Fushë-Arrëz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fushë-Arrëz
Fushë-Arrëz címere
Fushë-Arrëz címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Shkodra
Község Fushë-Arrëz
Alközség Fushë-Arrëz
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Fushë-Arrëz (Albánia)
Fushë-Arrëz
Fushë-Arrëz
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 04′, k. h. 20° 02′Koordináták: é. sz. 42° 04′, k. h. 20° 02′

Fushë-Arrëz város Albánia északi részén, Shkodra városától légvonalban 43, közúton 75 kilométerre keletre, a Mirdita-vidék északi részén, a Fan(wd) völgyében. Shkodra megyén(wd) belül Fushë-Arrëz község(wd) székhelye, Fushë-Arrëz alközség központja.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 2513 fő,[2] Fushë-Arrëz város becsült lakossága 2006-ban 2438 fő volt.[3] Látnivalókban szűkölködő egykori bányászváros.

Fekvése[szerkesztés]

Fushë-Arrëz a Mirdita-fennsík északi részét átszelő Nagy-Fan folyó délnyugat–északkeleti irányú felső szakaszának völgyében fekszik, az északról érkező Kryezi-patak (Përroi i Kryeziut) torkolatának közelében, 503 méteres tengerszint feletti magasságban.A várostól délre a Munella-hegységhez(wd) tartozó Marshez-hegy (Maja e Marshezit, 1010 m), míg északról a Kunora e Dardhës hegység(wd) déli nyúlványa, a Hije-hegy (Maja e Hijes, 1077 m) szegélyezi a völgyszakaszt.[4] A települést átszeli a Shkodrát Kukësszal összekötő SH5-ös főút. A várostól 10 kilométerre keletre erről ágazik le észak felé, a Fierzán át Bajram Curriba tartó SH22-es főút.[5]

Története[szerkesztés]

A 20. század közepéig nehezen megközelíthető, jelentéktelen falu volt, lakói fakitermeléssel foglalkoztak. A 20. század második felében, a kommunizmus évtizedeiben fejlesztették iparvárossá. Egyfelől faipari, fafeldolgozó üzemegységeket építettek – 1964-től a helyi fűrészárugyár igazgatója Pali Miska, későbbi kommunista politikus volt –, másfelől a közelben megnyitott bányák nyersanyagára épülő ércdúsítót és rézfeldolgozó gyárat telepítettek Fushë-Arrëzbe.[6]

A rendszerváltást követően üzemeinek nagy része bezárt, munkanélküliség és elvándorlás sújtotta. Napjainkban befektetőkre váró, fejletlen infrastruktúrájú város.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. http://www.geonames.org/783214/fushe-arrez.html
  4. Pasha 2006 :62.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Veriut / North Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Shqipëria e Veriut / North Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. Nagel 1989 :142.; Elsie 2010 :306.; Sheme & Mara 2017 :144–146.
  7. Dienes 2017 :181.

Források[szerkesztés]

  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631