Bulqiza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bulqiza
Bulqiza blokkházai a krómbányával
Bulqiza blokkházai a krómbányával
Bulqiza címere
Bulqiza címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Dibra
Község Bulqiza
Alközség Bulqiza
Irányítószám 8401–8402
Körzethívószám 219
Népesség
Teljes népesség 8177 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság740 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Bulqiza (Albánia)
Bulqiza
Bulqiza
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 30′, k. h. 20° 13′Koordináták: é. sz. 41° 30′, k. h. 20° 13′
Bulqiza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulqiza témájú médiaállományokat.

Bulqiza város, egyúttal községközpont és alközség Albánia északkeleti részén, Peshkopia városától légvonalban 27, közúton 46 kilométerre délnyugati irányban, a Zall i Bulqizës völgyében. Dibra megyén(wd) belül Bulqiza község(wd) székhelye, Bulqiza alközség központja. Az alközség további települése Vajkal (Qytet i Ri).[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 8177 fő.[2] A környék krómbányáinak köszönhetően a kommunizmus évtizedeiben létrejött, fiatal bányászváros.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Zall i Bulqizës (a. m. ’Bulqizai-kavicsos’) nevű pataknak a Dhoks-(wd) és a Balgjaj-hegység(wd) közé bevágódó völgyében, a Bulqiza-völgy (Lugina e Bulqizës) medenceszerűen kiszélesedő pontján fekszik, 740 méteres tengerszint feletti magasságban. Bulqiza a patak jobb partján terül el, a Dhoks-hegység beerdősült északnyugati lábánál, de az alközség területe a Zall i Bulqizës bal oldali völgyoldalára is kiterjed. A településtől északra fut a Mat(wd) völgyén át Milot(wd), Burrel és Peshkopia között összeköttetést biztosító, SH6-os jelű főút, amelynek azonban egyes szakaszai a Bulqiza-völgyben telente nehezen vagy nem járhatóak.[3][4]

Története[szerkesztés]

A középkor korai szakaszában, a bizánci időkben a feltételezések szerint a mai Bulqiza helyén egy Valiosz (albán Val) nevű erődített település állt, amely a szláv betörések alkalmával megsemmisült.[5] A fáma szerint ugyanitt, a mai Vajkal helyén zajlott le 1465-ben az albán fejedelem, Kasztrióta György egyik győztes csatája a törökök ellen.[6] Az 1924-es júniusi forradalom elbukásakor, 1924. december 19-én ugyancsak a Bulqiza-völgyben került sor az egyik legnagyobb összecsapásra a Fan Nolit támogató kormánycsapatok és a hatalmát visszaszerző Ahmet Zogu fegyveresei között.[7]

A második világháborút követően, 1948-ban bukkantak rá a Bulqiza közeli kromitlelőhelyekre, majd megnyitották az ország legjövedelmezőbb krómbányáit, egyúttal ércdúsító üzemet is telepítettek a bányaterületek mellett 1950-ben létrejött településre.[8][9] A bányászok elhelyezését eleinte barakkszerű épületekben oldották meg, majd az 1950-es évek folyamán emeletes blokkházakból fokozatosan felépült Bulqiza, az 1970-es években pedig geológiai és bányaművelési technikum is nyílt a településen.[10] Az állampárti időszakban internálótábor is működött Bulqizában.[11] A Zalli i Bulqizës északi oldalán, a régi Vajkal helyén az 1980-as években épült fel az új városrész Qytet i Ri (’Újváros’) néven.[12] Az 1991-es rendszerváltást követően a bányák nagy részét bezárták, és bár az azóta eltelt időszakban részlegesen ismét megindult az érckitermelés, a munkanélküliség még 2010-ben is 25%-os volt.[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Bulqiza a kommunizmus évtizedeiben született, blokkházakból álló bányászvároskák közé tartozik,[14] azoknak is a legtipikusabb példája, amelyet a 20. században egyszerűen csak „a Bányászvárosként” (albán Qyteza e Minatorëve) emlegettek az országban.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Dibër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :67–68.
  4. Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. júl. 28.)
  6. Pasha 2006 :68.
  7. Pearson 2004 :234.
  8. Nagel 1989 :21.; Pasha 2006 :67.; Jacques 2009 :588.; Elsie 2010 :62., 303.
  9. Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. júl. 28.)
  10. Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. júl. 28.)
  11. Jacques 2009 :527.
  12. Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. júl. 28.)
  13. Empire Mining Corp.: Site visit to Empire’s Bulqiza chromite project. Ceasars Report (2010) arch
  14. Geço 1976 :32.
  15. Bulqiza në rrjedhën e historisë. Bashkia Bulqizë (Hozzáférés: 2018. júl. 28.)

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Geço 1976: Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137