Maliq
| Maliq | |||
| A maliqi községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| megye | Korça | ||
| község | Maliq | ||
| alközség | Maliq | ||
| Irányítószám | 7005 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3668 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 830 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Maliq weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maliq témájú médiaállományokat. | |||
Maliq kisváros Albánia délkeleti részén, Korça városától 7 kilométerre délnyugatra, Korça megyében. Maliq község és alközség központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4290 fő.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]825 méteres tengerszint feletti magassággal az ország egyik legmagasabban fekvő városa, a Korçai-medence nyugati peremén, a Devoll és a Dunavec folyók találkozásának közelében.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Régészeti ásatások során Maliq környékéről kerültek elő az Albániából ismert egyik legrégibb, újkőkorszak beli letelepedett földműves közösség települései és cölöpházai.[3][4] Ugyanonnan kezdetleges terrakottafigurák is kerültek elő.
A hegyektől körbeölelt település a 20. század közepéig jelentéktelen falu volt a Maliqi-tó délnyugati partján. Az első világháborúban, 1916-ban gyakori ütközetek helyszíne volt Maliq vidéke, ahol az Albánia ellen vonuló szerb, később pedig a bolgár hadsereg építette ki hadállásait. A tavat 1948–1949-ben lecsapolták, s helyén megindult a cukorrépa nagyüzemi szántóművelése, valamint felépült az erre épülő cukorkombinát. Bár a kisváros lakói ma is mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, a cukorgyár az 1990-es években bezárt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.instat.gov.al/media/14319/cens-2023-korca.pdf" (PDF).
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 224–227. o. ISBN 9781780760698
- ↑ Lufter Xhuveli – Jürgen Schultze-Motel: Neolithic cultivated plants from Albania. Vegetation History and Archaeobotany, IV. évf. 4. sz. (1995) 245–248. o.[halott link]
- ↑ Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. 99–100. o. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137

