Bajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajza
A római katolikus Szent Péter és Pál-templom
A római katolikus Szent Péter és Pál-templom
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Shkodra
Község Malësia e Madhe
Alközség Kastrat
Népesség
Teljes népesség2346 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság68 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Bajza (Albánia)
Bajza
Bajza
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 16′ 35″, k. h. 19° 25′ 56″Koordináták: é. sz. 42° 16′ 35″, k. h. 19° 25′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajza témájú médiaállományokat.

Bajza város Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 24, közúton 27 kilométerre észak–északnyugati irányban, a Shkodrai-síkság(wd) északi részén. Shkodra megyén(wd) belül a Malësia e Madhe községhez(wd) tartozó Kastrat alközség(wd) székhelye.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 6883 fő,[3] ebből Bajza becsült lakossága 2346 fő.[4] Látnivalókban szűkölködő fiatal város.

Fekvése[szerkesztés]

Bajza a Shkodrai-síkság északi, a Shkodrai-tó és az Albán-Alpok hegylába közötti keskeny sávjában, a Kastrati-sík (Fusha e Kastratit) kistáján, annak is északi részén fekszik, 68 méteres tengerszint feletti magasságban. Északnyugatról a Mosket-dombság (Kodrat e Mosketit) vonulata választja el a Shkodrai-tó Hoti-öblétől, ennek legmagasabb pontja a 251 méteres Sukat e Moksetit. Keletről az Albán-Alpok hegylába, a Stol-hegy (Maja e Stolit, 627 m) határolja, délen pedig a Száraz-patak (Përroi i Thatë) völgyéig húzódó Kastrati-sík szétterülő síksága választja el a Kopliki-síktól. Bajza jelentős vízfolyással nem rendelkezik.[5]

A települést keletről kerüli el a Tiranát a Han i Hotit-i(wd) határátkelővel összekötő SH1-es főút, emellett állomással is rendelkezik a települést átszelő Shkodra–Han i Hotit-vasútvonalon. Az albán–montenegrói határon található Han i Hotit-i közúti határátkelő mindössze 16 kilométerre fekszik a várostól.[6]

Története[szerkesztés]

A mai Bajzát környező síkvidék a hotik és a kastratik hagyományos törzsi területeinek határán feküdt.[7] A környéket a közeli hegyekben élő kastrati törzs tagjai népesítették be, előbb téli szállásként, majd kialakultak állandó településeik is.[8] A 19. század második felében a kastrati törzshöz tartozó Bajza bajrak főbb települései Pula, Ivanaj és Pjetroshan voltak. Ebben az időszakban a Bajza név még nem települést jelölt, hanem magát a bajrakot mint közigazgatási egységet értették alatta,[9] illetve az annak otthont adó földrajzi kistáj, a mai Kastrati-sík neve is Bajza-sík volt.[10] A termékeny alföld lakói főként növénytermesztéssel foglalkoztak, de a közeli Shkodrai-tavat is halászták.[11]

Az 1991-es rendszerváltást követően a határok megnyitása, a Han i Hotit-i határátkelőhely közelsége ösztönzőleg hatott a bevándorlásra, Ivanaj falu közelében kialakult Bajza fiatal, látnivalókban szűkölködő városa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  4. Komuna Kastrat. Qarku Shkodër arch
  5. Sheme & Mara 2017 :110–111.; Albánia szovjet katonai térképei. mapstor.com (Hozzáférés: 2018. szept. 16.)
  6. Shqipëria e Veriut / North Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  7. Elsie 2010 :193., 226.
  8. Gopčević 1881 :294.
  9. Gopčević 1881 :245.
  10. Gopčević 1881 :69., 293.; Péch 1916 :59.
  11. Gopčević 1881 :294.

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Gopčević 1881: Spiridion Gopčević: Oberalbanien und seine Liga: Ethnographisch-politisch-historisch. Leipzig: Duncker & Humblot. 1881.  
  • Péch 1916: Béla Péch: Albanien. In Illyrisch-albanische Forschungen. Zstell. Ludwig von Thallóczy. Leipzig: Duncker & Humblot. 1916. 45–82. o.  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631