Ugrás a tartalomhoz

Memaliaj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Memaliaj
Memaliaj főtere második világháborús partizánemlékművel
Memaliaj főtere második világháborús partizánemlékművel
Memaliaj címere
Memaliaj címere
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeGjirokastra
KözségMemaliaj
AlközségMemaliaj
Irányítószám6302
Népesség
Teljes népesség4951 fő (2012. jún. 7.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 130
  • 115
m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 21′, k. h. 19° 59′40.350000°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 40° 21′, k. h. 19° 59′40.350000°N 19.983333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Memaliaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Memaliaj város Albánia délnyugati részén, Gjirokastra városától légvonalban 33, közúton 36 kilométerre észak–északnyugatra, a Vjosa folyó bal partján. Gjirokastra megyén belül Memaliaj község(wd) központja, Memaliaj alközség székhelye, egyúttal egyetlen települése.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Memaliaj népessége 2647 fő.[3] Fiatal bányászváros, amelyet 1991 óta munkanélküliség és elvándorlás sújt.

Fekvése

[szerkesztés]

Memaliaj délnyugatról a Kurvelesh(wd) hegyvidékéhez tartozó Treseniki-hegység, keletről a Shëndëlliai-hegység(wd), északról a Mallakastra(wd) hegyvidékének szorításában, a Vjosa völgymedencéjében, a folyó bal partján, kanyarulatának öblözetében fekszik.[4] Az ókorban a ma Memaliajnak otthont adó völgymedencét Meleoni-sík néven ismerték.[5] A város nyugati határában halad el a Durrëst a kakavijai(wd) határátkelővel összekötő SH4-es jelű főút.[6]

Története

[szerkesztés]

Memaliaj mellett nyitották meg az ország első barnakőszénbányáját 1918-ban, de a szénhozam még 1939-ben sem haladta meg az évi 7 ezer tonnát.[7] Az intenzív termelés a második világháborút követően, 1946-ban indult meg. Az 1950-es évek folyamán a régi falu (ma Memaliaj-Fshat) mellett épült fel a szocialista bányász- és iparváros, amely a dél-albániai szénvidék központja lett. A Memaliaj környéki szénbányák termelése 1990-re elérte az évi 500 ezer tonnát.[8] Az 1991-es rendszerváltást követően a bányák és üzemek bezárása súlyos munkanélküliséget és nagy arányú elvándorlást idézett elő, a város népessége az azóta eltelt évtizedekben jelentősen lecsökkent.[9]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Memaliaj látnivalókban szűkölködő fiatal iparváros.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Gjirokastër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. Pasha 2006 :27.; Sheme & Mara 2017 :166–167.
  5. Ceka 2013 :219.
  6. Shqipëria e Jugut / Southern Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  7. Elsie 2010 :85.
  8. Elsie 2010 :85.; Sheme & Mara 2017 :90., 99.
  9. Sheme & Mara 2017 :91.

Források

[szerkesztés]
  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. április 13.  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631