Ura Vajgurore

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ura Vajgurore
Ura Vajgurore Sheshi qendror.jpg
Ura Vajgurore címere
Ura Vajgurore címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Berat
Község Ura Vajgurore
Alközség Ura Vajgurore
Irányítószám 5007
Körzethívószám 03612
Népesség
Teljes népesség4893 fő (2012. jún. 2.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 40
  • 33
m
Terület156,56 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Ura Vajgurore (Albánia)
Ura Vajgurore
Ura Vajgurore
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 46′, k. h. 19° 53′Koordináták: é. sz. 40° 46′, k. h. 19° 53′
Ura Vajgurore weboldala

Ura Vajgurore vagy gyakran Uravajgurore város, egyúttal községközpont és alközség Albánia délnyugati részén, Berat városától légvonalban 10, közúton 11 kilométerre északnyugati irányban, az Osum folyó két partján. Berat megyén belül Ura Vajgurore község székhelye, Ura Vajgurore alközség központja. Az alközség további települései: Bistrovica, Konisbalta (Konizbalta), Pashallia, Skrevan és Vokopola.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 7232 fő.[3] Fiatal, a 20. század második felében kialakult város, az alközség területén több oszmán kori híd található.

Fekvése[szerkesztés]

Ura Vajgurore az Osum folyónak a Myzeqeja síkjába bevágódó széles völgyében fekszik, a Shpirag-hegység(wd) északi előterében.[4] Közlekedési csomópont, a Lushnját Berattal összekötő SH72-es főút itt lép át az Osum jobb partjára, egyúttal innen indul ki a Kuçováig vezető SH91-es út. A Fierrel összeköttetést biztosító SH73-as főút Ura Vajgurorétől 3 kilométerre csatlakozik be az SH72-esbe.[5]

Története[szerkesztés]

Hasan bég hídja 1914-ben

A mai város helyén az oszmán hódoltság alatt egy török stílusú kőhíd, Hasan bég hídja (Ura e Hasan Beut) ívelt át az Osum fölött, néhány házzal. Miután 1925-ben megkezdték a kitermelést a közeli kuçovai kőolajmezőn, kiépítették a vlorai kikötőhöz vezető utat,[6] és a régi kőhíd közelében egy új, korszerű hidat építettek az Osum fölé. Ennek a neve Ura Vajgurore (’olajhíd’) lett, amely az ezt követően a 20. század során kialakult település neve is lett.[7] Az 1997-es országgyűlési választás alkalmával egy Ura Vajgurore-i incidens rázta meg az ország közvéleményét: 1997. június 17-én a város határában fegyveres civilek tüzet nyitottak egy rendőrségi minibuszra, aminek során négy rendőrtiszt életét vesztette.[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ura Vajguroréban a Hasan bég hídja ma már romokban áll, de az alközség területén több török kori híd található, némelyikük romos állapotban: a Gurta híd (Ura e Gurtë, Ura Vajgurore), a Palec híd (Ura e Palecit, Vokopola), a Fekete-víz hídja (Ura afër Ujit të Zi, Vokopola), valamint a Pashallia határában álló kőhíd.[9] Az alközség további műemlékvédelemben részesülő épülete a kis méretű, fagerendás, freskókkal díszített ortodox Szent Demeter-templom (Kisha e Shën Mitrit).[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Berat 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  4. Pasha 2006 :24–25.
  5. Réti 1991 :150.
  6. Pearson 2004 :245.
  7. Nagel 1989 :111.
  8. Report of Albanian Interior Ministry. Albanian Telegraphic Agency (Hozzáférés: 2018. júl. 18.)
  9. Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Berat 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. jún. 13.)
  10. Nagel 1989 :43.; Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Berat 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. jún. 13.)

Források[szerkesztés]

  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890