Maliq

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maliq
A maliqi községháza
A maliqi községháza
Közigazgatás
Ország Albánia
megye Korça
község Maliq
alközség Maliq
Irányítószám 7005
Népesség
Teljes népesség4290 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság830 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Maliq (Albánia)
Maliq
Maliq
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 42′ 30″, k. h. 20° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 30″, k. h. 20° 42′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Maliq témájú médiaállományokat.

Maliq kisváros Albánia délkeleti részén, Korça városától 7 kilométerre délnyugatra, Korça megyében. Maliq község és alközség központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4290 fő.[1]

Fekvése[szerkesztés]

825 méteres tengerszint feletti magassággal az ország egyik legmagasabban fekvő városa, a Korçai-medence nyugati peremén, a Devoll és a Dunavec folyók találkozásának közelében.

Története[szerkesztés]

Régészeti ásatások során Maliq környékéről kerültek elő az Albániából ismert egyik legrégibb, neolitikum korabeli, letelepedett földműves közösség települései és cölöpházai.[2][3] Ugyanonnan kezdetleges terrakottafigurák is kerültek elő.

A hegyektől körbeölelt település a 20. század közepéig jelentéktelen falu volt a Maliqi-tó délnyugati partján. Az első világháborúban, 1916-ban gyakori ütközetek helyszíne volt Maliq vidéke, ahol az Albánia ellen vonuló szerb, később pedig a bolgár hadsereg építette ki hadállásait. A tavat 1948–1949-ben lecsapolták, s helyén megindult a cukorrépa nagyüzemi szántóművelése, valamint felépült az erre épülő cukorkombinát. Bár a kisváros lakói ma is mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, a cukorgyár az 1990-es években bezárt.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  2. Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 224–227. o. ISBN 9781780760698  
  3. Lufter Xhuveli – Jürgen Schultze-Motel: Neolithic cultivated plants from Albania. Vegetation History and Archaeobotany, IV. évf. 4. sz. (1995) 245–248. o.[halott link]
  4. Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. 99–100. o. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137