Tepelena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tepelena
Ali Tepeleni pasa szobra
Ali Tepeleni pasa szobra
Tepelena címere
Tepelena címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Polgármester Tërmet Peçi (PS)
Irányítószám 6301
Körzethívószám (+355) 0814
Népesség
Teljes népesség 4342 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Tepelena (Albánia)
Tepelena
Tepelena
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 18′, k. h. 20° 01′Koordináták: é. sz. 40° 18′, k. h. 20° 01′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tepelena témájú médiaállományokat.

Tepelena (görögül: Τεπελένη) kisváros Albánia déli részén, az azonos nevű Tepelena kerület székhelye. Lakossága mintegy 12 100 fő (2006, becslés). A városka a Vjosa festői völgyszorosában, a Drino befolyása közelében, a folyószint felett 300 méterrel lévő fennsíkon fekszik. A hegyvidéki Dél-Albánia egyik jelentős kereskedelmi központja, a Fierből, illetve Korçából Gjirokastrába vezető utak metszéspontján. Egyetlen ipara a közeli Uja i Ftohtë (’Hideg Víz’) forrás ásványvizét palackozó üzem.

Történelem[szerkesztés]

Kr. e. 196-ban a közeli Vjosa (akkor Aoósz) folyó szorosában csaptak össze a Titus Quinctius Flaminius konzul vezette római és az V. Philipposz irányította makedón sereg. Ez utóbbiak a szoros megtartásával igyekeztek elvágni a rómaiak Épeiroszba vezető útját. Az elhúzódó csata során egy helyi pásztor elvezette a rómaiakat arra a pontra, ahonnan lecsaphattak a makedónokra, és végül megnyerték az ütközetet.

A vár romja

A bizánciak egy kisebb védművet építettek ide, amelyet a 15. században a hódító oszmánok folyamatosan bővítettek. 1789 és 1819 között a közelben született janinai kényúr, Ali Tepeleni pasa fényűző palotává alakíttatta a várat Tepedelen néven, amelyben 1809-ben az angol költő, Byron is vendégeskedett. 1847-ben, amikor az angol író, Edward Lear járt erre, már csak az elhagyott, elenyészett, egykor fényűző épületekről tudott beszámolni.

1909 februárjában itt találkoztak az ifjútörökök albán nacionalista vezetőkkel, hogy a mozgalmukhoz való csatlakozásra bírják őket. 1920-ban földrengés tette a földdel egyenlővé a városkát. A második világháborúban a megszálló olaszok itt tartották a frontot a görögökkel szemben. Táboruk a világháború utáni kommunista Hoxha-érában a kegyetlen körülményeiről és elégtelen ellátásáról hírhedtté vált munkatábor lett. Az albán Bergen-Belsenként emlegetett lágert 1950-ben zárták be, miután egy kolerajárvány végzett majd valamennyi lakójával. 1996-ban a Berisha-adminisztráció elleni tiltakozási hullám egyik kiindulópontja volt Tepelena. A helyiek 1997 márciusában népi bizottságot alakítottak, és kiszabadították a helyi fogházból Fatos Nanót, Berisha politikai ellenlábasát, akit maga a köztársasági elnök juttatott börtönbe.

Felhasznált forrás[szerkesztés]

  • Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713