Sheme & Mara 2017 :166.
  4. Pasha 2006 :98.
  5. Gilkes 2013 :276–279.
  6. Pollo & Puto 1981 :100.; Gloyer 2012 :235.; Zavalani 2015 :110.; Dienes 2017 :102.
  7. Csaplár 2010 :95. (258. sz. jegyz.).
  8.  Vö. Sheme & Mara 2017 :169.
  9. Gloyer 2012 :235.
  10. Gloyer 2012 :235.
  11. Gloyer 2012 :235.; Dienes 2017 :102.
  12. Gloyer 2012 :235.
  13. Gloyer 2012 :235–236.; Gilkes 2013 :213–214.; Dienes 2017 :102., 104.
  14. Gloyer 2012 :236.; Dienes 2017 :104.
  15. Elsie 2010 :273.
  16. Elsie 2013 :291.
  17. Elsie 2013 :494.

Források[szerkesztés]

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  2
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671