Fushë-Kruja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fushë-Kruja
A főtér részlete George W. Bush amerikai elnök szobrával
A főtér részlete George W. Bush amerikai elnök szobrával
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Durrës
Község Kruja
Alközség Fushë-Kruja
Irányítószám 1502
Népesség
Teljes népesség18 477 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság35 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Fushë-Kruja (Albánia)
Fushë-Kruja
Fushë-Kruja
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 29′, k. h. 19° 43′Koordináták: é. sz. 41° 29′, k. h. 19° 43′
A Wikimédia Commons tartalmaz Fushë-Kruja témájú médiaállományokat.

Fushë-Kruja város Albánia északnyugati részén, Kruja városától légvonalban 7, közúton 10 kilométerre délnyugatra, a Szkander bég hegyláncot(wd) határoló Lezha–Tiranai-síkság délkeleti peremén. Durrës megyén(wd) belül Kruja község(wd) része, Fushë-Kruja alközség(wd) központja.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 18 477 fő,[2] Fushë-Kruja város becsült lakossága 2006-ban 10 458 fő volt.[3] Látnivalókban szűkölködő kisváros, közelében találhatóak az ókori Albanopolisz romjai.

Fekvése[szerkesztés]

Fushë-Kruja a partvidéki Alacsony-Albánia északi részén található, a Lezha–Tiranai-síkság résztájegysége, a Mat(wd)Ishëm(wd) köze délkeleti peremterületén fekszik. A településen keresztülfolyik a Zeza folyócska (Lumi i Zezës).[4] Átszeli a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút, valamint innen indul ki a Krujába vezetőSH38-as főút, illetve északi irányban a Mamurrasba és Laçba vezető SH39-es főút. A településtől 6 kilométerre délre található Albánia legfontosabb nemzetközi légikikötője, a Teréz anya repülőtér.[5]

Története[szerkesztés]

Az ókorban 5 kilométerrel keletre feküdt az illírek által lakott Albanopolisz.[6] A mai város elődjét a 16. században említették Ura e Zezë (’a Zeza hídja’) néven, a szomszédos Krujára utaló Fushë-Kruja (’Alsó-Kruja’ vagy ’síksági Kruja’) elnevezés csak a későbbi évszázadokban ragadt rá.[7]

A 18. századtól az albániai bektásik egyik legfontosabb spirituális központja volt. 1799-től az itteni tekkéből szervezte az albánlakta területek bektási mozgalmát Shemseddin Shemimiu vagy Shemimi atya (1748–1803), akit a tekke melletti türbében temettek el. A független Albániában 1925-ben kialakított hat bektási körzet közül a krujai központja Fushë-Kruja bektási tekkéje volt, ahol az 1967-es ateista kampányt megelőzően is tizenöt dervis élt. Az 1991-es rendszerváltást követően visszaállították a korábbi egyházszervezetet, Fushë-Kruja bektási vezetője Selim Kaliçani (1922–2001) lett.[8]

A fushë-krujai Bush-szobor

A kommunizmus évtizedeiben először mezőgazdasági üzemeket telepítettek Fushë-Krujába, majd népessége a cementkombinát megnyitásának köszönhetően növekedett meg.[9] A rendszerváltás után a Tiranába irányuló nagy arányú bevándorlás, a népességszám regionális megduzzadása következményeként a fővárost körülölelő elővárosi övezet részévé vált.[10]

Fushë-Kruja múltjának emlékezetes pillanata volt, amikor 2007. június 10-e délutánján az országban járt amerikai elnök, George W. Bush meglátogatta a várost. A helyiek kitörő lelkesedéssel fogadták a közöttük sétáló elnököt, a tumultuózus jelenetek egyik kínos mozzanata volt Bush karórájának eltűnése.[11] Az elnöki látogatásra egy Bush-szobor emlékeztet a város központjában, a főteret is róla nevezték el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Durrës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. http://www.geonames.org/3185638/fushe-kruje.html
  4. Sheme & Mara 2017 :111.; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Gloyer 2012 :98.; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. Cabanes 1988 :222–224.; Wilkes 1992 :133.; Ceka 2013 :382., 413., 507.; Gilkes 2013 :311–313.; Korkuti 2013 :63–64.
  7. Nagel 1989 :132.
  8. Elsie 2010 :41–42., 413.
  9. Nagel 1989 :131.; Sheme & Mara 2017 :100.
  10. Elsie 2010 :443.; Bakiu 2014 :41.
  11. Abrahams 2016 :285–286.

Források[szerkesztés]

  • Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717