Rrëshen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Rrëshen
A rrësheni Világmegváltó Jézus-székesegyház
A rrësheni Világmegváltó Jézus-székesegyház
Közigazgatás
Ország  Albánia
Megye Lezha
Község Mirdita
Alközség Rrëshen
Irányítószám 4601–4602
Körzethívószám 0216
Népesség
Teljes népesség 8803 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Rrëshen (Albánia)
Rrëshen
Rrëshen
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 46′, k. h. 19° 53′Koordináták: é. sz. 41° 46′, k. h. 19° 53′
Rrëshen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rrëshen témájú médiaállományokat.

Rrëshen kisváros Albánia északnyugati részén, Lezhától légvonalban 20 kilométerre keleti irányban, a Mirdita vidékének a Kis-Fan folyó partján fekvő közigazgatási és gazdasági központja, római katolikus püspöki székhely. Lezha megyén belül Mirdita község, valamint Rrëshen alközség központja; ez utóbbi közigazgatási egység további települései Bukmira, Fushë-Lumth, Gëziq, Jezull, Kodër Rrëshen, Kulma, Lurth, Malaj, Malaj Epërm, Ndërfushas, Ndërfan, Sheshaj, Tarazh és Tena. A 2011-es népszámlálás alapján Rrëshen alközség népessége 8803 fő.[1]

Története és nevezetességei[szerkesztés]

A fiatal várost Fushë-Lumth falu közelében létesítették a második világháborút követő években, majd 1949-ben városi jogállást kapott és Mirdita központja lett. Az elkövetkező évtizedekben a közeli Rubik és Kurbnesh környéki bányákban kifejtett érc feldolgozó centrumává[forrás?] fejlesztették. 1987-ben adták át a Milotot Rrëshenen keresztül Burrellal és Klosszal összekötő ipari vasúti szárnyvonalat.[2] 1996 decemberében Oroshból Rrëshenbe helyezték át a mirditai római katolikus egyházmegye székhelyét,[3] s 2001-ben szentelték fel a püspökség főtemplomát, a Világmegváltó Jézus-székesegyházat (Katedralja e Jezusi i Vetmi Shpëtimtar i Botës).[4]

A városban található Mirditai Történeti Múzeum (Muzeu Historik Mirditë) tárlatai elsősorban a vidék helytörténetét és néprajzát, valamint színes népviseletét mutatják be,[5] de népviseletek és népi hangszerek kiállítása a főtéren álló Kultúrpalotában (Pallati i Kulturës) is látogatható.[6]

A város szomorú nevezetessége, hogy a kommunisták által bebörtönzött Musine Kokalari (1917–1983) írónő 1964-es szabadulása után rrësheni internáltként, utcaseprőként élte le életét.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012.  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386