Ballsh
| Ballsh | |
.jpg) | |
| Ballsh látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Irányítószám | 9308 |
| Körzethívószám | 0313 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4944 fő (2023. szept. 18.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 231 m |
| Terület | 1064 km² |
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 35′ 47″, k. h. 19° 44′ 18″40.596418°N 19.738380°EKoordináták: é. sz. 40° 35′ 47″, k. h. 19° 44′ 18″40.596418°N 19.738380°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ballsh témájú médiaállományokat. | |
Ballsh kisváros Közép-Albánia déli részén, Mallakastra kerület székhelye. Lakossága mintegy 10 700 fő (2006, becslés[2]). A Myzeqeja síkság peremén fekvő település iparváros, olajipari központ.
A város mellett Büllisz (latinosan Byllis) néven már az illírek várost alapították, amely a bizánci időkben egyházmegyei központ volt, saját bazilikával.[3] A 20. századig kevésbé jelentős piachelyként tartották számon. A környékén lévő gazdag olajmezőkre Enver Hoxha idejében telepítettek kőolajfúró tornyokat, de ezek nagy része ma már nem működik, továbbra is üzemel azonban a város állami kézben maradt finomítója. Ballsh korábbi ipari jelentőségére utal, hogy a vasútvonalakban szűkölködő országban Fiertől idáig vezettek egy szárnyvonalat, amelyet 2000-ben felújítottak.[4] A kommunista diktatúra alatt itt működött az ország egyik munkatábora, ahova az 1980-as évek elején mintegy 2400 politikai foglyot internáltak.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Thomas Brinkhoff. "Albania: Prefectures and Cities - Population Statistics, Maps, Charts, Weather and Web Information". Citypopulation.de. Hozzáférés: 2025. december 30.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Lásd az Albánia városai szócikkben.
- ↑ Jacques 1995. 151.; Curta 2001. 139.
- ↑ Central and South-Eastern Europe 2003. 95.
- ↑ Country reports 1999. 853.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Edwin E. Jacques, The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present, Jefferson, McFarland, 1995, ISBN 0899509320.
- Country reports on human rights practices, Washington, U.S. G.P., 1999, ISSN 0198-9669.
- Florin Curta, The making of the Slavs: History and archaeology of the Lower Danube Region, ca. 500–700, Cambridge, Cambridge University Press, 2001, ISBN 0521802024.
- Central and South-Eastern Europe, London, Europa Publications, 2003, ISSN 1470-5699.
 |
Ez az albán településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |