Puka (Albánia)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
A címszóban szereplő helynév az albán nyelvben nőnemű; határozatlan és határozott alakja Pukë, illetve Puka. Az albán helynevek írásmódjára vonatkozó nemzetközi ajánlásnak megfelelően a címszóban és a szövegben a hímnemű helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakjukban jelennek meg. |
| Puka | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Polgármester | Gjon Gjonaj (PS) |
| Irányítószám | 4401 |
| Körzethívószám | (+355) 0212 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3607 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 840 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 Puka
Pozíció Albánia térképén
|
|
| é. sz. 42° 03′, k. h. 19° 54′Koordináták: é. sz. 42° 03′, k. h. 19° 54′ | |
| Puka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Puka témájú médiaállományokat.
|
|
Puka kisváros Albánia északi részén, az azonos nevű Puka kerület székhelye. Lakossága mintegy 6600 fő (2006, becslés). A hegyvidéki területen, 800 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő városka a vidék gazdasági központja.
Az i. e. 2. században mint a Cavii néven ismert illír törzs fő települését említették Epikaria (Ἐπικάρια) néven, amelynek az illír király ellen fellázadt lakóit i. e. 168-ban Karavantiosz verte le.[1] A tengerparti illír városokat, Lisszoszt és Szkodrát a Drilón völgyén át Dardániával összekötő út egyik fontos állomása volt és maradt Ad Picaria néven a római időkben is. Környékén a rómaiak nyitották meg az első rézbányákat, az ókor végén pedig egy castrumot építettek Ad Picariában.[2] A 15. században a törökellenes harcok egyik vezéralakja, Lekë Dukagjini építtetett várat a település fölé. A városban az egykor itt élt albán költőnek, Migjeninek emlékmúzeuma van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ceka 2013 :222.
- ↑ Ceka 2013 :259–260., 337., 462.; Zavalani 2015 :33.
Források[szerkesztés]
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
 |
Ez az albán településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
